Rész

 1 I |        volt behajtani a másikat.~Szent Mihály-napkor mindennek
 2 I |  ábrázolván, aminõvel talán csak Szent Péter nyitogatja az ég óriás
 3 I |         Drugeth Pál halála miatt szent fogadalmat tett, hogy apáca
 4 I |          tompa hangon dadogva:~- Szent Isten! Inokay Mária.~- Nini,
 5 I |           Mariska! Nem tettünk-e szent fogadást egymásnak a kápolnában?~-
 6 II| kötényében sem volt jobb dolga a szent gyermeknek. Egyrészt, hogy
 7 II|      alól.~- Áldassék érte az Úr szent neve! - felelte Inokay ájtatosan.~
 8 II|     elõtt, de másrészt csak az õ szent akarata olthatott belém
 9 II|         a minisztráns-gyereket a szent szerekkel hagyja egyelõre
10 II|       felsikított a pitvarban:~- Szent Isten! A Lacika!~- Én vagyok -
11 II|          a plébános úr kezébõl a szent füstölõt, a keresztet vivõ
12 II|    legények most már fölkapták a Szent Mihály lovát (könnyû volt
13 II|         a kereszthez omolva, reá szent képecskét, Mária mennybemenetelét
14 II|       cselekedett. Pedig hát egy szent volt õ akkor is köztünk.