Rész

 1 I | rostálnál vele. A rázás addig tart, míg megindul, mert okvetlenül
 2 I |       báró még mindig haragot tart rám! Ej, mit! Betenném éjjel,
 3 I |   most is kisleányka.~- Annak tart? - kérdé a leány elbiggyesztve
 4 II|          Maga engem szamárnak tart, Borly? Mi?~- Oh, uram,
 5 II|   nagy urat izének, szamárnak tart, mi? Azért, hogy tükörbõl
 6 II|       A falusi legény mustrát tart apja istállójában a lovak
 7 II|        Az Isten is a tótokkal tart.~Hanem az azért mindegy
 8 II|   magánosan álló asztala felé tart, s odáig érvén, meghajlik
 9 II|       az ember végre is azért tart magának törülközõt, hogy
10 II|      Gottfried a parasztoknak tart, hogy az emberek egyenlõk…~-
11 II|      És sajnálta is, hogy nem tart tovább. Csak még egy percig
12 II|        csak maradjon.~- Attól tart talán, hogy a halak megijednének