Rész
1 I | uram nem jó néven venné, ha áskálódnám ellene.~A báró
2 I | valamije lesz. Mit érne, ha megtoldhatná is egy csipetnyi
3 I | nekik dolgozott, s kikkel, ha fegyverbe öltöztették, vígan
4 I | embernek szinte a háta borzong, ha az egykori oligarchákra
5 I | démoni lélek. Örül a szíve, ha valami rosszat tehet. Még
6 I | különb dolognak tartotta, ha valaki egy csutorát ki tudott
7 I | akarod megcsókolni?~- Mert ha elõre megcsókolnám, aztán
8 I | Pista kapta, amely esemény, ha a sulyomi verebek rendes
9 I | nyomtalanul zajlott le, ha csak azt nem vesszük, hogy
10 I | marólúgba.~Szerette volna, ha találkozik Marival, úgy,
11 I | ágyában azt a jelenetet, ha be találna állni másnapra,
12 I | dolgot és így szólt:~- Ej, no ha eddig stimmelt, ezután is
13 I | könyveket olvasott vagy rajzolt, ha üres ideje volt.~Nem is
14 I | legkevesebb embernek kell. Ha volna például esõt csináló
15 I | félórával elõre igazítanod, ha napközben mégse járna jól
16 I | bliktri. Fizeti az ember, ha lyukas hídon talál. De a
17 I | parancsol. Annak meg kell lenni, ha a pokolból kerülne is ki.~
18 I | valamit, adjon el mindent, ha kell, de a pénznek meg kell
19 I | sürgette a báró nyájasan.~Ha kényeztetni akarta az öreget,
20 I | eleget összelopkodott; ha akarna, adhatna nekem, visszaadnám
21 I | is tenné. A vén gazember, ha nem akar adni, úgyis eltagadná;
22 I | akar adni, úgyis eltagadná; ha pedig adni akar, maga is
23 I | mosolygott gúnyosan a kasznár. - Ha méltóságod akarja, elvinném
24 I | de nagy dolog volna, ha azt a rózsát hazavihetném
25 I | Bizony jól tennéd, Lacika, ha letépnél, hideg van még
26 I | odvába?~- Ide öntöm, de csak ha az apám nem látja, mert
27 I | látja, mert megharagudnék, ha megtudná, hogy én is kocsmát
28 I | közömbösen.~- Oh istenem, ha tudtam volna! Azt hiszem
29 I | hiszen virág, hiszen szelíd, ha virág, és szófogadónak kell
30 I | szófogadónak kell lennie, ha szelíd«. Hát nincs igazam?~
31 I | Testvér, feleltem neki, ha a virágnak nincs lelke,
32 I | vállat vonva.~- Tudja mit, ha gyerek vagyok, hát adok
33 I | szólt húzódozva -, de ha egyszer a világ ilyen, hát
34 I | fognak. Isten önnel, Lacika. Ha hazamegy, csináljon egy
35 I | mit, legjobban szeretném, ha katonatiszt lenne.~- Katonatiszt?~-
36 I | más, kisasszonyka. Hiszen ha mindjárt úgy tetszett volna
37 II| Különösen ilyen idõkben. Más, ha pályának választottad volna,
38 II| abban pihen meg útközben, ha csekélynek nézik, holott
39 II| úgy, hogy nem bánta volna, ha helyette az ifjú felel.
40 II| szokva és talán meg is halna, ha egy nap meg nem kapná a
41 II| argumentumhoz nyúlva. - Ha az ember mindig a kocsin
42 II| No, az se rossz, kivált ha kétemeletes ház is van rajta.~-
43 II| bizony nincs.~- Az mindegy, ha várandósága van valahol.~(
44 II| hogy egy szót se. Mert ha még egyet mukkan, vacsorára
45 II| indulhatott Sulyomra, és ha tõle tudta volna meg a nagyapa,
46 II| sokkal egyszerûbb lett volna, ha Laci a kopolyházi vendéglõ
47 II| elfogni. Hanem iszen éppen az! Ha az emberek mindig eltalálnák,
48 II| Ma már nem, de csónakon, ha van hozzá csónakos, akármikor.
49 II| egy-két kortyot.~- Majd ha eszünk - hárította el Laci.~
50 II| telekkönyvileg az én nevemre, ha valaki területet veszít,
51 II| olyat odaát Vácon. Aztán, ha már bor van, meg vászonnépség,
52 II| Gobóczy Mátyást, a molnárt, ha este, ha éjfélkor, és mondja
53 II| Mátyást, a molnárt, ha este, ha éjfélkor, és mondja meg
54 II| át a Dunán a csónakján. Ha megteszi, jó, ha meg nem
55 II| csónakján. Ha megteszi, jó, ha meg nem teszi…~- Akkor mit
56 II| én nem vagyok az oka.~De ha nem használ, hát nem árt;
57 II| hamar a csónakot, János, ha már így áll a dolog. Menjünk,
58 II| gyalog, ami nem bolondság, ha még a holmiját is magával
59 II| lesz. De sokért nem adná, ha hallani lehetne, hogy mirõl
60 II| hát istentelenség volna, ha a korcsmáros is nem ehhez
61 II| zsebében, a Mariska levele. Ha nem volt étele, elolvasta,
62 II| nem volt étele, elolvasta, ha álmos volt, elolvasta. Ha
63 II| ha álmos volt, elolvasta. Ha nem tudott hová menni, egy
64 II| ébred, csak világos reggel, ha eközben a keletrõl jövõ
65 II| nagy ötvenakós alkotás, ha oldalt gurítja, szépen belefekhet,
66 II| maradt fel aggályosnak: ha annyi esõvíz talál lezuhanni,
67 II| eltagadni?~- Fusson ki a szemem, ha láttam - s ezzel megrázta
68 II| ördög vigye el a holmit is, ha már az öreg kofát elvitte,
69 II| meg éppen nem hagyhatja, ha térdig nyüvi is lábát a
70 II| Melyik tájon?~- Hiszen ha tudnám. Maga csak figyelmeztessen,
71 II| Maga csak figyelmeztessen, ha valamelyikhez odaér. A helyszínén
72 II| sok mindent kell tudni, ha az ember meg akar élni.
73 II| lakatjai; megesküdött volna rá, ha valahol otthon találja,
74 II| Milyen szép lesz aztán, ha hosszú évek múlva, mikor
75 II| meséljek, édes szívem? Jó lesz, ha elmondom, kitõl kaptad te
76 II| események. Idáig el nem jönnek. Ha egy kolosszus törik is össze
77 II| kis csikók a pázsiton. S ha ide ér is egy-egy morzsája
78 II| hanem azért majd megmondják, ha otthon volna, õneki, ha
79 II| ha otthon volna, õneki, ha otthon nem volna, az öregnek.~
80 II| találni. Majd elõkerül, ha akarja. Bízzuk a dolgot
81 II| nagyapai szívem megérezné, ha a fiú bajban volna.~Disznósy
82 II| fiammal. Szerettem volna, ha olyan lenne a fiam.~- Oh,
83 II| Ez a karakter virágja. Ha a nap süti, kibontja a szirmait,
84 II| süti, kibontja a szirmait, ha árnyék éri, befogja a penész.
85 II| Bakonyban végzi életét, ha magyar parasztgyereknek
86 II| volna, nagy vétek érte, ha valami ferde dologba bonyolódott.~
87 II| Hiszen látnám én most is, ha nem tartanám a szemem behunyva -
88 II| azonfelül pedig jól esnék, ha egy kis dohányra valója
89 II| nézek, mert ne félj rózsám, ha te nem látsz is engem, én
90 II| németet. De mégis jobb volna, ha a mienket vernék meg.~Sulyomban
91 II| mint mi szegény legények, ha megszakadnánk is a vitézségben.~
92 II| aludnának, fenség, ilyenkor, ha az erdõben csend volna.
93 II| dolmányára egy csillagot.~- Ha így fog haladni ez a fiú -
94 II| akarta, hogy katona legyek. Ha megszomorítottam ezzel a
95 II| a haragja kihûl irántam. Ha már kihûlt volna, írja meg,
96 II| nagyon szeretném látni. Ha ki nem hûlt is, szeretném
97 II| szálldolgáltak a mi vidékünkön. Na, ha abból nem lesz nagy ember,
98 II| érhet egy kis megfigyelés! Ha az a fiú észre nem veszi
99 II| gyõztünk? Mit ártott volna, ha ott is elvesztjük a csatát -
100 II| játszottál!~Hanem iszen, ha a szellõ nem játszott volna
101 II| Nincs pénzünk hozzá. De ha még volna is a választáshoz,
102 II| Pesten való tartózkodáshoz. Ha csak egy évet töltene ott
103 II| ideig-óráig fenntartani, ha most megválasztják. A hitelezõk
104 II| effajta gondolatok elõl, de ha megragadták, finom lelke
105 II| hogy milyen derék fiú. Ha még megvolnának a dominiumok,
106 II| jó barát, ki az ellenség. Ha tudná a szegény báró úrfi,
107 II| gördülékeny hexameterben, s ha egy-két strófát kifaragott
108 II| Hát kié mármost a pénz, ha nem a tied? No, ne habozz,
109 II| õket õsszel vagy télen, ha újakat veszel, addig otthagyom
110 II| maga sírját is megásta. Ha már nincs haza, minek van
111 II| többé. Hiszen úri tempó - ha aztán egy ménes van otthon,
112 II| azért fog haragudni, mert ha õ adhatja vala el, egy kis
113 II| akkor meg. Pedig nem bánnám, ha meghalna - jegyezte meg
114 II| nincs is tüdõbaja. Vagy ha van, abba se hal meg. Mert
115 II| végét.~- Mibõl látod ezt, ha az orvos semmit se szólt?~-
116 II| Eredj, fiam. Jól teszed, ha elmégysz. Látom, jó szíved
117 II| Mégis csak furcsa lesz, ha már az öreg Borly nem lesz.
118 II| a beteg nyugodtan.~- No, ha paratus, annál jobb, akkor
119 II| meg pontosan, jól teszi, ha otthon följegyzi magának.
120 II| elküld értem, Perkál néni, ha magához tér?~- Oh, dehogyis
121 II| Mentse meg kedves doktor, ha lehet - lágyult el a báró -,
122 II| sírdogált, mély keserûségét, ha valakit a kerítésnél megpillantott,
123 II| ilyen magunkforma ember, ha éri is valami?~Gyurka rögtön
124 II| mint a befagyott patak, ha léket ütnek rajta, és a
125 II| bolond a földesúr, bolond, ha tûri. Mikor új csizmát kaptak
126 II| eleget lop a nagyapátok.«~- Ha a földesúr nem törõdik a
127 II| ellátta tanácsokkal, hogy ha beszalad a városba, hol
128 II| cseng-bong a fülében, s ha összeállítja, biztosan meg
129 II| mármost kész gyûlölet, ha ez a vagyon, mely az Inokay-gyerekektõl
130 II| gazdagság válaszfal. Az is jobb, ha õneki (Lacinak) van valamije
131 II| nem. Hiszen mind jó volna, ha mástól jönne az örökség,
132 II| megköszönni a részvétét? De ha elmegy is a kastélyba, kérdés,
133 II| Mariskát láthatja-e; vagy ha láthatja is, kérdés, beszélhet-e
134 II| Ezt mondja a csillag, s ha a csillag nem mondaná, egy
135 II| mondaná, egy felhõ mondaná, s ha az se vállalkoznék rá, egy
136 II| cigánymuzsika szólt, s ha néha kinyílott az ajtó s
137 II| szerencsésnek fogom érezni magamat, ha ilyen bizalmasabb barátjává
138 II| Most mindjárt.~- Jobb lesz, ha ön legalább egy órát vesz
139 II| Írja fel!~- Bocsássa meg, ha alkalmatlanságot szereztem -
140 II| Igen lekötelezne ön, ha még valakit megnyerhetne
141 II| mosolygott a fõhadnagy -, ha az elõbbi felesége vagyonából
142 II| kardját arabs módra, hogy ha levág, ne a tompa lapjával
143 II| kiáltják a segédek. De ha nem kiáltanák is, vége van;
144 II| Borly István jelenlétében.~- Ha azt kívánta, hát nincs semmi
145 II| katonának. Borzasztó kár volt. Ha meggondolom, hogy micsoda
146 II| kezét-lábát, úgy rémlett neki, ha egyet lép, megbotlik a kardjában,
147 II| menni…« Bocsánat, báró úr, ha talán parancsolja, hogy
148 II| szavaimat, fõhadnagy úr, ha ilyen értelemben magyarázza
149 II| Inokayakkal, de csak úgy, ha az az Inokay, aki most beszél
150 II| mamám.~- Köszönöm szépen. Ha kevély akart maradni, takarékosnak
151 II| szintén érvénytelen, mert ha jól tudom, ön még kiskorú.
152 II| de meg nem engedve. Ám ha megengednõk is, semmis volna
153 II| kell kérni Gottfried ellen, ha másként nem lehet. Különben
154 II| mért volna furcsa? Hiszen ha itt volt Zrínyi Miklós,
155 II| Mindamellett szeretném, ha elõbb ez a hagyatéki ügy
156 II| most már nem hiszem.~- De ha maga a megboldogult mondta?~-
157 II| azért.~- Nem értem.~- Lássa, ha én most azt a pénzt elfogadnám,
158 II| örökséget én se fogadhatom el, ha akarnám se, hiába hagyja
159 II| része az õ budai telkének, ha nem egy megzavart agyvelõnek
160 II| Balassával bámultassa meg magát. Ha nem lett volna illetlen,
161 II| is úgy van az értve, de ha két jó ember valami dologban
162 II| kiparírozni. Azért hát, ha ön kincset talált a budai
163 II| Köszönöm, méltóságos uram.~- Ha van túlvilági élet - folytatá
164 II| haragszik meg méltóságod, ha egészen õszinte leszek?
165 II| idegesen, szomorúan, zavartan - ha elmondom, tekintve a körülményeket,
166 II| éhes hal a csaléteken.~- Ha még most is szereti - felelte
167 II| szemeit, mint egy elítélt.~- Ha szeretem-e? - szólt szenvedéllyel,
168 II| lett; katonaerkölcs az. Ha félig sikerül az attak,
169 II| megkezdtek, hadd végezzék be. Ha búzát mosnak valahol, a
170 II| mindjárt meghal a szégyentõl, ha ezt a fõhadnagy meglátja.~-
171 II| én tartsam az ernyõjét.~- Ha nem restelli.~A hadnagy
172 II| Persze el sem jött volna, ha ez a szomorú eset nem történik.~-
173 II| hát a baronesz se rest, s ha nem érzi meg a hernyót a
174 II| mélyessze tekintetét.~- Hiszen ha nem szereted, arról nem
175 II| botjáért, a napernyõjéért, és ha már ott hevert, felemelte
|