Rész
1 I | Te, Gottfried, vezet-e ez a te tiszted valami számadásokat,
2 I | a kasznár volt. És ahogy ez a kísérteties hír bejárta
3 I | elutazik Pestre (vagy hogy ez csak ürügy), akkor mindig
4 I | dörmögött magában:~- Nem, ez nem való mesterségre. A
5 I | nem becsülik meg a társai. Ez a nagyurak közé való, enged
6 I | szeretnek, püspök lesz.~Talán ez adta neki az elsõ impulzust,
7 I | a bizonyos suttogás volt ez, mely a dobpergést szokta
8 I | egymásnak adták a kilincset, de ez nem lett volna baj, hiszen
9 I | báróné is beteg volt, de ez se lett volna baj, hiszen
10 I | bohókás gondolata támadt, hogy ez a rózsa Inokay Mária. Csillagban
11 I | zsindelyfodrain.~- Miféle ház ez? - kérdezõsködék Laci.~-
12 I | címû vendéglõ volt. Hajdan ez is a klastromhoz tartozott;
13 I | betéve az ajtót maga után.~Ez adta neki az eszmét, hogy
14 I | eltûnt az ajtó mögött.~Ez volt az alkalmas perc. Laci
15 I | el, aki leszakítja. Hátha ez a rózsa mégis maga a baroneszka.~
16 I | Miképpen is történhetett ez?~- A madame elhagyott bennünket,
17 I | hamuban, tetszett nekik, hogy ez nem olyan terület, mint
18 I | amint folytatá:~- De mondom, ez nagy titok, úgy vegye. Lakatoska,
19 I | hordót, amely a talyigán van. Ez a csacsi nappali dolga.
20 I | kisasszonyka, hm. Eredj te cudar! (Ez a darázsnak szólt.)~- Valakit
21 I | beszél maga itt összevissza? Ez a fiatalember apám gazdatisztjének
22 I | egyszerre megjuhászodva. - Ez már más, kisasszonyka. Hiszen
23 I | Ujujuj, de ráncba szed ez valakit.«~A kulcs megcsikordult
24 II| nagyapádhoz!~Lacit elkeserítette ez a véletlen, de nem olyan
25 II| lássa a fiatalember is, hogy ez a kéz nem szokott dolgozni,
26 II| lássa a fiatalember, hogy ez a gömbölyû kar ölelni való.~
27 II| vadméhek döngték körül, ez is egy postakocsisé, ismeretlen
28 II| Uccu, lelkem, de kényes, ez ugyan nagy urasághoz lehet
29 II| parasztgyerekek szokták. No, ez már nem volt úri modor.
30 II| Vácon.~- Minek? - kérdé ez csodálkozva.~- Hát csak
31 II| trombitája. Faluhoz értek. Ez Kopolyháza. Az izzadt lovacskák
32 II| hogy a nagyapa üldözi, s ez ellen kellett megcsinálni
33 II| eredj isten hírével!~Lacinak ez volt az elsõ keserves megszégyenülése,
34 II| istenesen.~- Hé! Ni! Mi ez? Itt nem szabad aludni!~-
35 II| lámpáig mindig eljuthatott, s ez máris cél volt, mert kivette
36 II| hozott magával szerszámot.) Ez a lakat jobban hozta ki
37 II| fiatalember, miféle kolmark ez? Korán kezdi a csirkefogóságot,
38 II| mert különben a hátán lesz ez a néhány záptojás, isten
39 II| kendõi, harisnyái. Tegnap még ez volt mindene, de ma már
40 II| mindenfelé, de eredmény nélkül. Ez sem az, meg ez sem.~A beszédes
41 II| eredmény nélkül. Ez sem az, meg ez sem.~A beszédes kocsis megszagolta
42 II| levelek közt, a csomagra ez volt írva: Báró Inokay Mária
43 II| kincseink! Hát hogy lehet ez?~A beteg úrnõ, ki egész
44 II| látszott a megütõdés.~- Hisz ez képtelenség!~- No, látod!~-
45 II| csomag Budán adatott fel. Ez az egész.~- Talán Borly
46 II| mint a Polycrates gyûrûje. Ez a fõ.~- Mariska, kérlek,
47 II| kavicsok vannak és kátyuk, de ez az esemény, hiszen majd
48 II| nagyobbra vagy kisebbre, és ez itt a nagy esemény. Az összetört
49 II| befelé fordult a világ, ez a nagy bunda, a fürtös,
50 II| azért a kitûnõ unokáért. Ez már istentelenség, kasznár
51 II| bizony egy kis vadság. Ez a karakter virágja. Ha a
52 II| forint húsz krajcár. És ez így ment mindig a tizenkettedik
53 II| mindig felháborította, pedig ez idõ szerint ennek az eltûnése
54 II| Pecsenyém lóbul,~Italom hóbul,~Ez az ebédem.~ Tudod-e drága
55 II| Jéghideg kövön~Egy durva köpeny~Ez az én ágyam.~Hanem iszen
56 II| Hanem iszen nem így volt ez versbe rakva, ahogy én írom,
57 II| kiütött Olaszországban is, bár ez csak olyan mellék-epizód
58 II| ájtatosan.~Szép világ volt ez. Az elsõ föllélegzés. Mintha
59 II| előkertben lapul meg a falnál. Ez annyit jelent, hogy valahol
60 II| maga csak így mondja.? Hisz ez nagy dolog! A fiú karrierje
61 II| nem szíve. Pietista lett, ez az egész. Ami gyakori jelenség
62 II| csillagot.~- Ha így fog haladni ez a fiú - mondogatták a táborban -,
63 II| uramat és a lakatosságot, de ez a pálya nem bírt kielégíteni,
64 II| Pistát csókolom, õ is írjon.«~Ez a levél csak fölfrissítette
65 II| megfigyelések hasznát minden téren, ez lévén a tudományok tudománya,
66 II| Rosszul hajtanak a kopók!~Ez volt a rendes szavajárása.
67 II| is teszi a szépet. De már ez az õ legbensõbb titka. Errõl
68 II| utálatos vén gazembert csakis ez a gyerek szereti igazán.
69 II| szegény báró úrfi, hogy ez a vén ember tette tönkre
70 II| mert rendkívül különös, s ez okból felszólítlak, báró
71 II| öreg Borlyt kivéve.~- No, ez ugyan nem küldte a száz
72 II| szobában hált.~- Gazdag ember ez a Neuschlosser?~- Elég jómódú.~-
73 II| õ küldte a pénzt?~- No, ez ugyan nem küldte - nevetett
74 II| szemtelenség-e az?~Igazán fájt neki ez a népszerûség. Hagynák õt
75 II| ahol senki sem látja, de ez mind nem olyan borzasztó,
76 II| gyerekkel betelni. Hát így megy ez itt is. A nagy urak is csak
77 II| pipázott. Családi nyavalya ez a Borlyaknál.~Tiszta eszénél
78 II| Perkálnénak:~- No hallja, ez már mégis nagy szemtelenség.~
79 II| billikomokat pillantja meg. No, ez éppen jó lesz, fedele van,
80 II| esztendõ, elfér még rajta ez a kis gáncs a többi mellett.~
81 II| hozta, a baronesz. Olyan ez, mint a manna. Meggyógyul
82 II| elõtt halt meg. - Furcsa ez a világ - tette hozzá elgondolkozva -,
83 II| megboldogulthoz legjobban. »Ez lesz az«, fogták rá az egyikre,
84 II| a kereszteket, mondván: »Ez a hiányzó szem az, amit
85 II| búcsúztatja őt, amint látom, ez pedig talán nem szükséges.~-
86 II| kisasszonyra kellemetlen lehet ez a leleplezés. Hátha a szülei
87 II| mármost kész gyûlölet, ha ez a vagyon, mely az Inokay-gyerekektõl
88 II| jó, híd a baroneszhez, de ez a gazdagság válaszfal. Az
89 II| lemondana az örökségrõl, de ez nagy szamárság volna, aminõ
90 II| másik szamarat is, akit ez a gyöngéd érzés meghat,
91 II| tanulmányozására adta magát. Ez alól nem ment senki. Nézte,
92 II| eszébe nyilallt, nini, hiszen ez Litmaneck, aki gróf Starwitz
93 II| nem ismeri?~- De igenis. Ez Litmaneck fõhadnagy úr.~-
94 II| fõhadnagy. Ahá, ni! Hiszen ez a váci asszony, akivel együtt
95 II| nyugodtan eszik és csámcsog.~- Ez vért kíván! - folytatá,
96 II| felismerni.~- És mikor lenne ez? - kérdé csendesen.~- Most
97 II| itt nincs asszony, akinek ez nem való.~Letelepedtek mind
98 II| életemben és sajnos, most ez a létszám teljesen be van
99 II| tehetsz vele, amit akarsz. Ez a »tehetsz vele, amit akarsz«
100 II| futott el.~- No nézd, még ez is mit mer. Szemtelen egy
101 II| Csóválja a fejét Litmaneck. Ez egyszer kemény gyerekre
102 II| katonaorvos odaugrik:~- Sapristi, ez veszedelmes vágás!~Borly
103 II| van? Igaz, persze. De hisz ez nagyon érdekes. És hogy
104 II| temetésére jött haza.~- Igaz, ez elég ok lett volna, de eleinte
105 II| üdvözlését viszonozta, s ez az, amit jó lesz megtanulni;
106 II| csodálkozva néztek oda. Ez volt az egyetlen hang, mely
107 II| kasznárom a másvilágról.~- Ez okból - folytatta a felolvasást
108 II| én gyermekeimé lehetne; ez a legkevesebb, amivel tartozom
109 II| fõhadnagy heves kifakadását, s ez a hevesség visszaadta hidegvérét.~-
110 II| sohasem hittem volna. Gyönyörû ez. Hisz ennek már a szele
111 II| mannát el ne fogadjon Inokay, ez mégis hihetetlenebb mindennél.~
112 II| tehát nem nyilatkozhat. Ez egy egész labirintus, uraim,
113 II| páciens egy kis hashajtót.« Ez mindenesetre jó. Vegyünk
114 II| dologról jegyzõkönyvet. Ez a civilizáció szimbóluma.
115 II| vannak fölvéve. Itt azonban ez csak a kezdet, magam is
116 II| magam is beösmerem, hogy ez egy gordiusi csomó. Ezt
117 II| kérdezték kíváncsian.~- Ez az én dolgom. (S ezzel a
118 II| két alma volt, az egyiken ez a szó: »Mária«. Az elsõ
119 II| minden vére megbizsergett. Ez a Mária szava volt.~- Valóban
120 II| vagy, Lackó?« - hej, de ez régen volt, és akkor még
121 II| Persze nem gondolta, hogy ez a kép rámástól voltaképpen
122 II| Mindamellett szeretném, ha elõbb ez a hagyatéki ügy rendbe jönne.~
123 II| két unoka örököl, punktum. Ez másképp nem is lehet.~-
124 II| nem is gondoltam. Ejnye, ez furcsa kezd lenni.~- Annyira
125 II| kacagna rajtunk a világ.~Ez a szó új perspektívát nyitott
126 II| zsírt, hadd folyjon el. Ez a nemzedék annyi ideig hányattatott
127 II| abban a végrendeletben, hogy ez a vagyon tõlem van elszedve?~-
128 II| végrendeletet csinálta.~- De ez alkalmasint csak föltevés.~-
129 II| világosabb.~- Hol?~- Hát ez a tétel, hogy a budai telkének »
130 II| tévedni méltóztatik. Sajnos, ez a téma még így, négyszemközt
131 II| villámáram lökte volna fel.~- Ez volt az? - kiáltott fel. -
132 II| bizonyára jól fog neki esni ez a kis figyelem. De mondja
133 II| évelõdve -, meddig tartott ez a szerelem?~- Bocsánat,
134 II| esetben idetartozik.~- S ez az eset, méltóságos uram? -
135 II| galambokból száll egy kis csapat, ez is bal irányban. Hopp, menjünk
136 II| ahogy egy kard szokott. Ez mégis rendkívüli, ez mégse
137 II| szokott. Ez mégis rendkívüli, ez mégse lehet. Hátratekint,
138 II| satnya bodzafa mellett.~- Ez a jó hely. Itt fogtam én
139 II| Persze el sem jött volna, ha ez a szomorú eset nem történik.~-
140 II| növény az?~- Hát az egyik ez - felelte Borly, leszakított
141 II| S a másik?~- A másik meg ez - letörte egy fûzfavesszõnek
142 II| nézve, ahogy akarsz, de ez egyenesen illetlen volt,
|