115-beboc | bebuj-csobo | csocs-elofo | eloho-feles | felet-gomor | gorbe-hidak | hidat-kalap | kalas-kiser | kisfa-laz | lazab-megfo | megfu-nagya | nagyb-orult | orvos-reste | resz-szeml | szemo-terme | terne-varos | varr-zugas
bold = Main text
Rész grey = Comment text
7020 I | és keménység az összevont szemöldjein.~- Hát az jó volna - szólt
7021 II | alásan.~Az orvos felhúzta szemöldjeit.~- És miért nem adott neki?~-
7022 II | leselkedett-e ott is egy édes szempár a fehér csipkefüggöny mögül?
7023 II | hogy a baronesz a lesütött szempillái alól gyakran tekintgetett
7024 II | néhány vadméh és darázs szemtelenkedett be. Ezek keringtek ott õrülten,
7025 II | ellicitálják. Hát elõlépjen? Nem szemtelenség-e az?~Igazán fájt neki ez
7026 I | lábával toppantott - micsoda szemtelenségeket beszél maga itt összevissza?
7027 II | menyecske most már egész szemtelenül incselkedik vele a hamis
7028 I | koma« szólították egymást szemtõl-szembe, hanem a háta mögött sohase
7029 II | önhöz.~- Ön valóban éles szemû férfiú, fõhadnagy úr, nem
7030 II | rá a jöttre, miután jól szemügyre vette.~- Baligó Demeter
7031 II | darab.~Most ismét föltette szemüvegét és a kezei közt maradt papirosokból
7032 II | Mi hír a kerületben? Széna, szalma? - hadarta gyorsan,
7033 II | éppen azért is fújták a szénagyűjtő leányok, hogy ő arra ment,
7034 II | Csendes, hûs szél fújdogált, szénaillatot hozva a frissen kaszált
7035 II | pipiskedett, olyan, aminõk a szénaszárító pajták falun, csakhogy ezt
7036 II | törülközõt, hogy a maga szennyét beletörülje, és azért gazdatisztet,
7037 II | ebédeltem.~- Nincs itt, lelkem, szentem, a világon semmi, kivált
7038 II | annak idején Elsõ Inokay a Szentföldet, ahol a szaracénokon vett
7039 II | kincsek, melyeknek alapját a Szentföldön harcoló I. Inokay Gottfried
7040 II | helyén. Olyan volt, mint egy szentjánosbogár teste, csakhogy még sokkal
7041 I | azok a fénylõ, világító szentjánosbogarak azokban a szemekben!~- Nos,
7042 II | nyert is, panaszkodtak a Szentmiklósyak, Ragályiak, Radvánszkyak,
7043 II | érzésnek, mely õt szinte szentté teszi énelõttem (a báró
7044 II | Ha szeretem-e? - szólt szenvedéllyel, álmodozón. - Ki se lehet
7045 II | mindent elfojt benne, csak a szenvedélyeit hagyja meg. Van ugyan véleménye
7046 II | mesterembernek adták.~Nagy szenzáció lett ebbõl. A sulyomi lányok
7047 II | ruhát visel?~- Persze.~- Szép-e benne?~- Minden Inokay kisasszony
7048 I | az apja, öregapja, sõt a szépapja is már az Inokay báróknál
7049 II | porosz ezredre. Sajátszerû szepegéssel ment végig a parkírozott
7050 II | volt «Légy eszeden, Fredi. Szerdán itt árverés lesz, és azután
7051 II | tompa hang. - Ilyenkor. Szerdára megint árverés van kitûzve.
7052 II | minisztráns-gyereket a szent szerekkel hagyja egyelõre kívül.~Fõtisztelendõ
7053 II | Méhek, darazsak döngtek a szerelemrõl, gyíkok suhantak a füvek
7054 II | hogy véghetetlen keserves szerelmében és dologtalanságában, mert
7055 II | asztalra dobta.~- Az isten szerelméért, mit cselekszik? - kiáltott
7056 II | nem veszi rossz néven, szerelmes voltam a kis baroneszbe.~
7057 I | tömérdek galambbal, melyek szerelmetes búgással ültek egymás mellett
7058 I | hogy megszurkálja. Mert hát szerelmi tragédiája lenne, nagy eset
7059 II | még ezzel nem ért véget a szerencséje. További hírlaprészekbõl,
7060 II | fiatal Inokay és ily apró szerencsék érték. Az öreg is tudott
7061 II | Semmit, uram, semmit. Nincs szerencsém.~- Azért hagyta abba?~-
7062 II | gödrökbe és pocsolyákba.~Szerencsére semmi ilyesmi nem történt,
7063 I | Denique lehozta a fáról szerencsésen, mire a báró megdicsérte
7064 II | rögtön értesíteni és igen szerencsésnek fogom érezni magamat, ha
7065 II | embert is egy alma tette szerencsétlenné. Itt áll most megint, ahol
7066 I | szamárságaiból egy nyegle szerepbe - hátravetette a szép fejét
7067 II | mostanában már csak a kalapjaikon szerepelnek kitömve. Nézte sokáig, nézte
7068 II | egykor a Lucullus-lakomán szerepeltek, költségesebb eledel a választói
7069 II | tudatta vele a segédkezési szerepet, mintha egy dominiumba ültetné
7070 II | vele. Csak aztán bele ne szeressen a lurkó! Ami azonban közelrõl
7071 I | teszem - felelte -, mert szeretek becsületes emberrel beszélgetni,
7072 II | zsebetek rátok cáfol. Nem szeretem az ilyen embereket. Menjetek
7073 II | mint egy elítélt.~- Ha szeretem-e? - szólt szenvedéllyel,
7074 II | kell verni, hanem a népek szeretetéből. A Burg termeiben komoran
7075 II | kedveskedéseit. Pompás, szeretetreméltó fickó lett. Nem a régi oligarchák
7076 II | bene, fiacskám. Valde bene. Szeretnélek megölelni e helyes feleletért.
7077 II | kinek, a szeretõjének.~- A szeretõm a kardom.~- Jól van, tehát
7078 I | Starwitz Kati, egy lakatosinast szeretsz! Nem szégyenled magadat?~
7079 II | szegény nagyatyámat nem nagyon szerették a kastélyban.~- Hát persze
7080 I | meg elõbb és csak azután szerez szerszámokat, vagy a szerszámok
7081 II | de így egy pompás napot szereztek neki. Igaz, hogy új bánatot
7082 II | rossz ember - folytatta a szerkesztõ -, csak azt veszik neki
7083 II | találomra a »Galgavölgy« szerkesztõjét szemelte ki magának.~- Egy
7084 II | kíváncsiság mellett, hogy a szerkezetet megvizsgálhassa, lehangoltság,
7085 II | zsírtégelyekkel és mindenféle furcsa szerszámokkal.~A báró vidáman nyújtotta
7086 II | hogy nem hozott magával szerszámot.) Ez a lakat jobban hozta
7087 II | végezni. A postánál már szerszámozták a lovakat. Éppen csak hogy
7088 I | gyakran táplálkozik effajta szertelenségekbõl. Laci kétszer is megnézte
7089 II | lengettek a parasztok, a szérûkrõl, az Inokay-ház régi jobbágyai,
7090 II | egy kéz a vállát érinté.~- Szervusz, Laci!~Borly megfordult
7091 II | pedig állandóan akarta volna szerzõdtetni, a derék asszonyság, aki
7092 II | a felhõfoszlányok olyan szeszélyesen gömörögtek, alakultak, hogy
7093 II | keserûség.~Fia próbálta szétbeszélni, de csak rövidesen felelt.~-
7094 II | öreg hordó s egész halom szétesett donga. De biz õ ezekkel
7095 II | azokat az egész faluban széthordják az írástudók és felolvassák
7096 II | keserû gondolatok, majd szétlökték a koponyáját, mely lüktetett
7097 II | Vérben forgó szemeivel szétnézett a teremben s nagyot fújt,
7098 I | sürgést-forgást. A májusi napfény szétöntötte megolvasztott aranyát az
7099 II | semmi esetre se volt szabad szétszakítani, mert az nemcsak az õ gyermekei
7100 II | tartalmazza, de a Perkálnéét is. A szétszakítás azonban nem képezi a végrendelet
7101 II | gondolat a másikat, mint a széttúrt zsombékból ezrével másznak
7102 II | szokták, karddal.~- Hát majd szétvágom én! - kiáltott föl a fõhadnagy
7103 II | dicsõsége az országba, szétviszik a mindenünnen összegyûlt
7104 II | táborban, egy kis friss levegõt szí a csillagos éjben s megnézi
7105 II | talyigán, s arra mostani sziesztájában lusta volt, Azaz, hogy más
7106 II | csillogott, tündökölt és szinte szikrázott, megvilágítva kicsike körben
7107 II | remegett, szemei zöldes fényben szikráztak, amíg beszélt.~- Hogy van-e
7108 II | pünkösd ünnepére többé a szilaj vérû, dacos akaratú fiú:
7109 I | lenni? - tört ki Borly Laci szilajan, és meg akarta ragadni a
7110 II | az ország lehet boldog és szilárd, ahol az elõforduló bajok
7111 II | rendelhessen vagy akár egy pohár szilvóriumot. Ejnye no, mit tegyen mármost?
7112 II | jegyzõkönyvet. Ez a civilizáció szimbóluma. Csak az az ország lehet
7113 II | szerint, szeret - szívbõl - színbõl - egy kicsit - sehogy sem.~-
7114 II | táblája, kirakva ezerféle színekben tündöklõ nemes tüzû opálokkal,
7115 II | mind ritkábban jelent meg a színen, minél jobban közelgett
7116 II | tartozott, mely egy fönséges színjátékot játszott el Európa elõtt, -
7117 II | száz aranyat, csak a hosszú színmûveket szokta ekképpen jutalmazni,
7118 II | annyi ideig hányattatott a színpadon, hogy a való életrõl és
7119 II | ugrana ki belõle valóságnak. Színültig tele volt a láda kincsekkel,
7120 I | kapuit.~A mester éppen künn szipákolt a boltajtóban, hosszú meggyszárát
7121 II | fiával, tele volt ötlettel, sziporkával, anekdotával. Amint azonban
7122 II | Ha a nap süti, kibontja a szirmait, ha árnyék éri, befogja
7123 I | zacskójából az összegyömöszölt szirmokat s olyan ismerõsen mosolygott
7124 II | kihasadt kilenc is, a két kard szisszen, csattan, lesiklik egyik
7125 II | elzüllés útján, egyet se szisszenne, egyet se mukkanna, de így
7126 II | Hogy van-e elegendõ ok? - szisszent fel. - Ítéld meg, kis fõhadnagy.
7127 II | kerékbetörés is kisebb kín, talán sziszegés nélkül kiállaná, de ezekben
7128 II | összecsapott, mintha két sziszegõ kígyó nyelve érne össze.
7129 II | szólt Brivinszky tompán, sziszegõn -, idõt és helyet.~- Itt
7130 II | hajnalban hazamehetnél - sziszegte Brivinszky.~- Mindegy, nem
7131 II | térdein, míg a két hajfonat sziszegve lecsapódott végeivel a földre
7132 I | sietve lépett az ajtóhoz, szíva nagyot dobbant. Hátha a
7133 II | ügy rendbe jönne.~A báró szivarokat vett ki egy szekrénybõl
7134 II | Hamar megtalálta a választ a szívében. Hát mit csinálna velök,
7135 II | melegetek volt. Éhes lehetsz, szívecském! Csupa por vagy, lelkem!
7136 II | magában. - Egye meg a kutya a szívedet!~De azért mégis imponált
7137 II | szemeibõl; átfogta a fia nyakát, szívéhez szorította õt, s lehajtván
7138 I | kúriákból, összetörve pályákat, szíveket és életeket. Az embernek
7139 II | mind közük van a szeretõ szívekhez, azok kedvéért is jönnek
7140 II | õk maguk eleget az emberi szívekkel. Két név volt rájok írva: »
7141 II | tisztet csak a mézeskalács szívekre szokás festeni a szokásos
7142 II | vett ki egy szekrénybõl és szívélyesen megkínálta.~- Gyújtson rá,
7143 I | is, azért nem disznó.~- Szívembõl épülök látásának körülményein
7144 II | Valami ilyen vágy száll a szívemre, mely gondolataimat, valahányszor
7145 II | pengõrûl, meg az én epedõ szívemrõl felejtésbe ne essél.~Mint
7146 II | mászkálnak, rágódnak a szívén, csiklandozzák, égetik,
7147 II | óra volt az, hanem a saját szívének hangos, zavaros dobogása.~
7148 II | semmi ellenvetésem ellene. Szíveskedjék ide fáradni a temetés után
7149 II | nem fogadta:~- Köszönöm a szívességet, de köpönyegem magamnak
7150 II | pap, mind a rektor nagy szívességgel és becsülettel fogadták,
7151 II | kapitány úr?~- Egy kis lovagias szívességre kérlek. Engemet megsértettek.~
7152 II | Hess, gyötrõ aggodalmak, szívet fojtogató gondok! A hintó
7153 II | Hogy lehetsz olyan rossz szívû, olyan kereszténytelen!~-
7154 II | egyet lépni s elszorul a szívük, hogy immár milyen nagyot
7155 II | baja.~S kifelé szaladva a szobából, amint nagy szelesen föllibbenté
7156 I | madame beszélte.~- Takarodj a szobádba! - parancsolta szigorú hangon.~
7157 II | molnárlegénynek adott, két huszast a szobáért fizetett, két huszasért
7158 II | Inokay - szólt és eltûnt szobája ajtaján.~A többiek megrõkönyödve
7159 II | édes emlékek kapcsolták. Szobájából belátott a zárda kertjébe,
7160 II | ott. A »Csillag«-ban jó szobák vannak. Kedélyesen elbeszélgetjük
7161 II | szolgáló bevitte a hírt a belsõ szobákba, ahol a szakács a reggelit
7162 II | alatt lakom. Jó tágas udvari szobám van, tíz forint havonkint.
7163 II | hûs áram és végigsurrant a szobán. A báróné szemei megüvegesedtek
7164 II | némán mutatott a balra esõ szobára.~A gyermekfõhadnagy megfogta
7165 II | hallatszik semmi recsegés. Még a szöcskék ugrálása is nagyobb neszt
7166 II | fölkelt, elõvette kardját a szögletbõl, s mialatt felkötni kezdte,
7167 II | mozogni, görbülni mindenféle szögletekre, ami nála a közeli sírást
7168 II | katona-palántája s csak a szögleten állt meg, bekukucskálván
7169 II | csodálatos módon eltûnt onnan a szögletrõl, Disznósy uram pedig felhasználván
7170 I | pincéjében; leveszem a kulcsot a szögrõl, amikor nem látják, és én
7171 II | jobb hónaljába; vérsugár szökik fel, aláhanyatlik a Brivinszky
7172 II | gondozott részébe, a hajdani szökõkúthoz, a kavicsos úton szembe
7173 II | a túlsó parton. A melle szörcsögött, a szemei beestek és az
7174 II | kellett nyúlni és kivenni a szörnyeteget. Hanem hát a baronesz se
7175 II | ment a hír fülbõl-fülbe, szörnyûködést és megilletõdést okozva,
7176 II | Apa, apa mit tettél? - szörnyûködött a baronesz.~- Borly megfosztotta
7177 I | papnak.~A professzor urak szörnyûködtek s valóságosan megrohanták
7178 II | Jó volna talán elkérni a szöveget, a méltóságos asszony vette
7179 II | csapott le az ügyvéd a szövegnek egy részére, mint a keringõ
7180 I | formáiban, s annak mindenféle szövevényei és finomságai fejlõdtek
7181 II | szeretne vele beszélni… és így szövődik a történelem olyan szálakból,
7182 I | hiszen szelíd, ha virág, és szófogadónak kell lennie, ha szelíd«.
7183 II | horgászó botot a Mária kezében, szokása szerint messzirõl elkezdte
7184 I | hogy ne járj vele. Ezek a szokásai. Különben remek jószág,
7185 II | Pali báró elgondolkozott a szokatlan kérdésen, minthogy növénytani
7186 I | lehetett volna hinni, hogy nem szokja meg a lakatosságot, de ellenkezõleg
7187 I | fölfelé nyúlni, a tavalyi szoknyácskán mind ki kellett ereszteni
7188 I | körül gyerekesen, miközben a szoknyái lágyan lesimuló szegfûformából
7189 II | bent állanak a patakban, s szoknyáik felgyûrve és a deréknál
7190 II | Leült, kecsesen elrendezvén szoknyája redõzetét a térdein, míg
7191 II | Inokay Katherina brokát szoknyáján, a madarak csipogtak odakünn,
7192 II | Mária megint igazította a szoknyáját, nehogy a kecske megláthassa
7193 II | fõhadnagy meglátja.~- Le a szoknyákat! - kiáltja hevesen, mint
7194 II | volt.~A beteg felrezzent a szoknyasuhogásra és félkönyökére próbált
7195 II | volt Milánóban, inkább a szokottnál is nagyobb melegük az olaszoknak, -
7196 I | végezni, amit az inasok szoktak, csak olyant, ami a mesterséggel
7197 I | beszélnek az emberek. Nem szoktál beléjük nézni?~- Az emberekbe?~-
7198 II | ijedtség okát, mire meg is szólalt a csintalan Horpácsi Verona
7199 II | tudom, hogy magát a Lacit szólaltatták meg, mintha õ panaszkodnék:~
7200 II | lenne? Nem tréfa? Szabad szólanom?~- Csak egyenesen, katonásan,
7201 II | egy katonadoktor és tiszti szolga, aki mûszereket és kardokat
7202 II | alakokat.~Inokay fölállt és a szolgabírónak nyújtá kezét.~- Mi hír a
7203 I | kerítésen át látta a Pista szolgai önmegtagadását, körülbelül
7204 II | dolga - fordítá le az Isten szolgája az orvos szavait, meglehetõs
7205 I | kastélyból elõszaladtak a szolgák és cselédbeliek dunyhákkal,
7206 I | érzett a bárói család iránt, szolgálatkész volt és elnézõ, valóságos
7207 II | legelsõ rangban tehetségben, szolgálatkészségben, hûség és pajtáskodás dolgában.~-
7208 II | Borly meghajtotta magát.~- Szolgálatodra állok, kapitány úr.~- Köszönöm,
7209 II | kutyák gyógyításának céljaira szolgáljon, mert minden háziállatot
7210 II | megfordított kád fenekén, vagy a szolgálókkal legyeskedtek, segítvén nekik
7211 I | vagy elküldeném a Zsuzsa szolgálótól.« Hovatovább mindjobban
7212 II | akármilyen volt, mégis csak õket szolgálta. Ezenkívül zavarólag csak
7213 II | aki elfogadta attól a hû szolgától hosszú életének keserves
7214 II | az ügyvédet, hogy már nem szólhat, mert a szolgabíró tovább
7215 II | mellén hervad, ki másnak szólhatna?~Hazaérve, azt parancsolta
7216 II | úr agaraiból.~- Cicke! - szólítá meg Borly. - Eressz be,
7217 II | mindenki »sógorasszony«-nak szólított.~- Még egy messzelyt, sógorasszonyka!~-
7218 I | úgy tetszett volna hozzám szólni, kisasszonyka, hogy »parancsolom,
7219 II | és elmagyarázta a világra szóló fordulatot, kiéreztetve
7220 II | perszóna, de maga a penci szõlõbíró, ekképpen okoskodott:~-
7221 II | fölemelem a poharamat és így szólok: »Ej, mit „kapitány úr”,
7222 II | haza kell menned. Nos, mit szólsz erre, kis hadnagy?~- Semmi
7223 II | lovacskák csöngettyûi vígabban szóltak, mert õk maguk is sebesebben
7224 I | folytatá a kasznár a fiúhoz szólva -, mert igen jó óra. Bécsben
7225 I | Lesbe állt hát Laci pünkösd szombatján délután az átellenes szíjgyártó
7226 II | akik játszottak:~- Nagyon szomjasak lehetnek a választóid.~-
7227 II | kecske jött a túlsó partról szomjasan s éppen velük szemben leereszkedett
7228 II | lánya, kit a kút melletti szomorúfûz takart el a szem elõl. Körös-körül
7229 II | mámort lehelt minden, még a szomorúfûzfa is nevetett.~Laci a dal
7230 II | nótában rejtõzött valami kis szomorúság. Méhek, darazsak döngtek
7231 II | változott meg - szólt végtelen szomorúsággal, mikor kijött. - Mi baja
7232 II | vasládikót.~A lakat csakugyan szomorúságot okozott neki, mert éppen
7233 II | kérdé az orvos a pitvarban szomotyoló Perkálnétól.~- Nem adtam,
7234 I | hogy a mag át ne guruljon a szomszédba.~Beléptek a boltba, hol
7235 II | törõdött vele, bár kérték a szomszédok, nem adta el. »Hadd nõjön
7236 II | egy pázsitos teret, hol a szomszédos házak apró libái tanyáztak,
7237 II | méltóságos uram? - kapott a szón Borly, mint az éhes hal
7238 II | témától, vagy nem bírta tovább szõni, jobb idõre hagyta és a »
7239 II | nyilvánvaló, hogy egy-egy szónok dolgozik odabent.~Mikor
7240 II | lenni.~- De hát akkor mibõl szopja ön ezeket?~- A madarak sokasága
7241 II | milyen fiatal, hisz ennek még szopnia kellene!~- S már fõhadnagy!
7242 II | gyûjt, mint a méhecske. Ön szorgalmas, mint a méhecske. Hanem
7243 I | maradt a lakatos-mûhelyben és szorgalmasan tanulta a mesterséget. Azt
7244 II | magyaroké) szabadult meg a szorítástól.~Jókedvében lévén, az egész
7245 II | örülök, hogy önnel kezet szoríthatok. Ami pedig az örökséget
7246 I | nekem prédikációkat, hanem szorítsa meg a zsidókat, adjon el
7247 II | Mindenféle bántó gondolatok szorongatták. Hátha ott se lesz a baronesz
7248 II | csináltak rá. Nem emlékszem már szórul-szóra, csak azt tudom, hogy magát
7249 II | vagy hangosan kiejtett szószilánk jelezte, hogy két ellenkezõ
7250 II | parton fehérítették az otthon szõtt vásznat, mely szét volt
7251 II | kofa.~- Eh, ostobaság! - szõtte a gondolatait - nem lehet
7252 II | nem ad hozzá pénzt.«~Így szõtték-fonták a saját elméjük guzsalyához
7253 I | Míg Laci színes terveket szõve, mohó vággyal készülõdött
7254 II | szegény Ausztriához intézné szózatát, s aztán felénk fordult
7255 II | mindenekelõtt egy hordágyra lenne szükség.~Így végzõdött a Brivinszky-Borly
7256 I | egész világ, neki nincs is szüksége házra, még kevésbé arra,
7257 II | huszasért. Élelemre s egyéb szükségesekre még mindig marad két huszas.~
7258 II | Édes-e a cseresznye, szüle?~- Édes bizony, édes.~-
7259 II | vén ember tette tönkre a szüleit s földönfutóvá õt. Hanem
7260 I | futott a kastély felé a szülékért. Borly Pista segítségért
7261 II | hallja kegyelmetek, öreg szülém, az úr a pokolban is úr,
7262 II | felesége.~- Nem tudja a születési nevét?~(Kíváncsi volt Laci,
7263 I | patáliát csapott a bárónéval (született Münster grófnõvel) és a
7264 II | magyar parasztgyereknek születik, - ámbár iszen így se végezte
7265 I | hideg van még itt, korán születtem (az éjszakák még hûvösek
7266 II | anyák nálunk csak egyszer szülnek egy esztendõben.«~Szóval,
7267 II | rájok kiabálták, amit a szülõiktõl hallottak: »Könnyû nektek,
7268 II | cseh lány a citerát verte szüntelenül. Egy-egy becsípett vendég
7269 II | szíve, hogy meg kellett szüntetnie a mentort, akit eddig mellette
7270 I | kérdezõsködék Laci.~- Az angol szüzek zárdája.~- Nincsen ennek
7271 II | Zsuzsika csalódott. Az õ szûk eszében úgy látszott a dolog,
7272 II | postakocsishoz, aki egy kicsit szundikált a kocsibakon, felvilágosítással
7273 II | kedvteléssel, mint a pók a szúnyogra, mely már a hálójában vergõdik.~
7274 II | talált otthon, mert csak a szupplikációs diák az, akit a villanyos
7275 II | ment az idén.~- Mi az a szupplikálás? - kérdezte a báróné.~-
7276 II | leszállt a kasznárlaknál.~- Õ szupplikálni ment az idén.~- Mi az a
7277 II | rostélyos hatvan krajcár. Csak szúrd ki!~- Lehetetlen az - felelte
7278 II | kettõ pedig hasmánt feküdt a szûrén, füstölgõ pipákkal az agyarukban.
7279 II | legott odább csúszott a szûrérõl, hogy a vendégnek is jusson,
7280 I | el elõle.~- Jaj, meg ne szúrjon! Csak nem akar megölni?
7281 I | ragyogok, mint a fekete szurok.~S pajzánul meghajtotta
7282 II | csúszott a vén hordó feneke, a szuroksötétségben valami csillámló pont szúrta
7283 I | pacsit, keresztül, kasul, szúrom, pacs. Jó lesz?~Laci elmosolyodott.~-
7284 I | bírták megszokni. Kirítt e szurtos környezetbõl a nyalka úrfi,
7285 II | Brivinszky.~Megint összecsapnak; szuszog, fúj Brivinszky, mint a
7286 II | arató lányok abbahagyják a Szûts Marcsa románcát és azt kezdik
7287 II | oszlopot, melyen ott áll a táblácska a maga primitiv rébuszával:~
7288 II | imádságos könyvnek) az arany táblája, kirakva ezerféle színekben
7289 II | végigment a roppant alvó táboron. Csak imitt-amott pislogtak
7290 II | Mincio balpartján ütött tábort s egy parasztházat foglalt
7291 II | imitt-amott pislogtak még tábortüzek, mint macskaszemek a sötétben.
7292 II | de hol? Talán valamelyik tábortûznél, ahol megfordultam. Alkalmasint
7293 II | Hisz akkor te egy himpellér tacskó vagy, akit én felfricskázok!~
7294 II | sértés kétségtelen, bár tagadhatatlanul furcsa formában van.~- Mi
7295 II | nemzetes uram?~Az öreg tagadólag rázta a fejét s oda se nézett.~-
7296 II | 15. szám alatt lakom. Jó tágas udvari szobám van, tíz forint
7297 I | karjával, de a darázs nem tágított.~- Hess, hess, oktalan állat,
7298 II | nyújtanak a sebeikkel és béna tagjaikkal, nekik rontott vitézül egy
7299 II | jutott, jóval túl éjfél táján, miután úgyse tudott aludni
7300 I | utolsó vakációban tehát már a tájékára se ment Lackó a kastélynak, -
7301 II | valahol a zöldséges kert tájékáról parasztnóta csendült meg: »
7302 II | vegyük õket sorba.~- Melyik tájon?~- Hiszen ha tudnám. Maga
7303 II | odább Bekeházy. - »Nagy tajtékpipámat hagyom a helybeli kántornak,
7304 II | Ha kevély akart maradni, takarékosnak kellett volna lennie. Rá
7305 II | õ gazdálkodása, roppant takarékossága és üzleti ügyessége mellett
7306 II | összeget, mint tulajdon takarékosságom gyümölcsét, egyenlõen ossza
7307 II | Losoncra, Vácra, különbözõ takarékpénztárakba, azt is sejtette, hogy a
7308 II | losonci, miskolci, egri takarékpénztárakban és az egri káptalannál van
7309 II | pénzei vannak a losonci takarékpénztárban, a miskolciban, az egriben.
7310 II | a szavakat.~- Te valamit takargatsz.~- Nem merem jelenteni,
7311 II | vagyok, hogy az én drága takarmányomon hizlaljam a lovaidat - utasítá
7312 II | katonás magatartásban), takarodjék innen íziben, mert különben
7313 II | kút melletti szomorúfûz takart el a szem elõl. Körös-körül
7314 II | nyitott faoszlopokon valami tákolmány pipiskedett, olyan, aminõk
7315 II | pontot rajzolt ki, ahol a talaj lazább volt, mint egyebütt,
7316 II | ezeknek örülni. A szegénység talaján jobban és sûrûbben tenyésznek
7317 II | Fölpróbálja valamennyit s találgatni fogja, ki küldhette?~Az
7318 II | parancsolt nagyapka. Nem találgatom, miért mondta ezt vagy amazt,
7319 II | levág, ne a tompa lapjával találjon, elõszedi a cselvágásait,
7320 I | marólúgba.~Szerette volna, ha találkozik Marival, úgy, mint azelõtt,
7321 I | neki adni? Lesz-e alkalmam találkozni vele, mert a báró még mindig
7322 II | ment, úgyhogy a feleúton találkoztak, mint valami udvariaskodó
7323 I | ágyában azt a jelenetet, ha be találna állni másnapra, de a baroneszka
7324 I | az eb a csontot, hogy nem találna-e rajta valami ennivalót.~-
7325 II | aranygyûrû, hogy meg lehessen találni. Majd elõkerül, ha akarja.
7326 II | mûvész hökkent meg; nem a találó örült meg, de a feltaláló
7327 II | most a falu?~- Szebbnek találom, mint valaha.~- De a mi
7328 II | asztalának tartott s csak úgy találomra a »Galgavölgy« szerkesztõjét
7329 II | költött el a báró, együtt tálalta fel az éj eseményét.~- A
7330 II | magyarázták is, az eset folyton talány maradt. Várták, hogy az
7331 II | feketekávét hozta be egy tálcán, a báró tehát õ hozzá fordul:~-
7332 I | öltözött majmot mutogat ott egy talján.~Se szó, se beszéd erre
7333 I | fiókjába, melynek alján tallérok, huszasok és mindennemû
7334 II | Megfeleltél. Ember vagy a talpadon.~Inokay Gottfried diadalmasan
7335 II | az embert pihenni.~Ezzel talpra ugrott, apró termetû emberke
7336 II | zöldséges sátra mögött állt a talyiga elõtt könnyezõ szemekkel,
7337 I | öntözi, hanem õ húzza a talyigát és a vizes hordót, amely
7338 II | közeledését jelentették. A támadásra kész sereg most már pozdorjává
7339 I | felosztották, hogy némi aequilibrum támadjon, a sokból elvettek és a
7340 II | picinyke pocsolya húzódott a támadó mélyedésbe a víz, az állandó
7341 II | hogy egyik õsét, Borly Tamást karóba húzatta Heister a
7342 II | Az egyik tûznél egy fához támaszkodva egy huszártisztet vett észre.~
7343 II | azaz kardjából páncélruhát támaszt maga körül, néha szinte
7344 II | nádpálca volt a szögletbe támasztva.)~Az izzó napfény vakító
7345 I | be.~A kasznárnak egy kis támlanélküli széket gurított a gazda,
7346 II | senkit bebocsátani, bent tanácskozik a két méltóságos asszony
7347 I | lettek, már szinte arról tanácskoznak, miképpen lehetne a város
7348 II | a segédek félrevonultak tanácskozni s aztán közölték a föltételeket,
7349 I | se volt soha pénze), vele tanácskozott. Balassa az örök áron való
7350 II | köszönök, vagyis annak, hogy a tanácsokat, melyek hozzá fûzõdnek,
7351 II | a gyászházhoz s ellátta tanácsokkal, hogy ha beszalad a városba,
7352 I | Nagyurak bolondsága.~- Hát mit tanácsol?~- Ne fizessen és ne lõje
7353 II | mi lesz most?~Valóságos tanácstalanság állt be. A báróné felállt,
7354 II | okosságnak. A józan okosság a tanárok fölött áll. Sõt az igazgatótanár
7355 II | közelbe s uccu, hopp, olyan tánc kerekedett, hogy még a bárányok
7356 II | hogy minden tányér és pohár táncolt rajta.) Egy lattal se lesz
7357 I | hetenként a pecsenye és a tanítás is, mert semmi munkát nem
7358 II | egyszersmind angol nyelvre tanította.~De hát a Gondviselés is
7359 I | elsõ impulzust, hogy Pistát taníttassa és a Laciból faragjon lakatost,
7360 I | fiút iskoláztatni, hát azt taníttatja tovább, amelyik nagyobb
7361 II | olvastatott sem Inokay, sem más tanítvány által, azért tehát…~A konklúziót
7362 II | lennie. Rá kell küldeni a tante-t, hadd beszéljen a fejével.
7363 II | Gyere, beszélnünk kell a tante-tal. Ah, Pali, jó, hogy elémbe
7364 II | kosarat adni, fiatalember. Tanuljon egy kis mórest. Most már
7365 II | meghozza, a helyrajzi viszonyok tanulmányozására adta magát. Ez alól nem
7366 I | tetszett az új mesterség. Tanulni vágyó lelke nem kereste
7367 I | lakatos-mûhelyben és szorgalmasan tanulta a mesterséget. Azt lehetett
7368 II | ahol most is zsiványok tanyáznak. Csak az imént mutatott
7369 II | szomszédos házak apró libái tanyáztak, keskeny gyalogút szelt
7370 II | a majorból a vászonnép a tányérokat, kanalakat, meg a kenyeret
7371 II | szemhéjai legott édesen kezdtek tapadozni, midõn ott termett a sétányok
7372 II | füvek között, virágokhoz tapadt bogarak ringatták magokat
7373 II | ezzel, sok kaland, sok jó tapasztalat, és a gyûjtött pénzecskébõl
7374 II | Léha embereknél gyakran tapasztalni. Lefelé az örvénybe, a mélységbe
7375 II | egész falut, s okos, sõt tapasztalt emberek se restellették
7376 II | legyen, hanem azt örömmel tapasztalta, hogy az étel olcsó és pompás;
7377 II | másoknak a bánatát s kínos tapintatlanságnak vette az ügyvéd gratulációját
7378 I | gyermekszerelem gyakran táplálkozik effajta szertelenségekbõl.
7379 II | s amint szállt, szállt a tapló illata a levegõben, egyszerre
7380 II | hát nem árt; elõvett a taplóból egy csipetnyit s kinyitván
7381 I | auctorokkal társalgott s bámulat tárgya volt lelki ékességei miatt.
7382 II | nehezen különböztették meg a tárgyakat és alakokat.~Inokay fölállt
7383 II | Kisfaludy regéibõl vett tárgyakról, odább függött üveg alatt
7384 II | kúton, a lovak feje zabos tarisznyákba veszett, a kocsisok pedig
7385 II | kastélyban.~- Hát persze sok tarka macskája volt neki. Nem
7386 II | katonát ne lásson és a nyaka tarkóján csókolta vissza.~- Mi ketten
7387 I | mikor már azt hitte volna a társadalom, hogy az oligarchák letûntek,
7388 I | különben nem becsülik meg a társai. Ez a nagyurak közé való,
7389 II | akar versenyre szállni a társaival, hogy melyik a különb legény,
7390 II | föléje hajolván, folyt a társalgás közömbös dolgokról, imitt-amott
7391 II | elõcsarnokba, melybõl a társalgó szoba nyílt. Mivel a zsaluk
7392 I | múzsákkal és az auctorokkal társalgott s bámulat tárgya volt lelki
7393 I | palotában egyik titoktartó társalkodónõje, valami Villárczy kisasszony
7394 II | emeltebb hangon mondta. A társaságok ide kezdtek figyelni. Litmaneck
7395 II | belsejének, nem a kis láda tartalmának szólt - mert a lakat szerkezete
7396 II | korcsmáros is nem ehhez tartaná magát. Szegény vándorló
7397 II | látnám én most is, ha nem tartanám a szemem behunyva - felelte
7398 I | szükségesek, és ezeket be kell tartanod. Adj rá kezet, amice, hogy
7399 I | van a kocsin. Ami pedig a tartási pénzt illeti, azt elõre
7400 II | valamikor üres hordókat tartogatott, mert borkereskedõ volt.~
7401 II | Pencrõl idejött két sógora tartottak ott egy kis majálist pünkösd
7402 II | is. Mindig nagy kortesnek tartottam az öreg Borlyt, de hogy
7403 II | senki se viselte, mert nem tartottuk a mienknek.~- És az öregúrtól
7404 I | Szép, hogy számon tartja a tartozását, baroneszka. Hát nekem nem
7405 II | választáshoz, nincs a Pesten való tartózkodáshoz. Ha csak egy évet töltene
7406 I | kastélynak, - ahol egy csókkal tartoznak neki és egy pofonnal.~Pedig
7407 II | tartozik.~- Hát ugyan mivel is tartoznék! - förmedt rá a gazda -
7408 II | Engedje meg baronesz, hogy én tartsam az ernyõjét.~- Ha nem restelli.~
7409 I | bárónak prókátora, az öreg Tartsányi Ezékiel, aki el tudta húzni
7410 II | oda Radvánszkyhoz -, hogy tartsd meg a parádés kocsisomat
7411 I | szólt a báró szigorúan. - Ne tartson nekem prédikációkat, hanem
7412 II | tündéries Kopolyka völgy tárult eléjük szétszórt falvaival,
7413 II | és feldöntötte, s amint a taszítás folytán odább csúszott a
7414 II | képeket nézegette a folyosón, Tátikáról, Csobáncról, Kisfaludy regéibõl
7415 I | kezdett fölfelé nyúlni, a tavalyi szoknyácskán mind ki kellett
7416 I | Magam ültettem el a tõt tavasz elején, s akkor megfogadtam
7417 II | mert a madame a hetvenedik tavaszban járt.~Így izmosodott szellemiekben
7418 II | jobb idõre hagyta és a »Tavaszhoz« címû poemát készíté a vizsgára,
7419 I | mikor még az urasági park, tavával, kuglizójával, bújócskáival
7420 I | lassan-lassan haladt a világ és távolodott az oligarcháktól és rablólovagoktól.
7421 II | észrevehette, hogy a nagy távolság nagyra növelte itthon a
7422 I | lepkéket, csónakáztak a tavon, horgásztak a Sulyom vizében,
7423 II | szívem az orvosságot.~Mariska távozása arra kellett, hogy a grófnõ
7424 II | szép lányai zokon vették a távozását. Különösen a fiatalabbik,
7425 II | mikor látta, hogy Laci távozni akar -, egy kis borravaló
7426 II | ostoba, hiszen szeret az téged, mert odavitte azt a kis
7427 II | forintot.~Lacit már maga a tegezés is bántotta, hanem az egy
7428 II | nem tehetek - folytatta -, tégy úgy jövendõ sorsodra nézve,
7429 II | foglalt kérelemnek eleget tegyek. Íme felbontom a csomagot.~
7430 II | Inokayt, a párbajt reggelre tegyék, te pedig egy harmadik tiszttel
7431 II | De hát a feleségemet hova tegyem? - hökkent meg Litmaneck.~-
7432 II | önök elõl elraboltam; mert tegyük fel, hogy csakugyan elharácsolt
7433 II | elmarad; - milyen határidõt tegyünk doktor?~- Nem tudom - felelte
7434 I | húzott volna, még talán a tehénbõl is kilopta a borjút. Az
7435 II | Azért nem köpül-e, mert a tehenek hatóságilag le vannak foglalva
7436 II | ahol Borcsa szolgáló a teheneket fejte.~Borcsa szolgáló bevitte
7437 II | a báró -, a legjobb két tehenemet küldöm el önnek ajándékba.~
7438 II | a kocsis, betekintvén a tehénistállóba is, ahol Borcsa szolgáló
7439 I | hétpöttyös bödék, az Isten tehenkéi, ott játszogattak a hamuban,
7440 II | puskaporát, jó keresztény tehertõl mentesen tartsa a lelkét.
7441 I | akar most lopni, hát mit tehessek ellene?~Ezalatt pedig nagyban
7442 I | szíve, ha valami rosszat tehet. Még a saját unokáját se
7443 II | áldozni. De kit talál? Egy tehetetlen koldust, egy tékozlót, akinek
7444 II | szolgált, de amely ellen mégse tehetett semmit. Mert az életnek
7445 II | kutya áll a legelsõ rangban tehetségben, szolgálatkészségben, hûség
7446 II | már tudta, hogy azoknak a tejébõl nem köpül vajat a doktorné.
7447 II | van egy kis vékony réteg tejföl.~Perkálné pedig bevitte
7448 II | õt vagyoni megrontójának tekinteni. A saját könnyelmûsége,
7449 II | most seperjem be, ugye, tekintet nélkül arra, hogy az õ unokáinak
7450 I | egy-egy idegen kutya, akinek a tekintetében (dicsértessék a Jézus Krisztus!)
7451 II | mi gyanakodó, szemrehányó tekinteteink alatt? Oh, istenem, istenem,
7452 II | szempillái alól gyakran tekintgetett lopva a deli katonagyerekre,
7453 II | béresasszonyok rostákban, teknõkben a Litva patakban, azután
7454 II | tehetetlen koldust, egy tékozlót, akinek maholnap mindenét
7455 II | Bekeházy - a sulyomi 115. számú telekjegyzõkönyvben bekebelezett csekély ingatlanomból
7456 II | országait mind átiratta telekkönyvileg az én nevemre, ha valaki
7457 II | csodálatosakat mondott valami budai telekrõl, ott egy félszerrõl a… Nem
7458 II | ideadod õket õsszel vagy télen, ha újakat veszel, addig
7459 II | köpenyegét és õ is a tûz mellé telepedett a többivel, mire megindult
7460 II | õs ágyékából kinõtt törzs teli almával s minden almán egy
7461 II | ülve, lábukat melengetve téli estén, egyszer csak így
7462 I | maradt. Neki - úgymond - nem telik két fiút iskoláztatni, hát
7463 II | tücsök, összegyûjti nyáron a télire valóját.~- Szegény teremtések! -
7464 II | ahogy általában mindazt teljesítettem és teljesítem most is az
7465 II | Budán a Páva-utcában egy telkem van - susogta az öreg -,
7466 II | viskómból, továbbá a budai telkembõl. Az elsõt, a sulyomi ingatlant
7467 II | Inokay Pál bárónak, budai telkemnek földalatti részét Inokay
7468 II | valójában pedig elásta a telkén Mici számára.~Most a fõhadnagyon
7469 II | fölkeresi a nagyapa puszta telkét, ott úgyis van egy félszer-féle,
7470 II | mikor az oskolás fiú olyan témából felel, amelyre el nem készült,
7471 II | virágokról gyûjti, de errõl a témáról nem akarok beszélni, mert
7472 II | Palinak vagy elment a kedve a témától, vagy nem bírta tovább szõni,
7473 II | csak az az egy szép van a temetésekben). Mindez gyorsan történt,
7474 II | ünnepélyes lépegetéssel a temetõ felé, a parasztgyerekek
7475 I | csomó kutya csörtetett elõ a temetõbõl s megmarta a Galandánét,
7476 II | rakott pártában, - abban is temették el.~A szoba küszöbén kiöltött
7477 II | és az Inokayék kriptájába temettetem el. Elégtételt adok neki.~-
7478 II | piros rózsát a nagyapádnak, temiattad. Oh, te ostoba Borly fõhadnagy,
7479 II | hogy az ötödik faluban egy templom égett el s abból való a
7480 I | nagyapa a városba, egyenest a Templom-utcába, Disznósy Mihály uramhoz,
7481 II | Többet járok oda, mint a templomba.~- Hát vegyük õket sorba.~-
7482 II | pihenésem lészen az anyaföldben.~Templomi csönd támadt, szinte dermesztõen
7483 II | elkezdik a bibliát olvasni, a templomot bújni, a szegényeket istápolni,
7484 II | enyém többé. Hiszen úri tempó - ha aztán egy ménes van
7485 I | elõtt, megperdülvén a saját tengelye körül gyerekesen, miközben
7486 I | halakat felfalják. A nagy tengerparti városok, mióta a cápák ritkábbak
7487 I | és hulladékokat, melyek a tengert elpiszkítják. Egy cápa olyan
7488 II | közt kell szomorú napjait tengetnie.~De ideje volt a levelekkel
7489 I | kérjen pénzt. De hiába is tenné. A vén gazember, ha nem
7490 I | is szólította: Bizony jól tennéd, Lacika, ha letépnél, hideg
7491 II | ugrott fel.~- Azt, amit tennem kell - mondá a báró kipirulva,
7492 II | egy ötödik ujj is van a tenyere legvégén, minélfogva hirtelen
7493 II | Sapristi!~Tölcsért csinál a tenyerébõl, a füléhez tartja, s úgy
7494 II | talaján jobban és sûrûbben tenyésznek a virágok.~De hát a fiú
7495 II | a megvert az illetékes.~Tényleg felkelt a nap Königgrätznél.
7496 II | cselvágásait, a Villenois-féle tercet, a Colesseti suhogóst, melyet
7497 II | elrendezvén szoknyája redõzetét a térdein, míg a két hajfonat sziszegve
7498 I | megmentõ lovagnak, amit az térdenállva vesz át. Nos, ugorj oda,
7499 II | a holdvilág arcával, a terebélyes krinolinban, mint egy sátor
7500 II | vásznat, mely szét volt teregetve a pázsiton. Ebbõl lesz a
7501 II | penciek hozták, ahol jó bor terem, nyújtották is mindjárt
7502 II | újon jöttet nézte.~- Tyû, a teremburáját, de gyönyörû gyerek!~- S
7503 I | báróné, egy beteges, törékeny teremtés, aki mindig fejfájásról
7504 II | télire valóját.~- Szegény teremtések! - sóhajtott föl a báróné,
7505 I | tekintetével az igézetes kis teremtést.~- Aztán volt még egy skrupulusom,
7506 II | megfigyelések hasznát minden téren, ez lévén a tudományok tudománya,
7507 II | helységben egy pázsitos teret, hol a szomszédos házak
7508 II | A birtok nagyon meg van terhelve. Nincs pénzünk hozzá. De
7509 II | Átment a rostélyos-illatoktól terhes folyosón az épület túlsó
7510 II | állt, a harmadik, vörös terítékes részt, hol Tumbus apó iddogált
7511 I | Bárányba tartott, ahol a vörös terítékû szobában találta a tiszteletreméltó
7512 II | emberi hüvelye maradt ott a terítõn a Perkálné és a kisebb eszûek
7513 II | mégis ennél hamarább. Gyere, terítve van! Hamar az ételeket,
7514 II | Perkál Zsuzsa pletykája terjed a vidéken, mert olyan itt,
7515 II | hogy összeszidta volna a terjesztõjét, az égre emelte a szemeit.~-
7516 II(*)| Olaszország a térképen egy csizmához hasonlít.~
7517 II | népek szeretetéből. A Burg termeiben komoran sétál a császár
7518 II | Különösen az anyák esze termékeny. Egy herceg vagy egy álruhás
7519 II | palackra rá van írva: »1850. termés.« Úgyis rossz esztendõ,
7520 I | ígérettel, elõre eladott terméssel vagy akármivel. (Betáblázást,
7521 II | vonatkozott, mely rossz termést hoz, késõbb pedig magára
7522 I | Meglehet, szükségesek voltak, a természet rendje szerint, mint ahogy
7523 II | félemlítõ csend honolt a természetben. Az ispánlak felõl különös,
7524 II | látszik, nem vette be a természete a nyugodtságot. Izgett-mozgott
7525 I | az órával és igyekezett a természetéhez alkalmazkodni, korán kelt,
7526 I | megolvasztott aranyát az egész természeten, még a két szürke hamufolt
7527 II | határozott léptekkel ott hagyta a termet.~Pali kiosont apja után,
7528 II | volt most, és kiegyenesítve termetét, egy fejjel látszott magasabbnak. -
7529 II | Ezzel talpra ugrott, apró termetû emberke volt, de a szemei
|