bold = Main text
     Rész                                             grey = Comment text

8031 II   |                 se ad semmit, a varga nem varr csizmát, a szíjgyártó nem
8032 II   |                 közös zsákba kellene õket varrni és behajítani az Ipolyba.~-
8033 I    |                   századok óta alusznak a várromok alatti kriptákban, egyszerre
8034 II   |               eset folyton talány maradt. Várták, hogy az idõ belevilágít,
8035 II   |           megmondtam.~S ezzel egy szót se várva, nehéz, határozott léptekkel
8036 II   |                  míg végre a legközelebbi vásárkor mégis belátogatott Disznósy
8037 I    |            fülemet? - dicsekedett. - Múlt vasárnap. Nem fáj az.~- Most már
8038 II   |                vasat s egyéb szerszámokat vásárolt, amelyekkel aztán a »Fehér
8039 II   |               játszani Szegeden. Az egyik vasasnémetet adta a »Peleskei nótárius«-
8040 II   |            vaskereskedésnél, ahol feszítõ vasat s egyéb szerszámokat vásárolt,
8041 II   |                míg nagyot kondult valami; vashoz ért a donga.~- Hopp! Megvan!~
8042 I    |      falkerítéssel volt körülvéve, csak a vaskapu rácsain lehetett belátni;
8043 II   |                 megállította a kocsit egy vaskereskedésnél, ahol feszítõ vasat s egyéb
8044 II   |        csodálkozol ezen?~A kastély kopjás vaskerítésénél Gyengõ ügyvéd várt rájok
8045 II   |               súlyos tárgyat.~Hát egy kis vasládikó volt, erõs rovátkos pántokkal,
8046 II   |               magára maradván, feltörte a vasládikót.~A lakat csakugyan szomorúságot
8047 I    |             István hátul faragta a padot, vásott »durae capacitatis puer«
8048 I    |                ilyen rózsa. Nézte-nézte a vasrácson át és az a bohókás gondolata
8049 I    |                   bátyánk a koronát rejtõ vasszekrényen.~De az öreg útja nem volt
8050 II   |                mindig vagy túlkorán jön a vasúthoz, vagy lekésik, mert másoktól
8051 II   |              fehérítették az otthon szõtt vásznat, mely szét volt teregetve
8052 II   |               hagymát ebédeltek a viaszos vásznú fedeles kocsikban. Az állatok
8053 II   |             Akkorára kihozta a majorból a vászonnép a tányérokat, kanalakat,
8054 II   |                Aztán, ha már bor van, meg vászonnépség, nem lehet messze a duda
8055 II   |            hernyót vettem le a nyakáról - védekezik a fõhadnagy elszontyolodva,
8056 II   |                  nemesen viselte magát! - védelmezte egy csengõ szózat. - Nem
8057 I    |               Pestre, de valahogy kutyává vedlik át (és ekkor van õ a maga
8058 II   |               állásánál fogva nagykorúnak veendõ, föltéve mondom, de meg
8059 II   |            különösebb esemény nélkül ment végbe. A kántor uram versei nagyon
8060 II   |            hallotta a hírét. És miért, mi végbõl tiszteltet? Búzája van itt,
8061 I    |               házikót építtetett a kertje végében beteg kutyák menhelyéül,
8062 II   |            hajfonat sziszegve lecsapódott végeivel a földre a fûtestvérei közé.~-
8063 I    |                 finom beszédû vala a neve végett. Meg akarta mutatni a világnak,
8064 II   |              csókolta vissza.~- Mi ketten végeztünk, édes fiam: mostan eredj
8065 II   |              eredj be az asszonyokhoz, és végezz a leányommal magad!~A fõhadnagynak
8066 II   |             utánuk? Amit megkezdtek, hadd végezzék be. Ha búzát mosnak valahol,
8067 II   |                huszasról jut eszébe, hogy véghetetlen keserves szerelmében és
8068 II   |                batyuját feje alá tette és végigdõlt a padon, betakarva magát
8069 II   |                  ám, de a patak, a Litva, végigfolyt az egész ötven holdas parkon,
8070 II   |                  Segédtisztjétõl követve, végigment a roppant alvó táboron.
8071 I    |                gazda, mialatt még egyszer végigmustrálta a gyereket a tekintetével,
8072 II   |               kitaszított egy hûs áram és végigsurrant a szobán. A báróné szemei
8073 II   |                Katonának akarok beállani.~Végigtekintett a sugár gyereken, szép,
8074 II   |              Gyengõ István, hites ügyvéd, végintézkedésem végrehajtója, két unokám,
8075 II   |           átgondolt akarattal a következõ végintézkedést teszem.~- Halljuk - szólt
8076 II   |                    minél jobban közelgett végkifejléséhez a dráma. De mégse bírt volna
8077 I    |                Drégely vára, Szanda vára, Végles, Korpona, mérföldnyi búzaföldek,
8078 II   |                   ügyvéd, végintézkedésem végrehajtója, két unokám, Borly László
8079 II   |                      õ maga kívánta, hogy végrendelete a méltóságos bárói család
8080 II   |              egyelõre hozzánk, ahol még a végrendeleten kell átesned, azután majd
8081 I    |                 az is megterhelve apadt a végromlás teljes bizonyosságával.~
8082 II   |            szánom-bánom.~Vegye méltóságod végső számadásom,~Odaáltal lészen
8083 I    |                   tudta már, hogy a húr a végsõig feszült, mikor az akasztófahumor
8084 II   |               sokat változott meg - szólt végtelen szomorúsággal, mikor kijött. -
8085 II   |            ismerõsei majd mind eljöttek a végtisztességtételre, egész tömege az apró uraknak,
8086 II   |                  gondolta Laci s egy éles végû dongával elkezdte a sarat
8087 II   |                  tovább olvas.~- Rendelem végül, hogy a fennmaradó huszonnyolc
8088 II   |                 lépjek fel. Mibõl, honnan vegyem a költségeket? Talán valami
8089 II   |                gyógyászatban a hashajtó. »Vegyen be a páciens egy kis hashajtót.«
8090 I    |           professzorok:~- Borly Lászlóról vegyetek példát. Micsoda ember lesz
8091 II   |                   mint a templomba.~- Hát vegyük õket sorba.~- Melyik tájon?~-
8092 II   |                  a »máskéntet« próbálni - vegyült bele egy másik hang, a bárónéé. -
8093 II   |           hashajtót.« Ez mindenesetre jó. Vegyünk fel tehát a dologról jegyzõkönyvet.
8094 II   |                   mindenféle számadásokat végzett, déltájban azonban nyugtalan
8095 II   |                Napóleon talán a Bakonyban végzi életét, ha magyar parasztgyereknek
8096 II   |                   fél egy csöppet se, nem vehetik el semmijét, mert az országait
8097 II   |             állott tíz évig, most egyszer vehetné hasznát és nincs többé.
8098 I    |              Borly uram nagyon jó szívvel vehette a Disznósy Mihály levelét,
8099 II   |                döfik be a tüskét az ember vékonyába, ahol nem is gondolja. Aztán
8100 II   |          otthonról), halaványan emlékezni vélek, hogy kitettem valahol a
8101 II   |                  hogy nem ütötted pofon - véleményezte Litmaneck.~- Mert türtõztettem
8102 II   |                mintha elvesztettük volna? Velence, Lombardia az olaszé lett.~
8103 II   |                  sápadtnak mutatta a régi velencei tükör, hogy megijedt magától.
8104 II   |         komorsággal.~- Hát Pista nem jött veletek? - csodálkozott a báróné -
8105 II   |                  Lacit elkeserítette ez a véletlen, de nem olyan fából való
8106 II   |                   hogy egyszer csak csupa véletlenségbõl eltrafálta valahogy a Laci
8107 II   |                 partról szomjasan s éppen velük szemben leereszkedett a
8108 II   |            szüntelenül. Egy-egy becsípett vendég közbekurjantgatott. A kiszolgálatot
8109 II   |                  fordult.) Legyen, kérem, vendégem.~Laci elhárító mozdulatot
8110 I    |             boltajtóbul s elõre ereszté a vendéget, mondván:~- Falak között
8111 II   |          vendéglõsné figyelemmel megnézte vendégét, finom ruháit, úrias arcát
8112 II   |                    Köszönöm az emberséges vendéglátást.~- No, az ugyan szót se
8113 II   |               Megszállt az »Arany bárány« vendéglőben, hová édes emlékek kapcsolták.
8114 II   |                   és lúdzsíros pirítós, a vendéglõk nélküli ország két étele,
8115 II   |                 étvágya, mely a budai kis vendéglõkbõl kiáradó pecsenye-illatokra
8116 II   |             kenyér és két messzely bor.~A vendéglõsné figyelemmel megnézte vendégét,
8117 I    |                   a palotát átalakították vendégszobákká, de a zárda régi állapotában
8118 II   |                versikék fölé. Ma jött meg vendégül Amália tante is (az Inokay
8119 II   |                  le, ifjú uram, és legyen vendégünk.~- Megköszönöm a szíves
8120 I    |                   megcsókolnám, aztán nem venne feleségül - mentegetõzött
8121 II   |                  élne a mostanival.~- Nem vennék azt rossz néven - szólt
8122 II   |               uram - panaszkodott Borly a veranda oszlopához dõlve -, nem
8123 II   |                   Délután azonban éppen a verandán ült a beteg feleségével
8124 II   |       asszonysírást. Kiment csibukjával a verandára, ahol belevetette magát
8125 II   |             kérlek. Engemet megsértettek.~Vérben forgó szemeivel szétnézett
8126 I    |          bibircsókkal kerek képén, mely a vérbõségtõl úgyszólván lilaszínbe játszott.
8127 II   |                 már úgyis fel volt ütve a verbung a »Nyúlkaszárnyá«-ban. (
8128 II   |                altató monoton cuppogással verdeste a hordó dongáit kívülrõl.
8129 I    |                     Hozzon fehéret.~- Egy verdungot vagy egy messzelyt?~- Egy
8130 I    |                  betûkkel lenne felírva a verébannalesekben, így azonban nyomtalanul
8131 I    |               amely esemény, ha a sulyomi verebek rendes történelmet vezetnének,
8132 II   |                  az iszalagok közé. Kínos verejték ütött ki a fõhadnagy homlokán,
8133 I    |                 másikat - felelte a fiú a verejtéket törülve a homlokáról.~-
8134 II   |                  hosszú életének keserves verejtékét s kifosztotta az unokáit.
8135 I    |            pigézett, vagy gombozott, vagy verekedett, míg ellenben a gyors felfogású
8136 II   |             tisztást, ahol pompásan lehet verekedni, de csak nem jött az ellenfél,
8137 II   |                mire aranyok, valóságos új veretû körmöci aranyok kezdtek
8138 II   |           szúnyogra, mely már a hálójában vergõdik.~Laci érezte arcán a tüzes
8139 II   |                Colesseti suhogóst, melyet vérhozónak is neveznek az olasz mesterek.
8140 II   |             nyomulnak elõre felénk s ezek verik fel a szárnyasokat.~A fõvezér
8141 I    |                  a vézna Pál báró földhöz verje. Úgyszólván lefeküdt neki,
8142 II   |                  jobb volna, ha a mienket vernék meg.~Sulyomban mindez a
8143 II   |                nem solingeni acélból kell verni, hanem a népek szeretetéből.
8144 II   |               annyi emberrel, amennyi ide verõdött, két grófot is el lehetne
8145 II   |          okoskodjék többé.~A megdicsõülés verõfénye ragyogott a fõhadnagy arcán.
8146 II   |              szólalt a csintalan Horpácsi Verona nevetve:~- Jaj, lelkem kisasszonykám,
8147 II   |               csekélységét, a párbaj elsõ vérre megy.~Litmaneck felállította
8148 II   |               Hanem iszen nem így volt ez versbe rakva, ahogy én írom, hanem
8149 II   |                 ment végbe. A kántor uram versei nagyon tetszettek, a szép
8150 II   |              Boczkó Péternek a búcsúztató versekért, könyveimet Inokay Pál bárónak,
8151 II   |                   is megtudja, hogy a fiú verseket ír. Még el is mosolyodik.
8152 I    |                  az okosabbat lakatosnak, versenyeznie kell egy városnak valamennyi
8153 II   |                   õ lopásai, pusztításai. Versenyeztünk egymással. Siettem költeni,
8154 II   |                   aki egyenlõ erõvel akar versenyre szállni a társaival, hogy
8155 II   |                  javában izzadt a búcsúzó versezet megkomponálásában, s fel
8156 II   |           Akadémia sem ád egy nyúlfarknyi versezetért száz aranyat, csak a hosszú
8157 II   |            felolvassa, aki nagy barátja a versificatoroknak és a sánta kutyáknak (hanem
8158 II   |                 szokás festeni a szokásos versikék fölé. Ma jött meg vendégül
8159 II   |                itt felolvasott »Jurisics« versnek szól, holott egy felolvasott
8160 II   |              idõsb Inokay -, aki tudott a versrõl. Hát ki tudott róla?~- Nem
8161 II   |                  az óriás jobb hónaljába; vérsugár szökik fel, aláhanyatlik
8162 II   |           osztályon.~- Mert, hogy kit hol vertek meg - folytatá az õ professzoros
8163 II   |          mocsarakban, vidám kurjongatások verték föl a csöndet a mezõkrõl,
8164 II   |              keresztbe rakott lándzsákon, vérteken és kopjákon, melyek szinte
8165 II   |                   ünnepére többé a szilaj vérû, dacos akaratú fiú: mit
8166 II   |                  régen volt, és akkor még vesszõkön ültek, rövid bársony cikcakkos
8167 II   |                annál jobban emlékezetükbe vésték a fejtartását, a módot,
8168 II   |              õsszel vagy télen, ha újakat veszel, addig otthagyom használatra.~-
8169 II   |              szegény nagyapával, akkor én veszem kezembe a tisztességes eltakarítását -
8170 II   |                   feje zabos tarisznyákba veszett, a kocsisok pedig durákot
8171 II   |                  a szerkesztõ -, csak azt veszik neki rossz néven, hogy a
8172 II   |              nevemre, ha valaki területet veszít, csak a porosz veszíthet.
8173 I    |          Kaszinóban egy pár ezer forintot veszített becsületszóra. A kártyaadósság
8174 II   |           területet veszít, csak a porosz veszíthet. Mire azt felelte volna
8175 II   |                 nem a mieink. Elég olcsón vesztegettük el, az igaz.~- Nem gondolnám,
8176 II   |                 ott van a padláson.~Itt a vesztett csatákról a részleteket
8177 I    |                uram.~- Hát mit csináljak? Vesztettem. Maga okos ember, tudja,
8178 II   |            taníttatni kellett volna, nagy vétek érte, ha valami ferde dologba
8179 II   |               kedves uraságom,~Mit ellene véték, bizony szánom-bánom.~Vegye
8180 I    |                  a virágot megcsalni? Nem vétek-e az?« A Schwester gondolkozott
8181 II   |                   dialektika fegyvereivel vetélkedik, az egyik fegyverrel szabad
8182 II   |               zekéjében mészárosnak, mint veterán kameradnak, csak a nadrágja
8183 II   |                   Ékszerek esetleg meg is vétetnek.«~De így a batyuval restellt
8184 II   |             galamb a galambtól! Se õk nem vetettek rá ügyet, se õ rájuk, mélázva
8185 II   |                 egyik szeme hiányzott, és vetették a kereszteket, mondván: »
8186 I    |         türelmetlenül.~- Én azt a kérdést vetettem fel elõttük, hogy elõfordul-e
8187 II   |                 ezzel a lépésemmel, talán vétkes vagyok az Isten elõtt, de
8188 II   |                   az emberek ellen eleget vétkeztek.~Borly Laci tehát hadnagy
8189 II   |                  csakugyan Starwitz Katit vette-e el? Ámbátor nem lehet, mert
8190 II   |              dünnyögte Gyengõ.~- Rajta! - vezényelt Litmaneck.~A két hajlékony
8191 II   |                 kiáltja hevesen, mint egy vezényszót. - Hamar, hamar!~A béresasszonyok
8192 II   |              ugyan szót se érdemel. Isten vezérelje.~Hanem a számadó juhász
8193 I    |              néhányszor:~- Te, Gottfried, vezet-e ez a te tiszted valami számadásokat,
8194 II   |          regényekben van, s azonfelül nem vezetne célhoz; a regényekben is
8195 I    |                verebek rendes történelmet vezetnének, véres betûkkel lenne felírva
8196 II   |         megrövidíté a helységen keresztül vezetõ utat; Laci a gyalogösvényre
8197 II   |                  koporsóval, szemfedõvel, viaszgyertyákkal.~Nagy, népes temetés volt.
8198 II   |                zsidók hagymát ebédeltek a viaszos vásznú fedeles kocsikban.
8199 II   |                   állhatom az ilyen rossz vicceket.~- Hát ugyan honnan veszed,
8200 II   |                  dolgokról, nagy-e már a »Vicke« (az agár), megvan-e még
8201 I    |               álnév alatt mulatott pezsgõ vidámsággal, ledér pajzánsággal. A háziasszony
8202 II   |                 Zsuzsa pletykája terjed a vidéken, mert olyan itt, ami a kastélyból
8203 II   |                 számos nagy úr gyûlt be a vidékrõl a fehér cipók városába,
8204 II   |          fõhadnagyról szálldolgáltak a mi vidékünkön. Na, ha abból nem lesz nagy
8205 II   |                emberekhez az iskolájukra. Víg élet jár ezzel, sok kaland,
8206 II   |              izzadt lovacskák csöngettyûi vígabban szóltak, mert õk maguk is
8207 II   |                 enyémet költöttem.~Szinte vigasztalására szolgált, hogy egy nap minden
8208 II   |                  sincs, pedig a dohányzás vigasztalná. Azért hát küldj, drágám,
8209 II   |                   De hát a Gondviselés is vigyáz egy Inokayra, s nemsokára
8210 II   |               tért, s minthogy nem eléggé vigyázott, egy, a lába alá tévedt
8211 II   |                   az embernek az esze? Én vigyem át a csónakomon? Hogy én?
8212 II   |               valamit?~- Hogy azt mondja, vigyen át engem molnár úr a csónakján
8213 I    |                   fiatalembert. Kegyetlen vigyorgásra fintorodott el az arca.~-
8214 II   |              pajtásaim - tette hozzá nagy vigyorgással.~- Hát nem fél? - kérdé
8215 II   |                   az ifjút, és bizalmasan vigyorgott.~- Hát sikerült? - kérdé
8216 II   |          hangsúlyt tett, s petyhüdt ajkai vigyorogva húzódtak szét.~Laci nem
8217 II   |                   falun, csakhogy ezt egy vihar egyenesen lefejezte, a korhadt
8218 II   |                  sarokban és a maga belsõ világában barangolt.~Ezalatt az asszonyság
8219 II   |                  egy nagy husánggal, de a világért se merte volna megütni vagy
8220 II   |            részére. Loptam én is az egész világgal, ahol észre nem vették,
8221 II   |           karbunkulusról, mely a sötétben világít. Errõl legott ráösmert a
8222 II   |                   hogy a petróleum-lámpák világítanak, s hogy az emberiség nyugodtan
8223 II   |                  olyan volt még az esteli világítás mellett sem, mint aki nem
8224 I    |         megcsillantak. Oh, azok a fénylõ, világító szentjánosbogarak azokban
8225 II   |           ellenkezõleg, még fényesebb nap világított, mint odakünn, mégpedig
8226 II   |                 volt, de a szemei élénken világítottak, mint a macskáé.~- Hát mit
8227 I    |              végett. Meg akarta mutatni a világnak, hogyha Disznósy is, azért
8228 II   |             bolond volt, mely a napnál is világosabb.~- Hol?~- Hát ez a tétel,
8229 II   |                 fordult és elmagyarázta a világra szóló fordulatot, kiéreztetve
8230 II   |                  emberek másképp élnek, a világrázó események másképp hatnak.
8231 II   |               felejtésbe ne essél.~Mint a villám futott szét a híre Bõrös
8232 II   |              Inokay felugrott, mintha egy villámáram lökte volna fel.~- Ez volt
8233 I    |                vonván össze a homlokát, a villámló szemeivel intett Tumbusnak,
8234 II   |             fejedet. No most, no most, és villan, lecsap a fényes acél egyenesen
8235 II   |           egyszerre látománya támadt, egy villanat s eltûnik a kép, és elõtte
8236 II   |                 miközben szemének delejes villanata az ifjú szemét kereste.
8237 II   |             szupplikációs diák az, akit a villanyos drót se ér utol. Megjött
8238 I    |         titoktartó társalkodónõje, valami Villárczy kisasszony vitte. Sok tarkabarka
8239 II   |                elõszedi a cselvágásait, a Villenois-féle tercet, a Colesseti suhogóst,
8240 II   |          legszebbek, Szabó Ilonka, Brányi Vilma és Sipeky Mária, - tehetsz
8241 I    |         oldalajtót és a rózsát el akartam vinni Sulyomra, holnap oda megyek,
8242 II   |                  kinyíltak a rozmarintos, violás ablakok utcahosszat, mert
8243 II   |                    megperzselt, lekonyult virágaira néhány vadméh és darázs
8244 I    |                jelenlétében, hogy az elsõ virágját a Szûz Mária oltárára teszem.
8245 I    |                kihozni a rózsát. Hiszen a viráglopás úgyse bûn.~Az is bizonyos
8246 II   |                  suhantak a füvek között, virágokhoz tapadt bogarak ringatták
8247 I    |                ijedtem volna meg, mikor a virágomat le akarta tépni.~- Hát a
8248 II   |                   egy bignoniának a fehér virágos ága behajolt. A fõhadnagy
8249 II   |            legutoljára beszélt. A sulyomi Virgonc zsidó jellemezte legjobban »
8250 II   |       betegápoldájában, s mikor kibukkant virradat után a nap, friss, édesen
8251 II   |              olaszt vágott le, olyan nagy virtus cselekedetet mutatván, hogy
8252 II   |           lépegetnek, sõt bizonyos nyegle virtussal, - de a mélységbõl fölfelé
8253 II   |                  meg Inokay bárónak, hogy vis major jött közbe, hogy a
8254 II   |                  nagylány.~- Hosszú ruhát visel?~- Persze.~- Szép-e benne?~-
8255 I    |               Neki adtam; anyám, dédanyám viselték - nem tehetem.~- Hiszen
8256 II   |        kúriájukból, teljes közömbösséggel viseltetvén a halott iránt. Mindenki
8257 II   |            falvakon, a gyerekek éljeneket visítottak. A kovácsmûhelyben, Darócon
8258 II   |                  csekély ingatlanomból és viskómból, továbbá a budai telkembõl.
8259 I    |                 ha akarna, adhatna nekem, visszaadnám busásan; hiszen nem lehet
8260 II   |             szerint már az övéké volt, én visszaadom azt nekik, bár a törvény
8261 II   |              kifakadását, s ez a hevesség visszaadta hidegvérét.~- Ön rosszul
8262 II   |               körülmény is hozzájárult, a visszaemlékezés keserûsége, hogy t. i. Zeheriné
8263 II   |            professzoros humorával -, arra visszaemlékezni mindig a megvert az illetékes.~
8264 I    |             közönségessé teszik. A madame visszafeleselt, amibõl éles jelenet támadt.
8265 II   |                   pipákkal az agyarukban. Visszahökkent; szeretett volna elfutni,
8266 I    |                   megérkezett, de az inas visszahozta.~- No, mi az? Nem volt a
8267 II   |            másikról tudott volna, és most visszakapjuk az összes ékszereket egy
8268 II   |                 nimbuszát; a rektor pláne visszakísérte a gyászházhoz s ellátta
8269 II   |                Pestre.~- No, és az mostan visszaküldte. Hiszen ezt könnyû megérteni.
8270 II   |                 késõn, mert Litmaneck már visszalépegetett hölgyéhez, ami éppen nem
8271 II   |                  anyja felgyógyulása után visszament a zárdába és talán nem is
8272 I    |                pénze, bátyóka?« de mindig visszanyelte. Nem, nem. Egy Inokay mégse
8273 II   |             legvégén, minélfogva hirtelen visszarántá az elindított mondatot és
8274 I    |             kölcsönözhetsz.« Inokay tehát visszasürgönyözte: »Adja el az ékszereket.«~
8275 II   |                  is nagyon várja.~Mariska visszaszaladt, hogy ott legyen a megérkezés
8276 II   |               pillanatnyi habozás után -, visszaszáll az adakozóra a rendelkezési
8277 II   |                   Olaszország figurájából visszaszármazott Olaszországnak.~- Mars ki
8278 II   |                 mint a bolond (mert hátha visszaszívja a zsidó), künn az utcán
8279 II   |            Felemelte eközben és csendesen visszatámasztotta a szögletbe.~- Nem vállalom
8280 II   |                való volt, akit az akadály visszatart. Elhatározta, hogy Pestre
8281 II   |                 Perkálné. Az egyiket, aki visszatartsa ezen a világon, a másikat,
8282 II   |          mosolygott. Volt benne démoni és visszataszító, de egyszersmind a pátriárkákból
8283 II   |          következményei, csak az ékszerek visszatérése maradt kifürkészhetlen titok.
8284 II   |                álljon.~Alig egy óra múlva visszatért éjjeli pihenõ helyére, de
8285 II   |                   rostáló asszonyoktól és visszaúsznak.~Fölfelé mentek a zizegõ
8286 II   |                  Igaz viszont, hogy az ön visszautasítása - az öné, fõhadnagy úr -
8287 II   |               kardbojt kötelez arra, hogy visszautasítsam.~Inokay meglepetésében lenyelte
8288 II   |                 mikor Borly hazakerült, õ visszavásárolta az ékszereket és elküldte
8289 II   |                szamárhoz közeledett, hogy visszavegye levelét. Jaj, csak oda ne
8290 II   |              persze ennek is csak bágyadt visszfénye jut el. A falu csak falu.
8291 I    |                    azt gondoltam, magának viszem.~- Hát nem tudta, hogy én
8292 II   |             viszont. Mert akár az egyiket viszi túlságra, akár a másikat,
8293 II   |               látnak szemeim?~- Már engem visznek - mondá a kasznár egyszerûen.~-
8294 II   |            amellyel a köszönõk üdvözlését viszonozta, s ez az, amit jó lesz megtanulni;
8295 II   |                   gurult.~Fölriadt. Az új viszontagság egészen elkedvetlenítette.
8296 II   |              miért elbeszélni a Laci apró viszontagságait, hogyan ért Szentendrére,
8297 II   |             olvastam az újságban.~- Igaz, vitás a dolog; a poroszok Sadovát
8298 II   |             farkas«-hoz parancsolta magát vitetni, eszébe jutott a »sógorasszony«,
8299 II   |           legények, ha megszakadnánk is a vitézségben.~A hír valónak bizonyult
8300 II   |                 tagjaikkal, nekik rontott vitézül egy nagy husánggal, de a
8301 II   |                 kutya az oka mindennek. Õ vitt be ezekbe a bajokba. Az
8302 II   |                   s melyek a katonaéletbe vittek. Eddig, hála istennek, nincs
8303 II   |                 baja a kasznárnak?~- Bort vittünk Lázonyba a választóknak,
8304 II   |               szent füstölõt, a keresztet vivõ Kozár Jancsi glédába helyezkedett,
8305 II   |                 csillogó gyémántjaikat, a vízcseppeket, s himbálták kacérkodva.
8306 II   |                 mint egy hegyi pataknak a vize, amelyet meg nem zavarhat
8307 I    |                tavon, horgásztak a Sulyom vizében, kiszedték a fészkeket a
8308 II   |                úszott õ már a bizonytalan vizeken és inkább volt már a túlsó
8309 II   |                 inkább az, hogy azonmódon vizesen, lucskosan megint a szekérre
8310 II   |                 mint valami hercegnõkkel, vizet töltött nekik, fölemelte
8311 II   |              éjfél elõtt Vácra a harmadik vízimalomhoz, ahol megtalálta volna Gobóczy
8312 II   |             másfél óráig a Rácvárosban, a Vízivárosban, mindenfelé, de eredmény
8313 I    |                   izé… a lakatos.~Különös vizsga-pillantást vetett rá, mialatt Laci
8314 II   |                meg a többi jelesnek ítélt vizsgai dolgozattal az önképzõkör
8315 II   |            emberek se restellették szembe vizsgálni (persze csak nagy messzirõl)
8316 II   |                 kíváncsiság volt, hanem a vizsgálóbíró ravaszsága. Elpirultál,
8317 II   |                 susogó õs platánok alatt, vizsgálva a kavicsot és a füvet, nem
8318 II   |                  zsebembõl, hogy nyugodt, vízszintes helyzetben legyen, s ne
8319 I    |                hagyod reggel négyig, azaz vízszintesen fekvõ helyzetbe teszed az
8320 I    |             messzelyt?~- Egy messzelyt.~- Vízzel vagy anélkül?~- Anélkül.~
8321 II   |                 rúd mellett vagy ittak. A vödör föl s alá szaladgált a csikorgó
8322 II   |                  mely nagy abroncsos zöld vödrökben õrt állni látszott az ajtónál,
8323 II   |                    s a tündéries Kopolyka völgy tárult eléjük szétszórt
8324 II   |               Ment, mendegélt hegyrõl le, völgybõl fel, lapályon, csalóka gyalogutakon,
8325 II   |             padlásig érõ garmadája alján.~Vöröses pillájú szemeivel fáradtan
8326 II   |            levélhordóval, s hol Garibaldi vörösinges arcképe függött a falon,
8327 II   |        bonyolódott.~Az öreg kasznár fülig vörösödött, mindamellett gúnyorosan,
8328 I    |                   fejedelemasszonya, ki a võlegénye, Drugeth Pál halála miatt
8329 II   |                    csak dolgom van ott.~- Volt-e már többször Pesten?~- Voltam
8330 II   |              istenem, istenem, mily vakok voltunk! Milyen igazságtalanok.
8331 II   |                 mostani Inokay kisasszony vonásai közt. Milyen furcsa, hogy
8332 II   |                    Hiszen nyolckor megy a vonat.~- Tudja mit - mondá fojtott
8333 II   |               fogadóban és csak a reggeli vonattal megy tovább Pozsonyba.~-
8334 II   |                   odatévedt kutya éktelen vonítása hatott, éppen az ének alatt,
8335 II   |                  beteg kutyák üvöltöttek, vonítottak most hangosabban a kasznár
8336 II   |            segédei fáradságát s szobájába vonulhatott lefeküdni, de alig bogozódott
8337 II   |               nélkül fölkel s egy fülkébe vonulnak, beszélgetnek és az egyedül
8338 I    |         kezecskéit, s haragosra, morcosra vonván össze a homlokát, a villámló
8339 II   |               egyszer a három feleségével whistezett együtt.~- Úgy látszik, szeret
8340 II   |                    szürke selyemkalappal, wuklikkal és aranyos pápaszemmel az
8341 II   |               kerekes kúton, a lovak feje zabos tarisznyákba veszett, a
8342 I    |                   nagy füle van, mint egy zacskó, hát a nagy fülébe betesz
8343 I    |                  kezdte kibontogatni zöld zacskójából az összegyömöszölt szirmokat
8344 I    |              félévre.~S ezzel elõvett egy zacskót az oldalán levõ bõrtarisznyából,
8345 I    |     összecsomagolta a családi ékszereket; zafir-, rubin-, gyémántgyûrûket,
8346 II   |             kerületben?«~Keresztül-kasul, zagyván kergették egymást a keserû
8347 I    |       kalapácsolás, fûrészelés, nyiszálás zaja hallatszott be.~A kasznárnak
8348 I    |                   így azonban nyomtalanul zajlott le, ha csak azt nem vesszük,
8349 II   |               Laci a fejét rázta.~- Talán zálogban van valamije?~Laci a fejével
8350 II   |               kocsis! Ösmeri maga a budai zálogházakat?~- Hogyne - szólt az röhögve. -
8351 II   |                múlva megtalálták az igazi zálogházat és az igazi gyümölcsárus
8352 I    |                   Pestre és elhelyezném a zálogházban.~A báró szabadkozott eleinte,
8353 II   |              dolgom van itt a közelben (a zálogházra mutatott).~Az öregasszony
8354 II   |                bekukucskálván az ott lévõ zálogos-bolt üvegajtaján, amennyire a
8355 II   |               adtuk át az öregúrnak, hogy zálogosítsa el, s miután több pénz kellett,
8356 II   |                  a hátán lesz ez a néhány záptojás, isten engem úgy segéljen!~
8357 II   |               nézetét fogadta el, azzal a záradékkal, hogy talán meg kellene
8358 I    |                tartom. Hanem azt mondja a zarándok, hogy pompás szerkezete
8359 I    |               vettem egy megszorult török zarándoktól, s az a tulajdonsága vagyon,
8360 I    |               tudta, hogy én itt vagyok a zárdában? - kérdé a leányka közömbösen.~-
8361 II   |                   héten hazahozta mamád a zárdából.~- Megnõtt?~- Rá sem ösmersz.
8362 I    |                   Laci.~- Az angol szüzek zárdája.~- Nincsen ennek soha a
8363 I    |           kényelmesen be lehet szaladni a zárdakertbe és kihozni a rózsát. Hiszen
8364 II   |                    hogy hazament volna, a zárdakertbõl egyenest a kaszárnyába indult,
8365 II   |                amint fölpattant a vasláda zárja, elkáprázott a szem, mintha
8366 II   |                erõs rovátkos pántokkal, a zárján külön egy kis rézlakat.
8367 I    |          hadjáratokban Bouillon Gottfried zászlaja alatt harcolt.~Inokay elgondolkozott.~-
8368 II   |                  Csak lobogj, lobogj öreg zászló, régen nem lobogtál; játsszál
8369 II   |                   nem játszott volna is a zászlókkal, játszottak volna õk maguk
8370 II   |                  a pohárszék helyett nagy zavarában az õsi ezüst griffekkel
8371 II   |                 várta a nyíló ajtót, hogy zavarának véget vet az ételek megérkezése.~
8372 II   |                   a vize, amelyet meg nem zavarhat a beledobott kavics, mert
8373 II   |                 õket szolgálta. Ezenkívül zavarólag csak egy odatévedt kutya
8374 II   |                 is bent van; azt mondták, zavartalanul akarnak maradni, hogy még
8375 II   |               Azért, mert maga jött.~- Ne zavartassa magát.~A baronesz szót fogadott,
8376 II   |            arcával, tömpe orrával, szürke zekéjében mészárosnak, mint veterán
8377 II   |               volt a dekoráció, a büfé, a zene, a hangulat, s kik voltak
8378 II   |                bejött a szemben lakó gróf Zichy, másfél forintba számítottam
8379 II   |                   teremben s nagyot fújt, ziháló mellébõl hörgésszerû hangok
8380 II   |            visszaúsznak.~Fölfelé mentek a zizegõ füzesekkel szegélyzett parton,
8381 II   |                  üvegajtaján, amennyire a zöldfüggöny engedte, s csak miután látta
8382 II   |                   kosarak, a tojások és a zöldségboglyák közt.~- Hová tette a holmit,
8383 II   |               sort elnyomta a kerekes kút zörgése. Aztán megint kicsattant
8384 II   |            Szentendrére, ahol fel kellett zörgetnie a korcsmárost, hogy szobát
8385 II   |                    csak az Inokay ablakát zörgette meg, ahol világosságot látott.~
8386 II   |                Perkálné görcsös, fuldokló zokogása hangzott ki a beállott csöndben.
8387 II   |                Érti-e, Perkálné?~Perkálné zokogni kezdett. Mire a baronesz
8388 II   |                 fülkosaraikat, s Perkálné zokogott a kereszthez omolva, reá
8389 II   |                 ne kívánj ilyet - rebegte zokogva -, mert hamar beteljesedhetik.~
8390 II   |               érvén, meghajlik s mogorva, zordon hangon mutatja be magát.~-
8391 II   |            megmondom neki.~Az úgynevezett Zrínyi-szobára mutatott. Ebben hált állítólag
8392 II   |       fõhadnaggyal volt dolgom. Egy közös zsákba kellene õket varrni és behajítani
8393 II   |                  keringtek ott õrülten, a zsákmány körül.~- Apa szívesen lát -
8394 II   |                borravaló nekem is kijár a zsákmányból.~Laci zsebébe nyúlt és egy
8395 I    |             valóban csak egy szekér volt, zsákokkal megrakva, a zsákokon egy
8396 I    |               volt, zsákokkal megrakva, a zsákokon egy tót paraszt aludt jóízûen
8397 II   |          becsukott szemekkel, leeresztett zsalujú ablakokkal. Csak az nem
8398 II   |                üldözni, és megkönnyebbült zsebbel, mert a pénzkészlete veszedelmesen
8399 I    |                  esõ helyek: az uzsorások zsebei. Onnan kell az összeget
8400 II   |                 magam, hát nincs az óra a zsebemben (megijedek, hiszen az az
8401 II   |           feszíteni, mutatni tudtok, de a zsebetek rátok cáfol. Nem szeretem
8402 II   |                  Hiszen én nem láthatok a zsebetekbe. Nem vagyok én isten. Felöltöztök,
8403 II   |              használni. Aki mer, az nyer. Zsebkendõjét ösztönszerûleg arca elé
8404 II   |              nyitogatta a skatulyáit, hol zsebkendõt keresett, hol a kis fésûjét
8405 II   |        kertecskében növekedett. Még ugyan zsenge dolog ilyenkor, de a krumplilevélnél
8406 I    |         letekintett, szédület fogta el és zsibbadás. Görcsösen kapaszkodott
8407 I    |                   akart kapni, végre is a zsidóknak lett igazuk, a báró kifogyott
8408 II   |              lecsitulnak, sõt még a hitel zsilipjei is megnyílnak egy idõre.~-
8409 II   |          cserebogár - a kasznár-lak barna zsindelyfedele, félénkség fogta el, hogy
8410 I    |               ültek egymás mellett a tetõ zsindelyfodrain.~- Miféle ház ez? - kérdezõsködék
8411 II   |                  be egyszer-kétszer forró zsírba és azután sütötte meg, külön
8412 II   |               többé«, csapra eresztette a zsírt, hadd folyjon el. Ez a nemzedék
8413 II   |                volt orvosságos üvegekkel, zsírtégelyekkel és mindenféle furcsa szerszámokkal.~
8414 II   |                  Nagy élénkség volt bent, zsivaj, disputa. Egy vézna cseh
8415 II   |              szerint messzirõl elkezdte a zsörtölõdést.~- Nos hát, pintyõke, hogy
8416 II   |                  Pál bárót, panaszkodott, zsörtölõdött, hogy már itt kellene lenniök,
8417 II   |               szerette sohasem?~A föltúrt zsombék hangyái járnak-kelnek, mászkálnak,
8418 II   |                  másikat, mint a széttúrt zsombékból ezrével másznak ki a hangyák,
8419 II   |                  s elállt a muzsika, nagy zsongás, zaj hallatszott ki, vagy
8420 II   |            házakon, mintha a fakó, füstös zsúpfedelekbõl nyíltak volna ki. Vajon
8421 II   |              azelõtt szintén oda dugott a zsúpok közé? Ma már rájok se tudnak
8422 II   |                Különösen a fiatalabbik, a Zsuzsika csalódott. Az õ szûk eszében
8423 II   |      sürgés-forgás és szaladgálás. Eredj, Zsuzska, jeget kérni a méltóságos
8424 II   |                erdõ felõl s annak monoton zúgásától megkülönböztetni az elütõ