Rész, Fejezet
1 I, I | sestertiusba, hogy mindjárt itt lesz a princeps?~A görög
2 I, I | paraszt bozontos fejét - itt vannak a perzsák!~A rongyos
3 I, I | a császár -, de kezesnek itt maradsz mellettem. Ha teljesedik
4 I, I | megkérdezte a notariust: - Mi van itt, Nonnus?~A notarius õszintén
5 I, II | Nem tudom, kitõl féltene itt.~A matematikus megütögette
6 I, III | ellen, miért ütött volna itt pártot? Lázadásnak se célja,
7 I, III | Daciában kaptál! Hát ez itt a combodon? Te, hiszen ez
8 I, III | Nemsokára meg fog látogatni itt Antiochiában. Szoktál vele
9 I, III | apja az az altiszt, aki itt lovagol mögöttünk. Minervianusnak
10 I, IV | közöd neked a Danubiushoz itt Antiochiában, mikor te különben
11 I, IV | az imént láttam. Tessék, itt van, Lactantiusom. Cicero
12 I, IV | felhúzta a szemöldökét.~- Itt, könyvek közt, tudósok közt?
13 I, IV | Szólhatnál neki, Maxentius, hogy itt is találna munkát. Ott a
14 I, V | nyakamon jól összefogd, itt nagyon szúnyogosak az esték.
15 I, V | Szapphó-verset? Tudtad, vagy itt tanultad? Kicsoda vagy te?
16 I, V | tanultad? Kicsoda vagy te? Itt csak katonák vannak meg
17 I, V | micsoda?~- Quintus, a kertész. Itt az udvarnál.~- Van itt kertész?
18 I, V | Itt az udvarnál.~- Van itt kertész? Nem láttam még.
19 I, V | El is felejtettem, hogy itt vagy, Quintus fia. Hazagondoltam
20 I, VI | húzott ki belõle.~- Ezt itt hagyom nektek, hogy vigyázzon
21 I, VI | kerested a vizet?~- Láttam itt valahol egy kutat.~- Láttál?
22 I, VI | Azt nem veszed észre, hogy itt a víz az orrod elõtt, az
23 I, VII | Diocletianus, amikor elõször járt itt minden sejtelme nélkül a
24 I, VII | keresztül. A curiosusok, akik itt is elõrenyargaltak, hogy
25 I, X | ura a maga ura is volt, itt, ahová vendégül jött a saját
26 I, X | tisztán felismerszett.~- Itt megvárod, míg szólítalak.~
27 I, X | Egyet azonban látok. A Venus itt a Szûz házában lakik. Apollinaris
28 I, X | Biontól is elidegenedett itt egy kicsit. Mi van õvele?
29 I, X | arcát. - Hol a szállásod?~- Itt közel, uram, Bion szobája
30 I, X | közé: „menj - suttogta -, itt a bíboros ember.” Én láttalak
31 I, XI | mellett.~- Azokra is, akik itt nincsenek!~Hogy legalább
32 I, XI | adatott nekik. Ma este már itt hadonásztak, mikor bevonultunk.
33 I, XI | játszani. Persze, ha Varanes itt volna, akkor nem kéretné
34 I, XII | Ó, milyen ráncok vannak itt! Szeretsz nevetni te is,
35 I, XII | istenünk is türelmes. De amikor itt lesz az ideje, meg fogja
36 I, XIII | benne hely. Mióta Varanes itt volt az udvarnál, néha azon
37 I, XIII | hogy nem Maxentiusról van itt szó, hanem Maximianusról.
38 I, XIV | kedvetlenségének okát.~- Valaki van itt az áldozók közt, legszentebb
39 I, XIV | fognak hazakívánkozni, hanem itt maradnak, s mint adófizetõ
40 I, XIV | De a fiadat tovább is itt fogom - nyújtotta a kezét
41 I, XV | hé! Mit szólnál hozzá, ha itt hagynálak, és beszegõdnék
42 I, XVI | most már a kereszthez is, itt van a pillanat, amikor ki
43 I, XVI | lezuhant az emelvényrõl.~- Itt van-e Pantaleon, az orvos? -
44 I, XVI | megrekedt orvos jelentkezett.~- Itt vagyok, azonnal megyek!~
45 I, XVI | lett. Ebben a minõségben itt Antiochiában bujtogatott
46 I, XVII | Antiochus városába. S most este itt ülök Mnesternek, a keresztények
47 I, XVII | adni. Mindenki szeretne itt hinni, de senki se tudja
48 I, XVII | keresztények istenét értem, akirõl itt is sokat vitatkoztunk Pantaleonnal,
49 I, XVII | s azt rebesgetik, hogy itt a keresztséget is felvette,
50 I, XVII | egyedül a császárra tartozik. Itt nem keresztényekrõl van
51 I, XVII | magam is életmentésben járok itt. Házigazdámat, Mnester püspököt
52 I, XVIII | óvatosan és kecsesen tipegne õ itt apró saruiban. Piszkos kis
53 I, XVIII | úton a hajóskapitányhoz s itt Alexandriában az öreg Bionhoz
54 I, XVIII | Tudod, hogy egy hónapja itt vagyunk már, és azóta csak
55 I, XVIII | már átkapta a derekát.~- Itt az ebédidõ. Kérem az ízelítõt.~
56 I, XVIII | képében, mint utólag kiderült, itt maga Bubastis istennõ szokott
57 I, XIX | egyiptomi munka.~- A páncélja is itt függött - mutatott az igazgató
58 I, XIX | felé.~- Keresztények laknak itt?~- Nem, azok most már mindenfelé
59 I, XIX | tekintélyt. Szerencse, hogy itt vannak a zsidók.~- Nem értem -
60 I, XX | birodalomnak nem érdeke, hogy éppen itt, a keleti határ legkényesebb
61 I, XX | állandósuljon a nyugtalanság. Itt vannak a legfontosabb határvárak.
62 I, XX | isteneket meghaladó elnézésed. Itt nem segít a jóság, az istentelenek
63 I, XX | hogy nem istenek ellen megy itt többé a harc, hanem a te
64 I, XXI | amit mond, nem figyelt. Itt Alexandriában se jutott
65 I, XXI | és nyirkos fûrészpor.~- Itt van, akit kívántál, uram.
66 I, XXI | ivadékával el fog pusztítani.~Itt a császár közbeszólt. Micsoda
67 II, XXII | harcoló istenek közül, hogy itt újra közéjük keveredjen.
68 II, XXII | nem is volt ilyen. Csak itt, Egyiptomban ronthatta meg
69 II, XXII | gyógyító nagy istennek. Itt nem volt ugyan olyan pompás
70 II, XXII | ama nagy fáraó ideje óta itt élnek, aki csak egyet kapott
71 II, XXII | önsanyargatással kell tisztelni.~- Itt mintha látnék is egyet belõlük -
72 II, XXII | hogy egészen boldog még itt se lehetett az apa. Mielõtt
73 II, XXII | Szelíden belekarolt.~- Mi ég itt? - kérdezte, ahogy a tûzhöz
74 II, XXII | megnyikordult.~- A pénzed keresed? Itt van, amit a lányod összeszedett
75 II, XXII | hogy körülnézett volna.~- Itt vagyok, uram - csendült
76 II, XXIII | visszabújt a csatornákba. Itt Maxentius princeps nagyon
77 II, XXIII | hogy Tagesnak igaza van, itt az istenek sorsával együtt
78 II, XXIII | okokkal való meggyõzésre itt már nem lehetett gondolni.~-
79 II, XXIII | odaborult az ura elé.~- Hagyj itt, édes uram, olyan jó így -
80 II, XXIII | a császárné. - És õ?~- Õ itt marad velem. Téged Bion
81 II, XXIV | királynak, akinek üvegkoporsóját itt mutogatják Alexandriában.
82 II, XXIV | Marcellinusnak, Róma püspökének, amit itt Mnesternek tett, és segítségére
83 II, XXVI | hatalmasabb istennõt tisztelnek itt. Suttogás, csókok nesze,
84 II, XXVI | és elkiáltotta magát.~- Itt a jóságos Ptah isten, aki
85 II, XXVI | szemeivel, mikor az elõbb itt elszaladt. Vén asszonya
86 II, XXVI | Hol? Én nem látom õket.~- Itt! A lábamnál, a te lábadnál,
87 II, XXVI | látsz lampyrist?~- Hogyne. Itt vannak ni.~Lehajolt, fölvett
88 III, XXVII | öbölben, mint a halak. Hiszen itt volt a szülőhazájuk, sőt
89 III, XXVII | akik Misenumtól Surrentumig itt szoktak kergetőzni a tritonokkal?
90 III, XXVII | levelet írni az urának.~Itt szoktak találkozni, ahol
91 III, XXVII | kellemesebb halálra, mint itt. Ebbe a zugba azonban nem
92 III, XXVII | menekül az istennő, akit itt nem üldözött senki. A példabeszéd
93 III, XXVII | koszorújában, hanem mert itt kedvükre nézhették egymást.~
94 III, XXVII | elmegy innét, nem hagyja-e itt melléknevét. Aztán Anchusáról
95 III, XXVII | Jaj, ezeket meg majd itt felejtettük! - hajolt le
96 III, XXVII | senkiért? Ugye nem hagyod itt kis Titet?~- Kis Tit, nagy
97 III, XXVII | Hadrianus császár palotája volt. Itt halt meg. Talán éppen innét
98 III, XXVIII | pecséttisztítódat hozd hamar. Itt vagy-e már?~Egy dobozka
99 III, XXVIII | Még csak az kellene, hogy itt találjanak! Nem gondolsz
100 III, XXVIII | gyûrött selyemvánkosára.~- Itt a szép ruhád, kisfiú! Várj,
101 III, XXIX | eszükbe a keresztények. Itt egészen más természetû rendõri
102 III, XXIX | kérdeztem meg, mi történik itt. Nevetve válaszolt, hogy
103 III, XXIX | talán ne hagyd sokat magára. Itt Bajaeban sok a könnyelmû
104 III, XXX | nézelõdni és leskelõdni volt itt, de állandó lakása a romok
105 III, XXX | fiúba. - Nem szeretném, ha itt érne a zivatar.~- Messze
106 III, XXXI | kirántotta a leányéból.~- Itt már nem lehet, kis Tit.
107 III, XXXI | napba pislogva.~- Talán itt is kapunk - állt meg tétovázva
108 III, XXXI | csak nyáron boltoskodok itt. Polluxra mondom, amit a
109 III, XXXI | volt írva: Utas, figyelj! Itt Mercurius olcsóságot, Apollo
110 III, XXXI | Hazahozták Bajaeból a kordét, és itt szeretnének ebédelni. Az
111 III, XXXI | legzsírosabb kolbászt.~- Itt a botula is, meg a tomacula
112 III, XXXI | nekem erre, mert nemsoká itt a világ vége.~- Hogy tudod? -
113 III, XXXI | kezdtek sokasodni a szájtátók. Itt azonban belesajdult a lábába
114 III, XXXI | egy kõpadra.~- Várj meg itt, kis Tit.~- Megveszed, Gránátvirág?~-
115 III, XXXI | visszafeküdt. Kár pedig, hogy itt nincs õ is. Úgy látom, teveled
116 III, XXXII | Ezért aztán, mikor egyszer itt fürdöttek a lucrinusi tóban,
117 III, XXXII | kopogtatták tovább a fákat.~- Itt kevés ember járhat, mert
118 III, XXXII | óriás gesztenyefa tövében. - Itt maradunk, és itt élünk,
119 III, XXXII | tövében. - Itt maradunk, és itt élünk, mint faun és nimfa.
120 III, XXXII | bújjunk, ha Diana vadászik itt? Vagy gondolod, kisfiú,
121 III, XXXII | még olyan nagy város volt itt, hogy hét nap kellett a
122 III, XXXII | valamit, de azért van még itt mire vigyázni. Ajánlta,
123 III, XXXII | súgta vissza. Hiszen ha itt a titánok voltak valamikor
124 III, XXXII | mint örökös jöhet-mehet itt.~- Nem mint nagy titán -
125 III, XXXII | ezüst borostyán-koszorúk, s itt volt a Gráciák gyöngyös
126 III, XXXII | isteni Nero császár hagyott itt emlékbe, akinek áldott emlékezete
127 III, XXXII | amikor könnyezve tekintem, ~Itt hagylak. Mosolyogj ezután
128 III, XXXII | márványlépcsõin. S bár az istennõt itt sokkal súlyosabb sérelem
129 III, XXXII | õket, mert mibõl élnénk, ha itt is szívtelen lenne?~Mint
130 III, XXXII | egy héttel ezelõtt járt itt egy táncosnõ, egy majom
131 III, XXXII | egy serdülõ kamasszal, s itt, ezen a helyen kérte az
132 III, XXXII | feküdt az út mellé, hogy akik itt elhaladnak, azt mondják
133 III, XXXII | Lollius!~- Nini, hiszen itt a képe is! - fedezte fel
134 III, XXXII | Megállj, kis Tit! Csinálok én itt neked olyan barlangot, hogy
135 III, XXXII | görnyedezés kínjától.~- Itt vagy, Gránátvirág? - nyitotta
136 III, XXXIII | Alexandriáig szaladnom. Mindig itt tördösi a kezét a küszöbödön,
137 III, XXXIII | haragszol, Gránátvirág? Tudod, itt már nem szabad.~A fiú most
138 III, XXXIII | merte megcsókolni - hátha itt se szabad? -, csak rálehelt.~-
139 III, XXXIII | helyezték a házasságot...~A lány itt megelégelte a felolvasást.
140 IV, XXXIV | a rendõröket. Egy hétig itt volt Rómában, és még a táborunkat
141 IV, XXXIV | meg õ lehetnének egyszer itt az urak, mindjárt más világ
142 IV, XXXIV | ha meghallja valaki?~- Itt, Rómában, ahol mindenki
143 IV, XXXIV | engedj, hogy ne találjon itt az a fickó.~- De én meg
144 IV, XXXIV | én meg azt akarom, hogy itt találjon - tárta ki karjait
145 IV, XXXIV | közben sem - más volt, mint itt idegenekkel beszélni róla.
146 IV, XXXV | Mulciber mûhelye fölött, mint itt a Via Nomentanán - csukta
147 IV, XXXV | legutóbbi november nonáján itt Rómában átadott neki a huszadik
148 IV, XXXV | azonban arra, hogy a démonok itt nem a márványokban és bronzokban
149 IV, XXXV | egyház érdekében állónak. Itt, a hûvösebb környezetben
150 IV, XXXV | hogy ma nagy mulatság lesz. Itt az ablak alatt is ordította
151 IV, XXXV | szerencsét hoz a hippodromban! Itt a pecsétföldbõl égetett
152 IV, XXXV | lépcsõire.~- Mit csinálsz itt, Benoni?~Az istenkereskedõ
153 IV, XXXV | pénzért mindent lehet.~- Itt vagyunk.~Hercules háromember-magasságú,
154 IV, XXXV | valahol Hellászban. Bizonyára itt is tudott volna jövendõt
155 IV, XXXV | volna jövendõt mondani, de itt nem kért tõle jóslatot senki.
156 IV, XXXVI | elnézését. Pár perc múlva itt lesz az archimímus, már
157 IV, XXXVI | Kis Tit, az egyedülvaló, itt lakik az én palotámban.
158 IV, XXXVII | őket, hogy istentelenek, itt Rómában azonban többször
159 IV, XXXVII | valami nagy, nagy titok van itt, annyira riasztó, amennyire
160 IV, XXXVII | Jaj, megyek, megyek, már itt se vagyok.~Ki is ment az
161 IV, XXXVII | szemekben izzó gyûlöletet.~Itt szokta árulni isteneit Benoni,
162 IV, XXXVII | fáradni, praeclarissime, én itt is szolgálatodra állok.~-
163 IV, XXXVII | most nevet. Ha beesteledik, itt fogja majd keresni az anyja.
164 IV, XXXVII | Nekem nincs szobám, uram. Én itt lakom, ebben az ólban. Ebben
165 IV, XXXVII | lesz akkor a gyermekkel. Itt keresztények is laknak,
166 IV, XXXVII | Quintipor. - Úgy láttam, itt van a szomszédban a vigilek
167 V, XXXVIII| nagy, piros füge. Látod, itt ült a takarómon, itt ni,
168 V, XXXVIII| Látod, itt ült a takarómon, itt ni, még össze is van gyûrõdve.
169 V, XXXVIII| tisztább. A legtöbb lélek itt kóvályog a föld közelében,
170 V, XXXVIII| Mást nem kívánsz? nincs itt veled senki?~Titanilla szó
171 V, XXXIX | kívánt volna eredni vele. Itt azonban, Nikomédia kikötõjében,
172 V, XXXIX | fiatalúr egyedül kereste fel, itt meg ott, ekkor meg ekkor,
173 V, XXXIX | nagyon halkan beszélt.~- Itt van Gránátvirág.~Ott volt,
174 V, XXXIX | visszafordult.~- Már nincs itt, uram.~- Magához vitette?
175 V, XXXIX | lehanyatlott.~- Nem. Én itt maradok a fiammal, akit
176 VI, XL | hétszámra eljárkálgatok itt, a salonai palota napos
177 VI, XL | illatoznak, a káposztafejek, ezt itt Salonában látom, csak olyan
|