Rész, Fejezet
1 I, I | tökéletesség szabályait. Te, Ferox, mit tökéletlenkedsz ott? Azt
2 I, I | dugta torzonborz fejét.~- Mit jár a szátok ilyen dolgokról?
3 I, I | vállát. - A Dominusra?~- Mit tudom én, ki az a Dominus -
4 I, II | paraszt eltûnt a sarkon.~- Mit? Hogy ez a küklopsz az istentelenek
5 I, II | Tudta az öreg Quintus, mit csinál! Ha fiatal korában
6 I, III | fel tudja támasztani.~- És mit írt? Mondd, apám. Sohase
7 I, III | velünk lesz, apám. Tudod, mit gondoltam? Ha anyám eljön,
8 I, III | S ki tudja, mire felnõ, mit határoz akkorra felõlünk
9 I, IV | legénnyel is egyszerre. Mit gondolsz, Lactantius, mit
10 I, IV | Mit gondolsz, Lactantius, mit írna az öreg Cicero az istenek
11 I, IV | ráhunyorgatta a fiúra.~- Na, mit akar a vén eunuch? Megint
12 I, IV | Hercules Omphalé lábainál! Mit szólsz hozzá, Varanes?~A
13 I, IV | így jobb szeretnek? No, mit üzent az öreg?~Quintipor
14 I, V | ezzel a szóval.~- Felelj, mit nevettél?~- Azt, hogy hát
15 I, V | Azt, hogy hát én addig mit csináltam volna, míg a nobilissimus
16 I, V | kövezni.~- Téged is? Te mit csináltál ott? Szolgája
17 I, V | Legnagyobbacska” vagyok. Mit, azt hiszed, sokkal kisebb
18 I, V | mint a maradhatnékja.~- Mit akarsz? - nézett rá komolyan
19 I, V | Quintipornak.~- Kitaláljam, mit gondoltál? Az én apámat
20 I, V | megkóstoltatom teveled is... Jaj, mit is akartam mondani? Hamar,
21 I, V | mindig el kell találni, mit gondolok. Ha kitaláltad
22 I, V | ládikával.~- Nilla, nézd, mit küldött neked a princeps!
23 I, V | kérdezte:~- Te vagy, Trulla? Mit akarsz?~- A princeps küldött
24 I, VI | felé fordította az arcát.~- Mit siratsz azon, aki nincs?
25 I, VI | is úgy tudd meg, mint én, mit tesz anyának lenni!~Valeria
26 I, VI | férjem, csak uram. Tudod, mit tett akkor, mikor regillába
27 I, VI | elõbb a caesar elõtt.~- Mit csinálsz? - szólt rá szigorúan
28 I, VI | Õk csak örülni tudnak, s mit adhat az öröm azoknak, akik
29 I, VII | tojta aznap reggelre.~- Mit jelent ez, Tages? - nézte
30 I, IX | Quintus! Quintus!~- No, mit jajgatsz? Minálunk már úgyse
31 I, IX | Quintipor.~- No, vénasszony, mit mondtam? Hamar a fonott
32 I, IX | A császár nem is látott. Mit nézett volna rajtam?~- No,
33 I, IX | Jössz velem. Tudom én, mit beszélek. Te hozod a szõlõt,
34 I, IX | Gyûlölködsz? - mosolygott rá. - Mit szól majd hozzá az a te
35 I, X | a homlokára! Az apja is mit mondhatna neki? A vándorévek
36 I, X | vértelen ajkai suttognak.~- Mit suttogtak, Bion? Ezt? „Ha
37 I, X | Beszélj hát, Bion! Nem érted, mit akarok? Tizenhat év óta
38 I, X | beszélhetek. Ember, érted, mit tesz ez? Nem érted. Ha értenéd,
39 I, XI | hazamegyek, órákat veszek tõle. Mit szólsz hozzá, Constantiusom?~-
40 I, XIII | szét.~- Tudod már most, mit jelent az apádnak Carrhae?~
41 I, XIII | kis úrnõje megetetésére.~- Mit hoztam ám én az én drágaságomnak,
42 I, XIII | az én drágaságomnak, de mit ám! Örömében mindjárt piros
43 I, XIII | babácska, ha ezt meglátja.~- Mit hoztál, Trullám? - fordult
44 I, XIV | aki mindig elmondta neki, mit végeztek és mire készülnek
45 I, XIV | magyarázni kezdett. Hogy mit, az nem hallatszott el a
46 I, XIV | augustus kifejtette volna, mit ért tiszta munka alatt -,
47 I, XV | aki a békesség istene.~- Mit fogtok csinálni, ha nem
48 I, XV | praefectura mögé.~- Aztán mit tud az a fekete ember? -
49 I, XV | bakancsos-ládáját szegezte le.~- Mit tudom én, nem hallgatom
50 I, XV | Ejnye, de megnézted, hé! Mit szólnál hozzá, ha itt hagynálak,
51 I, XV | S hogy le ne tagadhasd, mit tettél velem, a vérontás
52 I, XVI | latlansággal eljátszani.~- Mit csináljak veled, jóember? -
53 I, XVI | az Istent, világítsa meg, mit jelent ez a látomás. Erre
54 I, XVII | talán emlékszel még rá, hogy mit mondtam errõl abban a panegyrisben,
55 I, XVII | didergését felmelegítse. Mit gondolsz, Bionom, így volt
56 I, XVIII | ráfektette az égõ homlokra. - Mit dolgoztál? Rosszkedvû még
57 I, XIX | Fölmentem megkérdezni, mit akarnak velük. Meg akarják
58 I, XX | a császár arcáról, hogy mit ért a közbejött kellemetlenség
59 I, XX | ha te azt tudnád, nekem mit kell kiállnom, aki csak
60 I, XX | kormányzója borult eléje.~- Mit hoztál, Hierocles? - kérdezte
61 I, XXI | kiszolgáltatta a caesarnak.~- És mit vallott? - lihegte a császár.~-
62 I, XXI | beszélj! Mondd el, ki vagy, és mit tudsz!~Anthimus megfordult,
63 I, XXI | legbûnösebb teremtése. És hogy mit tudok? Azt, hogy nincs az
64 II, XXII | szívek játékait figyelje. Mit tudhatott volna õ arról,
65 II, XXII | legalább számon kérné tõle, mit tett, legalább mondaná meg,
66 II, XXII | lángokba mind a kettõt.~- Mit csinálsz? - ugrott oda a
67 II, XXIII | üdve is veszélyben van.~- Mit akartok még? - kérdezte
68 II, XXIII | visszafojtott lélegzettel lesi, mit fog tenni a császár.~- Értsd
69 II, XXIII | lihegett. Még nem eszmélt rá, mit szalajtott ki a száján.
70 II, XXIII | vinnyogása.~- Diocles... mit mondtál... Diocles? - két
71 II, XXIII | szenvedtél. Én már tudom, mit tesz a boldogságot eltitkolni.~
72 II, XXIV | Akinek van füle, hallgassa, mit mond a Lélek a gyülekezeteknek.~
73 II, XXV | császártól kér feleletet. Mit szeret enni a magister?
74 II, XXVI | császáréval. A virágillat, mit a lány maga után hagyott,
75 II, XXVI | látott a lányból semmit.~- Mit csináltál, Gránátvirág?~-
76 II, XXVI | vállára hajtotta a fejét.~- Mit tettél, rossz fiú? Megrontottad
77 III, XXVII | lehelete érje.~Elmosolyodott. Mit szólna akkor Romula nagyanya,
78 III, XXVII | világon? Hát Gránátvirág mit szólna hozzá, ha neki is
79 III, XXVII | megakadt hosszú szempilláin.~- Mit csinálsz, Gránátvirág? -
80 III, XXVII | röpülsz el, akkor megmondom, mit csináltam.~A lány ígéret
81 III, XXVII | Quintipor már rég nem hallotta, mit beszél Tit, csak nézte a
82 III, XXVIII | napokban. Azon töprengett, mit csináljon a fiúval addig,
83 III, XXVIII | mikor majd megtudja egyszer, mit kellett érte az anyaszívnek
84 III, XXVIII | magát. Most kétsége támadt, mit tegyen. Játszassa-e Constantiusék
85 III, XXVIII | tátotta el a dajka a száját. - Mit beszélsz te, kis szentségem?
86 III, XXIX | kérték az utasítást, hogy mit csináljanak ezekkel a balgata
87 III, XXIX | most már végképp nem tudta, mit gondoljon. Nem sikoltotta
88 III, XXX | elõször szinte azt se tudták, mit kezdjenek vele.~A bíborzászlós
89 III, XXX | leveleket.~- Legalább mondd meg, mit gondoltál?~- Nem gondoltam
90 III, XXX | meg merem neked mondani, mit kívántam. Azt, hogy legyél
91 III, XXX | nézz körül a világban, hogy mit adhatnál kis cselédednek,
92 III, XXX | kiérteni a dobogásából, mit szeretsz te rajtam. Mondd
93 III, XXXI | Tit. Tudod, hogy féltelek. Mit szólnál hozzá, ha megint
94 III, XXXI | karjába.~- Domina! Hallod? Mit szólsz hozzá, kisfiú? Édes
95 III, XXXI | át Puteoliba, nézzük meg, mit tud az a véreshurka. S akkor
96 III, XXXI | meghallotta a nevét.~- Én vagyok, mit akartok velem - szólt oda
97 III, XXXI | megenyhült egy kicsit.~- Mit akar enni az urad? Botulát
98 III, XXXI | szolgálók miatt hullott ki.~- Mit vihogsz? - förmedt rá a
99 III, XXXI | szegénységnek, beálltam közéjük. Mit tagadjam, megtették azt
100 III, XXXI | nekibátorodva a jó szótól.~- Akárki mit mond, nem olyan rossz emberek
101 III, XXXI | akkor se nagyon értettem, mit imádkoztatnak velem.~A copa
102 III, XXXI | õhozzá szoktam imádkozni.~- Mit szoktál neki mondani?~-
103 III, XXXI | Nekem adod az imádságodat?~- Mit csinálsz vele?~- Ezután
104 III, XXXI | bökdösött a bordái közé.~- Mit akarsz, anyó?~- Úrnõm küldte
105 III, XXXII | kevélyen fölszegte a fejét.~- Mit gondolsz, kisfiú, van nekem
106 III, XXXII | értették meg egyszerre, mit mond, nem is nagyon hallották.
107 III, XXXII | szégyelled magad? Kitaláljam, mit gondoltál már megint?~Gránátvirág
108 III, XXXII | vissza a lány a kezét. - Mit gondoltál, Gránátvirág?~
109 III, XXXIII | megkérdezte tõle, kicsoda õ, és mit visz a hátán. Én kis Tit
110 III, XXXIII | és sziszegve kérdezte: mit akartok? Õ erre elnevette
111 III, XXXIII | tudnánk mink azt magunktól is! Mit szólsz hozzá, aranymadaram?~
112 III, XXXIII | Köszönöm, Gránátvirág.~- Mit köszönsz, kis Tit?~- Hát
113 III, XXXIII | köszönsz, kis Tit?~- Hát te mit köszöntél nekem az utolsó
114 IV, XXXIV | A császár már nem tudja, mit beszél - állt fel dühösen
115 IV, XXXIV | megkérdezni tõle, hogy mit csinál az étvágya?~A királylány
116 IV, XXXIV | álló malachit oszlopon.~- Mit csinálsz, caesar?~- Életbiztonságomról
117 IV, XXXV | írásból, és elnevette magát.~- Mit nevetsz?~- Azt, hogy majd
118 IV, XXXV | ránézett Bionra.~- Tudod, mit jelent ez?~Bion a császártól
119 IV, XXXV | felelte, hogy nagyon is tudja, mit jelent a hivatalos lap híre.
120 IV, XXXV | Lactantius mellén a ruhát.~- Mit akarsz tenni, rhetor?~A
121 IV, XXXV | mosolyogva megölelte a rhetort.~- Mit szólnál hozzá, testvér,
122 IV, XXXV | én csak javadat akarom. S mit tudhatod, hátha ott akar
123 IV, XXXV | a mauzóleum lépcsõire.~- Mit csinálsz itt, Benoni?~Az
124 IV, XXXVII | torkomnak esett neki, hogy mit csináltam én az úrnõmmel.
125 IV, XXXVII | megint engem vettek elõ, mit tudok. Megmondtam úgy, ahogy
126 IV, XXXVII | mondjam meg, ki volt az? Mit tudhatom én azt? Sok embernek
127 IV, XXXVII | valamelyik istentelen volt, mit tudom én. Erre zavartak
128 IV, XXXVII | asszony beelégszik? Tudod, mit csináltam? Azt a karneolnyakláncot
129 IV, XXXVII | Talán eszedbe se jut már, mit ígértél neki. Vagy igen?
130 IV, XXXVII | ígértél neki. Tudod már, mit?~- Tudom - mosolyodott el
131 IV, XXXVII | utcán a Tiberis felé -, mit akarsz te Jeruzsálemben?~-
132 IV, XXXVII | ökölnyi rés tátongott.~- Mit gondolsz, Benoni? - kérdezte
133 IV, XXXVII | még nem mondtad meg...~- Mit, Benoni?~- Mi a neve annak,
134 IV, XXXVII | Quintipor elõrelépett.~- Mit akarsz? - nézett fel mogorván
135 V, XXXVIII| rányitott a szentséges úrra.~- Mit akarsz? - ordított rá a
136 V, XXXVIII| neked? Az asszony nem tudna mit csinálni a lélekkel, az
137 V, XXXVIII| lelkem, mert régen fáj. Mit gondolsz, a rabszolgáknak
138 V, XXXVIII| találom... nem találom...~- Mit nem találsz, kis Tit?~-
139 V, XXXIX | hátát.~- Nem hallottad, mit mondtam? Õistenségeik, a
140 V, XXXIX | esik.~Galerius habozott. Mit akarhat a császár?~- Dominus,
141 VI, XL | örömük lesz a feltámadásban? Mit feleljek neked, Lactantiusom?
|