Rész, Fejezet

7001     III,  XXXI   |                támaszkodni, akkor megsántul a másik lábára is. Negyedszer,
7002     III,  XXXI   |            bátortalanul lépkedtek, legalább a fiú. Jobbra-balra tekingetett,
7003     III,  XXXI   |               karját minduntalan kirántotta a leányéból.~- Itt már nem
7004     III,  XXXI   |                     Gránátvirág - fogta meg a lány a másik kezével is
7005     III,  XXXI   |              Gránátvirág - fogta meg a lány a másik kezével is a fiú szökdösõ
7006     III,  XXXI   |                     lány a másik kezével is a fiú szökdösõ kezét. - A
7007     III,  XXXI   |                     a fiú szökdösõ kezét. - A magister úgy szégyell ilyen
7008     III,  XXXI   |                     Ha ezt tudom, akkor nem a Trulla köpönyegét kapom
7009     III,  XXXI   |                     az augusta szekrényébõl a bíbort.~- Ne csúfolódj,
7010     III,  XXXI   |             meglátna valamelyik Tricongius?~A lány magához rántotta a
7011     III,  XXXI   |                     A lány magához rántotta a fiút, és szájon csókolta.
7012     III,  XXXI   |                 érezte, tartozik neki ezzel a jóvátétellel Bajae piacán.~-
7013     III,  XXXI   |                   tudod már, hogy én vagyok a vad nobilissima? Nem ajánlom,
7014     III,  XXXI   |               oltárra, és ott csókollak meg a császárok szeme láttára.
7015     III,  XXXI   |                     Fehér márványoltár állt a piac közepén, ezzel a fölírással:
7016     III,  XXXI   |                  állt a piac közepén, ezzel a fölírással: az isteneknek.
7017     III,  XXXI   |           ajánlásban mindenki megtalálhatta a magáét. Egy világfürdõben
7018     III,  XXXI   |                     farkasszemet egymással. A talapzat kockakövei közül
7019     III,  XXXI   |                     most kezdett ébredezni. A lactuariusok szamárkái csilingelték
7020     III,  XXXI   |                   szamárkái csilingelték be a piacot, hátukon a tejescsöbrökkel,
7021     III,  XXXI   |           csilingelték be a piacot, hátukon a tejescsöbrökkel, és a szépítõ
7022     III,  XXXI   |               hátukon a tejescsöbrökkel, és a szépítõ mûvészek siettek
7023     III,  XXXI   |                    szépítõ mûvészek siettek a thermákba. A borbélyok,
7024     III,  XXXI   |               mûvészek siettek a thermákba. A borbélyok, a szõrvesztõ
7025     III,  XXXI   |                     thermákba. A borbélyok, a szõrvesztõ kenõccsel dolgozó
7026     III,  XXXI   |             kenõccsel dolgozó depila­torok, a csíptetõt forgató alipilusok,
7027     III,  XXXI   |               csíptetõt forgató alipilusok, a tejbe áztatott kenyérbél
7028     III,  XXXI   |            tractatorok és tractatrixek.~Még a boltokat is csak most kezdték
7029     III,  XXXI   |                  már ott állt csaloga­tónak a boltos. Reggeli tüsszögését
7030     III,  XXXI   |                végezte, pillátlan szemeivel a napba pislogva.~- Talán
7031     III,  XXXI   |                      állt meg tétovázva Tit a bolt elõtt.~A tüsszögõ ember
7032     III,  XXXI   |                 tétovázva Tit a bolt elõtt.~A tüsszögõ ember azonnal hûtlen
7033     III,  XXXI   |                   ember azonnal hûtlen lett a naphoz, hunyorgó szemeit
7034     III,  XXXI   |                  kedélyességgel, s beugrott a keskeny ajtórésen, hogy
7035     III,  XXXI   |                    odújába.~Tit belecsípett a fiú karjába.~- Domina! Hallod?
7036     III,  XXXI   |                   hozzá, kisfiú? Édes uram.~A fiú úgy érezte, hogy ezért
7037     III,  XXXI   |                  fiú úgy érezte, hogy ezért a percért érdemes volt megszületni.
7038     III,  XXXI   |                     arannyal fizetett volna a görbe fogójú, vastag meggyfabotért.
7039     III,  XXXI   |               fogójú, vastag meggyfabotért. A boltos szemei pilla nélkül
7040     III,  XXXI   |                    nélkül is hamar átláttak a szitán, s pergõ nyelvvel
7041     III,  XXXI   |                    s pergõ nyelvvel ajánlta a „dominá”-nak a legfinomabb
7042     III,  XXXI   |             nyelvvel ajánlta a „dominá”-nak a legfinomabb babliszt-szappant,
7043     III,  XXXI   |              legfinomabb babliszt-szappant, a legszagosabb cistus-bogyót
7044     III,  XXXI   |               legszagosabb cistus-bogyót és a legtisztább balanus-olajat.
7045     III,  XXXI   |                  olcsó bajaei emléket akart a nyakukba varrni. Silány
7046     III,  XXXI   |                 nevezetességek díszítettek. A világítótorony. Nero tava,
7047     III,  XXXI   |                    el belõlük három darabot a császárnénak.~Összevillant
7048     III,  XXXI   |                  császárnénak.~Összevillant a szemük, ezt mégse lehetett
7049     III,  XXXI   |                   megállni. Hogy okát adják a nevetésnek, Tit megkérdezte
7050     III,  XXXI   |                 nevetésnek, Tit megkérdezte a boltost:~- Te is árulod
7051     III,  XXXI   |                 boltost:~- Te is árulod azt a híres véreshurkát? Mert
7052     III,  XXXI   |                akkor vendéged lennék ebédre a kis urammal.~A boltosnak
7053     III,  XXXI   |                lennék ebédre a kis urammal.~A boltosnak egyéb se kellett.
7054     III,  XXXI   |            Puteoliban. De azt ott kell enni a helyszínén, mégpedig ott
7055     III,  XXXI   |                olyan füstölt bort, amilyent a véreshurka megkíván. Mégpedig
7056     III,  XXXI   |                     megkíván. Mégpedig maga a vendéglõsné méri, a copa,
7057     III,  XXXI   |                    maga a vendéglõsné méri, a copa, aki olyan becsületes
7058     III,  XXXI   |                     nagyon is félted te azt a copát - incselkedett Tit.~-
7059     III,  XXXI   |                    Hát hogyne - vallotta be a boltos -, hiszen a feleségem.
7060     III,  XXXI   |              vallotta be a boltos -, hiszen a feleségem. Odavalók vagyunk
7061     III,  XXXI   |                  itt. Polluxra mondom, amit a kocsmán keresünk, azt elfizetjük
7062     III,  XXXI   |                    keresünk, azt elfizetjük a bolton, mert csupa ilyen
7063     III,  XXXI   |                 causiát vegyetek hát tõlem. A kis urad még hétszerte szebb
7064     III,  XXXI   |            vászonkalapot gyürkélt, amilyent a halászok szoktak viselni.
7065     III,  XXXI   |                   halászok szoktak viselni. A lány ránézett a fiúra.~-
7066     III,  XXXI   |                    viselni. A lány ránézett a fiúra.~- Gondoltam én valamit,
7067     III,  XXXI   |                    én valamit, kis uram. Ha a lábad nem félteném, azt
7068     III,  XXXI   |                      nézzük meg, mit tud az a véreshurka. S akkor megvennénk
7069     III,  XXXI   |                      S akkor megvennénk ezt a szépítõ kalapot is.~„Kis
7070     III,  XXXI   |                   uram” hajlandó lett volna a Vezúv átugrására is vállalkozni,
7071     III,  XXXI   |                   amilyen boldog volt abban a percben, talán képes is
7072     III,  XXXI   |                     képes is lett volna rá. A boltos azonban megelõzte.
7073     III,  XXXI   |                   boltos azonban megelõzte. A zöldségeskordénak, amivel
7074     III,  XXXI   |                    az elõbb az inasnak, aki a kocsisi teendõket is el
7075     III,  XXXI   |                 közben le találta szakítani a fülét. Nem esett idegennek,
7076     III,  XXXI   |                  tulajdon gyereke, de azért a fület mégiscsak vissza kell
7077     III,  XXXI   |                mégiscsak vissza kell varrni a helyére, így nem mehet a
7078     III,  XXXI   |                    a helyére, így nem mehet a fiú a nagyon tökéletes copa
7079     III,  XXXI   |                helyére, így nem mehet a fiú a nagyon tökéletes copa elé.
7080     III,  XXXI   |                     kis biztosítékot, akkor a kordé rendelkezésükre áll.~
7081     III,  XXXI   |                    ketten voltak hozzá. Tit a boldogság kis sikolyaival
7082     III,  XXXI   |                   boldogság kis sikolyaival a maga nagy, fekete hajára
7083     III,  XXXI   |                  fekete hajára igazgatta rá a causiát, mert mint mondta,
7084     III,  XXXI   |   megkétszerezõdésére, mint Gránátvirágnak. A fiú csak azért nem mondott
7085     III,  XXXI   |                     mert arra gondolt, hogy a mélyen lehúzott kalapkarima
7086     III,  XXXI   |                  felismerhetetlenebbé teszi a nobilissimát, mint a Trulla
7087     III,  XXXI   |                  teszi a nobilissimát, mint a Trulla lebernyege. Annál
7088     III,  XXXI   |                   értek hozzá - rémüldözött a fiú. - Mi lesz akkor velünk?~
7089     III,  XXXI   |                       Mi lesz akkor velünk?~A lány elkacagta magát.~-
7090     III,  XXXI   |                        Már megint megszeged a törvényt, Gránátvirág? Már
7091     III,  XXXI   |                     Gránátvirág? Már megint a jövõ titkait feszegeted?
7092     III,  XXXI   |               egyikünket se érheti baj, míg a másiknak fogja a kezét.~
7093     III,  XXXI   |                   baj, míg a másiknak fogja a kezét.~Csakugyan baj nélkül
7094     III,  XXXI   |                eresztették el egymás kezét. A gyeplõt inkább. De az öszvér
7095     III,  XXXI   |                hozta ki sodrából, hogy Amor a kocsis, aki ostor helyett
7096     III,  XXXI   |                    pedig udvariasságot ígér a jó ebéd mellé.~A taberna
7097     III,  XXXI   |         udvariasságot ígér a jó ebéd mellé.~A taberna kicsi volt, s tele
7098     III,  XXXI   |                  taberna kicsi volt, s tele a sarokban lobogó venyige-tûz
7099     III,  XXXI   |               venyige-tûz fanyar füstjével, a zsírban pörkölõdõ véreshurka
7100     III,  XXXI   |                    pörkölõdõ véreshurka meg a roston sistergõ kolbász
7101     III,  XXXI   |        ajtórepedéseken kitóduló ételgõz, se a két isten ígérete nem igézte
7102     III,  XXXI   |                  igézte meg kellõ mértékben a halandókat. Az udvarias
7103     III,  XXXI   |               gyanakvással nézegették õket.~A sarokba húzódtak, ahol egy
7104     III,  XXXI   |                      hogy az isten kedvelte a füstölt bort. A kimérõasztalnál
7105     III,  XXXI   |                    kedvelte a füstölt bort. A kimérõasztalnál egy kaszvadt
7106     III,  XXXI   |                 macska dorombolt.~- Ez lesz a kollégád, az istenek kiszemelt
7107     III,  XXXI   |                   kiszemelt pohárnoka súgta a lány incselkedve a fiúnak. -
7108     III,  XXXI   |                    súgta a lány incselkedve a fiúnak. - Mernék fogadni,
7109     III,  XXXI   |                  szundikálva is meghallotta a nevét.~- Én vagyok, mit
7110     III,  XXXI   |                    az udvariasságot odakint a címeren csak Septumanus
7111     III,  XXXI   |                     csak Septumanus ígérte.~A lány odament hozzá, és elcsicseregte
7112     III,  XXXI   |                 vannak. Hazahozták Bajaeból a kordét, és itt szeretnének
7113     III,  XXXI   |                  beszél.~- Jó, jó - morogta a páratlan tökéletességû copa -,
7114     III,  XXXI   |             kegyeibe.~Mérges sziszegés volt a válasz. A macska ijedten
7115     III,  XXXI   |                    sziszegés volt a válasz. A macska ijedten szökött le
7116     III,  XXXI   |           esztendeje? Törnéd már ki egyszer a nyakadat, lusta dög! De
7117     III,  XXXI   |                    lehetne annyi esze annak a vén szamárnak, hogy nem
7118     III,  XXXI   |                     hogy nem bízná akárkire a kocsit. Hát mért nem a fiú
7119     III,  XXXI   |             akárkire a kocsit. Hát mért nem a fiú jött vele vissza?~-
7120     III,  XXXI   |                       Kicsoda? - dülledt ki a copa szeme. - Ki csinosította
7121     III,  XXXI   |                csinosította az én fiamat?~- A kedves apja - mosolygott
7122     III,  XXXI   |                     éhes az uram.~Odaintett a sarok felé. A copa megenyhült
7123     III,  XXXI   |                     Odaintett a sarok felé. A copa megenyhült egy kicsit.~-
7124     III,  XXXI   |                  micsoda, azt felelte, mind a kettõt. Ez azután egészen
7125     III,  XXXI   |                     asszonyt. Maga ment oda a tûzhelyhez, és odább taszigálva
7126     III,  XXXI   |             tûzhelyhez, és odább taszigálva a szakácsot, aki nemigen volt
7127     III,  XXXI   |                 verejtékbe, fatálcára rakta a legvéresebb hurkát és a
7128     III,  XXXI   |                     a legvéresebb hurkát és a legzsírosabb kolbászt.~-
7129     III,  XXXI   |                legzsírosabb kolbászt.~- Itt a botula is, meg a tomacula
7130     III,  XXXI   |                        Itt a botula is, meg a tomacula is. Bort?~- Füstöltet.
7131     III,  XXXI   |                     ki Tit, s megszorította a kezét az asztal alatt. -
7132     III,  XXXI   |                      De poharat csak egyet!~A copa megpróbált egy mosolyt
7133     III,  XXXI   |                 ugyan, ki ez az istennõ, de a térdük egymáshoz rándult.~
7134     III,  XXXI   |                  nem sok kárt tettek benne. A bor jobban fogyott. Inni
7135     III,  XXXI   |                   azért nem kellett levenni a szemüket egymásról.~Nem
7136     III,  XXXI   |                   Õvelük se törõdött senki. A három vendég újra cserélte
7137     III,  XXXI   |                cserélte az eszmét. Most már a copa is közéjük ült. Sõt
7138     III,  XXXI   |                  kíváncsiság nélkül -, hogy a három ember közül az egyik
7139     III,  XXXI   |                 ember közül az egyik hajós, a másik pacaltisztító, a harmadik
7140     III,  XXXI   |                      a másik pacaltisztító, a harmadik favágó.~- Még ezt
7141     III,  XXXI   |                  harmadik favágó.~- Még ezt a falatot - biztatta a lány
7142     III,  XXXI   |                    ezt a falatot - biztatta a lány a fiút. - Hiszen te
7143     III,  XXXI   |                   falatot - biztatta a lány a fiút. - Hiszen te még alig
7144     III,  XXXI   |                ujjadat kapom be.~- De ha ez a sok kolbász ittmarad, ez
7145     III,  XXXI   |                    sok kolbász ittmarad, ez a boszorkány dühében mind
7146     III,  XXXI   |                     boszorkány dühében mind a kettõnket beleaprít a hurkába -
7147     III,  XXXI   |                  mind a kettõnket beleaprít a hurkába - nevetett Tit.~-
7148     III,  XXXI   |                 könnyen segíthetünk. Ci-ic!~A macska odaszaladt, s az
7149     III,  XXXI   |                     Gyere, gyere - biztatta a fiú, s belehajigálta a kolbászdarabokat
7150     III,  XXXI   |             biztatta a fiú, s belehajigálta a kolbászdarabokat a pad alá.~
7151     III,  XXXI   |            belehajigálta a kolbászdarabokat a pad alá.~A copa nagyot sikoltott.~-
7152     III,  XXXI   |                 kolbászdarabokat a pad alá.~A copa nagyot sikoltott.~-
7153     III,  XXXI   |                fejére mondom, hogy én ezzel a két kezemmel csinálnék véreshurkát
7154     III,  XXXI   |                 mondtam!~Most már figyelték a beszélgetést.~- Hát megmutatnám
7155     III,  XXXI   |                   az istenüknek, ha egyszer a kezem közé kerülne! Csomóstul
7156     III,  XXXI   |                     Csomóstul szaggatnám ki a haját, mint az uramét, mikor
7157     III,  XXXI   |              Hajánál fogva rángattam vissza a tûzhelyvédõ jó öreg Lateranus
7158     III,  XXXI   |                   No nézd! - vigyorodott el a favágó. - Nekem mindig azzal
7159     III,  XXXI   |                  Septumanus, hogy az õ haja a szolgálók miatt hullott
7160     III,  XXXI   |                   Mit vihogsz? - förmedt rá a copa. - Te is csak olyan
7161     III,  XXXI   |                 olyan istentelen vagy, mint a többi.~A favágó ijedten
7162     III,  XXXI   |              istentelen vagy, mint a többi.~A favágó ijedten nézett körül.~-
7163     III,  XXXI   |                     favágó létedre se tudod a favágás istenének nevét.
7164     III,  XXXI   |                favágás istenének nevét. No?~A favágó zavarodottan csavargatta
7165     III,  XXXI   |                    zavarodottan csavargatta a lompos bajuszát.~- Sose
7166     III,  XXXI   |                        Sose hallottam, hogy a favágásnak is van istene.~-
7167     III,  XXXI   |               istene.~- Éppen ezért vesz el a világ, mert már névrõl se
7168     III,  XXXI   |                  mert már névrõl se ismerik a népek az isteneket. A favágás
7169     III,  XXXI   |               ismerik a népek az isteneket. A favágás istenét Putának
7170     III,  XXXI   |              favágás istenét Putának hívták a régi öregek. Hát azt tudjátok-e,
7171     III,  XXXI   |                  gyerekkoromban? Cardo volt a neve. A küszöbé meg Limentinus.
7172     III,  XXXI   |          gyerekkoromban? Cardo volt a neve. A küszöbé meg Limentinus.
7173     III,  XXXI   |                      Az övfelkötésé Cinxia, a hajkenésé Unxia. Én még
7174     III,  XXXI   |                    azt is tudom, hogy mikor a gyerekem járni tanult, két
7175     III,  XXXI   |                 visszafelé meg Adeona fogta a hóna alatt. De ma? Tán még
7176     III,  XXXI   |                  hóna alatt. De ma? Tán még a császárné se hallotta hírüket
7177     III,  XXXI   |                     olyan asszonyt találtok a birodalomban, mint én vagyok!~
7178     III,  XXXI   |                      és büszkén nézett szét a társaságon.~A pacaltisztító
7179     III,  XXXI   |                   nézett szét a társaságon.~A pacaltisztító szólalt meg.
7180     III,  XXXI   |                      Nézzetek meg engem. Én a Manliusok nemzetségébõl
7181     III,  XXXI   |                engem. Beállt kereszténynek, a rabszolgáit is meg­kereszteltette,
7182     III,  XXXI   |        fölszabadította, szétosztotta köztük a földjeit, a házait pedig
7183     III,  XXXI   |             szétosztotta köztük a földjeit, a házait pedig eladta, és
7184     III,  XXXI   |                     házait pedig eladta, és a pénzt a papokra bízta, hogy
7185     III,  XXXI   |                    pedig eladta, és a pénzt a papokra bízta, hogy étessék
7186     III,  XXXI   |                  bízta, hogy étessék belõle a szegényeket. Nekem pacaltisztítónak
7187     III,  XXXI   |                     hangját megkeményítette a keserûség, s ökleivel akkorát
7188     III,  XXXI   |                     ütött az asztalra, hogy a poharak összezörrentek rajta.~
7189     III,  XXXI   |               poharak összezörrentek rajta.~A hajós, õszbe csavarodott
7190     III,  XXXI   |                      kócos szakálla szerint a legidõsebb köztük, békítõen
7191     III,  XXXI   |                  köztük, békítõen fogta meg a pacaltisztító karját.~-
7192     III,  XXXI   |                     lehet, engem is etettek a vagyonodból. Mint hajótörött
7193     III,  XXXI   |                 istentelenek nagy istápolói a szegénységnek, beálltam
7194     III,  XXXI   |                     úgy szerettek bennünket a nõvérek, s tán még ma is
7195     III,  XXXI   |                   ránk nem ijesztenek ezzel a nagy perzekúcióval. De már
7196     III,  XXXI   |        perzekúcióval. De már mondom, inkább a gyomor korogjon, mint a
7197     III,  XXXI   |                     a gyomor korogjon, mint a nyak szakadjon. Hát nem
7198     III,  XXXI   |                    nem jól mondom, testvér?~A pacaltisztító összeszorított
7199     III,  XXXI   |          összeszorított szájjal hallgatott. A favágó azonban õszintén
7200     III,  XXXI   |                     úgy vagyok, hogy inkább a lábam ujját vágja le a fejsze,
7201     III,  XXXI   |               inkább a lábam ujját vágja le a fejsze, mint a lábam fejét.
7202     III,  XXXI   |                     vágja le a fejsze, mint a lábam fejét. Mondjad csak,
7203     III,  XXXI   |                      Mondjad csak, testvér!~A hajós mondta, nekibátorodva
7204     III,  XXXI   |                 hajós mondta, nekibátorodva a jó szótól.~- Akárki mit
7205     III,  XXXI   |              kellett imádkozni meg énekelni a gyülekezettel. No, köszöntsük
7206     III,  XXXI   |                  poharát az ólomisten felé. A többiek is kortyantottak.
7207     III,  XXXI   |                   többiek is kortyantottak. A favágó kétfelé törülte a
7208     III,  XXXI   |                    A favágó kétfelé törülte a bajuszát.~- Aztán miféle
7209     III,  XXXI   |                    mit imádkoztatnak velem.~A copa mind a két karjával
7210     III,  XXXI   |            imádkoztatnak velem.~A copa mind a két karjával bekönyökölt
7211     III,  XXXI   |                    elébb - nézett szigorúan a hajósra. - Kifélék azok?
7212     III,  XXXI   |           Különöseket hallottam én azokról.~A hajós, igazságtól és bortól
7213     III,  XXXI   |                    földerült arccal fordult a favágó felé.~- Eszembe jutott
7214     III,  XXXI   |                     elõ, de azért megmaradt a fejemben. Megállj, hogy
7215     III,  XXXI   |                   van csak? Benne van, hogy a lánynak olyan a hasa, mint
7216     III,  XXXI   |                   van, hogy a lánynak olyan a hasa, mint a zafírral borított
7217     III,  XXXI   |                  lánynak olyan a hasa, mint a zafírral borított fehér
7218     III,  XXXI   |           elefántcsont. Meg hogy virág hált a kebele közt. Hogy is csak?
7219     III,  XXXI   |              kulcsolt ujjakkal, mi jön még. A többiek ásítozni kezdtek.
7220     III,  XXXI   |                   többiek ásítozni kezdtek. A legjobbkor nyílt az ajtó.
7221     III,  XXXI   |               térden alul takaratlan hagyta a lábát, zseb helyett szolgáló
7222     III,  XXXI   |                        szólította ismerõsül a copa. - Hány congiusra futja
7223     III,  XXXI   |                     se - csapta le mérgesen a bõrzsákot a padra az új
7224     III,  XXXI   |                     le mérgesen a bõrzsákot a padra az új vendég. - Úgy
7225     III,  XXXI   |                vendég. - Úgy látszik, ezzel a mesterséggel föl kell hagyni.~-
7226     III,  XXXI   |                     beszélj! - csapta össze a kezét a copa. - Mind kivesztek
7227     III,  XXXI   |                        csapta össze a kezét a copa. - Mind kivesztek az
7228     III,  XXXI   |             legyintett Cimessor. - Éppen az a baj, hogy minden kivégzett
7229     III,  XXXI   |                     abban? - értetlenkedett a copa, maga mellett kínálván
7230     III,  XXXI   |              kereskedett. Sárkányvér, amely a szerelmesek italába keverve
7231     III,  XXXI   |               combjára kötve megkönnyítette a gyermekszülést. Félelem
7232     III,  XXXI   |               gyermekszülést. Félelem ellen a rezgõ nyárfa gyökerébõl
7233     III,  XXXI   |                 faragott nyulacskát kellett a nyakban viselni, dagadós
7234     III,  XXXI   |              afrikai százlábú porát kellett a sarujukba szórni, a májusban
7235     III,  XXXI   |                 kellett a sarujukba szórni, a májusban halászott Venus-kagyló
7236     III,  XXXI   |                 halászott Venus-kagyló héja a kockajátékban hozott szerencsét,
7237     III,  XXXI   |            kockajátékban hozott szerencsét, a veszett kutya nyálába mártott
7238     III,  XXXI   |                 kutya nyálába mártott gagát a vadászatban. Igen kapós
7239     III,  XXXI   |                vadászatban. Igen kapós volt a holttengeri aszfaltból viperaméreggel
7240     III,  XXXI   |                   vásároltak, mert ha azzal a nagybácsi vagy nagynéni
7241     III,  XXXI   |                     egy omegát mázolhattak, a görög ábécé utolsó betûjét,
7242     III,  XXXI   |           háromszoros aranysúllyal fizették a satyrium-gyökeret, amely
7243     III,  XXXI   |               mindenki számára biztosította a szerelmi diadalt. Legkere­
7244     III,  XXXI   |                 akasztott ember kötele vagy a szégyenfából, a keresztbõl
7245     III,  XXXI   |                 kötele vagy a szégyenfából, a keresztbõl faragott forgács,
7246     III,  XXXI   |                     forgács, amely megóvott a hirtelen haláltól, míg a
7247     III,  XXXI   |                    a hirtelen haláltól, míg a kivégzettek minden porcikája
7248     III,  XXXI   |                kivégzettek minden porcikája a testi szenvedéseket hárította
7249     III,  XXXI   |                 hárította el. Mióta azonban a keresztényüldözések megkezdõdtek,
7250     III,  XXXI   |               Akármilyen gyûlölt isten volt a keresztényeké, a legvakbuzgóbb
7251     III,  XXXI   |                 isten volt a keresztényeké, a legvakbuzgóbb pogányok se
7252     III,  XXXI   |                    se tagadhatták le azokat a csodákat, amelyeket híveiért
7253     III,  XXXI   |                 amelyeket híveiért tett, és a leggyûlölködõbb üldözõk
7254     III,  XXXI   |                   valami relikviát szerezni a kivégzett istentelenekbõl.
7255     III,  XXXI   |                  kivégzett istentelenekbõl. A dolog nem is ment nehezen,
7256     III,  XXXI   |                   mert az áldozat sok volt, a hóhérok szabadon rendelkeztek
7257     III,  XXXI   |               hóhérok szabadon rendelkeztek a holttestekkel, és olcsón
7258     III,  XXXI   |                   jó összeköttetései voltak a bíróságokkal, ezeknek a
7259     III,  XXXI   |                     a bíróságokkal, ezeknek a támogatásával csakhamar
7260     III,  XXXI   |            ügyességérõl. Megegyezést kötött a nápolyi és római hóhérokkal,
7261     III,  XXXI   |                    megbízva, ajánlatot tett a legelõkelõbb és leggaz­dagabb
7262     III,  XXXI   |                  elõlegeket is szedett fel. A baj éppen az volt, hogy
7263     III,  XXXI   |                csapott, mint kellett volna, a keresztények idõnek elõtte
7264     III,  XXXI   |                    idõnek elõtte értesültek a szörnyû vállalkozásról,
7265     III,  XXXI   |           vállalkozásról, s megakadályozták a nagy üzletet. Köztük is
7266     III,  XXXI   |            összeköttetésekkel rendelkeztek, a bíróságnak is voltak tagjai,
7267     III,  XXXI   |                fölháborodva vettek tudomást a förtelmes üzérkedésrõl,
7268     III,  XXXI   |                   förtelmes üzérkedésrõl, s a dolog vége az lett, hogy
7269     III,  XXXI   |                    dolog vége az lett, hogy a keresztények maguk váltották
7270     III,  XXXI   |            váltották meg drága halottaikat. A gazdagok összeadták a váltságdíjat,
7271     III,  XXXI   |          halottaikat. A gazdagok összeadták a váltságdíjat, s a legszegényebb
7272     III,  XXXI   |                összeadták a váltságdíjat, s a legszegényebb koldus csontjait
7273     III,  XXXI   |                   csontjait is megmentették a gyalázattól.~- Elveszett
7274     III,  XXXI   |              csikorgatta fehér farkasfogait a vállalkozó. - Nemcsak a
7275     III,  XXXI   |                     a vállalkozó. - Nemcsak a csontokat vásárolták el
7276     III,  XXXI   |                   terítenek le az arénában, a vesztõhelyeken, hogy még
7277     III,  XXXI   |                    vesztõhelyeken, hogy még a földre se jusson a csoda­
7278     III,  XXXI   |                 hogy még a földre se jusson a csoda­tevõ folyadékból,
7279     III,  XXXI   |               folyadékból, s megvesztegetik a pribékeket, hogy üvegekbe
7280     III,  XXXI   |                    az elfolyó vért.~Benyúlt a széles övbe, s egy csontocskát
7281     III,  XXXI   |                      Micsoda ez? - kérdezte a copa.~- Egy ujjperc. Igaz,
7282     III,  XXXI   |                   diakonusból. Úgy mondták, a római püspök­nek a segédje
7283     III,  XXXI   |                 mondták, a római püspök­nek a segédje volt. Ott voltam
7284     III,  XXXI   |                  magam is, mikor sütögették a rostélyon. Keménykötésû
7285     III,  XXXI   |                   egész barátságosan mondta a lictornak, hogy megfordíthatják
7286     III,  XXXI   |                     szörnyülködött el senki a társaságban. Kézrõl kézre
7287     III,  XXXI   |                     adogatták az ujjpercet, a hajós azt mondta, most már
7288     III,  XXXI   |               emlékszik az illetõre, õ volt a fõ alamizsnaosztogató, sovány,
7289     III,  XXXI   |                   vékonycsontú fiatalember. A favágó pedig meghúzogatta
7290     III,  XXXI   |                   favágó pedig meghúzogatta a csontot a torkán.~- Egy
7291     III,  XXXI   |                pedig meghúzogatta a csontot a torkán.~- Egy kicsit kaparta
7292     III,  XXXI   |                torkán.~- Egy kicsit kaparta a fájás. Kíváncsi vagyok,
7293     III,  XXXI   |                vagyok, használ-e.~Septumana a tenyerében méricskélte az
7294     III,  XXXI   |                nekem erre, mert nemsoká itt a világ vége.~- Hogy tudod? -
7295     III,  XXXI   |                        néztek rá ijedten.~- A keresztények mondják. De
7296     III,  XXXI   |                     ellett.~Tit megrántotta a Quintipor karját.~- Gyerünk
7297     III,  XXXI   |                  Gránátvirág. Én úgy félek.~A lány csakugyan halálsápadt
7298     III,  XXXI   |                   és reszketett. Karonfogta a lányt és kivezette. Ahogy
7299     III,  XXXI   |                   lányt és kivezette. Ahogy a társaság asztala elõtt elmentek,
7300     III,  XXXI   |                elmentek, egy aranyat dobott a copa elé.~- Rosszul érzi
7301     III,  XXXI   |                   elé.~- Rosszul érzi magát a feleségem - mondta magyarázatul.~-
7302     III,  XXXI   |                     is - folytatta Cimessor a világ vesztérõl való értekezést. -
7303     III,  XXXI   |                  vagy, és úgyse éred meg...~A lány kint az utcán ráborult
7304     III,  XXXI   |                 lány kint az utcán ráborult a fiúra. Pedig nagy volt a
7305     III,  XXXI   |                    a fiúra. Pedig nagy volt a sürgés-forgás, a taberna
7306     III,  XXXI   |                  nagy volt a sürgés-forgás, a taberna a kikötõsoron dülleszkedett.~-
7307     III,  XXXI   |                    sürgés-forgás, a taberna a kikötõsoron dülleszkedett.~-
7308     III,  XXXI   |                   Tit?~- Vedd meg nekem azt a kis csontot attól az embertõl.~-
7309     III,  XXXI   |                     Kitõl félsz, kis Tit?~- A világ végétõl meg a haláltól
7310     III,  XXXI   |                  Tit?~- A világ végétõl meg a haláltól is félek. Én nem
7311     III,  XXXI   |               tettetem magamat. Tudod, hogy a holdtól is hogy félek, mert
7312     III,  XXXI   |                   Ott már kezdtek sokasodni a szájtátók. Itt azonban belesajdult
7313     III,  XXXI   |                     Itt azonban belesajdult a lábába a fájás, s csak most
7314     III,  XXXI   |                azonban belesajdult a lábába a fájás, s csak most jutott
7315     III,  XXXI   |                    most jutott eszébe, hogy a botját a tabernában felejtette.
7316     III,  XXXI   |                jutott eszébe, hogy a botját a tabernában felejtette. A
7317     III,  XXXI   |                    a tabernában felejtette. A lányt leültette egy kõpadra.~-
7318     III,  XXXI   |                     perc múlva már kocogott a botja a macskafej-kövezeten.
7319     III,  XXXI   |                  múlva már kocogott a botja a macskafej-kövezeten. Így
7320     III,  XXXI   |                      Így nem esett nehezére a járás. A lány bizakodva
7321     III,  XXXI   |                     esett nehezére a járás. A lány bizakodva futott eléje.~-
7322     III,  XXXI   |              Gránátvirág - csüggesztette le a lány a fejét.~- Kis Tit,
7323     III,  XXXI   |                     csüggesztette le a lány a fejét.~- Kis Tit, hát nem
7324     III,  XXXI   |             szeretsz már engem? - ölelte át a fél karjával Quintipor. -
7325     III,  XXXI   |                    bátran, kis szívem, most a bot viseli mindkettõnk terhét.~
7326     III,  XXXI   |                    Lassan lépegettek lefelé a lejtõsödõ utcán. A fiú érezte,
7327     III,  XXXI   |                   lefelé a lejtõsödõ utcán. A fiú érezte, hogy a lány
7328     III,  XXXI   |                   utcán. A fiú érezte, hogy a lány megint reszket.~- Nem
7329     III,  XXXI   |                volna annak az istentelennek a csontja.~Nagy, nyílt mezõre
7330     III,  XXXI   |                  aranyszigetek sárgállottak a galium minden szellõtõl
7331     III,  XXXI   |                    baj bennünket - hajtotta a fiú a fejét a lányéhoz.~-
7332     III,  XXXI   |                  bennünket - hajtotta a fiú a fejét a lányéhoz.~- De ha
7333     III,  XXXI   |                      hajtotta a fiú a fejét a lányéhoz.~- De ha nem foghatjuk
7334     III,  XXXI   |                    Ha magam maradok, és jön a veszedelem?~- Ha én azt
7335     III,  XXXI   |                      szerzek neked ahelyett a kis csont helyett egy egész
7336     III,  XXXI   |                csodát tesz énvelem?~Átfonta a fiút mind a két karjával.
7337     III,  XXXI   |                énvelem?~Átfonta a fiút mind a két karjával. Sohase ragyogott
7338     III,  XXXI   |                   Quintipor. És õ most csak a fél karjával ölelje? Eldobta
7339     III,  XXXI   |                    karjával ölelje? Eldobta a botot, valahol messze veszett
7340     III,  XXXI   |                   valahol messze veszett el a fûben.~- Látod, te máris
7341     III,  XXXI   |               csodát tettél velem.~Fölkapta a két karjába, és megindult
7342     III,  XXXI   |                  Tit.~- Vigyél - bújt hozzá a lány, és egy darabig csöndben
7343     III,  XXXI   |                      kipihent, nyugodt volt a hangja.~- Tegyél le, Gránátvirág.
7344     III,  XXXI   |                 akarok. Szakíts nekem abból a sárgából. Csak egyetlenegy
7345     III,  XXXI   |                   Nem, az nem lehet. Hiszen a te hajad fekete. A paplanod
7346     III,  XXXI   |                   Hiszen a te hajad fekete. A paplanod milyen, kis Tit?~
7347     III,  XXXI   |                   Tit már nevetett. Hogy ez a Gránátvirág ilyen ravasz
7348     III,  XXXI   |                       Sárga.~- Akkor legyen a virág Venus paplana.~- Most
7349     III,  XXXI   |                keressünk egy öszvérfogatot. A nap nemsoká a hegyre ül.
7350     III,  XXXI   |                öszvérfogatot. A nap nemsoká a hegyre ül. Bajae messze
7351     III,  XXXI   |                     Bajae messze van, és az a csontkeresõ útonállókról
7352     III,  XXXI   |                     módjára ölelték egymást a kocsiban. Most Quintipor
7353     III,  XXXI   |                      Reggel?~- Este. Amikor a csillagot meglátom. Akkor
7354     III,  XXXI   |                     Belerajzolta az ujjával a fiú tenyerébe a Cassiopeiát.~
7355     III,  XXXI   |                     ujjával a fiú tenyerébe a Cassiopeiát.~Mire beértek
7356     III,  XXXI   |                     csakugyan ott ragyogott a fejük felett a trónus-csillag.~-
7357     III,  XXXI   |                    ragyogott a fejük felett a trónus-csillag.~- Ez az,
7358     III,  XXXI   |                    Alexandriából jött. Maga a császár tudatta vele, hogy
7359     III,  XXXI   |               szomorú. Hiszen addig, míg õ, a császár él, nem érezheti
7360     III,  XXXI   |                  nem érezheti magát egyedül a világon, mert neki mindig
7361     III,  XXXI   |                szomorodott el. Apja, anyja, a császár, az egész világ
7362     III,  XXXI   |                   bútorban percegni kezdett a szú. Nem ijedt meg tõle.
7363     III,  XXXI   |               elhagyott termei, ismerte ezt a nyugtalan kis démont. De
7364     III,  XXXI   |            nyugtalan kis démont. De nem, ez a bajaei mégis másfajta lehetett.
7365     III,  XXXI   |                 másfajta lehetett. Bajaeban a szú is azt percegte, amit
7366     III,  XXXI   |                   szú is azt percegte, amit a vércse vijjogott.~- Ti-i-it!
7367     III,  XXXI   |                  ébredt fel, hogy rángatják a feje alatt a vánkost. Trulla
7368     III,  XXXI   |                 hogy rángatják a feje alatt a vánkost. Trulla bökdösött
7369     III,  XXXI   |                   vánkost. Trulla bökdösött a bordái közé.~- Mit akarsz,
7370     III,  XXXI   |                      Úrnõm küldte neked ezt a találdkimicsodát.~Egy hosszúkás,
7371     III,  XXXI   |                  szürke selyemtokot tett le a takarójára. Úgy nézte, övtartó.
7372     III,  XXXI   |                  Súlya nem volt egyéb, mint a pecséttel lezárt átkötõ
7373     III,  XXXI   |                  cselekszem.~Álmosan nézett a dajkára, hogy hátha így
7374     III,  XXXI   |                szerette volna már felnyitni a tokot.~Trullának azonban
7375     III,  XXXI   |                     elkapatottságával ütött a magister vállára, aki csakúgy
7376     III,  XXXI   |                   Te, mindenütt ilyen fehér a te bõröd? Bona Deára! Fehérebb,
7377     III,  XXXI   |                  Bona Deára! Fehérebb, mint a nobilissimáé! No, ezt elmondom
7378     III,  XXXI   |                     egyik karjával aláölelt a vánkosnak, a másikkal eltakarta
7379     III,  XXXI   |              karjával aláölelt a vánkosnak, a másikkal eltakarta az arcát.~-
7380     III,  XXXI   |                     föl rá. Aztán fölhúztuk a kezére a szöges tábori bakancsát,
7381     III,  XXXI   |                    Aztán fölhúztuk a kezére a szöges tábori bakancsát,
7382     III,  XXXI   |                  mindjárt az arcához kapott a bakancsos kezével, és úgy
7383     III,  XXXI   |                     Quintipor nem nevetett. A dajka már rég elment, és
7384     III,  XXXI   |                  mosoly nélkül bontotta fel a kétfelé nyíló tokot.~A tegnap
7385     III,  XXXI   |                  fel a kétfelé nyíló tokot.~A tegnap este szakított mezei
7386     III,  XXXI   |             megbarnult bugája feküdt benne. A végén nyakbavetõ hurokba
7387     III,  XXXI   |                    darabkára írva karminnal a magyarázat. Amit a tabernában
7388     III,  XXXI   |                karminnal a magyarázat. Amit a tabernában az isteni irgalom
7389     III,  XXXI   |                      Kedvesem, én vagyok az a virág, amely kedvesed keblei
7390     III,  XXXII  |                     szerencsésen megjárták. A lánynak az jutott eszébe,
7391     III,  XXXII  |                    hogy ki kellene rándulni a lucrinusi tóra. Egy nap
7392     III,  XXXII  |                      s meg is fürödhetnének a tóban, amelybe hideg és
7393     III,  XXXII  |                  történetét? - csapta össze a lány a kezét tettetett csodál­
7394     III,  XXXII  |           történetét? - csapta össze a lány a kezét tettetett csodál­kozással.
7395     III,  XXXII  |                   Gránátvirágot. Öröme telt a pirulásában, és nagyon ambicionálta,
7396     III,  XXXII  |                   és Aphrodité fia volt, és a nimfát, akivel összepajtáskodott,
7397     III,  XXXII  |                     Salmachisnak hívták. Ez a Salmachis sokkal oko­sabb
7398     III,  XXXII  |                  sokkal oko­sabb volt, mint a kisfiú, s lehet, hogy éppen
7399     III,  XXXII  |                 neki halni, ha nem láthatja a kisfiút. Ezért aztán, mikor
7400     III,  XXXII  |                 mikor egyszer itt fürdöttek a lucrinusi tóban, arra kérte
7401     III,  XXXII  |                  istenek szíve meg is esett a nimfán, és teljesítették
7402     III,  XXXII  |                    nimfán, és teljesítették a kérését. Ketten mentek bele
7403     III,  XXXII  |                 kérését. Ketten mentek bele a vízbe, de csak egy lény
7404     III,  XXXII  |                    másikuk, hanem volt mind a kettõjük, olyan erõs, mint
7405     III,  XXXII  |                  kettõjük, olyan erõs, mint a fiú, és olyan szép, mint
7406     III,  XXXII  |                    fiú, és olyan szép, mint a lány. Aki Ovidiusnak el
7407     III,  XXXII  |                   félsz-e most már, kisfiú?~A kisfiú annyira nem félt,
7408     III,  XXXII  |                mindjárt haza akart szaladni a fürdõruhájáért, addig, míg
7409     III,  XXXII  |                   úgy lesz az - ellenkezett a lány. - Oda nem kell fürdõruha,
7410     III,  XXXII  |                 mert ott csak az istenek és a nimfák lubickolnak, s azoknak
7411     III,  XXXII  |                  nagy úr se parancsol, mint a cumeai aedilis. Hanem mást
7412     III,  XXXII  |                   én, kisfiú. Megvan még az a zöld ruhád a cseresznyepiros
7413     III,  XXXII  |                  Megvan még az a zöld ruhád a cseresznyepiros övvel?~-
7414     III,  XXXII  |                     mikor - fordított hátat a lány. - Mondtam már, hogy
7415     III,  XXXII  |                   halok meg elõbb, mint te.~A fiú csókkal akarta megbékíteni.~-
7416     III,  XXXII  |                    haragszom - tartotta oda a lány a száját. - Ez nem
7417     III,  XXXII  |             haragszom - tartotta oda a lány a száját. - Ez nem igazi csók,
7418     III,  XXXII  |                szaladj, és azonnal vedd fel a zöld ruhád.~Az idõ ugyan
7419     III,  XXXII  |                     ruhád.~Az idõ ugyan nem a zöld ruhára való volt, olvasztott
7420     III,  XXXII  |                    olvasztott ólom csurgott a nyárvégi égrõl, amely alatt
7421     III,  XXXII  |                   ficserékeléssel röpködtek a boldogtalan Aedon leányai.
7422     III,  XXXII  |            Quintipor pehelynek érezte volna a ruhát akkor is, ha sziklából
7423     III,  XXXII  |                sziklából lett volna szabva. A lány végigsimogatta benne.~-
7424     III,  XXXII  |          megszerettetek? Azért szeretem ezt a ruhád is, mert akkor ez
7425     III,  XXXII  |                      kis Tit? - ütõdött meg a fiú. - Olyan szép virág
7426     III,  XXXII  |                   szép virág ez.~- Gyûlölöm a szép virágot - dobta el
7427     III,  XXXII  |                     szép virágot - dobta el a lány az összetépett szirmokat. -
7428     III,  XXXII  |                 csak irigylem? Ó, milyen jó a virágnak! Neki csak szépnek
7429     III,  XXXII  |             császárra, se...~Nem fejezte be a mondatot, elmosolyogta magát.~-
7430     III,  XXXII  |                 Mikor már nem voltak ott...~A lány csókkal fojtotta bele
7431     III,  XXXII  |                  lány csókkal fojtotta bele a neveket.~- Mondd, rosszat
7432     III,  XXXII  |                    hatod, mert vállalom. De a szépségemtõl el voltál ragadtatva?
7433     III,  XXXII  |                      De nem nagyon, ugye?~- A szemed nem láthattam. Az
7434     III,  XXXII  |              láthattam. Az arcod se igen.~- A karom láttad. A lábam is
7435     III,  XXXII  |                     igen.~- A karom láttad. A lábam is láttad, ha akartad.~-
7436     III,  XXXII  |                   meg magát, és kinyújtotta a karját a rövid köpenyke
7437     III,  XXXII  |                     és kinyújtotta a karját a rövid köpenyke alól. - Többet
7438     III,  XXXII  |                  nem mutathatok, mert akkor a kisfiú kiszúrja szégyenletében
7439     III,  XXXII  |                     kiszúrja szégyenletében a szemét.~Fölhúzta egy kicsit
7440     III,  XXXII  |                 szemét.~Fölhúzta egy kicsit a térden alul érõ riciniumot.~-
7441     III,  XXXII  |           riciniumot.~- Láttad te már nõnek a térdét, Gránátvirág? De
7442     III,  XXXII  |                     mert akkor én szúrom ki a szemedet mindjárt!~Leeresztette
7443     III,  XXXII  |                  ruháját, s hajából kihúzta a cikáda-fejû aranytût. A
7444     III,  XXXII  |                     a cikáda-fejû aranytût. A ragyogó, fekete sátor kibomolva
7445     III,  XXXII  |                     sátor kibomolva hullott a két vállára.~- És csakugyan
7446     III,  XXXII  |                  már te nõre nézni, kisfiú?~A fiú eleinte dadogott, de
7447     III,  XXXII  |                Férfinak akart látszani, ami a lányt mulattatta is, meg
7448     III,  XXXII  |                      kisimogatta homlokából a haját. - Ki gondolta volna,
7449     III,  XXXII  |                nyugodtan kopogtatták tovább a fákat.~- Itt kevés ember
7450     III,  XXXII  |                   innen ki? - heveredett le a lány egy óriás gesztenyefa
7451     III,  XXXII  |                     fején, amelyrõl lerúgta a szandált, hogy kirázza a
7452     III,  XXXII  |                    a szandált, hogy kirázza a belebújt gizgazt, egy erdei
7453     III,  XXXII  |         Quintipornak, aki ott állt fölötte, a fának vetett háttal.~- Vegyél
7454     III,  XXXII  |                     Soká találd meg - súgta a fülébe a lány. - Nagyon
7455     III,  XXXII  |                 találd meg - súgta a fülébe a lány. - Nagyon jó nimfának
7456     III,  XXXII  |                nimfának lenni ilyen faunnak a karjaiban.~De azért rögtön
7457     III,  XXXII  |                     azért rögtön lecsúszott a földre, amint kutyacsaholás
7458     III,  XXXII  |                    kutyacsaholás ütötte meg a fülüket.~- Hová bújjunk,
7459     III,  XXXII  |               kisfiú, hogy bevesz bennünket a kíséretébe?~De nem Apolló
7460     III,  XXXII  |                   szemû öregember, rõzsével a hátán. Nagyot nevetett,
7461     III,  XXXII  |                 megtudta, hogy erre keresik a lucrinusi tavat.~- Úgy jártatok,
7462     III,  XXXII  |                     volna, ha Ariadnát nézi a fonal helyett.~Hangjában
7463     III,  XXXII  |                 istennõ nyelette el egyszer a földdel azokat a szerelmeseket,
7464     III,  XXXII  |                    egyszer a földdel azokat a szerelmeseket, akik megfeledkeztek
7465     III,  XXXII  |                    alatt.~- És te mije vagy a nagy istennõnek? - hökkent
7466     III,  XXXII  |                   istennõnek? - hökkent meg a lány. - Vadásza vagy hajtója?~
7467     III,  XXXII  |                  öregember sekrestyése volt a kis erdei szentélynek, amelyet,
7468     III,  XXXII  |                   itt, hogy hét nap kellett a megkerülésére. De ez borzasztó
7469     III,  XXXII  |                     rég lehetett, akkor még a titánok uralkodtak a világon,
7470     III,  XXXII  |                    még a titánok uralkodtak a világon, és a Vesuvius még
7471     III,  XXXII  |                    uralkodtak a világon, és a Vesuvius még egy volt az
7472     III,  XXXII  |                   még egy volt az Aetnával. A nagy város is úgy pusztult
7473     III,  XXXII  |                    is úgy pusztult el, hogy a tûzokádó hét álló esztendeig
7474     III,  XXXII  |                   álló esztendeig okádta rá a tüzet meg a hamut. Aztán
7475     III,  XXXII  |            esztendeig okádta rá a tüzet meg a hamut. Aztán az egészet
7476     III,  XXXII  |                    kevesen látogatják, hogy a pap nem élhetne meg benne.
7477     III,  XXXII  |                    évben jön ki Neapolisból a kerületi flamen, számba
7478     III,  XXXII  |               kerületi flamen, számba veszi a kápolna kincseit, mindig
7479     III,  XXXII  |                     Ajánlta, nézzenek körül a szentélyben, s ha fáradtak,
7480     III,  XXXII  |                     Tit? - nézett Quintipor a lányra.~Hogyne akarta volna,
7481     III,  XXXII  |                 súgta vissza. Hiszen ha itt a titánok voltak valamikor
7482     III,  XXXII  |                  mint nagy titán - bújt oda a fiúhoz -, hanem mint egészen
7483     III,  XXXII  |                    egészen icipici kis Tit.~A kis, kerek szentély, a nyitott
7484     III,  XXXII  |                      A kis, kerek szentély, a nyitott oszlopcsarnok végében,
7485     III,  XXXII  |                gyarmatosok építették, mikor a rómaiak még csak keszeget
7486     III,  XXXII  |              Szõrükvesztett vadbõrök lógtak a falakon, egy ion lant -
7487     III,  XXXII  |                     falakon, egy ion lant - a sekrestyés szerint egy Himerosz
7488     III,  XXXII  |              borostyán-koszorúk, s itt volt a Gráciák gyöngyös öve - õk
7489     III,  XXXII  |                     õk maguk ajánlották fel a szûz istennõnek, s azóta
7490     III,  XXXII  |            meztelenül -, de azt már elvitte a flamen. Egy azúr vázát az
7491     III,  XXXII  |                  emlékezete sohase múlik el a világból, egy ezüst tükröt
7492     III,  XXXII  |                  volt Rómában, bele is írta a tükörbe, akinek jó szeme
7493     III,  XXXII  |                   van, el is tudja olvasni.~A fiú és a lány együtt betûzték
7494     III,  XXXII  |                     tudja olvasni.~A fiú és a lány együtt betûzték ki
7495     III,  XXXII  |                     lány együtt betûzték ki a körbefutó felírást.~Tíz
7496     III,  XXXII  |                  évig, te tükör, mutogattad a szép Chelidonét, ~Már ezután
7497     III,  XXXII  |                   hagylak. Mosolyogj ezután a szûz Dianára.~Összemosolygott
7498     III,  XXXII  |                    Dianára.~Összemosolygott a két fiatal arc, s mosolygott
7499     III,  XXXII  |                mosolygott rájuk az oltárról a szûz Diana is, akit ihletett
7500     III,  XXXII  |                    jobbjával nyilat vett ki a vállán függõ tegezbõl. Szokott