1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8500 | 8501-9000 | 9001-9500 | 9501-9910
Rész, Fejezet
8501 IV, XXXV | bölcsebben, mint te, amikor a keresztények bírájává saját
8502 IV, XXXV | lelkiismeretüket tetted a hóhér helyett. Minél elõbb
8503 IV, XXXV | rendeletet az egész imperiumra, a napfény, az esõ és a szél
8504 IV, XXXV | imperiumra, a napfény, az esõ és a szél annál hamarabb szét
8505 IV, XXXV | szét fogják porlasztani a makacs és kemény sziklát,
8506 IV, XXXV | és kemény sziklát, amely a víz alá rejtetten átfúrhatta
8507 IV, XXXV | és elsüllyeszthette volna a birodalom hajóját.~- Kész -
8508 IV, XXXV | Kész - hajtogatta össze a levelet, és rámosolygott
8509 IV, XXXV | levelet, és rámosolygott a rhetorra.~Az azonban nem
8510 IV, XXXV | és keményen megszorította a matematikus kezét.~- Én
8511 IV, XXXV | halott kísértete.~- Azon a helyen aztán nem lesz több
8512 IV, XXXV | istenseregletre mondom! - ugrott fel a matematikus.~Quintipor lépett
8513 IV, XXXV | megragadta Lactantius mellén a ruhát.~- Mit akarsz tenni,
8514 IV, XXXV | Mit akarsz tenni, rhetor?~A rhetor arca felragyogott.~-
8515 IV, XXXV | éreztem, nem vagyok méltó a vértanúk pálmaágára, s Isten
8516 IV, XXXV | választott ki eszközének a hamvadó tûz felszítására.~
8517 IV, XXXV | felszítására.~Heves vita kezdõdött a két tudós közt, s ezúttal
8518 IV, XXXV | harsányabb szavú. Õ támadott, s a rhetor csöndesen és nyugodtan
8519 IV, XXXV | saját fegyvereit fordítván a matematikus ellen.~- Ha
8520 IV, XXXV | matematikus ellen.~- Ha a test olyan nagy érték, Bion,
8521 IV, XXXV | amilyennek te mondod, akkor az a legalkalmasabb a lélek megváltására.~-
8522 IV, XXXV | akkor az a legalkalmasabb a lélek megváltására.~- Kinek
8523 IV, XXXV | lélek megváltására.~- Kinek a lelkét akarod te megváltani?
8524 IV, XXXV | lelkét akarod te megváltani? A tiedet már megváltotta a
8525 IV, XXXV | A tiedet már megváltotta a Krisztusod.~- Azokét, akik
8526 IV, XXXV | Azokét, akik nem tudnak a megváltásról. Krisztus mindenkit
8527 IV, XXXV | anyagból vannak, nagyon a földhöz tapadnak. Ezeket
8528 IV, XXXV | Arnobiust és együtt tanulta a filozófusokat, az ne mondjon
8529 IV, XXXV | ellenkezett szelíden, de szilárdan a rhetor - ezt te nem értheted
8530 IV, XXXV | hogy az oktalan baromnak a bálványok oltárán elfolyó
8531 IV, XXXV | oltárán elfolyó vére csak a ruhát mocskolhatja be, de
8532 IV, XXXV | de nem tisztíthatja meg a lelket. Az ember halála
8533 IV, XXXV | Az utcán kezdtek elhalni a nappal hangjai. Néha muzsikaszó
8534 IV, XXXV | dörömbölt rajta. Bion széthúzta a fatáblákat.~A Via Nomentana
8535 IV, XXXV | széthúzta a fatáblákat.~A Via Nomentana már teljesen
8536 IV, XXXV | sejteni, mint látni lehetett a nyüzsgõ emberbogarakat.
8537 IV, XXXV | polgárok és elõkelõ urak elõtt a praelucens rabszolgák vittek
8538 IV, XXXV | mutatott ki bosszankodva Bion a sötétbe. - Ha gondolod,
8539 IV, XXXV | sötétbe. - Ha gondolod, hogy a praetorok a te kedvedért
8540 IV, XXXV | gondolod, hogy a praetorok a te kedvedért most összeülnek
8541 IV, XXXV | Aztán mosolyogva megölelte a rhetort.~- Mit szólnál hozzá,
8542 IV, XXXV | magad, mielõtt példát adsz a híveidnek. No, ne nézz rám
8543 IV, XXXV | csodát tenni az istened?~A rhetor lehajtott fejjel,
8544 IV, XXXV | szó nélkül ellépegetett a szobából. Bion csak most
8545 IV, XXXV | fiú - nézd, hogy rájár még a szám! - a csillagokra mondom,
8546 IV, XXXV | hogy rájár még a szám! - a csillagokra mondom, lovagot
8547 IV, XXXV | Hová indultál?~- Hát nem a Circus Maximusba kíséred
8548 IV, XXXV | Circus Maximusba kíséred a királylányt? Reggel még
8549 IV, XXXV | még azt terveztétek, nem? A rabszolgáidtól hallottam,
8550 IV, XXXV | alatt is ordította délután a kékek kikiáltója, hogy ma
8551 IV, XXXV | vernek olyan zöldre, mint a tunikájuk.~- Veled akarok
8552 IV, XXXV | Venus Conciliatrix.~Behívták a domesticust, és tõle kértek
8553 IV, XXXV | melyik színházba menjenek. A palotafelügyelõ a circust
8554 IV, XXXV | menjenek. A palotafelügyelõ a circust ajánlotta. Õ is
8555 IV, XXXV | olyan kékre verni, mint a sapkájuk. Õ ezt biztosan
8556 IV, XXXV | mondja, az õ unokaöccse az a világhírû Crescentius, a
8557 IV, XXXV | a világhírû Crescentius, a factio prasinában, akinek
8558 IV, XXXV | prasinában, akinek szobra is van a zöldek istállói elõtt. Még
8559 IV, XXXV | hallgattatta el Quintipor.~A domesticus, bár magában
8560 IV, XXXV | mehetnének, egy kis tûnõdés után a Pompejus-színházat ajánlotta.
8561 IV, XXXV | Quintipor.~- Igen, uram. Az a híres mímus, akit a szentséges
8562 IV, XXXV | Az a híres mímus, akit a szentséges augustus Róma
8563 IV, XXXV | Rómának, mint azzal, hogy a thermákat építtette. Azokban
8564 IV, XXXV | fürödhet meg egyszerre, de a mímusnak minden este tizenkétezer
8565 IV, XXXV | amelynek szegény-fertályában a nyílt carnariumban egymásra
8566 IV, XXXV | egymásra dobálva rothadtak a rabszolgák, koldusok, fegyencek
8567 IV, XXXV | szájuk elé tartva megindultak a fáklyavivõ után.~A Via Nomentana
8568 IV, XXXV | megindultak a fáklyavivõ után.~A Via Nomentana második mérföldkövénél
8569 IV, XXXV | mauzóleumának márványkupolája, s a sötétben megnyikordult egy
8570 IV, XXXV | vegyenek! Csak két sestertius a valódi ólomlovon ülõ Epona
8571 IV, XXXV | és biztos szerencsét hoz a hippodromban! Itt a pecsétföldbõl
8572 IV, XXXV | hoz a hippodromban! Itt a pecsétföldbõl égetett Tiberis
8573 IV, XXXV | Tiberis isten, aki arról issza a Tiberis vizét, azt nem leli
8574 IV, XXXV | vizét, azt nem leli ki tõle a harmadnapos hideg!~Quintipor
8575 IV, XXXV | hideg!~Quintipor kivette a fáklyát a rabszolga kezébõl,
8576 IV, XXXV | Quintipor kivette a fáklyát a rabszolga kezébõl, és odavilágított
8577 IV, XXXV | kezébõl, és odavilágított vele a mauzóleum lépcsõire.~- Mit
8578 IV, XXXV | istenkereskedõ gubbasztott a hideg köveken piszkos klepetusában.~-
8579 IV, XXXV | Tiberisen túlra megyek, a Candelaber Severus házába.~-
8580 IV, XXXV | dobott neki, és visszaadta a fáklyát a szolgának.~- Elõre!~
8581 IV, XXXV | és visszaadta a fáklyát a szolgának.~- Elõre!~Pár
8582 IV, XXXV | gondolt egyet, és visszaküldte a fáklyást a zsidóhoz, kísérje
8583 IV, XXXV | visszaküldte a fáklyást a zsidóhoz, kísérje el legalább
8584 IV, XXXV | zsidóhoz, kísérje el legalább a Tiberisig. Éjfél felé aztán
8585 IV, XXXV | Éjfél felé aztán legyen a színház elõtt friss fáklyával.~-
8586 IV, XXXV | odatalálunk, ugye, Bion?~A matematikus bólintott, és
8587 IV, XXXV | eszébe, vajon emlékszik még a zsidó kis Titre? Milyen
8588 IV, XXXV | belenyúlt az életébe. Ezen a napon ez már második találkozása
8589 IV, XXXV | második találkozása volt a görbelábúval. Reggel a forumon
8590 IV, XXXV | volt a görbelábúval. Reggel a forumon akart vele megvásároltatni
8591 IV, XXXV | Mintha volna olyan szem a világon, amelynek a verése
8592 IV, XXXV | szem a világon, amelynek a verése õrajta foghatna!~-
8593 IV, XXXV | neve. Az annyit tesz, hogy a „jobb kezem gyermeke”. Benoninak,
8594 IV, XXXV | gyermeke”. Benoninak, vagyis a „fájdalom gyermeké”-nek
8595 IV, XXXV | tudom már. Az Judeának a fõvárosa. Most Aeliának
8596 IV, XXXV | Most Aeliának hívják, mióta a mi kolóniánk. De hát oda
8597 IV, XXXV | De hát oda nem teheti be a lábát zsidó. Még annyit
8598 IV, XXXV | zsidó. Még annyit se tud ez a rongyházi?~- De tudja. Csakhogy
8599 IV, XXXV | senki. Szállítás közben a szemfüles hajósok fölfedezték,
8600 IV, XXXV | hajósok fölfedezték, hogy a tarkóján akkora kerek lyuk
8601 IV, XXXVI | XXXVI.~A fáklyákkal, lámpákkal, mécsesekkel
8602 IV, XXXVI | félig se telt meg. Nemcsak a circus vonta el a közönséget,
8603 IV, XXXVI | Nemcsak a circus vonta el a közönséget, hanem az aréna
8604 IV, XXXVI | amphitheatrumban dõlt el. Akinek a gladiátorai ügyesebben ölték
8605 IV, XXXVI | ölték egymást, az gyõzött. A népítélet alapja az volt,
8606 IV, XXXVI | volt, hogy aki nem sajnálja a pénzt a polgárság mulattatására,
8607 IV, XXXVI | aki nem sajnálja a pénzt a polgárság mulattatására,
8608 IV, XXXVI | lesz. Ezen az estén már a harmadik pályázó adta bizonyságát
8609 IV, XXXVI | bizonyságát nagyrahivatottságának. A hirdetõtáblákon azt ígérte,
8610 IV, XXXVI | léptet fel, köztük Guttát is, a legnépszerûbb retiariust,
8611 IV, XXXVI | akinek arcképét nemcsak a boltkirakatokban lehetett
8612 IV, XXXVI | pecsétgyûrûkbe vésve, hanem szénnel a falakra rajzolva is.~Négy-ötezer
8613 IV, XXXVI | volt Pompejus színházában, a szenátorok márványpadjai
8614 IV, XXXVI | márványpadjai mind megteltek, a páholyokból csillogó asszonyok
8615 IV, XXXVI | csillogó asszonyok árasztották a tavasz illatát, sõt a teremnek
8616 IV, XXXVI | árasztották a tavasz illatát, sõt a teremnek beillõ, asztalokkal
8617 IV, XXXVI | fejedelem ült benne, mint a birodalom vendége, egész
8618 IV, XXXVI | britanniainak nézték, mert a meztelen válla piros és
8619 IV, XXXVI | kifestve. Bozontos, szõke haját a nõk nézték irigykedve, izmos
8620 IV, XXXVI | irigykedve, izmos karjait a férfiak, részben csodálkozva,
8621 IV, XXXVI | mindenesetre jobban érdekelte a közönséget, mint ami a színpadon
8622 IV, XXXVI | érdekelte a közönséget, mint ami a színpadon történt. Bevezetõnek
8623 IV, XXXVI | szöktetni Dossienusnak, a Púposnak a feleségét, azonban
8624 IV, XXXVI | Dossienusnak, a Púposnak a feleségét, azonban Maccus,
8625 IV, XXXVI | feleségét, azonban Maccus, a hülye asszony helyett kecskegidát
8626 IV, XXXVI | helyett kecskegidát kötött a zsákba. Pappus hajlandó
8627 IV, XXXVI | de akkor megjelent Bucco, a nagyevõ, és fölfalta nemcsak
8628 IV, XXXVI | szaladó szájjal nevetni.~Bucco a nagy lakoma méreteinek megfelelõen
8629 IV, XXXVI | fölfúvódott hassal letántorgott a színpadról. A chorusban
8630 IV, XXXVI | letántorgott a színpadról. A chorusban a karmester a
8631 IV, XXXVI | színpadról. A chorusban a karmester a talpaira erõsített
8632 IV, XXXVI | A chorusban a karmester a talpaira erõsített scabillum
8633 IV, XXXVI | összecsattantásával megadta a jelt, s megszólaltak a syringák
8634 IV, XXXVI | megadta a jelt, s megszólaltak a syringák és cimbalmok, a
8635 IV, XXXVI | a syringák és cimbalmok, a kytharák és lyrák, a tubusok
8636 IV, XXXVI | cimbalmok, a kytharák és lyrák, a tubusok és oboák. Egy görög
8637 IV, XXXVI | egymaga személyesítvén mind a kettõt, sõt a leselkedõ
8638 IV, XXXVI | lyesítvén mind a kettõt, sõt a leselkedõ Héphaisztoszt
8639 IV, XXXVI | leselkedõ Héphaisztoszt és a tettenérés tanújául meghívott
8640 IV, XXXVI | is. Amint megjelenítette a kéjt és a dühöt, a szégyenkezést
8641 IV, XXXVI | megjelenítette a kéjt és a dühöt, a szégyenkezést és
8642 IV, XXXVI | megjelenítette a kéjt és a dühöt, a szégyenkezést és a gúnyt,
8643 IV, XXXVI | dühöt, a szégyenkezést és a gúnyt, amint hallhatóvá
8644 IV, XXXVI | amint hallhatóvá tette a láthatatlan bilincsek csörgését
8645 IV, XXXVI | istenek kacaját, fölviharzott a taps. Maga Bion se sajnálta
8646 IV, XXXVI | sajnálta öreg tenyereit, és a maga szerényebb helyérõl
8647 IV, XXXVI | Quintipornak, aki abban a sorban ült, amely a törvény
8648 IV, XXXVI | abban a sorban ült, amely a törvény szerint megillette
8649 IV, XXXVI | törvény szerint megillette a lovagokat.~A fiú azonban
8650 IV, XXXVI | megillette a lovagokat.~A fiú azonban nem látta az
8651 IV, XXXVI | nem látta az integetést. A zenét se hallotta, semmirõl
8652 IV, XXXVI | nézegetett és hallgatózott, a saját lelkébe.~- Nem ismerem
8653 IV, XXXVI | saját lelkébe.~- Nem ismerem a lelkedet - õ mondta ezt
8654 IV, XXXVI | valamikor kis Titnek? Hát a maga lelkét ismeri? A tenyerébe
8655 IV, XXXVI | Hát a maga lelkét ismeri? A tenyerébe veheti, mint egy
8656 IV, XXXVI | belenézhet minden sarkába, mint a szobájának, végigtapogathatja
8657 IV, XXXVI | Tisztába jöhet az ember a saját lelkével? És ha nem,
8658 IV, XXXVI | És ha nem, szabad akkor a máséban vájkálni?~Mi volt
8659 IV, XXXVI | hajtotta? Mért rakatta tele a küszöbét, mire fölébredt,
8660 IV, XXXVI | alatt nevelt liliomokkal, a legszebbekkel, amelyeket
8661 IV, XXXVI | legszebbekkel, amelyeket találhatott a Via Appia boltjaiban? Mért
8662 IV, XXXVI | boltjaiban? Mért szerette, ha a ruhája az övéhez súrolódott,
8663 IV, XXXVI | véletlenül hozzáérhetett a keze az övéhez, mért leste
8664 IV, XXXVI | nem tudta éjszaka elfújni a mécsesét addig, míg az õ
8665 IV, XXXVI | világítottak az ablakrések?~Nézett a színpadra, és nem vette
8666 IV, XXXVI | színpadra, és nem vette észre a változást. A hátteret egészen
8667 IV, XXXVI | vette észre a változást. A hátteret egészen betöltötte
8668 IV, XXXVI | igazi patakok csordogáltak. A lejtõkön igazi kecskék legeltek,
8669 IV, XXXVI | kecskék legeltek, amelyeket a szép Párisz õrzött, nyúlánk,
8670 IV, XXXVI | lágyékkötõvel, fején aranytiarával. A színfalak mögött nagy érclemezeket
8671 IV, XXXVI | érclemezeket verdestek össze a brontefactorok, és nagy
8672 IV, XXXVI | görgettek bronzhengerekben. A mennydörgés közeledõ istent
8673 IV, XXXVI | be. Mercurius táncolt be a színre, szép, szõke gyermek,
8674 IV, XXXVI | aranyszárnyak, kezében a caduceus és az aranyalma,
8675 IV, XXXVI | kezében sceptrummal, kísérve a Dioszkuroszoktól, s fuvola
8676 IV, XXXVI | Párisznak azt az ígéretet, hogy a szépség aranyalmájáért neki
8677 IV, XXXVI | viharzik be, s míg körülötte a félelem és borzalom mezítelen
8678 IV, XXXVI | démonai kardtáncot járnak, a dór zene szilaj ritmusaiban
8679 IV, XXXVI | szilaj ritmusaiban ígér a pásztornak harci dicsõséget.
8680 IV, XXXVI | mintha most született volna a tenger habjaiból, és még
8681 IV, XXXVI | selyemfátyol van csípõire vetve.~A színházat majd szétveti
8682 IV, XXXVI | színházat majd szétveti a taps, Quintipor kis Titet
8683 IV, XXXVI | vetésében, kacagásában. A keze is olyan volt, mint
8684 IV, XXXVI | olyan volt, mint az övé, a tenyere rózsás és puha,
8685 IV, XXXVI | kígyók, azért engedte õket a hajában futkározni.~A fuvolák
8686 IV, XXXVI | õket a hajában futkározni.~A fuvolák lágy lídiai melódiát
8687 IV, XXXVI | Venus észvesztõ táncban a legszebb nõt ígérte Párisz
8688 IV, XXXVI | Az istennõk elvonultak, a vesztesek zordan és fenye
8689 IV, XXXVI | zordan és fenyegetõzve, a gyõztes az ítélethozó karján
8690 IV, XXXVI | ítélethozó karján táncolt ki a színrõl a szerelmi istenkék
8691 IV, XXXVI | karján táncolt ki a színrõl a szerelmi istenkék kacagó
8692 IV, XXXVI | istenkék kacagó koszorújában, a hegy csúcsából crocussal
8693 IV, XXXVI | összefõzött borforrás szökött fel a magasba, s míg ez fûszeres
8694 IV, XXXVI | illattal frissítette fel a színház forró levegõjét,
8695 IV, XXXVI | színház forró levegõjét, a hegy lassan elsüllyedt.~
8696 IV, XXXVI | Quintipor lehajtott fejjel ült a helyén. Most már õ hallgatott,
8697 IV, XXXVI | hogy addig is ragyogott a szemem, addig is piroslott
8698 IV, XXXVI | szemem, addig is piroslott a szám, és addig is dobogott
8699 IV, XXXVI | szám, és addig is dobogott a szívem, míg téged nem ismertelek.
8700 IV, XXXVI | Te már ismertél engem, a te szíved már járt egy táncot
8701 IV, XXXVI | egy táncot az enyémmel, a te szád már ismerte az enyémnek
8702 IV, XXXVI | ismerte az enyémnek az ízét, a te szemed már csukódott
8703 IV, XXXVI | az összekuszált hajadtól a remegõ lábad sarkáig, és
8704 IV, XXXVI | törvénynek, amely alól még a császár sem szabadíthat
8705 IV, XXXVI | Most fölütötte Quintipor a fejét. Nem kezdõdött volna
8706 IV, XXXVI | Elõször hátranézett, mert a felsõ sarokból hallott valami
8707 IV, XXXVI | cincogást. Igen, mindenki a helyén ül, és várakozóan
8708 IV, XXXVI | helyén ül, és várakozóan néz a színpadra. Most már õ is
8709 IV, XXXVI | Most már õ is odatekintett. A háttérben egy keresztfa
8710 IV, XXXVI | egy meztelen ember, akinek a szeme szamárfejbe volt bujtatva.
8711 IV, XXXVI | is lehet, hogy igazi vér. A kereszt tövéhez egy deszka
8712 IV, XXXVI | tartotta különösen érdekesnek a dolgot. Más is lehetett
8713 IV, XXXVI | Vagy tízen utána kiáltották a nevet. Aztán százan.~Aztán
8714 IV, XXXVI | viselõ histrio lépett ki a színfalak mögül, és mély
8715 IV, XXXVI | mély hajlongások közt kérte a közönség elnézését. Pár
8716 IV, XXXVI | archimímus, már elküldték érte a város leggyorsabb lábú futóját.~-
8717 IV, XXXVI | mivel erre még nagyobb lett a nevetés, be érte azzal,
8718 IV, XXXVI | érte azzal, hogy megdobta a színészt egy fügével. Mások
8719 IV, XXXVI | hajlongva állta. Mikor azonban a galeriákról vöröshagymafejek
8720 IV, XXXVI | akkor megfordult, s most már a kereszt elõtt kezdett hajladozni,
8721 IV, XXXVI | hátulsó felét fordítván a közönség felé, amely egyszerre
8722 IV, XXXVI | Különösen mikor észrevette, hogy a histrio elõre fölkészült
8723 IV, XXXVI | takarta el álarccal, hanem a feje hátulját is, csak arra
8724 IV, XXXVI | feje hátulját is, csak arra a szokott tragikus maszkot
8725 IV, XXXVI | eredetinek találták az ötletet, s a színész még fokozni is tudta
8726 IV, XXXVI | színész még fokozni is tudta a hatást. Terpeszállásba vágta
8727 IV, XXXVI | meghajolván, hogy hosszúkás álarca a két térde közül vöröslött
8728 IV, XXXVI | vöröslött elõ, lekiáltott a nézõtérre.~- Janus temploma
8729 IV, XXXVI | támadt, s többen megkérdezték a szomszédjukat, ki ez a nagyszerû
8730 IV, XXXVI | megkérdezték a szomszédjukat, ki ez a nagyszerû histrio. Némelyek
8731 IV, XXXVI | szaladt, s újra felcsattogott a taps, de most már nem követelésképp,
8732 IV, XXXVI | most már csakugyan ott állt a színfalak mögött. A bokáig
8733 IV, XXXVI | állt a színfalak mögött. A bokáig érõ, bõ, fehér inget,
8734 IV, XXXVI | látszott, lihegve intett a rabszolgájának, hogy törölje
8735 IV, XXXVI | hogy törölje le homlokáról a szüntelen gyöngyözõ verejtéket.
8736 IV, XXXVI | támaszkodott neki egy cölöpnek. - A fejem is megfájósodott.~
8737 IV, XXXVI | megfájósodott.~Rá-rászorította mind a két tenyerét a halántékaira,
8738 IV, XXXVI | Rá-rászorította mind a két tenyerét a halántékaira, mereven nézett
8739 IV, XXXVI | sóhajtott.~- Kezdhetjük.~Elõbb a szolga lépett ki a vödörrel,
8740 IV, XXXVI | Elõbb a szolga lépett ki a vödörrel, és fölnyújtotta
8741 IV, XXXVI | vödörrel, és fölnyújtotta azt a keresztre a szamárfejûnek.
8742 IV, XXXVI | fölnyújtotta azt a keresztre a szamárfejûnek. Rögtön megjelent
8743 IV, XXXVI | is, és riadtan állt meg a színpad közepén. Ötvenedszer
8744 IV, XXXVI | istenteleneket kigúnyoló jelenetben a kikeresztelkedõ szerepét,
8745 IV, XXXVI | gyámoltalanság nem volt a játékában, se ilyen õszinte
8746 IV, XXXVI | arcában. Teste reszketése még a bõ ingben is látszott, és
8747 IV, XXXVI | hajaszála külön-külön fél a pokoltól.~- Nagyszerû! Hihetetlen! -
8748 IV, XXXVI | de Quintipor már hallotta a hangját. Úgy, mint az alexandriai
8749 IV, XXXVI | oda hallgass! Ide fordítsd a virágarcod, Gránátvirág
8750 IV, XXXVI | Kleopátra fájára mondom, és a lampyrisekre és a sárga
8751 IV, XXXVI | mondom, és a lampyrisekre és a sárga virágra, amely kebleid
8752 IV, XXXVI | pillanat, hogy eleresztettem a kezed. Mikor úgy éreztem,
8753 IV, XXXVI | bántottalak, s akkor is a vacsorámnál már félretettem
8754 IV, XXXVI | tanultam. Hiszen mi közöm nekem a más boldog asszonyához?
8755 IV, XXXVI | szemébõl, míg te simogattad a hajam az õ kezével, míg
8756 IV, XXXVI | hajam az õ kezével, míg a te térdeid ringatták a fejemet
8757 IV, XXXVI | míg a te térdeid ringatták a fejemet az õ ölében. Most
8758 IV, XXXVI | alkonyat óta nincs. Csak a kislámpa égett a szobájában,
8759 IV, XXXVI | nincs. Csak a kislámpa égett a szobájában, és még nyitva
8760 IV, XXXVI | nyitva voltak az ablakok, és a karjai illata is a tiéd
8761 IV, XXXVI | ablakok, és a karjai illata is a tiéd volt, ahogy fölemelte
8762 IV, XXXVI | tiéd volt, ahogy fölemelte a fejemet, és húzta a maga
8763 IV, XXXVI | fölemelte a fejemet, és húzta a maga lehajtott feje felé.
8764 IV, XXXVI | kívánta, de az enyém csak a tiedet. De nem érte el,
8765 IV, XXXVI | megláttam, hogy feljött a csillag. Tudod, a mi csillagunk,
8766 IV, XXXVI | feljött a csillag. Tudod, a mi csillagunk, és nekem
8767 IV, XXXVI | akkor nem nyújthatod felém a szádat. És akkor megláttam,
8768 IV, XXXVI | lány hangja, mert én csak a te sikoltós kis kacagásaidat
8769 IV, XXXVI | oldalba valaki Quintiport.~A szomszédja volt, egy deresedõ
8770 IV, XXXVI | csorogtak.~- Miért? - bámult rá a fiú.~- Mert te vagy az egyetlen
8771 IV, XXXVI | elõtérben, arcáról csurgott a vér, és bíbor patakokban
8772 IV, XXXVI | bíbor patakokban öntötte el a fehér inget. Fejét égnek
8773 IV, XXXVI | ezt, minden este, amint a szerepe kívánta. Megkérte
8774 IV, XXXVI | szerepe kívánta. Megkérte a Khresztoszt, lábait átölelve,
8775 IV, XXXVI | inge, az erre fölemelte a vödröt, s úgy leöntötte
8776 IV, XXXVI | bárányvérrel, hogy alig bírta a szemét kinyitni utána, míg
8777 IV, XXXVI | utána, míg fölszólította a közönséget példája követésére.~
8778 IV, XXXVI | utána mindig percekig zúgott a taps. A színész nem is szokta
8779 IV, XXXVI | percekig zúgott a taps. A színész nem is szokta végét
8780 IV, XXXVI | szokta végét várni, sietett a színfalak mögé, lemosatni
8781 IV, XXXVI | mögé, lemosatni magáról a vért. Most azonban különös
8782 IV, XXXVI | harmadszor ismételte meg a fölkiáltást, egyre élesebb
8783 IV, XXXVI | vagyok! Kövessétek példámat.~A tetszés egyre viharosabb
8784 IV, XXXVI | lett. Sokan fölálltak, és a ruháikat lengették a színész
8785 IV, XXXVI | és a ruháikat lengették a színész felé. Az most már
8786 IV, XXXVI | Az most már leeresztette a karjait, ölelõ formán terjesztette
8787 IV, XXXVI | fölemelve tartott arcát is a közönség felé fordította.~
8788 IV, XXXVI | elkiáltotta magát:~- Genesius sír!~A messzebb ülõk újra tapsoltak
8789 IV, XXXVI | Többen is észrevették, hogy a színész szemében csakugyan
8790 IV, XXXVI | arccsontjairól már lemosták a vért.~- Rosszul vagy, Genesius? -
8791 IV, XXXVI | példámat!~Mint az elõbb a taps erõsödött, most a csend
8792 IV, XXXVI | elõbb a taps erõsödött, most a csend mélyült. Egyik páholyból
8793 IV, XXXVI | férfihang egy helyrõl kiáltotta.~A szenátorok padjaiban egy
8794 IV, XXXVI | egy öreg ember állt fel. A kortól berozsdásodott hangon
8795 IV, XXXVI | berozsdásodott hangon szólt fel a színpadra.~- Genesius, én
8796 IV, XXXVI | Genesius, én követem a példádat.~Az utolsó szó
8797 IV, XXXVI | zûrzavarába. „Keresztre velük!” „A bestiák elé!” „Máglyára
8798 IV, XXXVI | rázó tömegek indultak meg a színpad felé, amely hirtelen
8799 IV, XXXVI | Mások sikoltozva tódultak a kijáratokra. Róma hatezer
8800 IV, XXXVI | tudták egymást megtalálni a nagy kavarodásban. De legalább
8801 IV, XXXVI | kavarodásban. De legalább a fáklyás rabszolgának sikerült
8802 IV, XXXVI | rabszolgának sikerült kihalászni a matematikust az izgatott
8803 IV, XXXVI | Ifjú gazdáját nem látta a praelucens.~- Bizonyosan
8804 IV, XXXVI | lábszárcsontjaiban még nincs megaludva a velõ.~Hormizda ablaka még
8805 IV, XXXVI | ablaka még világos volt, a Quintiporé sötét. Pedig
8806 IV, XXXVI | Quintiporé sötét. Pedig a lovag otthon volt, a janitor
8807 IV, XXXVI | Pedig a lovag otthon volt, a janitor mondta, hogy beeresztette.
8808 IV, XXXVI | mondta, hogy beeresztette. A virágokat még csak azután
8809 IV, XXXVI | küldték! - bökött vigyorogva a kapus a királylány virágos
8810 IV, XXXVI | bökött vigyorogva a kapus a királylány virágos ablaka
8811 IV, XXXVI | királylány virágos ablaka felé.~A matematikus lábujjhegyen
8812 IV, XXXVI | matematikus lábujjhegyen osont el a fiú cubiculumának ajtaja
8813 IV, XXXVI | nekem - egyenesedett föl a matematikus, megdörgölve
8814 IV, XXXVII | XXXVII.~A fiú csakugyan feküdt már
8815 IV, XXXVII | tudott volna aludni. Kábulttá a színész megtérése tette.
8816 IV, XXXVII | nagy tűz szokott éreztetni a gyerekkel. Már Antiochiában
8817 IV, XXXVII | Antiochiában sokat hallott a keresztényekről, Pantaleont
8818 IV, XXXVII | egy-egy gondolat felborzolta a lelkét, de csak pillanatokra,
8819 IV, XXXVII | mint nyugodt tó tükrét a fölötte elcikázó fecske
8820 IV, XXXVII | Bion tanítványa volt és a költőké, s a gondtalan élettel
8821 IV, XXXVII | tanítványa volt és a költőké, s a gondtalan élettel egy napon
8822 IV, XXXVII | fogékonyságát elvesztette úgy a halhatatlanok, mint a halandók
8823 IV, XXXVII | úgy a halhatatlanok, mint a halandók minden dolga iránt.
8824 IV, XXXVII | minden dolga iránt. Ezen a napon ébredt föl benne először
8825 IV, XXXVII | ébredt föl benne először az a gondolat, hogy talán nem
8826 IV, XXXVII | emberek úgy nyújtogatják a kezüket a csillagok felé,
8827 IV, XXXVII | úgy nyújtogatják a kezüket a csillagok felé, mint ahogy
8828 IV, XXXVII | csillagok felé, mint ahogy a fészekből kiesett kismadarak
8829 IV, XXXVII | szárnnyal fölfelé jajveszékelnek a porból. Talán ha délután
8830 IV, XXXVII | délután nem hallja Bion és a rhetor vitáját a megváltásról
8831 IV, XXXVII | Bion és a rhetor vitáját a megváltásról és az istennek
8832 IV, XXXVII | érdekességnél többnek, ami a színházban történt. Így
8833 IV, XXXVII | azonban Genesius megtérése a vita folytatásának, sőt
8834 IV, XXXVII | tésének látszott. Nemcsak a mímus arcán látta ugyanazt
8835 IV, XXXVII | mímus arcán látta ugyanazt a ragyogást, amely a Lactantiusén
8836 IV, XXXVII | ugyanazt a ragyogást, amely a Lactantiusén ámulatba ejtette,
8837 IV, XXXVII | ámulatba ejtette, de még a vén szenátorén is elömlött
8838 IV, XXXVII | is elömlött valami abból a boldogságból, amit ő másoknak
8839 IV, XXXVII | boldogságból, amit ő másoknak a vonásain még sohase figyelt
8840 IV, XXXVII | egyetlenegy arcon, nem is egyszer, a kis Titén. Az más volt persze,
8841 IV, XXXVII | mákvirágok álomtejét csorgatja a fénybe és sötétbe egyformán
8842 IV, XXXVII | De hiába szorította össze a pilláit: amikor gondolatai
8843 IV, XXXVII | kezdtek már elszéledni, a kormányozhatatlanság határán,
8844 IV, XXXVII | tatlanság határán, feje alatt, a begörbített sarkú vánkosban
8845 IV, XXXVII | koppanásokat hallott, mint mikor a tetõn, az esõcsatorna vízokádójának
8846 IV, XXXVII | szájából cseppenként csurran a víz. Kopp, kopp, kopp...
8847 IV, XXXVII | kopp... Mire rájött, hogy a vánkosban kis Tit szíve
8848 IV, XXXVII | álom. Fölült, mert most már a hangját is hallotta.~- Gránátvirág,
8849 IV, XXXVII | kis Tit.~- Eljössz velem a Boldogok Szigetére?~- El,
8850 IV, XXXVII | csipkefodra közt ~Ott vár a boldog fénysziget...~Hallotta
8851 IV, XXXVII | vár”.~- Hát nem vár? - a csicsergés sírásra fordult.~-
8852 IV, XXXVII | akarta nézni az asztalán a cera pusillát, de úgy, hogy
8853 IV, XXXVII | vegye észre. Lassan húzta ki a lábát a takaró alól, de
8854 IV, XXXVII | Lassan húzta ki a lábát a takaró alól, de kis Tit
8855 IV, XXXVII | zokogta, és úgy megszorította a kezét, hogy fölszisszent
8856 IV, XXXVII | fölszisszent rá. Ki is rántotta a kezébõl, és beleütötte a
8857 IV, XXXVII | a kezébõl, és beleütötte a torus mellett álló kis kerek
8858 IV, XXXVII | álmodta az egész beszélgetést. A mécsesben még pislogott
8859 IV, XXXVII | mécsesben még pislogott a kanóc. Megigazította a csíptetõvel,
8860 IV, XXXVII | pislogott a kanóc. Megigazította a csíptetõvel, és a fellobbanó
8861 IV, XXXVII | Megigazította a csíptetõvel, és a fellobbanó lángnál körül
8862 IV, XXXVII | fellobbanó lángnál körülnézett a szobában. Megakadt a szeme
8863 IV, XXXVII | nézett a szobában. Megakadt a szeme a torusszal szemben
8864 IV, XXXVII | szobában. Megakadt a szeme a torusszal szemben a császár
8865 IV, XXXVII | szeme a torusszal szemben a császár és a császárné hermáján.
8866 IV, XXXVII | torusszal szemben a császár és a császárné hermáján. Amaz
8867 IV, XXXVII | rózsaszín márvány. Fölemelte a mécsest, és rájuk világított.~
8868 IV, XXXVII | hintóhordozója Rómában, és most a penészes, bûzös ergastulumban
8869 IV, XXXVII | bûzös ergastulumban feküdne a rothadt szalmán, és arról
8870 IV, XXXVII | álmodunk - intett mosolyogva a két szobornak, és elfújva
8871 IV, XXXVII | két szobornak, és elfújva a mécsest, most már csakugyan
8872 IV, XXXVII | már csakugyan nekikészült a szép álomnak. El is aludt
8873 IV, XXXVII | nem jött el többet. Csak a rózsaszín hermának elevenedett
8874 IV, XXXVII | elevenedett meg elõször a szeme, azután a szája is.~-
8875 IV, XXXVII | elõször a szeme, azután a szája is.~- Gyere ide -
8876 IV, XXXVII | Engedelmeskedett, és akkor a herma tovább parancsolt.~-
8877 IV, XXXVII | nekem nincs karom.~Széttárta a karját, de a szobor megint
8878 IV, XXXVII | Széttárta a karját, de a szobor megint megszólalt.~-
8879 IV, XXXVII | folyosóján állt, szemben a hermával.~- Szapphó!~Valahogy
8880 IV, XXXVII | végignézett magán, és látta a zöld ruhát meg a cseresznyepiros
8881 IV, XXXVII | és látta a zöld ruhát meg a cseresznyepiros övét. Most
8882 IV, XXXVII | Lehajolt, és betûzgette a rózsaszín márvány alatt
8883 IV, XXXVII | kéretlen odaadnám, ~Mert a halált...~A következõ szót
8884 IV, XXXVII | odaadnám, ~Mert a halált...~A következõ szót csak homályosan
8885 IV, XXXVII | érzése volt, hogy elvesztette a szemét. Oda akart kapni
8886 IV, XXXVII | szemét. Oda akart kapni a kezével, de már akkor keze
8887 IV, XXXVII | még az elõbb megvolt mind a kettõ. Ejnye, hol hagyhatta
8888 IV, XXXVII | mert mindjárt megtalálta a magyarázatot. Õ most már
8889 IV, XXXVII | keresztény vagyok. Kövesd a példámat.~Az ablaktáblák
8890 IV, XXXVII | húzva, mikor fölébredt, a tavaszi reggel aranyfénye
8891 IV, XXXVII | reggel aranyfénye öntötte el a szobát, és a ragyogó hullámokban
8892 IV, XXXVII | öntötte el a szobát, és a ragyogó hullámokban Trulla
8893 IV, XXXVII | volt, és zuhogott be rajta a jácintok illata. - Kis Tit?~
8894 IV, XXXVII | jácintok illata. - Kis Tit?~A dajka odaperdült az ágy
8895 IV, XXXVII | elé, és csapkodta össze a két kezét.~- Képzeld, ezek
8896 IV, XXXVII | Te, mennyit adtál értük? A kapusod, nem mondom, megért
8897 IV, XXXVII | dominának szólított. Hanem a domesticusodért nem adnék
8898 IV, XXXVII | lencsét se. Majd kivertem a szemét a stolámmal, míg
8899 IV, XXXVII | Majd kivertem a szemét a stolámmal, míg észrevett!~
8900 IV, XXXVII | úrnõk viselhettek.~Quintipor a kis Tit miatt való türelmetlenségét
8901 IV, XXXVII | Hát te férjhez mentél?~A dajka gyíkszemében méltatlankodás
8902 IV, XXXVII | már? Lovag! - megnyomta a szót. - Látod, én nem csodálkozom
8903 IV, XXXVII | Fejcsóválva vette fel és rázta ki a bíborcsíkos tógát, amit
8904 IV, XXXVII | elhagyni?~Trulla visszadobta a tógát a mozaikra, és elzokogta
8905 IV, XXXVII | Trulla visszadobta a tógát a mozaikra, és elzokogta magát.~-
8906 IV, XXXVII | és éjjel-nappal fogtam a kis kezit, hogy éktelenre
8907 IV, XXXVII | vezetõ tizedes volt, de ha a carrhaei csatában agyon
8908 IV, XXXVII | Ilyen szép nagy haja van, õ a mészárosok kollégiumának
8909 IV, XXXVII | mészárosok kollégiumának a magistere. A második kérõm...~
8910 IV, XXXVII | kollégiumának a magistere. A második kérõm...~Bal keze
8911 IV, XXXVII | készül. Quintipor elfogta a kezét, és a magáéban tartotta.~-
8912 IV, XXXVII | Quintipor elfogta a kezét, és a magáéban tartotta.~- Azt
8913 IV, XXXVII | Trullám, mért hagytad el a nobilissimát.~A dajkának
8914 IV, XXXVII | hagytad el a nobilissimát.~A dajkának megint eleredtek
8915 IV, XXXVII | dajkának megint eleredtek a könnyei.~- Nem hagytam el.
8916 IV, XXXVII | megvetõen lepittyesztette a száját.~- Ura? Maxentius?
8917 IV, XXXVII | oka, Trulla? - Quintipor a bordáin érezte verni a szívét.~-
8918 IV, XXXVII | Quintipor a bordáin érezte verni a szívét.~- Ejnye no! Hát
8919 IV, XXXVII | még mindig nem tette le a lány-bulláját. A princeps
8920 IV, XXXVII | tette le a lány-bulláját. A princeps mindjárt az elsõ
8921 IV, XXXVII | elsõ éjszaka úgy szaladt ki a szobából, mintha az Erinnysek
8922 IV, XXXVII | Még hozzá se ért, csak a kezét nyújtotta ki érte,
8923 IV, XXXVII | már megdermedt keze-lába, a szeme megüvegesedett, s
8924 IV, XXXVII | szeme megüvegesedett, s a szája olyan hideg lett,
8925 IV, XXXVII | szája olyan hideg lett, mint a halottnak. A magam két szemével
8926 IV, XXXVII | lett, mint a halottnak. A magam két szemével láttam,
8927 IV, XXXVII | láttam, mert én dörgöltem a szíve gödrit szárított szarvasszív
8928 IV, XXXVII | megint meg nem indult benne a vér. Akkor aztán újra próbát
8929 IV, XXXVII | újra próbát tett vele az a kórságos, de megint csak
8930 IV, XXXVII | mint akinek jégbõl van a kulacsa, és abból akar forralt
8931 IV, XXXVII | forralt bort inni. Összedugta a fejét az apjával meg az
8932 IV, XXXVII | orvosokkal, etették vele a vasfûgyökeret, itatták két
8933 IV, XXXVII | hétig napjában háromszor a krateogonont, nem ért semmit.
8934 IV, XXXVII | szemmel, meghalasztotta a szívét, és a rontást csak
8935 IV, XXXVII | meghalasztotta a szívét, és a rontást csak az veheti le
8936 IV, XXXVII | szemöldöke, s az mind ért a szemveréshez. Lehet, hogy
8937 IV, XXXVII | jól érzed magad? Nehéz ez a virágszag, ugye?~- Dehogy,
8938 IV, XXXVII | Dehogy, Trullám, dehogy! És a kis... Az úrnõd engedett
8939 IV, XXXVII | elûzni?~- Nem törõdik az a világon semmivel - legyintett
8940 IV, XXXVII | legyintett elbúsultan a dajka. - Kel, fekszik, egész
8941 IV, XXXVII | fekszik, egész nap jön-megy a kötõkosarával, néha dúdolgat
8942 IV, XXXVII | megint, megtörülgette szemét a stola sarkával.~- Meg is
8943 IV, XXXVII | is õmiatta tettem meg ezt a nagy utat, Mediolanumtól
8944 IV, XXXVII | Hiszen õt magukkal vitték a császárék Nikomédiába; azt
8945 IV, XXXVII | drágájának. Ha valami van a világon, ami megmentheti,
8946 IV, XXXVII | neki.~Kis kosarat emelt föl a földrõl, nyitogatta a tetejét,
8947 IV, XXXVII | föl a földrõl, nyitogatta a tetejét, Quintipor akkorát
8948 IV, XXXVII | tehetek róla. Akkor kaphatta a szárazbetegséget, mikor
8949 IV, XXXVII | ázott ürge. Attól kezdve van a köhögés meg a félrebeszélés.
8950 IV, XXXVII | kezdve van a köhögés meg a félrebeszélés. De ne félj,
8951 IV, XXXVII | tettem?~Izgatottan turkált a kosárban, s míg beszélt,
8952 IV, XXXVII | kezdett megverejtékesedni a homloka.~- A Suburrában
8953 IV, XXXVII | megverejtékesedni a homloka.~- A Suburrában lakik egy javasasszony,
8954 IV, XXXVII | hoz ilyent egy griffmadár a hyperboreusok országából,
8955 IV, XXXVII | örömében, s olyankor kiejti a szájából a hagymát. No ez
8956 IV, XXXVII | olyankor kiejti a szájából a hagymát. No ez az, no, ebben
8957 IV, XXXVII | hagymát. No ez az, no, ebben a kendõben. Nem, valami másba
8958 IV, XXXVII | széthasogatja, s azért olyan drága a hagyma, mert ilyen életveszedelemmel
8959 IV, XXXVII | ilyen életveszedelemmel jár a megszerzése. Bizonyosan
8960 IV, XXXVII | pénzt, ettem magamat, amivel a javasasszony beelégszik?
8961 IV, XXXVII | Tudod, mit csináltam? Azt a karneolnyakláncot adtam
8962 IV, XXXVII | amit jegyajándékba kaptam a magistertõl. Már nem tetõled,
8963 IV, XXXVII | az igazitól, az enyimtõl. A praenestei fortunára mondom,
8964 IV, XXXVII | fortunára mondom, rám fogja a taglót, ha megtudja. De
8965 IV, XXXVII | azt se bánnám már, csak a hagyma meglenne!~A homlokára
8966 IV, XXXVII | csak a hagyma meglenne!~A homlokára ütött, és hirtelen
8967 IV, XXXVII | ütött, és hirtelen fölkapta a kosarat.~- Tudom már! Bizonyosan
8968 IV, XXXVII | Tudom már! Bizonyosan a Dea Bona oltárán rántottam
8969 IV, XXXVII | Bona oltárán rántottam ki a kosárból, mikor a báránycombot
8970 IV, XXXVII | rántottam ki a kosárból, mikor a báránycombot kivettem belõle,
8971 IV, XXXVII | Tartós egészséget kértem a magisterem számára. No,
8972 IV, XXXVII | ha arra jársz mifelénk. A kövér sabin göböly, el ne
8973 IV, XXXVII | göböly, el ne felejtsd, ez a macellariánknak a címere.
8974 IV, XXXVII | felejtsd, ez a macellariánknak a címere. Jaj, megyek, megyek,
8975 IV, XXXVII | de megint visszafordult. A lovag már akkor arcára feküdt
8976 IV, XXXVII | jöttem. Olyan sokáig kerestem a palotád, hogy közben egészen
8977 IV, XXXVII | hogy közben egészen kiment a fejembõl. Csak azt akartam
8978 IV, XXXVII | fölült. Az arca sápadt volt, a homloka, ahogy elnyomta,
8979 IV, XXXVII | ahogy elnyomta, piros, mint a vér.~- Emlegetett?~- No
8980 IV, XXXVII | mosolyodott el Quintipor.~Ez a mosoly aztán egész nap le
8981 IV, XXXVII | arcáról. Mosolyogva szállt a fürdõjébe, mosolyogva öltözködött
8982 IV, XXXVII | és mosolyogva rakta körül a jácintokkal a két hermát.
8983 IV, XXXVII | rakta körül a jácintokkal a két hermát. És mosolygott
8984 IV, XXXVII | mosolygott akkor is, mikor a két tudóst meglátta az atrium
8985 IV, XXXVII | azért szeretettel veregette a rhetor vállát, aki nem mutatott
8986 IV, XXXVII | amint mondod, Bionom. Istené a döntés, hogy kinek az áldozatát
8987 IV, XXXVII | fogadja el, kiét nem. Abban a jelben, amit õ ad, nem lehet
8988 IV, XXXVII | felülrõl nagy fényesség sütne a szemembe. Ahogy a Genesius
8989 IV, XXXVII | sütne a szemembe. Ahogy a Genesius arcát leírták nekem,
8990 IV, XXXVII | õ helyeslést bólintott. A hirtelen fényességgel úgy
8991 IV, XXXVII | hirtelen fényességgel úgy áll a dolog, ahogy a rhetor mondja.
8992 IV, XXXVII | fényességgel úgy áll a dolog, ahogy a rhetor mondja. Õ is látta
8993 IV, XXXVII | rhetor mondja. Õ is látta azt a fényességet, amely a Genesius
8994 IV, XXXVII | azt a fényességet, amely a Genesius arcán visszatükrözõdött,
8995 IV, XXXVII | visszatükrözõdött, s amelyet a rhetor nem látott többé.~
8996 IV, XXXVII | rhetor nem látott többé.~A forumra ment, és Benonit
8997 IV, XXXVII | az istenkereskedõt, azon a helyen, ahol az elõzõ reggel
8998 IV, XXXVII | mint kétszáz éve elnyelte a séol, ahol bizonyosan külön
8999 IV, XXXVII | külön üstben fõzték számára a szurkot. Az emberek közt
9000 IV, XXXVII | fenntartotta emlékezetét ez a bronzszobor, amelyet barátja,
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8500 | 8501-9000 | 9001-9500 | 9501-9910 |