Rész, Fejezet

1501       I,  VII    |                    s mindenütt összeszedték a nem hivatalos szóbeszédet.
1502       I,  VII    |            hivatalos szóbeszédet. Õk voltak a császár szemei és fülei,
1503       I,  VII    |                  szemei és fülei, s közülük a legelõkelõbbek, akiket curiosusoknak
1504       I,  VII    |                    magas rangú tisztviselõ. A tisztviselõk nagy részét
1505       I,  VII    |                 állam természetben fizette, a kisebbeket élelemmel és
1506       I,  VII    |             élelemmel és ruhával látván el, a nagyobbakat hivatali tekintélyüknek
1507       I,  VII    |           asztalnemûvel és ágya­sok­kal is. A curiosusok azonban jelentékeny
1508       I,  VII    |                      nem az államtól, hanem a köz­ségektõl. Minden község
1509       I,  VII    |          családtagjainak évfordulóiról vagy a császár jó egészségérõl.~
1510       I,  VII    |                    császár jó egészségérõl.~A curiosusok most is mindenütt
1511       I,  VII    |                   mindenütt elõrenyargaltak a szentségesek érkezésének
1512       I,  VII    |                  meggyõzõdhetett róla, hogy a római birodalomnak nem volt
1513       I,  VII    |                 mint õ. Ahol csak megjelent a városokban és falvakban,
1514       I,  VII    |                mindenütt úgy fogadták, mint a földre leszállt Jupitert.
1515       I,  VII    |             leszállt Jupitert. Ugyanazokkal a szertartásokkal és ugyanazokkal
1516       I,  VII    |             szertartásokkal és ugyanazokkal a beszédekkel. A forumon felállított
1517       I,  VII    |                 ugyanazokkal a beszédekkel. A forumon felállított szobra
1518       I,  VII    |            ugyanazzal az áhítattal hódoltak a polgárok, az iskolák s az
1519       I,  VII    |                   borultak elébe városokban a decemprimusok, élükön a
1520       I,  VII    |                     a decemprimusok, élükön a praefectus urbisszal, falukban
1521       I,  VII    |                   urbisszal, falukban pedig a decuriók. Mögöttük az ünneplõbe
1522       I,  VII    |                    zsellér gyanánt mûvelték a császári birtokokat meg
1523       I,  VII    |                     óriási latifundiumokat.~A császár némán hallgatta
1524       I,  VII    |        üdvözlõbeszédeket, de arcán látszott a megelégedés. Ez abban is
1525       I,  VII    |        megnyilvánult, hogy bõven osztogatta a kegyelem aprópénzeit, amelyek
1526       I,  VII    |          aprópénzeit, amelyek nem apasztják a kincstárt, de egész életre
1527       I,  VII    |                   sõt néhány comest is, ami a legmagasabb kitüntetés volt.
1528       I,  VII    |               szerencsés embernek joga volt a császár kísérõjének nevezni
1529       I,  VII    |                nevezni magát, bár kíséretét a császár soha nem vette igénybe.
1530       I,  VII    |             valamelyik téren, vagy vállalta a legközelebbi cirkuszi játékok
1531       I,  VII    |                   kellemetlenség is történt a kitüntetések miatt. Egynapi
1532       I,  VII    |                   miatt. Egynapi járóföldre a városon túl a császár arról
1533       I,  VII    |                    járóföldre a városon túl a császár arról értesült a
1534       I,  VII    |                    a császár arról értesült a curiosusoktól, hogy a praetor
1535       I,  VII    |              értesült a curiosusoktól, hogy a praetor a négy assessori
1536       I,  VII    |               curiosusoktól, hogy a praetor a négy assessori címet nem
1537       I,  VII    |                    azoknak juttatta, akiket a legatus kinevezésre beterjesztett,
1538       I,  VII    |            kinevezésre beterjesztett, hanem a kinevezési táblán az üresen
1539       I,  VII    |                     meg­vesztegették. Mivel a legszentebb akarat meghamisítása
1540       I,  VII    |              nyilvánvaló felségsértés volt, a császár a törvényes eljárás
1541       I,  VII    |                felségsértés volt, a császár a törvényes eljárás mellõzésével
1542       I,  VII    |                  által rendezendõ játékokon a megvesztegetett fõtisztviselõt
1543       I,  VII    |          megvesztegetett fõtisztviselõt is, a vesztegetõket is vadállatok
1544       I,  VII    |                     felelõssé tenni senkit. A császár maga követte el
1545       I,  VII    |                     császár maga követte el a hibát. Senki se számított
1546       I,  VII    |                   tartoznak behajtani, mint a községi képviselõtestület
1547       I,  VII    |        képviselõtestület leggazdagabbjai, s a maguk vagyonával feleltek
1548       I,  VII    |                   maguk vagyonával feleltek a be nem hajtott adókért.
1549       I,  VII    |                     be nem hajtott adókért. A decurio biztosította róla
1550       I,  VII    |                   decurio biztosította róla a császárt, hogy alattvalói
1551       I,  VII    |                 szerzett neki.~Megveregette a földbirtokos vállát, és
1552       I,  VII    |                    szentséges úr - dadogott a decurio -, ez császári tartomány,
1553       I,  VII    |               császári tartomány, és mentes a katonáskodástól.~- Azt hittem,
1554       I,  VII    |              valamelyik csatában kaptad ezt a sebet az arcodon. Nem az
1555       I,  VII    |                    Nem az armeniai fronton?~A decuriót megzavarta, hogy
1556       I,  VII    |                   decuriót megzavarta, hogy a császár háta mögött összevissza
1557       I,  VII    |                    intették, hogy hagyja rá a dolgot a szentséges úrra,
1558       I,  VII    |                     hogy hagyja rá a dolgot a szentséges úrra, mások azt
1559       I,  VII    |                  vallotta, hogy akkor kapta a sebeit, mikor a tartományi
1560       I,  VII    |                 akkor kapta a sebeit, mikor a tartományi quaestorok mint
1561       I,  VII    |               adóbiztosok meg­paran­csolták a lictoroknak, hogy ólmos
1562       I,  VII    |                 adók szigorúbb behajtására.~A császár hátat fordított,
1563       I,  VII    |                     úgy történt, hogy mikor a hivatalos szónok befejezte
1564       I,  VII    |               térdelõ zsellér hason csúszva a császár elé vonszolta magát,
1565       I,  VII    |                    könyörüljön rajtam, mert a többi nem tud segíteni.~
1566       I,  VII    |                     többi nem tud segíteni.~A császár faarccal nézett
1567       I,  VII    |             káromold az isteneket. Beszélj!~A jobbágy elmondta, hogy õ,
1568       I,  VII    |                   nagybirtokos parasztjának a lányát. De ez még húsz esztendõvel
1569       I,  VII    |            esztendõvel ezelõtt volt, amikor a zsellér gazdát változtathatott,
1570       I,  VII    |                  gazdát változtathatott, ha a sorsa úgy kívánta. Jött
1571       I,  VII    |                    törvény, amely eltörölte a szabad költözködés jogát.
1572       I,  VII    |                   jogát. Addig ugyanis, míg a háborúk állandóak voltak,
1573       I,  VII    |                lehetett rabszolgát venni, s a nagybirtok el volt látva
1574       I,  VII    |                    látva munkaerõvel. Mióta a császár állandósította a
1575       I,  VII    |                    a császár állandósította a békét, a nagybirtok nem
1576       I,  VII    |                     állandósította a békét, a nagybirtok nem kapott rabszolgapótlást,
1577       I,  VII    |                 dolgozni. Ezek addig túrták a földet, míg össze nem kapartak
1578       I,  VII    |            területek maradtak vetetlenül, s a nagybirtok megmentésére
1579       I,  VII    |                     nagybirtok megmentésére a császárnak kellett közbelépnie.
1580       I,  VII    |               közbelépnie. Elrendelte, hogy a zsellér nem válthatja meg
1581       I,  VII    |                  magát, se ki nem költözhet a bérletbõl, hanem minden
1582       I,  VII    |                     minden ivadéka ugyanazt a földesurat és annak ivadékait
1583       I,  VII    |                        Mármost - panaszolta a jobbágy a császár lábainak -
1584       I,  VII    |              Mármost - panaszolta a jobbágy a császár lábainak - a feleségem
1585       I,  VII    |                jobbágy a császár lábainak - a feleségem földesura a maga
1586       I,  VII    |                       a feleségem földesura a maga jussát követeli. A
1587       I,  VII    |                     a maga jussát követeli. A család felét, amennyi az
1588       I,  VII    |                    azt, szentséges úr, hogy a gyerekeimet is elfelezik
1589       I,  VII    |                    is elfelezik velem, mint a malacokat meg a borjúkat?~
1590       I,  VII    |                 velem, mint a malacokat meg a borjúkat?~A császár egy
1591       I,  VII    |                   malacokat meg a borjúkat?~A császár egy pillanatra lehunyta
1592       I,  VII    |                     egy pillanatra lehunyta a szemét.~- Hány gyereked
1593       I,  VII    |                       Egy fiú meg egy lány. A fiút akarják tõlem elvenni.
1594       I,  VII    |               Fölszabadítalak téged is, meg a feleséged is. Mehettek,
1595       I,  VII    |                    Minduntalan megállította a menetet egy-egy régi istenszobor,
1596       I,  VII    |                tarka szalagok lógtak. Ebben a korban majdnem annyi istene
1597       I,  VII    |               majdnem annyi istene volt már a római birodalomnak, amennyi
1598       I,  VII    |              birodalomnak, amennyi polgára. A napfényes Olümposz befogadta
1599       I,  VII    |                   Olümposz befogadta magába a barbárok ködös, néha komor
1600       I,  VII    |                 ködös, néha komor isteneit, a régi halhatatlanok összekeveredtek
1601       I,  VII    |            eresztett õrjöngésével kiirtotta a maga legjobbjait, s a selejtes
1602       I,  VII    |             kiirtotta a maga legjobbjait, s a selejtes maradék beleveszett
1603       I,  VII    |                    még Hercules oszlopaitól a Paropamisusig, de csak szájjal
1604       I,  VII    |              jövevény istenek elõl, akiktõl a halandók olyan titkok megfejtését
1605       I,  VII    |              olümposziak igazán uralkodtak. A régi nagy istenek, akik
1606       I,  VII    |               harmóniában bírták az eget és a földet, elkeseredésükben
1607       I,  VII    |            amilyenekbõl összeépítették õket a dór harcosok, az attikai
1608       I,  VII    |          földmûvesek, az ioniai halászok és a latin pásztorok. A csillagoktól
1609       I,  VII    |              halászok és a latin pásztorok. A csillagoktól a Tartaroszig
1610       I,  VII    |                   pásztorok. A csillagoktól a Tartaroszig mindenütt démonok
1611       I,  VII    |                    nyájakat. Démonok laktak a fákban, a vizekben, a szelekben,
1612       I,  VII    |                    Démonok laktak a fákban, a vizekben, a szelekben, a
1613       I,  VII    |                laktak a fákban, a vizekben, a szelekben, a sziklákban,
1614       I,  VII    |                    a vizekben, a szelekben, a sziklákban, az állatokban.
1615       I,  VII    |             állatokban. Ha valaki megütötte a könyökét, vagy elvesztette
1616       I,  VII    |                  könyökét, vagy elvesztette a lovát, vagy kincset talált
1617       I,  VII    |                  szántás közben, az csakúgy a démonok mûve volt, mint
1618       I,  VII    |                   volt, mint az aszály vagy a jégesõ, a döghalál vagy
1619       I,  VII    |                    az aszály vagy a jégesõ, a döghalál vagy a bõ termés.
1620       I,  VII    |                     jégesõ, a döghalál vagy a bõ termés. A rabszolgává
1621       I,  VII    |                  döghalál vagy a bõ termés. A rabszolgává aljasodott világ,
1622       I,  VII    |            aljasodott világ, amelytõl urát, a császárt udvara zárta el,
1623       I,  VII    |                   közéjük s maga közé rakta a démonok hatalmas táborát,
1624       I,  VII    |                    milyen viszonyban vannak a másik istennel. Õk csak
1625       I,  VII    |                 nekik megadják-e az emberek a magukét áldozatok füstjében,
1626       I,  VII    |                   meg van szabva. Köztük és a halandók közt szigorúan
1627       I,  VII    |                aranyszarvasát nyilazta meg.~A különbözõ filozófiai iskolák
1628       I,  VII    |                   nyújtottak néhány fejben, a mérhetetlen tömegekében
1629       I,  VII    |           tömegekében mozdulatlan maradt az a sötétség, amelyben biztos
1630       I,  VII    |     halhatatlanságra számítva bújhattak meg a démonok. Az istenek annyira
1631       I,  VII    |               különös bosszúra se méltatták a filozófusokat. Volt ugyan,
1632       I,  VII    |                    mifajta emberek ûzik ezt a mesterséget. Larariumában
1633       I,  VII    |                    nem azért, mert ennek az a bogara volt, hogy írt és
1634       I,  VII    |                    építeni kellett azt. Nem a romokból, mert azzal tisztában
1635       I,  VII    |                  azzal tisztában volt, hogy a khaosz száz éve nemcsak
1636       I,  VII    |                 száz éve nemcsak széthányta a régi római birodalmat, hanem
1637       I,  VII    |             birodalmat, hanem meg is õrölte a romokat, mint szú a kivágott
1638       I,  VII    |                  õrölte a romokat, mint szú a kivágott erdõt. Õ a romok
1639       I,  VII    |                     szú a kivágott erdõt. Õ a romok fölé akarta építeni
1640       I,  VII    |                     imperiumát, új kövekbõl a régi mintájára. És ha a
1641       I,  VII    |                     a régi mintájára. És ha a kövek összeillesztése nem
1642       I,  VII    |                   Jupiter helyettesítõjének a földön. S ha volt a világbirodalomban
1643       I,  VII    |       helyettesítõjének a földön. S ha volt a világbirodalomban valaki,
1644       I,  VII    |                    volt az istenekben, maga a császár volt az. Természetüket
1645       I,  VII    |                 késett az istenek kegyelme. A nyomorúság vermébõl ugyan,
1646       I,  VII    |                     ha soha meg nem állt is a sikerek útján, csak lassan
1647       I,  VII    |                   örökkévalóságukba. Nem az a fájdalmas, ha az embernek
1648       I,  VII    |                  míg az istenek, elfordulva a méltatlanoktól, õt ültették
1649       I,  VII    |                      Pessinushoz közeledett a menet, Galateia gazdag városához,
1650       I,  VII    |                Maximianusnak is, hogy aztán a két augustus együtt érkezzen
1651       I,  VII    |                   kapunál jelentették, hogy a nyugati imperátor még az
1652       I,  VII    |            Diocletianus azonban nem ment be a városba, hanem elkerült
1653       I,  VII    |                     városba, hanem elkerült a déli oldalra, ott a Dyndimus-hegy
1654       I,  VII    |                elkerült a déli oldalra, ott a Dyndimus-hegy lejtõin meleg
1655       I,  VII    |                   gõze extázisba szédítette a föléje hajlót, oda csak
1656       I,  VII    |                     homályában maga Cybele, a nagy istenanya választotta
1657       I,  VII    |                  választotta ki jósdájának. A Magna Matert, aki anyja
1658       I,  VII    |       legcsorbíthatatlanabbul népszerûségét a felkapott új istenekkel
1659       I,  VII    |            felkapott új istenekkel szemben. A római állam neki szentelte
1660       I,  VII    |             Hispaniából csakúgy sereglettek a zarándokok, mint Germania
1661       I,  VII    |                    mint Germania széleirõl.~A császár, amint a templomot
1662       I,  VII    |                 széleirõl.~A császár, amint a templomot elérték, kiszállott
1663       I,  VII    |                    hogy bemutassa hódolatát a Nagy Anyának, aki errõl
1664       I,  VII    |                     Nagy Anyának, aki errõl a helyrõl indította õt el
1665       I,  VII    |                   õt el azon az úton, amely a világ trónusához vezetett.~
1666       I,  VII    |                  itt minden sejtelme nélkül a jövõnek. Tiszta szívvel,
1667       I,  VII    |                 illatos füstölõn kívül csak a zsákmányul ejtett vadkant
1668       I,  VII    |              szentélyében. Az egyik papnõ - a császár még most is látta
1669       I,  VII    |                 alatt, s jobb vállára vetve a kétágú korbácsot mint az
1670       I,  VII    |         önsanyargatás eszközét - rákiáltott a fiatal katonára.~- Te centurio,
1671       I,  VII    |                 tõled többet érdemelt volna a Magna Mater!~Ez már nem
1672       I,  VII    |                  császár leszek, kipótolom.~A papnõ olyan pillantást nyilazott
1673       I,  VII    |                  olyan pillantást nyilazott a centurióra, hogy annak be
1674       I,  VII    |                     annak be kellett hunyni a szemét.~- Ha elejted az
1675       I,  VII    |                     istenekrõl!~Ettõl fogva a dalmata zsoldos katona megváltozott.
1676       I,  VII    |              Azelõtt, ha egyáltalán gondolt a jövõre, legmerészebb álmában
1677       I,  VII    |                legmerészebb álmában is csak a diocleiai faluházán látta
1678       I,  VII    |               katonát becsületbõl beültetik a tanácsba. Ezentúl azonban
1679       I,  VII    |                   állandóan foglal­koztatta a bíbor. Nem álmodott róla,
1680       I,  VII    |                terveit már kidolgozva vitte a trónra. Nem tudta, mikor
1681       I,  VII    |                     egy szénégetõ fia volt, a thrák Maximianus favágó,
1682       I,  VII    |                     jelölték ki az istenek. A kor olyan volt, hogy mindenre
1683       I,  VII    |                     mindenre jeleket kértek a földiek az égiektõl. A hajós
1684       I,  VII    |               kértek a földiek az égiektõl. A hajós nem indult el azok
1685       I,  VII    |               indult el azok nélkül útjára, a paraszt nem fogott az aratásba,
1686       I,  VII    |                     nem fogott az aratásba, a hadvezér nem kezdte meg
1687       I,  VII    |                 kezdte meg az ütközetet, és a férj nem lépett ágyasházába,
1688       I,  VII    |               Diocletianus kéretlenül kapta a jóslatot, az istenek halálos
1689       I,  VII    |                  volna. Maradt tovább is az a kötelességtudó és lelkiismeretes
1690       I,  VII    |                    egyetlen, akit beavatott a jövõ titkába, az az elszegényedett
1691       I,  VII    |                   feleségül vett. Állítólag a Scipiók ivadéka. Annak nászajándékul
1692       I,  VII    |                helytartóságra emelkedett, s a consularisi rangot is megkapta,
1693       I,  VII    |                     mutatta, hogy közeledik a trónhoz. Pedig tömérdek
1694       I,  VII    |                tömérdek vadkant elejtett, s a bíbor majd minden évben
1695       I,  VII    |                   is vele.~- Mindig elejted a vadkant, és mindig más lakik
1696       I,  VII    |                     és mindig más lakik jól a húsával.~Diocletianus hitét
1697       I,  VII    |                    adni, amit ígértek.~Mint a testõrgárda parancsnoka
1698       I,  VII    |               testõrgárda parancsnoka kapta a hírt a perzsa frontra, hogy
1699       I,  VII    |                    parancsnoka kapta a hírt a perzsa frontra, hogy Priscának
1700       I,  VII    |                    nem is csalta meg. Amint a frontról visszavonulóban
1701       I,  VII    |                    visszavonulóban voltak - a légiók rossz ómenek miatt
1702       I,  VII    |                   lehetett tudni, mi okból. A légiók vizsgálatot rendeltek
1703       I,  VII    |                 vizsgálatot rendeltek el, s a haditörvényszék Chalcedonnál
1704       I,  VII    |              hadsereg színe elõtt összeült. A vizsgálatot Diocletianusnak
1705       I,  VII    |                 kellett volna vezetni, mint a gyanúsított után legtekintélyesebb
1706       I,  VII    |           tábornoknak.~- Aper! - kezdte meg a kihallgatást, s amint a
1707       I,  VII    |                     a kihallgatást, s amint a nevet kimondta, sugallata
1708       I,  VII    |                   soha nem gondolt rá, hogy a fõvezér azt a fatális nevet
1709       I,  VII    |              gondolt rá, hogy a fõvezér azt a fatális nevet viseli, amelyhez
1710       I,  VII    |              fatális nevet viseli, amelyhez a pessinusi jóslat az õ sorsát
1711       I,  VII    |                     az õ óráját. Kirántotta a kardját, és átszúrta vele
1712       I,  VII    |                 vele Apert, mielõtt az csak a száját is kinyithatta volna
1713       I,  VII    |                   Esküszöm - emelte magasra a vértõl csepegõ fegyvert -,
1714       I,  VII    |                   volt császárunk gyilkosa!~A katonák a pillanat igézete
1715       I,  VII    |              császárunk gyilkosa!~A katonák a pillanat igézete alatt jóváhagyták
1716       I,  VII    |                   igézete alatt jóváhagyták a váratlan ítéletet. Valaki
1717       I,  VII    |          elkiáltotta magát: Ave, imperator! a körülállók utána harsogták,
1718       I,  VII    |                      s természetes, hogy az a hit, amelyet így jutalmaztak,
1719       I,  VII    |                 mikor Numerianus testvérét, a nyugati légiókra támaszkodó
1720       I,  VII    |                 vagy halványabbnak látszott a rendesnél, az õ akaratuk
1721       I,  VII    |                  megmagyarázzák neki ezeket a jeleket.~A fényes gyülekezetben,
1722       I,  VII    |       megmagyarázzák neki ezeket a jeleket.~A fényes gyülekezetben, amely
1723       I,  VII    |                 fényes gyülekezetben, amely a város tanácsházában várta
1724       I,  VII    |                   város tanácsházában várta a császárt, senki se sejtette,
1725       I,  VII    |                      Legkevésbé Maximianus, a vénasszony-képû, puffadt,
1726       I,  VII    |                  akarta hazudtolni ráncait. A társcsászár lóháton tette
1727       I,  VII    |               társcsászár lóháton tette meg a hosszú utat Mediolanumtól
1728       I,  VII    |            Mediolanumtól Ázsiáig, testõrei, a herculeusok élén. Gyaloghintót
1729       I,  VII    |               fiatal özvegye kukucskált ki, a másikból egy vörös hajú
1730       I,  VII    |                 vörös hajú kvád királylány.~A két szentséges úr megölelte,
1731       I,  VII    |             megölelte, megcsókolta egymást. A vöröshajú királylány nem
1732       I,  VII    |                  tudta idejében visszakapni a fejét, Maximianus észrevette,
1733       I,  VII    |                 Maximianus észrevette, hogy a császár szeme megakadt rajta.~-
1734       I,  VII    |                     magyarázta kacsintva. - A túszt szem elõtt kell tartani.
1735       I,  VII    |                     Törvényeket is adott ki a családi élet védelmére,
1736       I,  VII    |                   eszébe juttatta volna ezt a kollégájának, mostani hangulatában
1737       I,  VII    |         fecsegéséhez.~Az elõkelõségek, akik a császár fogadására összegyülekeztek,
1738       I,  VII    |      tiszteletteljes hódolattal várták, míg a világ urai kifejtik elsõ
1739       I,  VII    |               kifejtik elsõ eszmecseréjüket a birodalom helyzetérõl. Minden
1740       I,  VII    |                    az elégedett derû, amely a szentséges arcokról sugárzott.~
1741       I,  VII    |              szentséges arcokról sugárzott.~A hódolók gyûrûje azonban
1742       I,  VII    |                 haruspexei élén közeledett. A drágaköves mitrát és arannyal
1743       I,  VII    |             letakart, ezüst csészét tartott a két tenyerén.~- Legszentebb
1744       I,  VII    |                 térdelt az augustusok elé - a Magna Mater szent városában
1745       I,  VII    |                 Mater szent városában ezzel a csodával üdvözölnek benneteket
1746       I,  VII    |                     Az egyik augur leemelte a kendõt a csészérõl. Egy
1747       I,  VII    |                     augur leemelte a kendõt a csészérõl. Egy bíborszínû
1748       I,  VII    |             bíborszínû lúdtojás volt benne. A Jupiter Capitolinus templomában
1749       I,  VII    |                   jelent ez, Tages? - nézte a császár tisztelettel a tojást.~-
1750       I,  VII    |                nézte a császár tisztelettel a tojást.~- Azt, hogy az isteneknek
1751       I,  VII    |                 telik bíborotokban - emelte a fõpap behízott szemeit a
1752       I,  VII    |                    a fõpap behízott szemeit a császárra.~- Milyen könnyû! -
1753       I,  VII    |                        kapta fel Maximianus a tojást.~Tages elkomorodva,
1754       I,  VII    |                  méltóságos arccal adta meg a magyarázatot.~- Mint ahogy
1755       I,  VII    |                     köhécselés hallatszott. A túsz királylány szerette
1756       I,  VII    |                volna köze­lebb­rõl megnézni a csodát.~- Viszem! - mosolyodott
1757       I,  VII    |                   Viszem! - mosolyodott oda a szerelmes öreggyerek.~El
1758       I,  VII    |           öreggyerek.~El is indult, de erre a másik gyaloghintóból hallatszott
1759       I,  VII    |              karpereces fehér karja kinyúlt a könnyû selyemfüggönyök mögül,
1760       I,  VII    |                  asszony elõbb akarta látni a csodát, mint a másik, aki
1761       I,  VII    |                 akarta látni a csodát, mint a másik, aki csak lány, ha
1762       I,  VII    |                 Maximianus, s legyintett is a kezével.~A legyintõ kézbõl
1763       I,  VII    |                    legyintett is a kezével.~A legyintõ kézbõl kicsúszott
1764       I,  VII    |                  legyintõ kézbõl kicsúszott a tojás, s mire Tages odaugrott,
1765       I,  VII    |             odaugrott, már szét is zúzódott a mozaikon.~- Rossz jel! -
1766       I,  VII    |                  fordult Diocletianushoz.~- A tojás üres volt!~Tages nagy
1767       I,  VII    |                    gonddal szedegetett bele a csészébe minden héjdarabkát.
1768       I,  VII    |              héjdarabkát. Közben megtalálta a lélekjelenlétét.~- A csoda
1769       I,  VII    |             megtalálta a lélekjelenlétét.~- A csoda ezzel teljes. A bíborhéj
1770       I,  VII    |                       A csoda ezzel teljes. A bíborhéj magába szívta a
1771       I,  VII    |                    A bíborhéj magába szívta a tojás belsejét. Az istenek
1772       I,  VII    |                     hogy az egész birodalom a ti bíborotok szolgálatára
1773       I,  VII    |              bíborotok szolgálatára legyen.~A magyarázat megnyugtató volt,
1774       I,  VII    |            Diocletianus gondolkodóba esett. A bíbornak vérszíne van, s
1775       I,  VII    |                    bíbornak vérszíne van, s a bíbortojás háborút is jelenthetett.
1776       I,  VII    |                     le. Élete nagyobb része a harctereken telt el, s mint
1777       I,  VII    |                    mint császár se irtózott a vértõl. Meggyõzõdése volt,
1778       I,  VII    |                     Meggyõzõdése volt, hogy a hatalomnak az a legjobb
1779       I,  VII    |                  volt, hogy a hatalomnak az a legjobb ragasztószere, és
1780       I,  VII    |                    kétség se akasztotta meg a kezét, ha halálos ítéletet
1781       I,  VII    |                     se szerette nézni, mert a vérre emlékeztette.~Futárt
1782       I,  VII    |                   arénára szánt bûnösöknek. A praetort bányamunkára, a
1783       I,  VII    |                    A praetort bányamunkára, a vesztegetõket számkivetésre
1784       I,  VII    |                 számkivetésre ítélte. Mikor a rendeletet aláírta, arra
1785       I,  VII    |                   az is ezen az úton. Mikor a zsellért felszabadította.
1786       I,  VII    |                apától engedte volna elvenni a fiát, az fölért volna egy
1787       I,  VII    |                 emberhez. Császár volt, ura a világnak, s mint ahogy Zeusz
1788       I,  VII    |                Zeusz sohase olvasta még meg a fûszálakat, õ se vetett
1789       I,  VII    |                öregség hozza magával ezeket a változásokat. Az ember lefelé
1790       I,  VII    |          változásokat. Az ember lefelé megy a dombról, a szemhatára összeszûkül,
1791       I,  VII    |                ember lefelé megy a dombról, a szemhatára összeszûkül,
1792       I,  VII    |               szemhatára összeszûkül, s míg a messziségek homályba vesznek,
1793       I,  VII    |               messziségek homályba vesznek, a közel apróságok megnõnek.
1794       I,  VII    |            ötvenhetedik évében járt.~Amikor a világ egyik ura hirtelen
1795       I,  VII    |             hirtelen csömört kezdett érezni a vérnek még a gondolatától
1796       I,  VII    |                 kezdett érezni a vérnek még a gondolatától is, a másik
1797       I,  VII    |               vérnek még a gondolatától is, a másik patakokban zuhogtatta
1798       I,  VII    |                     kérdezte tõle, ismeri-e a thébai légió hiteles történetét.
1799       I,  VII    |               mondta, az juttatta az eszébe a dolgot, hogy az út egy helyen
1800       I,  VII    |                     Forgószél szaladt végig a kavargó szikrákkal a száraz
1801       I,  VII    |                  végig a kavargó szikrákkal a száraz mezõk felett, s amerre
1802       I,  VII    |                    hallott volna az esetrõl A nyugati augustus elmondta
1803       I,  VII    |                  bõbeszé­dûen, dicsekedõen, a maga gyönyörûségére, mint
1804       I,  VII    |             amelynek emléke mindig jólesik.~A dolog Helvetiában történt,
1805       I,  VII    |                  Helvetiában történt, mikor a gall parasztok lázadását
1806       I,  VII    |                  lázadását kellett leverni. A rongy népben sok volt a
1807       I,  VII    |                     A rongy népben sok volt a krisztushivõ istentelen,
1808       I,  VII    |                  krisztushivõ istentelen, s a gyalogság fõparancsnoka
1809       I,  VII    |              jelentette Maximianusnak, hogy a thébai légió összeszûri
1810       I,  VII    |               thébai légió összeszûri velük a levet. Valami titkos jelük
1811       I,  VII    |                     mert ha szembekerülnek, a levegõbe nyilaznak; ha pedig
1812       I,  VII    |                    ha pedig üldözésre kerül a sor, a thébaiak sohase hoznak
1813       I,  VII    |                pedig üldözésre kerül a sor, a thébaiak sohase hoznak levágott
1814       I,  VII    |                      holott azokat beváltja a hadikincstár. Maximianus
1815       I,  VII    |                 Maximianus hitte is, nem is a dolgot, de hogy minden kétségét
1816       I,  VII    |             kétségét kivesse, próbára tette a gyanús légiót. Octodurumnál
1817       I,  VII    |                   Octodurumnál körülzáratta a többi légióval, s elrendelte,
1818       I,  VII    |             engedelmességi esküt. Secundus, a légió parancsnoka erre elõlépett,
1819       I,  VII    |                keresztény vért nem ontanak. A lázadó kínpadon vérzett
1820       I,  VII    |                  imperator, szintén. Miután a többi tiszteket is kivégezték,
1821       I,  VII    |                   kivégezték, fölszólította a közkatonákat, ki hajlandó
1822       I,  VII    |           közkatonákat, ki hajlandó átvenni a parancsnoki botot, engedelmességet
1823       I,  VII    |                engedelmességre kényszerítve a többit is. Elõállt egy öreg
1824       I,  VII    |                    nevében ezt mondta:~- Mi a zsoldért életünket ígértük,
1825       I,  VII    |              zsoldért életünket ígértük, az a tiétek, elvehetitek tõlünk.
1826       I,  VII    |                      Maximianus erre kiadta a parancsot a lázadó légió
1827       I,  VII    |                     erre kiadta a parancsot a lázadó légió megtizedelésére.
1828       I,  VII    |                  most is el volt ragadtatva a nagyszerû látványtól.~-
1829       I,  VII    |                     csodálatosan elkerültek a nyilak, úgyhogy külön kellett
1830       I,  VII    |               kivégeztetni, szöget verettem a halántékába. Akkor kiabálta
1831       I,  VII    |                     mentõl jobban szétverik a szikrát, annál több tûz
1832       I,  VII    |                  Aztán mesélte tovább, hogy a megtizedelt légiót szétszórták
1833       I,  VII    |              megtizedelt légiót szétszórták a többiek közt, s addig tizedelték
1834       I,  VII    |                     míg egy ember se maradt a hatezerhatszázból. Diocletianus
1835       I,  VII    |                     is azt cselekedte volna a helyében, mégis úgy érezte,
1836       I,  VII    |                    hallgatni. Hátrahúzódott a gyaloghintóban, és aludni
1837       I,  VII    |                 falucskán mentek keresztül. A curiosusok, akik itt is
1838       I,  VII    |                    is elõrenyargaltak, hogy a kiválasztottak szájába adják
1839       I,  VII    |                kiválasztottak szájába adják a szót, zavarodottan tértek
1840       I,  VII    |                 vezetõjét. Arra kérték, ezt a falut kerülje el, van Antiochiának
1841       I,  VII    |                 megbotránkozva tiltakozott. A leghatározottabban kijelentette,
1842       I,  VII    |                  sem lehet. Ez bele­ütközne a legszentebb rendtartásba.
1843       I,  VII    |                   legszentebb rendtartásba. A császárnak se alkalmatlankodjanak
1844       I,  VII    |           császárnak se alkalmatlankodjanak a kéréssel, mert az tudja,
1845       I,  VII    |                 csak felingerelnék vele, ha a felforgató szándékot elõterjesztenék.~
1846       I,  VII    |         elõterjesztenék.~Így aztán bementek a faluba. Már a községházát
1847       I,  VII    |                aztán bementek a faluba. Már a községházát is elhaladták,
1848       I,  VII    |                   állattal nem találkoztak. A császárnak feltûnt a dolog,
1849       I,  VII    |           találkoztak. A császárnak feltûnt a dolog, de senki se tudott
1850       I,  VII    |            magyarázatot adni.~Mikor elérték a falu déli szélét, a legszegényesebb
1851       I,  VII    |                 elérték a falu déli szélét, a legszegényesebb vályogházakat,
1852       I,  VII    |                     kutyaugatást hallottak. A császár parancsot adott,
1853       I,  VII    |                     adott, hogy kutassák ki a viskót. A testõrök vagy
1854       I,  VII    |                  hogy kutassák ki a viskót. A testõrök vagy húsz rongyos
1855       I,  VII    |                     Reszketve hulltak porba a fényes urak elõtt, de nyilván
1856       I,  VII    |                       nézett rá csodálkozva a császár. - Nem Quintusnak
1857       I,  VII    |                  hívnak? Nagyon hasonlítasz a kertészemhez.~- Az a bátyám,
1858       I,  VII    |            hasonlítasz a kertészemhez.~- Az a bátyám, szentséges úr. Én
1859       I,  VII    |                vagyok, az olajütõ. Ezek meg a rokonaim. Testvéreim a Krisztusban.
1860       I,  VII    |                  meg a rokonaim. Testvéreim a Krisztusban. Én pásztoruk
1861       I,  VII    |                  Tehát istentelen vagy? Meg a többiek is?~Az öregember
1862       I,  VII    |                     szavadról, hogy te vagy a császár. De nem vagyunk
1863       I,  VII    |                  istenünk.~- Hogy égett meg a szakállad? - kérdezte Diocletianus.~-
1864       I,  VII    |                      azután leszedték rólam a ruhát, aztán a szakállamat
1865       I,  VII    |              leszedték rólam a ruhát, aztán a szakállamat próbálták, hogy
1866       I,  VII    |                tették, szentséges úr.~- Hát a többiek hol vannak a faluból?~-
1867       I,  VII    |                    Hát a többiek hol vannak a faluból?~- Mindnyájan elszökdöstek
1868       I,  VII    |                    elõl. Elmentek koldusnak a városba. Azt mondták, ott
1869       I,  VII    |                     lettek az elöljáróitok? A decuriók?~- Féltek, hogy
1870       I,  VII    |                 minket. Úgy beszélték, hogy a barbárokhoz szöknek át.~-
1871       I,  VII    |                        És ti? - húzta össze a szemöldökét a császár. -
1872       I,  VII    |                   húzta össze a szemöldökét a császár. - Ti mért nem szöktetek
1873       I,  VII    |            szöktetek el?~- Mert mi megadjuk a császárnak, ami a császáré.~-
1874       I,  VII    |                  megadjuk a császárnak, ami a császáré.~- Azt mondtátok,
1875       I,  VII    |              istenetek.~- Õhozzá imádkozunk a császárért.~Maximianus megsuhogtatta
1876       I,  VII    |                    Maximianus megsuhogtatta a vesszejét.~- Nekem azt beszélték,
1877       I,  VII    |                   Nekem azt beszélték, hogy a keresztényeknek mindenütt
1878       I,  VII    |                     merev szemgolyók néztek a császárokra.~- Ezek a vakok
1879       I,  VII    |                néztek a császárokra.~- Ezek a vakok a mi kincseink - mutatott
1880       I,  VII    |                 császárokra.~- Ezek a vakok a mi kincseink - mutatott
1881       I,  VII    |                   Diocletianus hátrafordult a kamarások csoportjához.~-
1882       I,  VII    |                   Aztán indulást parancsolt a kocsihordóknak. Maximianus
1883       I,  VII    |                    Aztán meglepetve fordult a császárhoz.~- A te két kamarásod
1884       I,  VII    |                     fordult a császárhoz.~- A te két kamarásod is istentelen?~-
1885       I,  VII    |                   istentelen?~- Hogyhogy?~- A kopasz keresztet vetett
1886       I,  VII    |              keresztet vetett rájuk, õk meg a kopaszra.~Diocletianus vállat
1887       I,  VIII   |         Sincellusnak, az udvari orvosnak az a bejelentése, hogy Pantaleon
1888       I,  VIII   |            Pantaleon kuruzslással gyógyítja a császárnét. Annak mindenki
1889       I,  VIII   |                    hogy Sincellusnak kitelt a becsülete. Kapzsi és erõszakos
1890       I,  VIII   |             helyében. Sógora volt Tagesnek, a fõ-augurnak, s természetes,
1891       I,  VIII   |                     tekintettel voltak erre a rokoni összeköttetésre.
1892       I,  VIII   |      összeköttetésre. Ha az elõkelõ betegek a fõpap útján tanácsot kértek
1893       I,  VIII   |               képtelenségnek tartotta, hogy a szent palotát a keresztény
1894       I,  VIII   |              tartotta, hogy a szent palotát a keresztény varázslat ejtse
1895       I,  VIII   |                    istene nevében gyógyítsa a szegényeket, akik úgyis
1896       I,  VIII   |                   úgyis az istenekre bízták a fizetést. Annak azonban
1897       I,  VIII   |                    azonban nyilvánvaló volt a veszedelme, hogy a Domina
1898       I,  VIII   |                     volt a veszedelme, hogy a Domina a szegények orvosára
1899       I,  VIII   |                   veszedelme, hogy a Domina a szegények orvosára bízta
1900       I,  VIII   |                tartani e példa követését, s a város polgári gazdagjai
1901       I,  VIII   |      istentelenekhez szegõdött orvos ellen. A Domina augustához se felvilágosítással,
1902       I,  VIII   |               sorsára ne jusson. Ha azonban a varázslat sikerül, akkor
1903       I,  VIII   |             megfontolás tárgyává kell tenni a dolgot. Esetleg tekintélyesebb
1904       I,  VIII   |                 Pantaleon istenét befogadni a többi gyógyító istenek közé.
1905       I,  VIII   |                nyertek behonosítást nemcsak a társadalom, hanem az állam
1906       I,  VIII   |                  nem lehetett tagadni, hogy a régi istenek egyben-másban
1907       I,  VIII   |                     erõsebbnek látszott még a császárné démonánál is.
1908       I,  VIII   |                   is. Szájról szájra jártak a városban a meglepõ hírek.
1909       I,  VIII   |                    szájra jártak a városban a meglepõ hírek. A Domina
1910       I,  VIII   |                   városban a meglepõ hírek. A Domina elhagyta betegágyát,
1911       I,  VIII   |            betegágyát, sõt hálószobáját is. A Domina kiült az atriumba,
1912       I,  VIII   |                     az öreg kertésszel, aki a császár fiatal koráról fecsegett
1913       I,  VIII   |             fecsegett neki. Hallották, hogy a császárné egyszer hangosan
1914       I,  VIII   |                  már azt is hírlelték, hogy a Domina egy óra hosszáig
1915       I,  VIII   |                     egy óra hosszáig sétált a szent palota kertjében a
1916       I,  VIII   |                    a szent palota kertjében a nobilissimákra támaszkodva,
1917       I,  VIII   |                     tõle, hogy elvezethesse a hosszú õszben másodszor
1918       I,  VIII   |                    virágzó gránátalmafához. A virágok dúsak, tömöttek
1919       I,  VIII   |                  hanem halványrózsaszínûek. A császárné megsimogatta õket,
1920       I,  VIII   |                      olyan színük van, mint a kisgyermek szájának. A magisternek
1921       I,  VIII   |                 mint a kisgyermek szájának. A magisternek megparancsolta,
1922       I,  VIII   |                    megparancsolta, hogy míg a virágban tart, minden reggel
1923       I,  VIII   |                    Vesta oltárán.~Hogy ezek a mendemondák igazak lehettek,
1924       I,  VIII   |               augustusok bevonulása napján. A fórum nyugati oldalát bezáró
1925       I,  VIII   |               órával ezeken helyezkedett el a császári család. Középen
1926       I,  VIII   |                    császári család. Középen a Domina kis alakja, beleveszve
1927       I,  VIII   |               Domina kis alakja, beleveszve a díszruhákba, körülötte a
1928       I,  VIII   |                    a díszruhákba, körülötte a két caesar a princepsekkel
1929       I,  VIII   |                      körülötte a két caesar a princepsekkel és nobilissimákkal.
1930       I,  VIII   |                   és nobilissimákkal. Hátul a magister állt, karján vállra
1931       I,  VIII   |                  számítani kellett rá, hogy a fogadtatás esetleg a hûvös
1932       I,  VIII   |                   hogy a fogadtatás esetleg a hûvös estébe is belenyúlik.~
1933       I,  VIII   |                    ég peremére szállott már a nap, mikor a tubák harsogása
1934       I,  VIII   |                   szállott már a nap, mikor a tubák harsogása és a tympanumok
1935       I,  VIII   |                  mikor a tubák harsogása és a tympanumok pörgése jelentette
1936       I,  VIII   |               tympanumok pörgése jelentette a menet közeledését. Aedilisek
1937       I,  VIII   |                      Aedilisek jelentek meg a lictorok élén, a forum oszlopcsarnokai
1938       I,  VIII   |               jelentek meg a lictorok élén, a forum oszlopcsarnokai alá
1939       I,  VIII   |               oszlopcsarnokai alá szorítani a tömeget, és praecok hirdették
1940       I,  VIII   |                  praecok hirdették ki, hogy a hivatalos tisztelgések után
1941       I,  VIII   |                     után mindenkinek szabad a szentségek lába elé borulni,
1942       I,  VIII   |                    csöndjével tisztelendõk.~A menet háromezer joviusnak
1943       I,  VIII   |                     csörgetve meneteltek át a forumon. Utánuk ötszáz cataphractarius
1944       I,  VIII   |              Diocletianus gyaloghintaját és a lovon ülõ Maximianust. Mire
1945       I,  VIII   |                     félkörben felsorakoztak a forum közepén felépített
1946       I,  VIII   |               mögött, akkorára már ráborult a térre az este. A nappali
1947       I,  VIII   |                   ráborult a térre az este. A nappali világosságnak mégse
1948       I,  VIII   |         világosságnak mégse volt híja, mert a fõtérre torkolló utcák tûzfolyókat
1949       I,  VIII   |              tûzfolyókat öntöttek magukból, a fáklyások légióit.~- A császár
1950       I,  VIII   |                      a fáklyások légióit.~- A császár megöregedett!~Galerius
1951       I,  VIII   |                  Galerius száján szaladt ki a szó, amint a fáklyák fénye
1952       I,  VIII   |                     szaladt ki a szó, amint a fáklyák fénye elöntötte
1953       I,  VIII   |                     senki, melyiket értette a két fõuralkodó közül. Maximianus
1954       I,  VIII   |                   igyekezett istent mutatni a tábori ruhában is. Diocletianus
1955       I,  VIII   |                    mutatták be adorációikat a papok, az állami és városi
1956       I,  VIII   |                 állami és városi hatóságok, a fõrangúak és polgárok s
1957       I,  VIII   |               fõrangúak és polgárok s végül a kereskedõk és iparosok céhei.
1958       I,  VIII   |               ékesszólás hivatalos mestere.~A császár csak akkor kapta
1959       I,  VIII   |                akkor kapta föl fejét, mikor a rhetor hangja fölcsendült
1960       I,  VIII   |              testvérei az istennek és atyái a birodalomnak! - kezdte az
1961       I,  VIII   |                istenek oltára elõtt állana.~A telihold a keleti oldal
1962       I,  VIII   |                    elõtt állana.~A telihold a keleti oldal palotái fölé
1963       I,  VIII   |           emelkedett, és elöntötte fényével a praefectura tetejét. Titanilla
1964       I,  VIII   |                     könnyû leplet eresztett a nobilissima vállára.~- Gránátvirág! -
1965       I,  VIII   |                        Gránátvirág! - súgta a lány, és szeme sarkával
1966       I,  VIII   |                     és szeme sarkával nézte a fiúnak a lepellel babráló
1967       I,  VIII   |                     sarkával nézte a fiúnak a lepellel babráló kezét.~
1968       I,  VIII   |                    egy pillanatra megjelent a fiú feje.~- Parancsolsz,
1969       I,  VIII   |                  nobilissima? - suttogta.~- A nevedet mondtam. Rátaláltam.
1970       I,  VIII   |                     Senki se figyelte õket. A rhetor már fölfedte arcát,
1971       I,  VIII   |                     szívére szorította mind a két kezét, mûvészetének
1972       I,  VIII   |                    majdnem elfojtja szavát.~A császár épp abban a pillanatban
1973       I,  VIII   |                 szavát.~A császár épp abban a pillanatban nézett föl a
1974       I,  VIII   |                    a pillanatban nézett föl a praefectura tetejére. Csak
1975       I,  VIII   |             tetejére. Csak most vette észre a családot. Szája szétnyílt
1976       I,  VIII   |                   családot. Szája szétnyílt a meglepetéstõl, arca megmerevedett.~-
1977       I,  VIII   |               megszorította az anyja kezét.~A feleség szeme többet is
1978       I,  VIII   |                   apró kezét meglibbentette a császár felé.~Az azonban
1979       I,  VIII   |                  felé.~Az azonban már akkor a szónokot figyelte, aki megkezdte
1980       I,  VIII   |                     figyelte, aki megkezdte a megszólítás részletezését.
1981       I,  VIII   |                  megszólítás részletezését. A rhetoriskola igazgatója
1982       I,  VIII   |                  tartotta szigorúan követni a szabályokat, amelyeket ifjan
1983       I,  VIII   |                 tanult, és öregen tanított. A szabályok nemcsak a hanghordozást,
1984       I,  VIII   |               tanított. A szabályok nemcsak a hanghordozást, a homlokráncolást,
1985       I,  VIII   |                    nemcsak a hanghordozást, a homlokráncolást, a kezek
1986       I,  VIII   |           hanghordozást, a homlokráncolást, a kezek tördelését és elõrelendítését,
1987       I,  VIII   |              tördelését és elõrelendítését, a lábaknak a körülmények szerint
1988       I,  VIII   |                 elõrelendítését, a lábaknak a körülmények szerint módosuló
1989       I,  VIII   |                   tartását írták elõ, hanem a beszéd szerkezetét is. A
1990       I,  VIII   |                    a beszéd szerkezetét is. A császár azonban sokat hallotta
1991       I,  VIII   |                      s kicsit unottan nézte a rhetort.~- Ezelõtt a világ
1992       I,  VIII   |                  nézte a rhetort.~- Ezelõtt a világ hányatott hajó volt
1993       I,  VIII   |                   világ hányatott hajó volt a viharkorbácsolta tengeren,
1994       I,  VIII   |                 tengeren, kormányos nélkül, a véletlen hullámainak kitéve.
1995       I,  VIII   |               hullámainak kitéve. Róma lett a horgony, amely szilárdan
1996       I,  VIII   |                      amely szilárdan tartja a világot a béke kikötõjében.
1997       I,  VIII   |                  szilárdan tartja a világot a béke kikötõjében. S a világ
1998       I,  VIII   |               világot a béke kikötõjében. S a világ napról napra szebb
1999       I,  VIII   |                   az emberi tevékenységnek. A sivatagok vetéseinktõl zöldülnek,
2000       I,  VIII   |                   zöldülnek, az erdõ hátrál a mezõk, a vad, a nyájak elõl,