1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8500 | 8501-9000 | 9001-9500 | 9501-9910
Rész, Fejezet
2501 I, X | dolgod, uram. De ha hittél a pessinusi jósnõnek akkor,
2502 I, X | pessinusi jósnõnek akkor, mikor a te fiad jövõjét jósolta
2503 I, X | hidd el neki azt is, amit a maga fiának jósolt. Az a
2504 I, X | a maga fiának jósolt. Az a pessinusi jósnõ, uram, nekem
2505 I, X | anyám volt. Nem ismersz rám?~A császár mint a szélütött
2506 I, X | ismersz rám?~A császár mint a szélütött bámult a matematikusra.
2507 I, X | mint a szélütött bámult a matematikusra. Szólni nem
2508 I, X | Szólni nem tudott, csak a fejével intett nemet.~-
2509 I, X | centuriónak megjósolta, hogy a világ ura lész. Te huszonhárom
2510 I, X | Pap voltál? - kérdezte a császár, ocsúdva a bénító
2511 I, X | kérdezte a császár, ocsúdva a bénító meglepetésbõl.~-
2512 I, X | meglepetésbõl.~- Nem. Anyám, a papnõ gyûlölte a papokat,
2513 I, X | Anyám, a papnõ gyûlölte a papokat, akik etetõvályút
2514 I, X | lesoványításából kövérednek meg. A papok is gyûlölték õt, de
2515 I, X | mert belõle éltek. Õ volt a megszállott, akinek szájából
2516 I, X | Téged is megtanított a misztériumokra?~- A természet
2517 I, X | megtanított a misztériumokra?~- A természet titkaira, amelyek
2518 I, X | ésszel megfoghatók, igen. A legnagyobbra, a láthatatlanok
2519 I, X | megfoghatók, igen. A legnagyobbra, a láthatatlanok meglátására,
2520 I, X | ismeretlen erõknek, amelyek talán a föld mélyében, talán a csillagok
2521 I, X | talán a föld mélyében, talán a csillagok sugaraiban laknak.
2522 I, X | lehet, hogy az emberszív a tanyájuk. Plutarchosz azt
2523 I, X | Plutarchosz azt mondja, a meleg párák a jövendõ képei
2524 I, X | azt mondja, a meleg párák a jövendõ képei számára megnyitnak
2525 I, X | képei számára megnyitnak a lélekben bizonyos likacsokat,
2526 I, X | bizonyos likacsokat, mint a bor is, ha gõze fölfelé
2527 I, X | száll, sok mozgást idéz elõ a lélekben, és kitárja titkait.~-
2528 I, X | vágott közbe izgatottan a császár. - Én halva hagytam
2529 I, X | Én halva hagytam ágyában a jósnõt.~- Már rég haldoklott,
2530 I, X | jönni. Látott elindulni a sátorból karodon a gyermekkel,
2531 I, X | elindulni a sátorból karodon a gyermekkel, látott lóra
2532 I, X | megmondta, mikor kiértél a hegyek közül, s bár én semmit
2533 I, X | mikor celláját kerested a templom udvarán. Forró,
2534 I, X | menj - suttogta -, itt a bíboros ember.” Én láttalak
2535 I, X | láttalak és hallottalak, amikor a gyermeket elébe tartva,
2536 I, X | gyermeket elébe tartva, kérted a Magna Mater nevére, mondja
2537 I, X | Ezt? „Ha fel tudod nevelni a gyermeket úgy, hogy senki
2538 I, X | se, akkor húszéves korára a legdrágább bíborba öltözik
2539 I, X | legdrágább bíborba öltözik a te akaratod szerint.” Te
2540 I, X | Te is így hallottad?~- Én a jóslat második felét is
2541 I, X | Mikor te már elrohantál a gyermekkel, és a haldokló
2542 I, X | elrohantál a gyermekkel, és a haldokló szemében utoljára
2543 I, X | szemében utoljára felfénylett a válni készülõ lélek.~- Mondjad,
2544 I, X | Bion! - kiáltott rekedten a császár.~- Már mondtam,
2545 I, X | Már mondtam, uram. Az nem a gyermekre vonatkozott, csak
2546 I, X | aranykoporsóban, amilyen nem lesz több a világon.~- Ez nem érdekel -
2547 I, X | nem érdekel - ugrott fel a császár -, a gyermekrõl
2548 I, X | ugrott fel a császár -, a gyermekrõl beszélj!~- Mindent
2549 I, X | vagy az elsõ ember, akivel a fiamról beszélhetek. Ember,
2550 I, X | értenéd, akkor már százszor a fülembe ordítottad volna,
2551 I, X | apának el kell tagadnia a fiát a világtól, az anyjától
2552 I, X | el kell tagadnia a fiát a világtól, az anyjától és
2553 I, X | álmában se mondhatja ki a nevét, álmában se simogathatja
2554 I, X | simogathatja meg az arcát, mert a császárnak az álmát is kilesik.
2555 I, X | tudnak lenni az istenek!~A matematikus elcsodálkozva
2556 I, X | elcsodálkozva látta, hogy a császár szeme teleszalad
2557 I, X | ilyent még senki se látott a római birodalomban. S bár
2558 I, X | irgalmatlansággal gyakorolják a jót. A császár is beismerte
2559 I, X | irgalmatlansággal gyakorolják a jót. A császár is beismerte ezt.
2560 I, X | mellett megátkozta ugyan a jóslatot, de aztán nagy
2561 I, X | engesztelte meg az isteneket. A jóslat nélkül talán már
2562 I, X | életükben is több lehetett volna a napfény. Nem veszett volna
2563 I, X | el az apa és anya számára a pillangókergetõ évek sok
2564 I, X | évek sok boldog kacagása s a gyorsan kicsorduló és gyorsan
2565 I, X | sokat fel kellett áldozni a jóslatért; de sok gyümölcsöt
2566 I, X | gyümölcsöt is hozott! Alapja lett a birodalom újjáépítésének.
2567 I, X | birodalom újjáépítésének. A bizonytalan jövõért talán
2568 I, X | talán nem ölte volna bele a pihenésnek semmi örömét
2569 I, X | örömét nem ismerõ munkába a férfikor derekát és korai
2570 I, X | kezelt birtokot akar hagyni a fiára. Igen, Bion elõtt
2571 I, X | nem csinált belõle titkot a császár, hogy a jóslat vételének
2572 I, X | belõle titkot a császár, hogy a jóslat vételének órájától
2573 I, X | és minden törvényével ezt a célt szolgálta. A római
2574 I, X | törvényével ezt a célt szolgálta. A római birodalom annak köszönhette
2575 I, X | Bion! - tárta ki karjait a császár -, és akkor belefektethetsz
2576 I, X | Úgyis fáradt vagyok, csak ez a reménység tart még talpon.~
2577 I, X | mosolyogva mondta, már csak a maga érdekében is - hosszú
2578 I, X | is - hosszú életet kívánt a császárnak. A fiú nagyszerû
2579 I, X | életet kívánt a császárnak. A fiú nagyszerû ígéret, de
2580 I, X | eposzt lehetne róla írni.~A császár azt felelte, hogy
2581 I, X | az új augustus mellett, a két caesar. Constantius
2582 I, X | Talán meglep, Bion, hogy én, a katonacsászár el tudom képzelni
2583 I, X | katonacsászár el tudom képzelni a világot olyannak, amilyennek
2584 I, X | szüksége volna új hódításokra a római birodalomnak, és hol
2585 I, X | birodalomnak, és hol az a hódító, aki a római birodalomra
2586 I, X | és hol az a hódító, aki a római birodalomra merne
2587 I, X | Örülök neki, Bion, hogy a fiamat a könyvek emberének
2588 I, X | neki, Bion, hogy a fiamat a könyvek emberének mondod.
2589 I, X | anyja talán megsejtette a jövõt, mikor Apollinaris
2590 I, X | Apollinaris nevet adott a fiának, mert mielõtt megszülte
2591 I, X | volna, már látta álmában a napkoronggal a feje körül.
2592 I, X | látta álmában a napkoronggal a feje körül. Õ már szolgálhatja
2593 I, X | körül. Õ már szolgálhatja a világosság istenét, aki
2594 I, X | világosság istenét, aki a múzsákat vezeti, nekem Marsot
2595 I, X | Marsot kellett uralnom, a hadvezetõt.~Végül megkérdezte
2596 I, X | hadvezetõt.~Végül megkérdezte a császár Biont, volna-e valami
2597 I, X | Szeretné neki meghálálni, amit a fiúért tett, és amivel õt
2598 I, X | és amivel õt szolgálta, a császárt és az apát. Akar-e
2599 I, X | levegõjét sem. Arra kérte a császárt, engedje meg neki,
2600 I, X | ifjúsága örömeinek színterére.~A császár rábólintott, bár
2601 I, X | Alexandriát.~- Kivel fogok én a fiamról beszélgetni, ha
2602 I, X | elhagysz?~- És Quintus, uram?~A császár azt felelte, hogy
2603 I, X | császár azt felelte, hogy a kertész semmit se tud. Akkoriban,
2604 I, X | életét megmentette, arra a fiát is rábízhatta. Quintus
2605 I, X | egyenesen hozzájuk vitte a gyereket, s rögtön útnak
2606 I, X | szóbeszéd lett belõle, hogy a császár fiát szerencsétlenség
2607 I, X | talán el se jutott hozzájuk a hír, amely különben se soká
2608 I, X | különben se soká tartott. A nagy háborúk éveiben hamar
2609 I, X | éveiben hamar feledésbe ment a dolog. Õ óvatosságból annyit
2610 I, X | becsületes emberekre, s azt a magukénak kell vallani.
2611 I, X | magukénak kell vallani. A titkot meg kell õrizni a
2612 I, X | A titkot meg kell õrizni a fiú elõtt is, mások elõtt
2613 I, X | mások elõtt is. Akinek a szája eljár, az meghal.
2614 I, X | Biztos benne, hogy megõrizték a titkot, s nem is kutakodtak
2615 I, X | kell egy parancsot.~- És a gyermek anyja, uram? Az
2616 I, X | Bion. - Vele se közölted a titkot?~A császár hevesen
2617 I, X | Vele se közölted a titkot?~A császár hevesen tiltakozott.
2618 I, X | hevesen tiltakozott. Ezt a titkot éppen az anyjára
2619 I, X | anyjára nem lehetett bízni. A szenvedést elbírhatta az
2620 I, X | Magamtól is féltettem a fiam. Tizenhat évig nem
2621 I, X | az idõ, mikor fölveheti a bíbort, magam akarom vele
2622 I, X | övé lesz.~- Éppen ettõl a simogatástól féltem, uram -
2623 I, X | féltem, uram - vallotta Bion.~A császár rázta a fejét. A
2624 I, X | vallotta Bion.~A császár rázta a fejét. A fiút nem azért
2625 I, X | A császár rázta a fejét. A fiút nem azért vette magához,
2626 I, X | év után elõször érezhette a fiú mellett, hogy apa, gyöngébb
2627 I, X | részeg táncot járt volna, és a szent palota tetejérõl a
2628 I, X | a szent palota tetejérõl a csillagokra kurjongatott
2629 I, X | apát nem fogja többet látni a kertész fia. Holnaptól kezdve
2630 I, X | fia. Holnaptól kezdve már a császár parancsol a rabszolgának.~-
2631 I, X | már a császár parancsol a rabszolgának.~- Hanem Quintusékat -
2632 I, X | mégis jobb lesz eltávolítani a fiú közelébõl. Salonába
2633 I, X | be az új palota kertjét a földrengés által ledöntött
2634 I, X | omladékai fölött.~Ezt már a császár jelentette ki Bionnak.
2635 I, X | császár jelentette ki Bionnak. A matematikus térdhajtással
2636 I, X | hogy jól választott. Ha a semmit nem tudó Quintusékat
2637 I, X | tudó Quintusékat is elteszi a Dominus az útból, akkor
2638 I, XI | közös vacsorára terítettek a császári családnak, még
2639 I, XI | családnak, még tovább égtek a lámpák, mint a császár dolgozószobájában.
2640 I, XI | tovább égtek a lámpák, mint a császár dolgozószobájában.
2641 I, XI | Pedig amikor összeültek a szentségesek, úgy látszott,
2642 I, XI | hogy mire az almára kerül a sor, nem lesz, aki megegye.~
2643 I, XI | nem lesz, aki megegye.~A lakoma szokás szerint libatióval
2644 I, XI | libatióval kezdõdött, amelyet a család nevében Maximianus
2645 I, XI | O M betûk mutatták, hogy a legjobb és legnagyobb Jupiternek
2646 I, XI | Jupiternek van szentelve.~A lakoma fölött azonban nem
2647 I, XI | az idézett Jupiter, hanem a hívatlan Discordia istenasszony
2648 I, XI | egyelõre láthatatlanul. A szentségesek udvariasan,
2649 I, XI | csöndben fogyasztották el a vacsorát bevezetõ tojásételeket.
2650 I, XI | az övét, néhány csöppet a mozaik-padlóra löttyentve
2651 I, XI | az öreg énrám hallgatna, a kvád lányt választanám,
2652 I, XI | kedveskedni az asszonyoknak. A koisi átlátszó ruhákat most
2653 I, XI | ruhákat most már nemcsak a szabadéletû nõk viselik,
2654 I, XI | szabadéletû nõk viselik, hanem a szenátorok feleségei is.
2655 I, XI | beszélik, hogy rövidre vágatta a haját, és fiúruhában jár.
2656 I, XI | haját, és fiúruhában jár. A forumon a nép diadalmenetben
2657 I, XI | fiúruhában jár. A forumon a nép diadalmenetben vonultatott
2658 I, XI | vonultatott fel egy házaspárt, a férjnek az asszony huszonötödik
2659 I, XI | felesége volt és az asszonynak a férfi negyvenhatodik ura.
2660 I, XI | Theodora pedig lesütötte a szemét, és csak lopva mert
2661 I, XI | pillanatra megvonaglott a szája sarka, és tudta, hogy
2662 I, XI | hozakodott elõ. Nem elég, hogy a dögvész egész tartományokat
2663 I, XI | öngyilkosság is járványos lett a nyugati birodalomban. Egy
2664 I, XI | mivel õ ezt nem hitte el, a tiszt szeme láttára szíven
2665 I, XI | de azt már nem, hogy erre a tiszt szolgája is beleugrott
2666 I, XI | tiszt szolgája is beleugrott a Padusba. Öreg emberek, fiatal
2667 I, XI | Maholnap egyéb se marad a birodalomban, mint keresztény.~
2668 I, XI | esetét, akik nem hagyták el a falut a többivel.~- És a
2669 I, XI | akik nem hagyták el a falut a többivel.~- És a Dominus
2670 I, XI | a falut a többivel.~- És a Dominus nem húzatta fel
2671 I, XI | acsargott Galerius.~- Nem. A Dominus ruhát és kenyeret
2672 I, XI | hadonásztak, mikor bevonultunk. A kolomposukra ráismertem.~-
2673 I, XI | ráismertem.~- Érthetetlen - rázta a fejét Galerius. - A Dominus
2674 I, XI | rázta a fejét Galerius. - A Dominus a legbölcsebb ember
2675 I, XI | fejét Galerius. - A Dominus a legbölcsebb ember a világon,
2676 I, XI | Dominus a legbölcsebb ember a világon, és mégis vannak,
2677 I, XI | mégis vannak, akik be tudják a szemét kötni.~Maxentius
2678 I, XI | meghallotta, hogy Sincellus a Tages sógora.~- Akkor nincs
2679 I, XI | Tagest ismerem, az befûti a kemencét az istenteleneknek.
2680 I, XI | kemencét az istenteleneknek. A papra a Dominus is hallgat.~-
2681 I, XI | istenteleneknek. A papra a Dominus is hallgat.~- Az
2682 I, XI | Dominus is hallgat.~- Az a baj, hogy a Dominus már
2683 I, XI | hallgat.~- Az a baj, hogy a Dominus már öreg, ti pedig
2684 I, XI | Kerülni akarta Galeriusszal a veszedelmet. De a tacskó
2685 I, XI | Galeriusszal a veszedelmet. De a tacskó az asztal végén felbõszítette.~-
2686 I, XI | felbõszítette.~- Te lekéstél a politikáddal, öcsém. A születéseddel
2687 I, XI | lekéstél a politikáddal, öcsém. A születéseddel is elkéstél
2688 I, XI | volt az asztal alá inni a barbár törzsfõnököket.~Maxentius
2689 I, XI | hallgatást parancsolt neki a szemöldökével. Õ védte meg
2690 I, XI | szemöldökével. Õ védte meg a fiát.~- Az ököl sohase megy
2691 I, XI | Az ököl sohase megy ki a divatból, caesarom, s én
2692 I, XI | nagyon örülök neki, hogy a fiam tudja, mire való az
2693 I, XI | mindnyájunkból. Mihelyst a Dominus akarja. A tenyerén
2694 I, XI | Mihelyst a Dominus akarja. A tenyerén tart bennünket,
2695 I, XI | De akkor fordítja lefelé a tenyerét, mikor neki tetszik.
2696 I, XI | Ezer pályadíjat nyert már a hippodromban. Ha hazamegyek,
2697 I, XI | látom, máris megkedveltétek a versenyt, Galeriusom - vont
2698 I, XI | Arccal az égnek, háttal a társaságnak.~Az ajtónálló
2699 I, XI | Theodora zavarodottan állt föl a helyérõl.~- Mi történt? -
2700 I, XI | találják sehol.~- Ki az a Minervina? - figyelt föl
2701 I, XI | figyelt föl az augustus a nõi névre.~- A kis Faustának
2702 I, XI | augustus a nõi névre.~- A kis Faustának a dajkája.~
2703 I, XI | névre.~- A kis Faustának a dajkája.~Constantius a fiára
2704 I, XI | Faustának a dajkája.~Constantius a fiára nézett, aki lesütötte
2705 I, XI | fiára nézett, aki lesütötte a fejét. Maximianus pedig
2706 I, XI | ujjával.~- Dajka? Te-e!~A princepset elfutotta a méreg.
2707 I, XI | A princepset elfutotta a méreg. Megtaszította az
2708 I, XI | Megtaszította az asztalt.~- Én a te fiad vagyok! Mi nem vagyunk
2709 I, XI | nariákból szedegessük föl a babáinkat!~Olyan csönd támadt,
2710 I, XI | történt. Constantinus is csak a poharát lökte fel.~Maximianus
2711 I, XI | Maximianus sietett véget vetni a döbbenetes csöndnek. Magasra
2712 I, XI | csöndnek. Magasra emelte a poharát.~- A haza üdvére!~
2713 I, XI | Magasra emelte a poharát.~- A haza üdvére!~Aztán odafordult
2714 I, XI | odafordult az asszonyokhoz.~- Eh, a ti dolgotok, csináljátok.
2715 I, XI | Titanilla elmegy veled.~A caesarnénak azonban be kellett
2716 I, XI | Belekapaszkodott, mint a makrancos gyerek.~- Kottaboszt
2717 I, XI | Galeriushoz fordult.~- Caesar, a lányodat meg kell verni.
2718 I, XI | akkor nem kéretné magát.~A caesar ránézett a lányára.~-
2719 I, XI | magát.~A caesar ránézett a lányára.~- Teljesíted a
2720 I, XI | a lányára.~- Teljesíted a kívánságát. Érted?~Titanilla
2721 I, XI | egyetlen akarat volt, amelynek a vad nobilissima mindig szót
2722 I, XI | nobilissima mindig szót fogadott. A csordás-szemekkel nem lehetett
2723 I, XI | nem lehetett ellenkezni.~A szolgák felállították a
2724 I, XI | A szolgák felállították a padlón a kottaboszt. Õsi
2725 I, XI | szolgák felállították a padlón a kottaboszt. Õsi játék volt
2726 I, XI | játék volt ez, valamikor a pásztorok együgyû idõtöltése;
2727 I, XI | társaságok is fölkapták. A tivornyázók ezzel ellenõrizték
2728 I, XI | karos-mérleghez hasonlóan a két serpenyõ helyett két
2729 I, XI | helyett két ivó-csészével; a csészék egy-egy kis ércszobor
2730 I, XI | és Pszükhét ábrázoltak. A játék abban állt, hogy a
2731 I, XI | A játék abban állt, hogy a játékosok televették borral
2732 I, XI | játékosok televették borral a szájukat, s azt hátraszegett
2733 I, XI | hátraszegett nyakkal úgy köpték a magasba, hogy az egyik csészébe
2734 I, XI | hogy visszapattanásától a másik csésze a másik szobrot
2735 I, XI | visszapattanásától a másik csésze a másik szobrot üsse meg.~
2736 I, XI | szobrot üsse meg.~Maxentius a szokott szobrocskák helyett
2737 I, XI | tartotta Titanilla elé.~A Szerelem felhúzott íjat
2738 I, XI | Szerelem felhúzott íjat tartott a kezében, a Viszontszerelem
2739 I, XI | íjat tartott a kezében, a Viszontszerelem repesõn
2740 I, XI | el akar szállni - mondta a lány durcásan, s Anteroszt
2741 I, XI | durcásan, s Anteroszt állította a jobboldali csésze alá.~-
2742 I, XI | neked - csípett Maxentius a nobilissima karjába. - Nem
2743 I, XI | Bánom is én - rántotta el a lány a karját. - Ismerhetsz
2744 I, XI | én - rántotta el a lány a karját. - Ismerhetsz már,
2745 I, XI | Ha én nyerek, apád fizeti a veszteséget.~- Minerva öröklámpására
2746 I, XI | fiú, fizetek! - kapta föl a szót a caesar. - Galerius
2747 I, XI | fizetek! - kapta föl a szót a caesar. - Galerius mindenkinek
2748 I, XI | Galerius mindenkinek megfizet!~A hang már jócskán italos
2749 I, XI | felsõ bodrai látszottak. A lánynak nem volt idegen
2750 I, XI | lánynak nem volt idegen ez a kép. Kiskorában a tábori
2751 I, XI | idegen ez a kép. Kiskorában a tábori canabaek mocskos
2752 I, XI | rendesen közéjük szokta vágni a botját, mert azt tartotta
2753 I, XI | Kezdhetem? - nyúlt Maxentius a pohara után. - Akinek a
2754 I, XI | a pohara után. - Akinek a csészéje elõbb megtelik,
2755 I, XI | csészéje elõbb megtelik, az a gyõztes.~- Majd én kezdem! -
2756 I, XI | én kezdem! - kötözködött a lány. - Te úgyis elõbb készen
2757 I, XI | elõbb készen leszel, mert a te szádba több bor fér.~-
2758 I, XI | készen látni, gyönyörûm!~A lány dühösen nézett a princepsre,
2759 I, XI | gyönyörûm!~A lány dühösen nézett a princepsre, hirtelen kikapta
2760 I, XI | hirtelen kikapta kezébõl a poharat, kortyantott belõle,
2761 I, XI | ügyetlenséggel fecskendezte a bort a magasba. Nem a csészébe
2762 I, XI | ügyetlenséggel fecskendezte a bort a magasba. Nem a csészébe
2763 I, XI | fecskendezte a bort a magasba. Nem a csészébe hullott vissza,
2764 I, XI | csészébe hullott vissza, hanem a Maxentius fejére és vállára.~-
2765 I, XI | fejére és vállára.~- Ezután a számat tartom elé - rázta
2766 I, XI | rázta le magáról Maxentius a borgyöngyöket, és most már
2767 I, XI | borgyöngyöket, és most már a lány is elnevette magát.~
2768 I, XI | magát.~Lassanként megjött a kedve a játékhoz, különösen
2769 I, XI | Lassanként megjött a kedve a játékhoz, különösen mikor
2770 I, XI | néhányszor sikerült betalálnia a csészébe. Közben azonban
2771 I, XI | izgatottabb hangot elfogott a füle. Különösen az apjáét.~
2772 I, XI | apjáét.~Az istentelenek... A haza ellenségei... Semmi
2773 I, XI | De fiastól... Kiirtani... A birodalom elõbbrevaló, mint
2774 I, XI | birodalom elõbbrevaló, mint a császár... A polgár mind
2775 I, XI | elõbbrevaló, mint a császár... A polgár mind csõcselék...
2776 I, XI | háborút, háborút!... Csak akié a hadsereg... Tagesre kell
2777 I, XI | Tagesre kell bízni... csak a régi erkölcsök... ha mi
2778 I, XI | Nagyon összetartottak már. A félrecsúszott parókájú fej
2779 I, XI | rábicsaklott az óriás vállára. A caesar megölelte az augustust.
2780 I, XI | augustus nagyokat cuppantott a caesar csattanó-piros arcára.
2781 I, XI | arcára. Titanillát rázta a nevetés, ahogy rájuk nézett.
2782 I, XI | Csókot dobott neki, de a caesar nem nézett oda. Kiáltani
2783 I, XI | kedveset, de nem fordult a nyelve. Megindult felé,
2784 I, XI | akarta kérni, hogy kapja a karjára, és emelje fel olyan
2785 I, XI | magasra, ahonnan már eléri a holdat, õ majd letépi, és
2786 I, XI | nagyanyához, és beledobja a kútba, hogy ne ijesztgesse
2787 I, XI | hogy ne ijesztgesse többet.~A második lépésnél mintha
2788 I, XI | kibicsaklott volna alóla a lába. Nekitántorodott Maxentiusnak.~-
2789 I, XI | fiú? - dadogta. - Mutasd a kezed. Most is olyan puha?
2790 I, XI | Most is olyan puha? Nézem a hajad?~Maxentius széket
2791 I, XI | ide nézz!~Fenékig ürítette a tele poharat, mind a két
2792 I, XI | ürítette a tele poharat, mind a két képe kiduzzadt a bortól.
2793 I, XI | mind a két képe kiduzzadt a bortól. Aztán fölfelé fordította
2794 I, XI | sugárban lövellte fölfelé a bort, olyan ügyesen, hogy
2795 I, XI | ügyesen, hogy egy csöppig a csészébe hullott vissza.
2796 I, XI | csészébe hullott vissza. A színig telt csésze lerántotta
2797 I, XI | színig telt csésze lerántotta a mérlegkart, rázuhant a szobrocska
2798 I, XI | lerántotta a mérlegkart, rázuhant a szobrocska fejére, Erosz
2799 I, XI | Erosz kezébõl kiröppent a nyíl, és csengve ütõdött
2800 I, XI | bele az Anterosz-szoborba. A szívnek megfelelõ helyen
2801 I, XI | kis gödröcskébe fúródott a nyíl hegye, s a szobor összecsapta
2802 I, XI | fúródott a nyíl hegye, s a szobor összecsapta két karját,
2803 I, XI | mélyebbre akarná beletaszítani a szerelemisten gyilkos fegyverét.~-
2804 I, XI | tekintett oda Galerius a csendülésre, és fölemelt
2805 I, XI | lépett oda Maxentius a nobilissimához. Átfogta
2806 I, XI | nobilissimához. Átfogta a derekát, s inkább vitte,
2807 I, XI | Galerius nevetve fordult oda a bóbiskoló Maximianushoz.~-
2808 I, XI | bóbiskoló Maximianushoz.~- A fiad nem egészen Parisz,
2809 I, XI | Parisz, de nézd meg ezt a lányt, hát nem érdemelné
2810 I, XI | szemmel, és megcsókolta a lányt jobb és bal arcán. -
2811 I, XI | Ez az apa csókja. Ez a szövetséges csókja.~A lány
2812 I, XI | Ez a szövetséges csókja.~A lány bambán nézett, aztán
2813 I, XI | bambán nézett, aztán lehunyta a szemét. Mire rászorította
2814 I, XI | rászorította pióca-száját a princeps, akkorára már aludt.
2815 I, XI | Maxentius hordozószékért tapsolt a rabszolgáknak, de Galerius
2816 I, XI | takargatva õ vitte haza a karján a nobilissimát. Az
2817 I, XI | takargatva õ vitte haza a karján a nobilissimát. Az ég bíborfüggönyei
2818 I, XI | alatt már elveszegettek a csillagok, csak a Venus
2819 I, XI | elveszegettek a csillagok, csak a Venus ezüst mosolya nevetett
2820 I, XI | Venus ezüst mosolya nevetett a világra.~
2821 I, XII | XII.~Valeriát a császárné gynaeceumáig kísérték
2822 I, XII | princeps fölhasználta azt a pillanatot, amikor mostohája
2823 I, XII | amikor mostohája elbúcsúzott a császár lányától. Odasúgott
2824 I, XII | Hajnalra mi is ott leszünk.~A fehér caesar csöndes szomorúsággal
2825 I, XII | feleségem, és én jó ura vagyok a második feleségemnek. De
2826 I, XII | második feleségemnek. De a sírban az elsõ feleségemmel
2827 I, XII | együtt aludni.~Pár perc múlva a princeps már úti köpönyegben
2828 I, XII | úti köpönyegben lépett ki a szent palota oldalkapuján.
2829 I, XII | lóháton.~- Minervina?~- A gyülekezetben vár ránk,
2830 I, XII | uram. Imával erõsíti magát a nehéz útra.~A lány is lóháton
2831 I, XII | erõsíti magát a nehéz útra.~A lány is lóháton várakozott
2832 I, XII | is lóháton várakozott már a Singon utcai bazilika árnyékában.
2833 I, XII | utcai bazilika árnyékában. A ló kantárát egy szolgaféle,
2834 I, XII | derekú öregember fogta.~- Ülj a hátam mögé, atyám - nyújtotta
2835 I, XII | atyám - nyújtotta neki a kezét Minervianus.~- Ki
2836 I, XII | Minervianus.~- Ki az? - kérdezte a princeps.~- Anthimus, az
2837 I, XII | rövidebb úton vezessen. Nyílt a kapu, fekete köpönyeges,
2838 I, XII | embert eresztettek ki rajta. A csuklya az arcára volt húzva,
2839 I, XII | arcára volt húzva, csak a szakállal összefolyó bajusz
2840 I, XII | fehérlett ki alóla. Látszott a tartásán is, hogy se nem
2841 I, XII | nyugtatta meg Minervianus a princepset.~Õ elõre lovagolt
2842 I, XII | lovagolt az útmutatóval, a csuklyás utolsónak maradt,
2843 I, XII | utolsónak maradt, közrevették a szorosan egymás mellett
2844 I, XII | mellett lovagló két fiatalt. A város határán túl megeresztették
2845 I, XII | határán túl megeresztették a kantárt, de azért már világosodott
2846 I, XII | beértek az elhagyott faluba. A rongyosok háza elõtt leugrott
2847 I, XII | mögül, és kétfelé taszította a rossz kaput.~- Isten angyalai
2848 I, XII | elõttetek! - hajtotta meg magát a fiatalok elõtt. - Jobbra
2849 I, XII | fészerszerû épületbe léptek be a fiatalok. Egyik sarkában
2850 I, XII | gyertya és koponya közt a falnak támasztott fakereszt.
2851 I, XII | Anyám! - kiáltotta el magát a princeps.~A fehér hajú asszony
2852 I, XII | kiáltotta el magát a princeps.~A fehér hajú asszony meg se
2853 I, XII | asszony meg se rezzent. Nézte a keresztet sugárzó szemmel,
2854 I, XII | szemmel, aztán háromszor a mellére ütött, és lehajtotta
2855 I, XII | mellére ütött, és lehajtotta a fejét, két kezét pedig összekulcsolta.~-
2856 I, XII | hogy Constantinus jobbját a két keze közé kulcsolta.~
2857 I, XII | két keze közé kulcsolta.~A princeps türelmesen várt.
2858 I, XII | kellett sokáig várakoznia. A fehér asszony keresztet
2859 I, XII | könnyedén, kezébe vette a gyertyát, és rávilágított
2860 I, XII | gyertyát, és rávilágított vele a princepsre. A gyertya õt
2861 I, XII | rávilágított vele a princepsre. A gyertya õt magát is megvilágította.
2862 I, XII | caesar eltaszított felesége, a fekete fátyollal letakart,
2863 I, XII | dásra született.~- Te vagy a caesar fia? - kérdezte,
2864 I, XII | s nem sok melegség volt a hangjában. Csak amint a
2865 I, XII | a hangjában. Csak amint a homlokán kezdve elkezdte
2866 I, XII | és szájával, engedett föl a fagyossága.~- A homlokod
2867 I, XII | engedett föl a fagyossága.~- A homlokod az övé, de a hajad
2868 I, XII | A homlokod az övé, de a hajad meg a szemöldököd
2869 I, XII | homlokod az övé, de a hajad meg a szemöldököd az enyém. Hát
2870 I, XII | szemöldököd az enyém. Hát ez a nagy kerek szem? Ez is olyan
2871 I, XII | valamikor! Nagy bûn! Hát a szád? Nem olyan keskeny,
2872 I, XII | Most már nem kellett neki a gyertya, odanyújtotta Minervinának.
2873 I, XII | odanyújtotta Minervinának. Most már a kigyulladt anyaszív nézte
2874 I, XII | kigyulladt anyaszív nézte a princepset, hol sírva, hol
2875 I, XII | bontakozott ki karjaiból a princeps, és átölelte a
2876 I, XII | a princeps, és átölelte a lány vállát -, nézd, nemcsak
2877 I, XII | neked.~Helena odafordult a lányhoz, aki a vizsgálódó
2878 I, XII | odafordult a lányhoz, aki a vizsgálódó tekintet elõtt
2879 I, XII | akaratlanul meghajlította a térdét. A fehér asszony
2880 I, XII | meghajlította a térdét. A fehér asszony nem mondta
2881 I, XII | tudtál tisztának maradni a császár udvarában? El tudtál
2882 I, XII | undok örömöktõl, amikkel a Sátán megkísértett?~Minervina
2883 I, XII | Minervina bátran nézett a vallató szemekbe.~- Kérdezd
2884 I, XII | szemekbe.~- Kérdezd meg a fiadat, úrnõm.~- Szereted
2885 I, XII | fiadat, úrnõm.~- Szereted a fiamat?~A hangban annyi
2886 I, XII | úrnõm.~- Szereted a fiamat?~A hangban annyi gyöngédség
2887 I, XII | annyi gyöngédség volt, hogy a lány át merte ölelni a fehér
2888 I, XII | hogy a lány át merte ölelni a fehér asszony térdeit, és
2889 I, XII | Anyám! - tört föl belõle a sírás.~Most Helena ereszkedett
2890 I, XII | ereszkedett térdre, és fölemelte a lány állát, úgy beszélt
2891 I, XII | eltaszít magától? Megtartod a hitet? Akkor is, ha õ hitszegõ
2892 I, XII | Fölugrott, és megragadta a princeps karját.~- Neked
2893 I, XII | hóhérpallossal ijesztget a Sátán, akár a világ minden
2894 I, XII | ijesztget a Sátán, akár a világ minden hatalmát és
2895 I, XII | és dicsõségét ígéri neked a Nebo hegyérõl! Gondolj arra,
2896 I, XII | anyád szenvedett!~Kibuggyant a könnye, letörölte, aztán
2897 I, XII | megoltalmazni. Az én istenem a te istened! Mindnyájunk
2898 I, XII | istened! Mindnyájunk istene, a tied is, fiam!~Constantinus
2899 I, XII | Constantinus zavarodottan vonogatta a vállát. Nem sokat törte
2900 I, XII | vállát. Nem sokat törte magát a régi istenek után, de nem
2901 I, XII | Szeretett Tükhére bízni mindent, a Sorsra, akinek szobrocskája
2902 I, XII | akinek szobrocskája most is a nyakában lógott.~- Én türelmes
2903 I, XII | mondta Helena méltósággal. - A mi istenünk is türelmes.
2904 I, XII | fehér fejérõl hátravetvén a csuklyát. Derült arcú, tiszta
2905 I, XII | addig keresztülesni, míg a võlegény átemeli a menyasszonyt
2906 I, XII | míg a võlegény átemeli a menyasszonyt háza küszöbén,
2907 I, XII | háza küszöbén, és ráállítja a frissen nyúzott báránybõrre.
2908 I, XII | kik jönnek még segítségére a különös papnak, akit püspöknek
2909 I, XII | nincsen semmi papi cifrasága.~A papot csak a görbe hátú
2910 I, XII | cifrasága.~A papot csak a görbe hátú követte egy nála
2911 I, XII | semmi hókuszpókuszt, amitõl a princeps félt. Jobb kezével
2912 I, XII | megfogta az õ kezét, baljával a lányét, s megkérdezte Constantinust:~-
2913 I, XII | Constantinust:~- Szereted ezt a lányt, akit Minervinának
2914 I, XII | Minervinának hívnak?~Aztán a lánytól kérdezte meg, hogy
2915 I, XII | meg, hogy szereti-e azt a férfit, akit Constantinusnak
2916 I, XII | mondott, akkor egymásba tette a kezüket, s az összekulcsolt
2917 I, XII | és az õ egyszülött fia, a mi Urunk Jézus Krisztus!~
2918 I, XII | Urunk Jézus Krisztus!~Mire a nap fölkelt, a princeps
2919 I, XII | Krisztus!~Mire a nap fölkelt, a princeps felesége és anyja
2920 I, XII | anyja már útban voltak azon a nem sokat járt úton, amely
2921 I, XII | megkerülésével vezetett a tenger felé. Addig öszvérháton
2922 I, XII | keresztény volt. Anthimus, a görbe presbiter kísérte
2923 I, XII | presbiter kísérte õket.~A princeps visszalovagolt
2924 I, XII | princeps visszalovagolt a szent palotába, többet gondolva
2925 I, XII | kísérték Helena fiát. Mind a kettõnek mozgott az ajka,
2926 I, XII | Istennek adtak hálát, aki a császári családból támasztott
2927 I, XIII | megesett már vele, hogy a bor gõze megszédítette,
2928 I, XIII | érzett miatta. Szerette a könnyû mámort, a mosolygó
2929 I, XIII | Szerette a könnyû mámort, a mosolygó arcokat, a gondtalan
2930 I, XIII | mámort, a mosolygó arcokat, a gondtalan nevetéseket, azokat
2931 I, XIII | hagytak törést se az arcon, se a szívben.~Nézte magát a kerek
2932 I, XIII | se a szívben.~Nézte magát a kerek tükörben, és nem találta
2933 I, XIII | tükörben, és nem találta a tivornyának semmi nyomát
2934 I, XIII | tivornyának semmi nyomát az arcán. A bõre fehér volt és friss,
2935 I, XIII | bõre fehér volt és friss, a szeme fényes és kipihent.
2936 I, XIII | szeme fényes és kipihent. A szívét is üresnek érezte,
2937 I, XIII | alvó, mély kútnak érezni a szívét, amelybe csak a nap
2938 I, XIII | érezni a szívét, amelybe csak a nap süt be, s úgy megtölti
2939 I, XIII | hogy szíve kútjában annak a komoly képét látja. De mostanában
2940 I, XIII | csak olyankor jutott eszébe a perzsa, ha látta. Mikor
2941 I, XIII | Igen, mikor Quintiportól a virágot kapta. Quintipor.
2942 I, XIII | Gránátvirág. Merne fogadni, hogy a sötétben is elvörösödött
2943 I, XIII | is elvörösödött az este a rabszolga, amikor odasúgta
2944 I, XIII | neki, hogy ezután ez lesz a neve. De csakugyan olyan
2945 I, XIII | olyan halvány rózsaszín a szája. Ártatlan száj. A
2946 I, XIII | a szája. Ártatlan száj. A szeme is olyan tiszta gyerekszem.
2947 I, XIII | gyerekszem. Megint elõvette a tükrét, és egy kicsit fanyarul
2948 I, XIII | szája.~Nehéz lépések döngtek a folyosón. Galerius csapta
2949 I, XIII | fekete csordás-szeme tüzelt a megelégedettségtõl.~- Légy
2950 I, XIII | augustella - harsogott rá a lányára. - Hát elbántunk
2951 I, XIII | mi?~Titanillának elállt a lélegzete. Egyszerre eszébe
2952 I, XIII | Egyszerre eszébe jutott a kottabosz, és megelevenedtek
2953 I, XIII | és megelevenedtek elõtte a vacsora hangjai, színei,
2954 I, XIII | addig, míg nekitántorodott a princepsnek. A többire nem
2955 I, XIII | nekitántorodott a princepsnek. A többire nem emlékezett,
2956 I, XIII | szavaitól hamar eltakarodott a köd.~- Nemhiába titán az
2957 I, XIII | összeesküvésre. Hallotta a suttogásokat, a fenyegetõzéseket
2958 I, XIII | Hallotta a suttogásokat, a fenyegetõzéseket és fogadkozásokat.~-
2959 I, XIII | hirtelen -, mért gyûlölöd te a Dominust?~Ezelõtt soha nem
2960 I, XIII | Most, hogy eldöntötték a sorsát, a dac és kétségbeesés
2961 I, XIII | hogy eldöntötték a sorsát, a dac és kétségbeesés vakmerõvé
2962 I, XIII | Galerius rámeresztette a szemét a lányra.~- Hogy
2963 I, XIII | Galerius rámeresztette a szemét a lányra.~- Hogy jut ilyen
2964 I, XIII | Hogy jut ilyen az eszedbe? A Dominus öreg lett és tehetetlen.
2965 I, XIII | Sajnálom is, kár érte, hogy a Flaviusok megrontották.
2966 I, XIII | esztendeig, azt nem bánom. De a fõistentelent minden ivadékostul
2967 I, XIII | az öklömmel verem agyon.~A takarón hevert a súlyos
2968 I, XIII | agyon.~A takarón hevert a súlyos ezüstkorong, Titanilla
2969 I, XIII | mint egy mandulapogácsát. A lány most már elhitte, amit
2970 I, XIII | erejérõl. Csordáskorában a legbõszebb bikát is megszelídítette.
2971 I, XIII | megszelídítette. Úgy, hogy megkapta a két szarvát, és kicsavarta
2972 I, XIII | két szarvát, és kicsavarta a nyakát. Lovak patáját a
2973 I, XIII | a nyakát. Lovak patáját a két ujjával feszítette le
2974 I, XIII | eddig mindig azt hitte, hogy a szemével csinált mindent.~
2975 I, XIII | dolgokért. Megsimogatta a kezét.~- Bántottak apám?~
2976 I, XIII | kezét.~- Bántottak apám?~A vállát kapta meg a lánynak.
2977 I, XIII | apám?~A vállát kapta meg a lánynak. Ha az ujjait szorítja
2978 I, XIII | úgy meg, kicsordul belõlük a vér. A hangja üvöltés volt.~-
2979 I, XIII | kicsordul belõlük a vér. A hangja üvöltés volt.~- Bántottak?
2980 I, XIII | az is eszébe jutott, hogy a dajkája azt mondta egyszer,
2981 I, XIII | egyszer, annak kivágják a nyelvét, aki arról beszél.
2982 I, XIII | beszél. Azt hitte, tréfa, de a csaták nem érdekelték, nem
2983 I, XIII | mintha nem emlékezne. De a hátam mögött mindenki azon
2984 I, XIII | mögött mindenki azon röhög. A legutolsó katonám is leköp
2985 I, XIII | érte. Nem emlékszel, mi?~A lány torkára tette a kezét.
2986 I, XIII | mi?~A lány torkára tette a kezét. Az érezte a rettentõ
2987 I, XIII | tette a kezét. Az érezte a rettentõ ujjak hegyében
2988 I, XIII | rettentõ ujjak hegyében a megveszekedett vér lüktetését.
2989 I, XIII | annyira apja lánya, hogy a pillája se rebbent.~- Inkább
2990 I, XIII | pillája se rebbent.~- Inkább a te fojtogatásod, mint a
2991 I, XIII | a te fojtogatásod, mint a Maxentius ölelése - mondta
2992 I, XIII | fagyosan.~- Eh - kapta el a kezét dühösen -, hát nem
2993 I, XIII | szó, hanem Maximianusról. A fián keresztül akarom a
2994 I, XIII | A fián keresztül akarom a markomba tartani. Vagy azt
2995 I, XIII | el? Biztosra veszem, hogy a te kedvedért mind a két
2996 I, XIII | hogy a te kedvedért mind a két latriunkuláját bele
2997 I, XIII | fojtatja az Orontészba.~A lány szemét lefogta az utálat.
2998 I, XIII | szemét lefogta az utálat. A caesar lecsillapodva járkált
2999 I, XIII | lecsillapodva járkált le s fel a szobában.~- Ide hallgass.
3000 I, XIII | történt. Négy fronton lángolt a háború, neki a perzsa hadszíntér
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8500 | 8501-9000 | 9001-9500 | 9501-9910 |