Rész, Fejezet

3001       I,  XIII   |              fronton lángolt a háború, neki a perzsa hadszíntér jutott.
3002       I,  XIII   |                     Nem sokkal azelõtt, még a nagy anarchia idején, tönkreverte
3003       I,  XIII   |                anarchia idején, tönkreverte a római légiókat, elfogta
3004       I,  XIII   |                      Nemcsak hadi érdek, de a római büszkeség is követelte
3005       I,  XIII   |                római büszkeség is követelte a gyalázatos tett megtorlását.
3006       I,  XIII   |                gyalázatos tett megtorlását. A döntõ csata elõtt való este
3007       I,  XIII   |                 elõtt való este megérkezett a táborba Diocletianus, aki
3008       I,  XIII   |                      Constantius kevesellte a római haderõt, s azt tanácsolta
3009       I,  XIII   |         erõsítéseket, ne vigye mészárszékre a rendelkezésére álló légiókat.
3010       I,  XIII   |                     légiókat. Õ tiltakozott a beavatkozás ellen, s mivel
3011       I,  XIII   |                  reggel nekivágott hadaival a sivatagnak. A gyõzelem biztos
3012       I,  XIII   |           nekivágott hadaival a sivatagnak. A gyõzelem biztos is lett
3013       I,  XIII   |                edzett légiókat vezetett, de a bennszülött útmutatók a
3014       I,  XIII   |                     a bennszülött útmutatók a sah zsoldjában álltak, félrevezették
3015       I,  XIII   |            zsoldjában álltak, félrevezették a légiókat, a perzsák kelepcéjébe
3016       I,  XIII   |                   félrevezették a légiókat, a perzsák kelepcéjébe vitték,
3017       I,  XIII   |               perzsák kelepcéjébe vitték, s a rómaiak kegyetlen vereséget
3018       I,  XIII   |              évszázadokkal azelõtt Crassus, a triumvir életét vesztette.
3019       I,  XIII   |                  triumvir életét vesztette. A csatavesztés azonban csak
3020       I,  XIII   |                 emberveszteséget jelentett, a sah nem ment át támadásba,
3021       I,  XIII   |                   Constantiusszal, s nekem, a római birodalom caesarának
3022       I,  XIII   |               kétezer lépést kellett futnom a kocsi után, mint egy rabszolgának!
3023       I,  XIII   |                     bíborpalástban, fejemen a caesari koszorúval! A megmaradt
3024       I,  XIII   |               fejemen a caesari koszorúval! A megmaradt légiók szeme láttára!~
3025       I,  XIII   |                  apádnak Carrhae?~Kiszaladt a szobából, s egy elfakult
3026       I,  XIII   |                    tért vissza.~- Látod, ez a carrhaei cipõ! - vágta földhöz
3027       I,  XIII   |                     bíborszíne! Mindenkinek a vérébe gázolok vele, aki
3028       I,  XIII   |                    gázolok vele, aki részes a gyalázatomban! Constantiuséba,
3029       I,  XIII   |          gyalázatomban! Constantiuséba, aki a tanácsot adta Dioclesnek.
3030       I,  XIII   |                   tanácsot adta Dioclesnek. A fattyakéba, mert azokban
3031       I,  XIII   |                     az öreg Diocles befogja a szemét. De azt nem éri meg!
3032       I,  XIII   |                   azt nem éri meg! Akkorára a magját is kiirtjuk az istentelenek­
3033       I,  XIII   |               istentelenek­nek, s az utolsó a sápadt pofájú lesz. Ezzel
3034       I,  XIII   |                 ujjammal szorítom ki belõle a párát, s dögtetemét kétezer
3035       I,  XIII   |                    kétezer lépésnyire húzom a kocsim után a porban a légiók
3036       I,  XIII   |              lépésnyire húzom a kocsim után a porban a légiók szeme láttára!~
3037       I,  XIII   |                húzom a kocsim után a porban a légiók szeme láttára!~Patakzó
3038       I,  XIII   |                  láttára!~Patakzó verejtéke a bíbort is átnedvesítette
3039       I,  XIII   |             átnedvesítette rajta. Titanilla a hálóköntöse ujjával törülgette
3040       I,  XIII   |                   Tudod most már, mért kell a Titánnak összefogni Herculessel?~-
3041       I,  XIII   |                        Tudom, apám - mondta a lány csendesen, és mindkét
3042       I,  XIII   |                  mindkét kezét rászorította a szívére.~Trulla tipegett
3043       I,  XIII   |                 szívére.~Trulla tipegett be a szobába, újabb kísérletet
3044       I,  XIII   |                Örömében mindjárt piros lesz a sápadt babácska, ha ezt
3045       I,  XIII   |                      Trullám? - fordult oda a lány.~Megkönnyebbedett,
3046       I,  XIII   |                        Mivel szokott otthon a drága Romula nagymama az
3047       I,  XIII   |               Vajalja - fodorodott mosolyra a lány sápadt szája.~Galerius
3048       I,  XIII   |               vágott.~- Parasztka! Még ezen a napon is! Mikor a nyertest
3049       I,  XIII   |                  Még ezen a napon is! Mikor a nyertest várja!~Aranypálcás
3050       I,  XIII   |               Maxentiust jelentette. Tages, a haruspexek és augurok tisztelendõ
3051       I,  XIII   |            Sincellus, az orvos jelentek meg a szentséges úr parancsolatára.~
3052       I,  XIV    |                                        XIV.~A szent consistorium utolsó
3053       I,  XIV    |              ülésére készültek. Négy szolga a tanácskozóterem mozaikját
3054       I,  XIV    |                 pedig iratokat rendezgetett a császár dolgozószobájában.
3055       I,  XIV    |                   egyre jobban ránehezedett a magánosság. A nobilissimát
3056       I,  XIV    |                  ránehezedett a magánosság. A nobilissimát nem látta azóta,
3057       I,  XIV    |                     gránátvirágnak csúfolta a praefectura tetején. Rég
3058       I,  XIV    |            unatkozik. Õ se ér rá unatkozni, a császár állandóan lefoglalja,
3059       I,  XIV    |                     sokszor eszébe jut neki a nobilissima. Lehet, azért
3060       I,  XIV    |                      Salonába rendelte õket a Dominus, s kicsit rosszul
3061       I,  XIV    |                   gondját rég kivetették is a nyakukból, s egy kicsit
3062       I,  XIV    |                  egész életükre elszakadnak a fiuktól. Vagy õ is csak
3063       I,  XIV    |             sivatagában? Még ismerõse sincs a rhetoron kívül, akit néha
3064       I,  XIV    |                     akit néha magához hívat a császár, uralkodása történetét
3065       I,  XIV    |           történetét akarja vele megíratni. A magakorú fiatalok társaságát
3066       I,  XIV    |                 kívánja, s úgy vette észre, a Dominusnak nem is volna
3067       I,  XIV    |               hozzávalók. Faggatnák azokról a dolgokról, amelyekrõl az
3068       I,  XIV    |              hallgatni kell mindenki elõtt. A legkisebb államtitok is
3069       I,  XIV    |             Quintipor ekkor föladta magának a kérdést, hogy benne mért
3070       I,  XIV    |              kérdést, hogy benne mért bízik a mindenkivel szemben zárkózott
3071       I,  XIV    |                   de nem sokáig törte rajta a fejét. Nem bánta volna,
3072       I,  XIV    |                    bízik benne olyan nagyon a Dominus, aki mindig elmondta
3073       I,  XIV    |                  végeztek és mire készülnek a szent consistoriumban. Annyit
3074       I,  XIV    |                  nagyon mulatságos dolog, s a szent memória õrének sok
3075       I,  XIV    |                  Egyszer meg is ijedt, mert a császár észrevette rajta,
3076       I,  XIV    |                 hogy nála nem jó helyen van a szent memória. Dicsérte
3077       I,  XIV    |                   új törvényeket, amelyeket a fényûzés ellen hoztak, és
3078       I,  XIV    |               magyarázta Quintipornak, hogy a birodalmat csak a takarékosság
3079       I,  XIV    |                      hogy a birodalmat csak a takarékosság mentheti meg.
3080       I,  XIV    |                    egy írásból, és ránézett a magisterre, hogy el van-e
3081       I,  XIV    |                      hogy el van-e képedve. A magister azonban helyeslést
3082       I,  XIV    |                      kérdezte elcsodálkozva a császár. - Szájpirosítóért?~
3083       I,  XIV    |          Szájpirosítóért?~Akkor vette észre a fiú zavaros szemein, hogy
3084       I,  XIV    |                 helyeselt, csak elbóbiskolt a birodalom közgazdasági viszonyain.
3085       I,  XIV    |                     hirtelen kiment az álom a szemébõl. Felugrott és felelt.~-
3086       I,  XIV    |                     és felelt.~- Nem, uram. A piros szájak drágák.~A császár
3087       I,  XIV    |                      A piros szájak drágák.~A császár ránézett, és aludni
3088       I,  XIV    |                 pirongató szó nélkül. Abból a nagy szigorból, amitõl elõre
3089       I,  XIV    |                      nem tapasztalt semmit. A császárt nem látta olyan
3090       I,  XIV    |                     beszédes, mint Bion, és a birodalom ügyein kívül nem
3091       I,  XIV    |            Hellászról is beszéltetett vele, a városokról, amelyeket látott,
3092       I,  XIV    |               dolgozószobájában kapta be, s a fiú, akinek celláját a maga
3093       I,  XIV    |                    s a fiú, akinek celláját a maga szomszédságában rendeztette
3094       I,  XIV    |               császárnak, aki elõtt nemcsak a hét nagyméltóságú illustris
3095       I,  XIV    |                csúszott térden, hanem maguk a szentségesek is meglapultak.
3096       I,  XIV    |            meglapultak. Egyszer látta, hogy a vézna kis öregember elõtt
3097       I,  XIV    |            öregember elõtt Galerius caesar, a vad szemû óriás is úgy meghunyászkodott,
3098       I,  XIV    |          iskolásgyerek. Õ maga már nem félt a császártól, de valami szorongást
3099       I,  XIV    |                   egész világ az övé volna. A világ uráról az az érzése
3100       I,  XIV    |                    majdnem olyan egyedül él a világban, mint õ. Hogy honnan
3101       I,  XIV    |                    volna megmondani. Hiszen a császár sohasem beszélt
3102       I,  XIV    |                 sohasem beszélt magáról, se a környezetérõl, arca mindig
3103       I,  XIV    |             Quintipor rosszkedvûnek találta a Dominust. Szótlan fejbólintással
3104       I,  XIV    |              Szótlan fejbólintással fogadta a köszöntését, és párszor
3105       I,  XIV    |          köszöntését, és párszor végigmenve a szobán, rövid parancsot
3106       I,  XIV    |                     rövid parancsot diktált a magisternek. Továbbítás
3107       I,  XIV    |                   Továbbítás végett tudatta a praepositusszal, hogy a
3108       I,  XIV    |                     a praepositusszal, hogy a szent consistoriumnak eznapi
3109       I,  XIV    |           consistoriumnak eznapi záróülésén a társuralkodókon és a hét
3110       I,  XIV    |             záróülésén a társuralkodókon és a hét miniszteren kívül senkit
3111       I,  XIV    |                   aláírt paranccsal magának a titkárnak kellett a praepositushoz
3112       I,  XIV    |                 magának a titkárnak kellett a praepositushoz menni, s
3113       I,  XIV    |                     praepositushoz menni, s a császár egyedül maradt,
3114       I,  XIV    |                     császár egyedül maradt, a gonddal, amely az imént
3115       I,  XIV    |                     váratlanul szállta meg.~A császár a napot mindig azzal
3116       I,  XIV    |           váratlanul szállta meg.~A császár a napot mindig azzal kezdte,
3117       I,  XIV    |                  hanem mint legfõbb pap is, a római birodalom pontifex
3118       I,  XIV    |                   pontifex maximusa. Azután a bélnézõk, s ha úton volt,
3119       I,  XIV    |                     volt, vagy hadban járt, a madárjósok által jeleket
3120       I,  XIV    |                szerencsétlennek ígérkezik-e a nap. Az utóbbi esetben tartózkodott
3121       I,  XIV    |           tulajdonította, hogy az edictumot a naptárfigyelõ papok elnézésébõl
3122       I,  XIV    |               elnézésébõl baljóslatú napon, a cannaei csata évfordulóján
3123       I,  XIV    |                  adta ki. Természetes, hogy a koronatanács ülései elõtt
3124       I,  XIV    |               mutattatott be Tagesszel, aki a leölt állat zsigereinek
3125       I,  XIV    |                 istenek hangulatáról.~Eddig a szent consistoriumnak minden
3126       I,  XIV    |                 ülése elõtt kedvezõk voltak a jelek, ma azonban Tages
3127       I,  XIV    |                    Tages leverten lépett ki a függönyök mögül, ahová az
3128       I,  XIV    |                     áldozat bemutatása után a bélnézõk testülete bevonult.
3129       I,  XIV    |                Fekete pálcájával rámutatott a rezgõ, párolgó borjúbelekre,
3130       I,  XIV    |         neheztelésüket tudatják. Kegyeskedj a magad szemével meg­tekinteni,
3131       I,  XIV    |                szemével meg­tekinteni, hogy a belek lyukacsosak, s a máj
3132       I,  XIV    |                 hogy a belek lyukacsosak, s a máj belsõ karéja hiányzik.~
3133       I,  XIV    |                   az áldozó papok kése alá. A császár nyugodtan rendelkezett.~-
3134       I,  XIV    |               neheztelésük okát.~Tages újra a függönyök mögé vonult papjaival,
3135       I,  XIV    |            függönyök mögé vonult papjaival, a császár pedig uralkodótársaival
3136       I,  XIV    |                amely fölött még szállongott a tömjén és a megégetett húsdarabok
3137       I,  XIV    |                     szállongott a tömjén és a megégetett húsdarabok füstje.~
3138       I,  XIV    |              húsdarabok füstje.~Kisvártatva a fõjós már jelentette az
3139       I,  XIV    |                    Óvatosan beszélt, s csak a császár sürgetõ intése után
3140       I,  XIV    |                    babonás jeleket viselnek a ruhájuk alatt az õ idegen
3141       I,  XIV    |                   gyûlöli az õsi isteneket.~A császár a gyülekezet felé
3142       I,  XIV    |                    õsi isteneket.~A császár a gyülekezet felé fordult.~-
3143       I,  XIV    |                  legszentebb úr - borult le a két udvari ember.~A császár
3144       I,  XIV    |               borult le a két udvari ember.~A császár az ajtóra mutatott.~-
3145       I,  XIV    |                   gondoskodj új áldozatról!~A fõpap kissé csalódottan
3146       I,  XIV    |          helytartóik aznap határozni fognak a világ sorsáról.~Diocletianust
3147       I,  XIV    |                     mégis elkedvetlenítette a dolog. Éppen erre az utolsó
3148       I,  XIV    |                      hogy tökéletessé tegye a birodalom belsõ békéjét.
3149       I,  XIV    |                      Nem sokat tudott ugyan a keresztények istenérõl,
3150       I,  XIV    |                 méltó arra, hogy befogadják a többiek közé. Sok minden
3151       I,  XIV    |                összejátszott abban, hogy ez a gondolat megfoganjon a lelkében.
3152       I,  XIV    |                   ez a gondolat megfoganjon a lelkében. A csíráját talán
3153       I,  XIV    |                     megfoganjon a lelkében. A csíráját talán Maximianus
3154       I,  XIV    |                    el, mikor megborzongatta a thébai légió történetével.
3155       I,  XIV    |                     voltak borítva, ameddig a szem ellátott. De azok a
3156       I,  XIV    |                    a szem ellátott. De azok a katonák azért haltak meg,
3157       I,  XIV    |              parancsolta nekik, aki fizette a zsoldot, és villogtatta
3158       I,  XIV    |                     zsoldot, és villogtatta a pallost. Nem is volt biztos
3159       I,  XIV    |                 pallost. Nem is volt biztos a haláluk, csak kockáztak
3160       I,  XIV    |                  életükre egyenlõ eséllyel. A thébaiak biztos halálba
3161       I,  XIV    |                  hogy ez az új isten tiltja a gyûlöletet, s lassanként
3162       I,  XIV    |                 különös bölcsesség van, ami a többi istennek eddig nem
3163       I,  XIV    |                  atyjának felfogása szerint a halálra szükség van, mert
3164       I,  XIV    |              szükség van, mert ha az nincs, a halandók nem tisztelik többé
3165       I,  XIV    |               között? Nem járnának-e jobban a halandók, ha nem gyûlölnék
3166       I,  XIV    |                jelentené-e az az örök békét a birodalomnak? Végre az is
3167       I,  XIV    |          birodalomnak? Végre az is jólesett a császár­nak, ahogy megérkezése
3168       I,  XIV    |                   ahogy megérkezése estéjén a keresztények fogadták. Igaz,
3169       I,  XIV    |                    ezeket nem tanították ki a curiosusok. Derék isten
3170       I,  XIV    |                 Mért ne békítenék össze ezt a jóravaló istent a többi
3171       I,  XIV    |                 össze ezt a jóravaló istent a többi halhatatlannal, hogy
3172       I,  XIV    |                     hogy együtt vigyázzanak a birodalom békéjére és boldogságára?
3173       I,  XIV    |                   békéjére és boldogságára? A császár nagyon örült neki,
3174       I,  XIV    |                    sem volt, gondba ejtette a császárt. Úgy látta, az
3175       I,  XIV    |                    az utolsó ülés kereteit.~A consistorium azonban, mint
3176       I,  XIV    |                  consistorium azonban, mint a neve is kifejezte, nem ülés
3177       I,  XIV    |                   kifejezte, nem ülés volt. A régi világban a szenátorok
3178       I,  XIV    |                  ülés volt. A régi világban a szenátorok elefántcsont-székeiken
3179       I,  XIV    |       elefántcsont-székeiken ülve döntöttek a világ sorsáról, s Diocletianusig
3180       I,  XIV    |                  sorsáról, s Diocletianusig a császárok is meg­kí­nálták
3181       I,  XIV    |                      Õ trónuson ült, balján a társcsászárral, elõttük
3182       I,  XIV    |                elõttük alacsonyabb székeken a két caesar, a consisto­rium
3183       I,  XIV    |          alacsonyabb székeken a két caesar, a consisto­rium többi tagjai
3184       I,  XIV    |                  többi tagjai pedig álltak, a legnagyobb méltóságok csakúgy,
3185       I,  XIV    |                    méltóságok csakúgy, mint a meghívott szaktekintélyek.
3186       I,  XIV    |                     az újításban nem csupán a tekintélytisztelet elvéhez
3187       I,  XIV    |                    való ragaszkodás vezette a császárt. Mint hadvezér
3188       I,  XIV    |                 ember nem mindig okosabb is a terpeszkedõnél, rövidebb
3189       I,  XIV    |               ostoba. Ezért volt, hogy csak a gyorsíró notariusok kaptak
3190       I,  XIV    |                    notariusok kaptak széket a szentségeseken kívül.~A
3191       I,  XIV    |                     a szentségeseken kívül.~A tanácskozáson nagyobbára
3192       I,  XIV    |                    tanácskozáson nagyobbára a pénzügyminiszteré volt a
3193       I,  XIV    |                    a pénzügyminiszteré volt a szó. Az értelmes arcú, kövér
3194       I,  XIV    |              egykori hivatá­sánál fogva is. A birodalom pénzügyi viszonyai
3195       I,  XIV    |                  újítás rontott rajtuk, bár a legjobb szándék jegyében.
3196       I,  XIV    |                   legjobb szándék jegyében. A leglényegesebb változás
3197       I,  XIV    |                  akart adót fizetni, s mire a chaos megszûnt, senki se
3198       I,  XIV    |                senki se bírt fizetni. Pedig a rend helyreállítása több
3199       I,  XIV    |                  pénzbe került, mint vérbe. A határvédelem meg­szer­vezése
3200       I,  XIV    |           Mérhetetlen összegeket nyeltek el a nagy építkezések, amelyekkel
3201       I,  XIV    |                  Legjobban ropogtak azonban a birodalom bordái a bürokrácia
3202       I,  XIV    |                  azonban a birodalom bordái a bürokrácia érckígyó­jának
3203       I,  XIV    |                   szorítása alatt, amellyel a császár körülpántolta a
3204       I,  XIV    |                     a császár körülpántolta a világ új rendjét. A polgár
3205       I,  XIV    |           körülpántolta a világ új rendjét. A polgár minden lélegzetvételére
3206       I,  XIV    |                      Igaz, hogy ezek voltak a legserényebb tisztviselõk.
3207       I,  XIV    |                     idõben született meg az a közmondás, hogy könnyebb
3208       I,  XIV    |                    az embernek öt elefántot a hóna alá rejteni, mint öt
3209       I,  XIV    |                    négy az államot illette. A kizsarolt provinciák népe
3210       I,  XIV    |                   kizsarolt provinciák népe a világvárosokba özönlött,
3211       I,  XIV    |                    újabb ötletekkel kellett a császár segítségére sietni,
3212       I,  XIV    |                 részét természetben szedték a termelõktõl, az állami borpincékben
3213       I,  XIV    |             készletek halmozódtak fel, hogy a kezelésük többe került,
3214       I,  XIV    |                került, mint amennyit értek. A pénzügyminiszter azt javasolta,
3215       I,  XIV    |        pénzügyminiszter azt javasolta, hogy a bort illõ árban vetessék
3216       I,  XIV    |                     illõ árban vetessék meg a földbirtokosokkal. Ezzel
3217       I,  XIV    |                  legnagyobb szüksége van, s a földbirtokos se jár rosszul.
3218       I,  XIV    |                    jár rosszul. Ha megissza a bort, akkor jól jár, s ha
3219       I,  XIV    |                    nem tudja meginni, akkor a jövõ évben befizetheti adóba.~
3220       I,  XIV    |                  ezüstöt nem szabad kivinni a biroda­lomból, s a határokon
3221       I,  XIV    |                  kivinni a biroda­lomból, s a határokon nagyon szigorú
3222       I,  XIV    |                    határokon nagyon szigorú a motozás, a nemesfém-állomány
3223       I,  XIV    |                   nagyon szigorú a motozás, a nemesfém-állomány egyre
3224       I,  XIV    |            nemesfém-állomány egyre csökken. A vámosok jelentése szerint
3225       I,  XIV    |                   vámosok jelentése szerint a legtöbb pénz a kiszolgált
3226       I,  XIV    |            jelentése szerint a legtöbb pénz a kiszolgált katonák révén
3227       I,  XIV    |            kiszolgált katonák révén megy ki a birodalomból. A légiókban
3228       I,  XIV    |                     megy ki a birodalomból. A légiókban kevés a római
3229       I,  XIV    |             birodalomból. A légiókban kevés a római polgár - a legtöbb
3230       I,  XIV    |            légiókban kevés a római polgár - a legtöbb város föl van mentve
3231       I,  XIV    |                legtöbb város föl van mentve a katonaállítás alól, s az
3232       I,  XIV    |                 elcsenevészedett emberanyag a mértéket sem üti meg, a
3233       I,  XIV    |                     a mértéket sem üti meg, a birodalom hadereje túlnyomó
3234       I,  XIV    |                 közül igen sokan hazamennek a maguk népéhez, amikor a
3235       I,  XIV    |                     a maguk népéhez, amikor a szegõdésük kitelik, s megtakarított
3236       I,  XIV    |                megtakarított zsoldjukat meg a negyedfélezer dénár végkielégítést
3237       I,  XIV    |                   Arról nem lehet szó, hogy a katonáknak akár a hazájuk­
3238       I,  XIV    |                      hogy a katonáknak akár a hazájuk­ba való visszatérését,
3239       I,  XIV    |                    olyan rendelettõl, amely a motozást a katonákra is
3240       I,  XIV    |               rendelettõl, amely a motozást a katonákra is kiterjesztené,
3241       I,  XIV    |                 zsoldjuk kivitelét, de csak a zsákban szállítható rézpénzben.
3242       I,  XIV    |               tekintetben is hasznos lenne. A barbárok a hazatérõ zsoldosokat
3243       I,  XIV    |                   hasznos lenne. A barbárok a hazatérõ zsoldosokat leginkább
3244       I,  XIV    |              hazatérõ zsoldosokat leginkább a római aranyuk miatt fogadják
3245       I,  XIV    |                     részesíteni. Ennélfogva a leszerelt zsoldosok nagy
3246       I,  XIV    |            adófizetõ telepesek népesítik be a járványok és adó-emigrálások
3247       I,  XIV    |              indítványért. Attól félt, hogy a kiszolgált katonákat nem
3248       I,  XIV    |                pótolni. Rézgasokért nem fog a barbár fiatalság a római
3249       I,  XIV    |                  nem fog a barbár fiatalság a római hadseregbe tódulni.
3250       I,  XIV    |                   hadseregbe tódulni. Ebben a császár igazat adott Galeriusnak,
3251       I,  XIV    |                    hozzátette, hogy nem lát a dologban veszedelmet. Azt
3252       I,  XIV    |                     veszedelmet. Azt hiszi, a római birodalom annyira
3253       I,  XIV    |                megerõsödött, hogy védelmére a jövõben nem lesz szükség
3254       I,  XIV    |                  Kéri uralkodótársait, hogy a legközelebbi consistoriumig
3255       I,  XIV    |                   próbáljanak módot találni a létszám csökkentésére, már
3256       I,  XIV    |                     már csak azért is, hogy a birodalom pénzügyi terhei
3257       I,  XIV    |                  hogy õ kivihetõnek találja a császár óhaját, mert légiói
3258       I,  XIV    |                   Galerius összevillantotta a szemét, és hallgatott. Ellenben
3259       I,  XIV    |                     és hallgatott. Ellenben a hadügyi miniszter felszólalt.
3260       I,  XIV    |                     dologba is beleszólt, s a hatásköri túllépésért elmés
3261       I,  XIV    |                    az uralkodók tiltsák meg a köszörûkõ kivitelét a birodalom
3262       I,  XIV    |                   meg a köszörûkõ kivitelét a birodalom területérõl. Ami
3263       I,  XIV    |                      azért kárpótlást nyújt a birodalom bizton­ságának
3264       I,  XIV    |                   ságának megnövekedése. Ha a barbárok nem jutnak köszörûkõhöz,
3265       I,  XIV    |                  soha többet nem merészelik a birodalmat megtámadni.~A
3266       I,  XIV    |                    a birodalmat megtámadni.~A császár arra gondolt, hogy
3267       I,  XIV    |                   Kedvetlenül fordította el a fejét, de hirtelen mosoly
3268       I,  XIV    |                    amit még soha nem látott a szent consistorium.~A hadügyminiszter
3269       I,  XIV    |                látott a szent consistorium.~A hadügyminiszter nagy elégtétellel
3270       I,  XIV    |                    nagy elégtétellel nézett a koronatanács notariusára,
3271       I,  XIV    |                     jóváhagyásra magyarázta a császár mosolyát. Ennélfogva
3272       I,  XIV    |                 nélkül jegyzõ­könyvbe vette a köszörûkõkiviteli tilalmat.~
3273       I,  XIV    |                     oszlopai közül kilátott a kertbe. A császárné meleg
3274       I,  XIV    |                    közül kilátott a kertbe. A császárné meleg takarók
3275       I,  XIV    |      pergamen-lapokról olvasva föl valamit. A császárné mögött szelíd
3276       I,  XIV    |                egy-egy intéssel megszakítva a fölolvasást, magya­rázni
3277       I,  XIV    |                  mit, az nem hallatszott el a tanácsteremig, de az augusta
3278       I,  XIV    |                     de az augusta arcán is, a fiúén is meglátszott az
3279       I,  XIV    |               figyelem.~Ez lehet Pantaleon, a keresztény mágus - gondolta
3280       I,  XIV    |                 keresztény mágus - gondolta a császár, s hálát érzett
3281       I,  XIV    |              pillanat alatt erõt vett rajta a vágy, hogy õ is elfoglalja
3282       I,  XIV    |                 hogy õ is elfoglalja köztük a maga helyét. Tökéletesen
3283       I,  XIV    |                   Tökéletesen megfeledkezve a birodalom pénzügyeirõl,
3284       I,  XIV    |                   jelentette, hogy vége van a tanácskozásnak. Nagy meglepetésére
3285       I,  XIV    |             Hallgatunk, Caesar - ült vissza a helyére a császár. Szerette
3286       I,  XIV    |               Caesar - ült vissza a helyére a császár. Szerette Galeriust
3287       I,  XIV    |                    mint serény munka­társát a birodalom keleti felének
3288       I,  XIV    |                  mondani fog, az méltó lesz a megfontolásra.~Galerius
3289       I,  XIV    |                minden nyoma nélkül, mi lesz a keresztényekkel. A császárt
3290       I,  XIV    |                     lesz a keresztényekkel. A császárt meglepte, hogy
3291       I,  XIV    |                      hogy caesarját is azok a gondolatok foglalkoztatják,
3292       I,  XIV    |               amelyek õt. Azt felelte, hogy a keresztények dolgát külön
3293       I,  XIV    |                Dominus - emelte föl hangját a caesar. - Magad láthattad
3294       I,  XIV    |                   mennyi parazsat halmoztál a fejedre. Nemcsak az istenek
3295       I,  XIV    |                   ellenségei az isteneknek, a császárok­nak, a törvényeknek
3296       I,  XIV    |                isteneknek, a császárok­nak, a törvényeknek és az egész
3297       I,  XIV    |                Mintegy bátorításért fordult a hét illustrishez, s azok
3298       I,  XIV    |               hallattak, ami nem kerülte el a császár figyelmét sem. Tehát
3299       I,  XIV    |                   eddig nem tapasztaltam, s a keresztények tagadják azt,
3300       I,  XIV    |            istentelenek volnának. Inkább az a baj, hogy a mi isteneink
3301       I,  XIV    |             volnának. Inkább az a baj, hogy a mi isteneink valóban neheztelni
3302       I,  XIV    |                 kiadni, hogy áldozatainktól a keresztények marad­janak
3303       I,  XIV    |                     jelenlétük fölingerelje a halhatatlanokat. Aztán papjaink
3304       I,  XIV    |          meghallgatásával talán megtaláljuk a módját az ellenkezõ istenek
3305       I,  XIV    |                illustrisek morgása most már a császárnak helyeselt. De
3306       I,  XIV    |                    Maximianust is, aki azon a véleményen volt, hogy legalább
3307       I,  XIV    |              véleményen volt, hogy legalább a hadsereget meg kellene tisztítani
3308       I,  XIV    |              tisztítani az istentelenektõl. A kormányzás alapja a hadsereg
3309       I,  XIV    |        istentelenektõl. A kormányzás alapja a hadsereg megbízhatósága,
3310       I,  XIV    |                    megbízhatatlanságáról. Õ a tiszta munkát szereti.~-
3311       I,  XIV    |                     ontunk vért - rázta meg a fejét a császár, mielõtt
3312       I,  XIV    |                    vért - rázta meg a fejét a császár, mielõtt a nyugati
3313       I,  XIV    |                    fejét a császár, mielõtt a nyugati augustus kifejtette
3314       I,  XIV    |                alatt -, magad mondtad, hogy a keresztények milyen könnyen
3315       I,  XIV    |                tudnak halni.~- Sõt kívánják a vértanú-halált! - kiáltott
3316       I,  XIV    |                  õket - mondta határozottan a császár. - Esztelen­ségnek
3317       I,  XIV    |                    Esztelen­ségnek tartanám a birodalom oly nehezen helyreállított
3318       I,  XIV    |                   ok nélkül megrendíteni.~- A manicheusok iránt nem voltál
3319       I,  XIV    |                 Galerius. - Azoknak nemcsak a könyveit égetted meg, hanem
3320       I,  XIV    |                   tûzre hányattad.~- De nem a vallásuk miatt, hanem mert
3321       I,  XIV    |                    hanem mert Manes követõi a perzsákkal cimboráltak,
3322       I,  XIV    |                isteneink szobrait. Neked mi a véleményed, Constantius?~
3323       I,  XIV    |                    véleményed, Constantius?~A fehér caesar, Helenára és
3324       I,  XIV    |               feleletet adott. Õ úgy tudja, a keresz­tények se lakóhelyükre,
3325       I,  XIV    |                  szokásukra nem különböznek a többi emberektõl. Házasodnak,
3326       I,  XIV    |                  nemzenek, de nem teszik ki a nemzett gyermekeket. Engedelmeskednek
3327       I,  XIV    |               gyermekeket. Engedelmeskednek a törvényeknek, sõt viseletük
3328       I,  XIV    |                   által felülmúlják azokat. A földön vannak, de az égben
3329       I,  XIV    |               Galerius piros arca elfakult. A régi ellenség utolsó szavaiban
3330       I,  XIV    |                       Caesar-társam majdnem a családi érzelmesség hangján
3331       I,  XIV    |                       nézett rá csodálkozva a császár.~- Nem én fogok
3332       I,  XIV    |                    beszélni - gyulladtak ki a vad csordás-szemek. - Anyám
3333       I,  XIV    |                   emberrel tért vissza, aki a falusi papok kopott talárját
3334       I,  XIV    |                    Hasra akarta vágni magát a császár elõtt, de megtántorodott,
3335       I,  XIV    |              megtántorodott, hanyatt esett, a szeme fölakadt, minden tagja
3336       I,  XIV    |                 tagja remegett, hallatszott a foga csikorgása, s kicsordult
3337       I,  XIV    |                     kicsordult szája szélén a hab.~- Morbus sacer - borzongott
3338       I,  XIV    |                    sacer - borzongott össze a császár, s mindnyájan meghajtották
3339       I,  XIV    |                     mindnyájan meghajtották a fejüket Jupiter hatalmas
3340       I,  XIV    |                hatalmas szobra elõtt, amely a tanácsház hátterébõl nézett
3341       I,  XIV    |              olümposzi derûvel.~Aztán azzal a tisztelettel nézték a szent
3342       I,  XIV    |                 azzal a tisztelettel nézték a szent beteget, amely mindig
3343       I,  XIV    |                 kijárt az epilepsziásoknak. A roham nem tartott soká,
3344       I,  XIV    |                     roham nem tartott soká, a szõrös ember feltápászkodott,
3345       I,  XIV    |                   adott az isteneknek, akik a szent betegséggel jutalmazták
3346       I,  XIV    |               szentélyt emeltetett Rheának, a nagy istennõnek, hogy örökké
3347       I,  XIV    |           áldozattal kérje pártfogását fia, a legjámborabb és legkegyesebb
3348       I,  XIV    |                legkegyesebb caesar számára. A szentély azonban most már
3349       I,  XIV    |                    már romokban hever, mert a sardicai istentelenek feldúlták,
3350       I,  XIV    |                     istentelenek feldúlták, a nagy istennõ szobrát fejszékkel
3351       I,  XIV    |                     szétverték, s õt magát, a szentély papját megostorozták.~
3352       I,  XIV    |                  lecsúsztatta felsõtestérõl a ruhát, és mutatta hátán
3353       I,  XIV    |                Távozz békével - intett neki a császár, és komoran fordult
3354       I,  XIV    |              Constantiushoz. - Úgy látszik, a keresztények mégse mindenütt
3355       I,  XIV    |                  Constantius lehorgasztotta a fejét. Maximianus felháborodva
3356       I,  XIV    |                felháborodva csapkodta össze a kezét, és megállapította,
3357       I,  XIV    |                 istentelenek kegyetlenebbek a vadállatoknál. Galerius
3358       I,  XIV    |                     sötét tekintettel várta a császár határozatát.~A császár
3359       I,  XIV    |                várta a császár határozatát.~A császár összetette a két
3360       I,  XIV    |           határozatát.~A császár összetette a két tenyerét, sokáig billegtette
3361       I,  XIV    |            határozott hangon szólalt meg.~- A tiszteletre méltó Romula
3362       I,  XIV    |                  Caesar, és szállíttasd oda a nagy istennõ szobrát római
3363       I,  XIV    |                 bízom.~Galerius meghajtotta a térdét. De a hangja elégedetlen
3364       I,  XIV    |                    meghajtotta a térdét. De a hangja elégedetlen volt.~-
3365       I,  XIV    |                     az istentelenek egyszer a te fejed fölött is meggyújtják
3366       I,  XIV    |                 fejed fölött is meggyújtják a palotád?~- Mennyien lehetnek
3367       I,  XIV    |                    istentelenek? - kérdezte a császár a miniszterektõl.~
3368       I,  XIV    |          istentelenek? - kérdezte a császár a miniszterektõl.~Senki se
3369       I,  XIV    |                egész birodalomban - fordult a császár a notariushoz. -
3370       I,  XIV    |            birodalomban - fordult a császár a notariushoz. - A rendeletet
3371       I,  XIV    |                    császár a notariushoz. - A rendeletet még ma szét kell
3372       I,  XIV    |                   ma szét kell küldeni mind a száztíz tartomány kormányzójának.~
3373       I,  XIV    |                Azzal felállott, és elhagyta a trónt. A miniszterek eléje
3374       I,  XIV    |             felállott, és elhagyta a trónt. A miniszterek eléje járultak,
3375       I,  XIV    |                 térdre borulva megcsókolták a palástja szegélyét. Meghagyta
3376       I,  XIV    |                     Constantius, akinek még a szájában volt a Galeriussal
3377       I,  XIV    |                  akinek még a szájában volt a Galeriussal együtt elköltött
3378       I,  XIV    |                Atlanti-óceán partjáig.~- De a fiadat tovább is itt fogom -
3379       I,  XIV    |                    is itt fogom - nyújtotta a kezét csókra Diocletianus. -
3380       I,  XIV    |                 neked nincs fiad, Galerius.~A caesar mély bókolással felelt.~-
3381       I,  XIV    |               Dominus, veletek akar maradni a beteg augusta ápolására,
3382       I,  XIV    |              Galerius - nyújtott kezet neki a császár. De a lányodat is
3383       I,  XIV    |                    kezet neki a császár. De a lányodat is visszük Nikomédiába.
3384       I,  XIV    |           Nikomédiába. Aranyfénye felderíti a mi csöndes és komoly udvarunkat.~
3385       I,  XV     |                                         XV.~A szent consistorium ülései
3386       I,  XV     |                    Antiochia tudott valamit a határozatokból. Úgy, ahogy
3387       I,  XV     |               százezrek számára gyúrták meg a hazugság kenyerét.~A forumon,
3388       I,  XV     |                    meg a hazugság kenyerét.~A forumon, csapszékekben,
3389       I,  XV     |                     forumon, csapszékekben, a pékboltokban, a borbélymûhelyekben
3390       I,  XV     |              csapszékekben, a pékboltokban, a borbélymûhelyekben szájról
3391       I,  XV     |     borbélymûhelyekben szájról szájra adták a hírt:~- A császár összeíratja
3392       I,  XV     |              szájról szájra adták a hírt:~- A császár összeíratja az egész
3393       I,  XV     |                Másnap már úgy mondták, hogy a keresztényeket írják össze.
3394       I,  XV     |                    írják össze. Miért? Mert a császár maga is föl akarja
3395       I,  XV     |                     hogy kik tartanak vele.~A keresztények úgy tartották,
3396       I,  XV     |                     gyülekezet, amelyet még a tarsusi Pál, Isten nagy
3397       I,  XV     |                legnagyobb keresztény városa a birodalomnak. Legföljebb
3398       I,  XV     |                utána jön. Azt azonban maguk a keresztények se gondolták
3399       I,  XV     |                   összeolvashatatlanul nagy a számuk. Az csak most derült
3400       I,  XV     |                  csak most derült ki, mikor a császár elhatározásának
3401       I,  XV     |                   keresztvetéssel üdvözölte a másikat.~- Te is Krisztus
3402       I,  XV     |                  mindig az voltam - mondták a szemérmesebbek.~Az arcátlanabbak
3403       I,  XV     |             arcátlanabbak gúnyolódva rázták a fejüket, és verték a mellüket.
3404       I,  XV     |                 rázták a fejüket, és verték a mellüket. Õk igen, bizonyítani
3405       I,  XV     |                ügyetlenül és félénken vetik a keresztet, azokat sohase
3406       I,  XV     |                      azokat sohase lehetett a gyülekezetben látni. Azok
3407       I,  XV     | lágytojás-keresztények.~Többen látták, hogy a város praefectusa Mnesterrel,
3408       I,  XV     |                     praefectusa Mnesterrel, a püspökkel sétált, és minden
3409       I,  XV     |                sétált, és minden fordulónál a baloldalára került. Az a
3410       I,  XV     |                    a baloldalára került. Az a keresztény borbély, aki
3411       I,  XV     |                     keresztény borbély, aki a püspököt nyírni szokta,
3412       I,  XV     |             fizetett azért, hogy levághassa a hajukat. Mindenki püspökhajat
3413       I,  XV     |                  tõle venni talizmánnak, és a jóember nem tudta másképp
3414       I,  XV     |                   tudta másképp kielégíteni a hirtelen megtérteket, csak
3415       I,  XV     |                     megtérteket, csak ezzel a kegyes csalással. A fele
3416       I,  XV     |                   ezzel a kegyes csalással. A fele hasznot természetesen
3417       I,  XV     |            befizette az ecclesia pénztárába a szegények javára.~A püspök
3418       I,  XV     |              pénztárába a szegények javára.~A püspök olyan népszerû embere
3419       I,  XV     |                  olyan népszerû embere lett a városnak, hogy csak este
3420       I,  XV     |                  elismerték. Egyszer - ezen a történeten álmélkodtak a
3421       I,  XV     |                    a történeten álmélkodtak a legjobban - a város határában
3422       I,  XV     |                   álmélkodtak a legjobban - a város határában a zivatar
3423       I,  XV     |               legjobban - a város határában a zivatar beszorította egy
3424       I,  XV     |                     nem nézte, hová került, a sötétben addig tapogatózott,
3425       I,  XV     |                    talált, arra leterítette a köpönyegét, hangosan elvégezte
3426       I,  XV     |              éjszakát. Sok ügyet nem vetett a dologra, hiszen isten angyalai
3427       I,  XV     |                   álltak körülötte, úgyhogy a Gonosz nem juthatott hozzá,
3428       I,  XV     |               ruháját pedig, amely hozzáért a bálvány jelenlététõl megfertõzött
3429       I,  XV     |                 jelentette neki, hogy mióta a templomban hált, az isten
3430       I,  XV     |                   ád jóslatot. Úgy látszik, a hangos imádság némította
3431       I,  XV     |                   némította meg. Arra kérte a püspököt, hogy segítsen
3432       I,  XV     |                  mert õ így éhen fog halni. A püspök megszánta, és különben
3433       I,  XV     |                     valamiképp meg­fizessen a szállásért. Fölírta tehát
3434       I,  XV     |                  püspök, az Isten szolgája. A pap Apolló oltárára helyezte
3435       I,  XV     |                    Apolló oltárára helyezte a viasztáblát, és erre Apolló
3436       I,  XV     |             csakugyan megszólalt.~Esténként a cirkuszban is nagy tüntetések
3437       I,  XV     |                   is nagy tüntetések voltak a szünetek alatt. Lelkesen
3438       I,  XV     |              Lelkesen éltették Krisztust és a püspököt, s az ovációban
3439       I,  XV     |                  ovációban részt vettek még a legionáriusok is. Nagyon
3440       I,  XV     |                  találták az új istent, aki a békesség istene.~- Mit fogtok
3441       I,  XV     |                     kíváncsiskodó asszonyok a katonákat.~- Gyereket! -
3442       I,  XV     |                  felelték azok, és most már a katonákat is megtapsolták.~
3443       I,  XV     |                  katonákat is megtapsolták.~A város örömmámorban úszott,
3444       I,  XV     |                örömmámorban úszott, azonban a környékbeli falvakban sokan
3445       I,  XV     |                falvakban sokan megrémültek. A kereszténység a városokban
3446       I,  XV     |                megrémültek. A kereszténység a városokban nagyon megerõsödött,
3447       I,  XV     |                  nagyon megerõsödött, hanem a falvakban még nem eresztett
3448       I,  XV     |                  kis gyüle­kezetté, azonban a parasztság ragaszkodott
3449       I,  XV     |                     parasztság ragaszkodott a régi istenekhez. S most
3450       I,  XV     |                     régi istenekhez. S most a kis gyülekezetek mindenütt
3451       I,  XV     |                kaptak, s azzal ijesztgették a bálványimádókat, hogy eljõ
3452       I,  XV     |                áldozatot szoktak bemutatni. A decuriók ijedten jöttek
3453       I,  XV     |               ijedten jöttek tanácsot kérni a hivatalos flamenektõl, hogy
3454       I,  XV     |                      hogy mitévõk legyenek. A riadt papok a vállukat vonogatták.
3455       I,  XV     |                     legyenek. A riadt papok a vállukat vonogatták. Õk
3456       I,  XV     |                     tudták, hányadán vannak a régi istenekkel, s a püspökhöz
3457       I,  XV     |                 vannak a régi istenekkel, s a püspökhöz küldték a decuriókat,
3458       I,  XV     |           istenekkel, s a püspökhöz küldték a decuriókat, hogy az talán
3459       I,  XV     |                  talán tud rajtuk segíteni.~A nagy forrongásban legjobb
3460       I,  XV     |                     legjobb üzletet csinált a kancsal Benoni, az istenkereskedõ
3461       I,  XV     |                    az istenkereskedõ zsidó. A horpadt mellû kis ember
3462       I,  XV     |                     horpadt mellû kis ember a nyakába kötött deszkára
3463       I,  XV     |             Orpheust vegyenek, aki lekíséri a halottat az alvilágba, és
3464       I,  XV     |                    az alvilágba, és megvédi a Kerberosz harapásától! Csak
3465       I,  XV     |                 harapásától! Csak egy as ez a szép kis Kerberosa, aki
3466       I,  XV     |                     Kerberosa, aki elugatja a tolvajokat a háztól! Fél
3467       I,  XV     |                   aki elugatja a tolvajokat a háztól! Fél sestertiusért
3468       I,  XV     |               istenkereskedõt. Most azonban a nagy izgalom napjaiban egész
3469       I,  XV     |              éjszaka kereszteket faragcsált a kancsal zsidó, s nem gyõzött
3470       I,  XV     |                     Titanilla Quintiportól.~A nobilissima egy kosár citromot
3471       I,  XV     |                   akart szedetni Quintussal a nikomédiai útra, de örömében
3472       I,  XV     |                    de örömében elfelejtette a kívánságát, amint a fiút
3473       I,  XV     |            elfelejtette a kívánságát, amint a fiút meglátta, aki búcsúzni
3474       I,  XV     |                      Az udvar másnap indult a székvárosba, a kertészéket
3475       I,  XV     |                másnap indult a székvárosba, a kertészéket ugyanaznap vitte
3476       I,  XV     |                kertészéket ugyanaznap vitte a hajó Dalmatiába.~- Nekem
3477       I,  XV     |                 reggel kettõt vett. Egyiket a mellén lógatta te, másikat
3478       I,  XV     |                  mellén lógatta te, másikat a hátán, hogy akármerrõl látja
3479       I,  XV     |                   hogy akármerrõl látja meg a Dominus, megakadjon rajta
3480       I,  XV     |                   Dominus, megakadjon rajta a szeme. Délben azonban valami
3481       I,  XV     |                hallhatott, visszavitte mind a kettõt az istenkereskedõnek.
3482       I,  XV     |                    vissza, csak az egyiket. A másikat hol elõveszi, hol
3483       I,  XV     |                   elõveszi, hol visszadugja a zsebébe az öreg, aszerint
3484       I,  XV     |                 aszerint hogy kivel beszél.~A nobilissima rábámult a fiúra.~-
3485       I,  XV     |                      A nobilissima rábámult a fiúra.~- Nevess csak még!
3486       I,  XV     |                    Titanilla meglegyintette a kezében tartott pávatollal.~-
3487       I,  XV     |            gavallérságot is tanultál, mióta a császárhoz jársz iskolába.~
3488       I,  XV     |                 ajtón. Útravalókat vásárolt a boltokban, és majd agyonnyomták
3489       I,  XV     |                     agyonnyomták az utcákon a tolongásban.~- Meg van veszve
3490       I,  XV     |                  van veszve az egész világ. A forumon egy ronda fekete
3491       I,  XV     |                    fekete ember körül annyi a nép, hogy el kell kerülni
3492       I,  XV     |                   nép, hogy el kell kerülni a praefectura mögé.~- Aztán
3493       I,  XV     |                    mögé.~- Aztán mit tud az a fekete ember? - egyenesedett
3494       I,  XV     |               egyenesedett fel Quintus, aki a bakancsos-ládáját szegezte
3495       I,  XV     |                   esztendõ múlva úgyis vége a világnak, most már nincs
3496       I,  XV     |               embert, valami faun lehet, ha a csuklyáját hátravetné, tán
3497       I,  XV     |                  csuklyáját hátravetné, tán a szarva is látszana.~- Ejnye,
3498       I,  XV     |            Quintipor szégyenlõsen kifordult a szobából, a lány nevetve
3499       I,  XV     |          szégyenlõsen kifordult a szobából, a lány nevetve utánafutott.~-
3500       I,  XV     |                    meg akarom hallgatni azt a filozófus faunt!~- Te, nobilissima? -