1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8500 | 8501-9000 | 9001-9500 | 9501-9910
Rész, Fejezet
3501 I, XV | nobilissima? - hökkent meg a fiú.~- Én, én. Azt hiszed,
3502 I, XV | öregasszonyokat érdekli a filozófia?~Quintipor megütközése
3503 I, XV | csak addig tartott, míg a lány magára terítette Sapricia
3504 I, XV | belõle. Két kezét összetette a kendõ alatt, és gyerekes
3505 I, XV | Legföljebb azt mondják rád a komoly férfiak, hogy ej,
3506 I, XV | babát csípett föl magának ez a téntás körmû kis deák!~A
3507 I, XV | a téntás körmû kis deák!~A cselédkijárón szöktek ki
3508 I, XV | cselédkijárón szöktek ki a szent palotából, s két szoros
3509 I, XV | keresztül már benne is voltak a forum forgatagában.~- A
3510 I, XV | a forum forgatagában.~- A karodba fogózom, hogy el
3511 I, XV | sodorjanak tõled - csipogott a lány. - Jobban is megszorít
3512 I, XV | Gránátvirág.~Érezte, hogy a fiú karja megrándult az
3513 I, XV | karja megrándult az övén. A vállával is hozzásimult.~-
3514 I, XV | Örülök neki, hogy értesz még a nevedre. Tudod, hogy ezután
3515 I, XV | Megyek, nobilissima.~- Persze a császárt kíséred.~- Az úton
3516 I, XV | Velem olvastatja föl azt a könyvet, amit Pantaleon,
3517 I, XV | Varázslókönyv? Azzal gyógyította meg a Dominát?~- Valami olyanféle.
3518 I, XV | ni!~Kinyújtott kezével a Singon utca betorkollása
3519 I, XV | betorkollása felé mutatott. A kancsal istenkereskedõ éppen
3520 I, XV | közeledett. Azt hitte, neki szól a kézmozdulat, és elébük sietett.~-
3521 I, XV | asért számítom nektek ezt a bronz Stimulát! A leghálásabb
3522 I, XV | nektek ezt a bronz Stimulát! A leghálásabb istennõ, aki
3523 I, XV | leghálásabb istennõ, aki ezt teszi a tórus végébe, annak sohase
3524 I, XV | vette õket, és fölemelve a deszkát, egy szemérmetlen
3525 I, XV | segítségére. Három as az ára ennek a gyönyörû Libentinának. Ketten
3526 I, XV | Titanilla oldalba könyökölte a fiút.~- Van pénzed, Gránátvirág?
3527 I, XV | egyet nekem, egyet magadnak.~A fiú vonakodva húzta elõ
3528 I, XV | húzta elõ az erszényét, a zsidó boldogan turkált a
3529 I, XV | a zsidó boldogan turkált a szobrocskák közt, a másik
3530 I, XV | turkált a szobrocskák közt, a másik Libentinát keresve.~-
3531 I, XV | Libentinát keresve.~- Ötért adom a kettõt, pedig magamnak is
3532 I, XV | csak keresztet.~Megrántotta a hüvelykujjával a nyakába
3533 I, XV | Megrántotta a hüvelykujjával a nyakába akasztott zsineget,
3534 I, XV | akarunk venni - fogott meg a lány egy ólomkeresztecskét. -
3535 I, XV | Vagy ez maga az isten?~A zsidó elõregörnyedt, szétvetette
3536 I, XV | elõregörnyedt, szétvetette a karjait, és kifelé fordította
3537 I, XV | karjait, és kifelé fordította a tenyereit.~- Honnan tudja
3538 I, XV | tenyereit.~- Honnan tudja azt a magamfajta együgyû zsidó?
3539 I, XV | magát Titanilla.~- Látom a szemedrõl, hogy te is a
3540 I, XV | a szemedrõl, hogy te is a szent ligetben szolgálsz.
3541 I, XV | már tõlem ilyen talizmánt.~A lánynak nagyon tetszett,
3542 I, XV | lánynak nagyon tetszett, hogy a kereskedõ hierodulának nézte.~-
3543 I, XV | nézte.~- Adj csak hat ast a jóembernek, hogy ránk ne
3544 I, XV | is én választok.~Kivette a két legkisebbet, és az egyiket
3545 I, XV | legkisebbet, és az egyiket odaadta a fiúnak.~- Tûzd csak a ruhádba,
3546 I, XV | odaadta a fiúnak.~- Tûzd csak a ruhádba, hadd látom, szép
3547 I, XV | cserélünk elõbb. De tartsd a karod, hogy el ne szúrjuk
3548 I, XV | karod, hogy el ne szúrjuk a barátságot.~Õ maga tûrte
3549 I, XV | szerint való tunika ujját, és a csukló felett megszúrta
3550 I, XV | csukló felett megszúrta a tûvel. Aztán odatartotta
3551 I, XV | Aztán odatartotta neki a maga karját.~- Tessék. Ni,
3552 I, XV | Tessék. Ni, hogy reszket a kezed! Igaz, te nem tudsz
3553 I, XV | próbált magán erõt venni a fiú. - Csak ilyenkor mindig
3554 I, XV | ilyenkor mindig eszembe jut a gödölye.~- Micsoda gödölye?~-
3555 I, XV | és ahogy körülszaladta a nyakát a kés, egyszerre
3556 I, XV | ahogy körülszaladta a nyakát a kés, egyszerre bíborgallérja
3557 I, XV | egyszerre bíborgallérja támadt a kiömlõ vértõl. Én elszaladtam
3558 I, XV | furcsa - mosolyodott el a lány. - Valeria is mindig
3559 I, XV | Valeria is mindig megborzong a vértõl, a mostohaanyám.~-
3560 I, XV | mindig megborzong a vértõl, a mostohaanyám.~- Az augusta
3561 I, XV | lenni, Gránátvirág! Szszsz!~A fiú zavarában bátrabb volt,
3562 I, XV | volt, mint kellett volna. A tûcske tövig beleszaladt
3563 I, XV | tûcske tövig beleszaladt a fehér karba, nagy, sötét
3564 I, XV | vértanúd vagyok - nevetett a lány -, s lenyalta szájához
3565 I, XV | szájához kapott karjáról a vért. - Pedig úgy illett
3566 I, XV | Pedig úgy illett volna, hogy a te véred hulljon énmiattam.~
3567 I, XV | Quintipor félszegen tartotta oda a karját, a másik kezével
3568 I, XV | félszegen tartotta oda a karját, a másik kezével tollvágó kis
3569 I, XV | tagadhasd, mit tettél velem, a vérontás eszközét beleteszem
3570 I, XV | vérontás eszközét beleteszem a bullámba.~Kinyitotta a buborék
3571 I, XV | beleteszem a bullámba.~Kinyitotta a buborék formájú kis tokot,
3572 I, XV | formájú kis tokot, amelyet a római lányok keskeny szalagon
3573 I, XV | keskeny szalagon hordtak a nyakukban, s nászuk reggelén
3574 I, XV | reggelén ajánlottak föl a házi isteneknek. Addig ereklyetartónak
3575 I, XV | Benoni elámulva látta, hogy a bulla aranyból van. Piszkos
3576 I, XV | Titanilla rászorította a bulla fedelét az ólomfeszületre,
3577 I, XV | ólomfeszületre, és bosszúsan nézett a szemfüles zsidóra.~- Gyerünk,
3578 I, XV | volna ide nem jönni - karolt a fiúba, és idegesen húzta
3579 I, XV | és idegesen húzta magával a szent palota felé. Nem csupán
3580 I, XV | csupán az idegesítette, hogy a kereskedõ felismerte a rangját.
3581 I, XV | hogy a kereskedõ felismerte a rangját. Észrevette, hogy
3582 I, XV | hogy Maxentius is ott van a tömegben, amely a fekete
3583 I, XV | ott van a tömegben, amely a fekete faunt hallgatja.~
3584 I, XV | hallgatja.~Pergett-forgott a kövön a vad tekintetû filozófus,
3585 I, XV | Pergett-forgott a kövön a vad tekintetû filozófus,
3586 I, XV | kinyújtott karjaival mind a négy világtáj felé fenyegetõzött.~-
3587 I, XV | pehelyvánkosok közt fetrengõk! A messiás sokkal hamarabb
3588 I, XV | gondoljátok! Kardot emel a jobb kezében, hogy lekaszáljon
3589 I, XV | lekaszáljon benneteket, mint a sátán vetését az õ szántóföldjén,
3590 I, XV | sisakos rendõrök rohannak ki a praefectura palotájából,
3591 I, XV | korbáccsal verik szét maguk elõtt a tömeget, utat nyitva a faunhoz.
3592 I, XV | elõtt a tömeget, utat nyitva a faunhoz. A nép ordítozva
3593 I, XV | utat nyitva a faunhoz. A nép ordítozva tombolta õket
3594 I, XV | az isten emberét! Éljen a messiás!~
3595 I, XVI | XVI.~A faun nem túlságosan vonakodott
3596 I, XVI | nem túlságosan vonakodott a rendõrök kezére adni magát.
3597 I, XVI | adni magát. Csöndesítette a népet, hogy ne féltsék,
3598 I, XVI | még jobban nekilelkesedett a tömeg. Most már csak azért
3599 I, XVI | Most már csak azért is a maga öklével akarta megvédeni
3600 I, XVI | öklével akarta megvédeni a szent férfiút, akinek ilyen
3601 I, XVI | háromszor is visszatépték a rendõrök kezébõl az isten
3602 I, XVI | emberét, úgyhogy mire bevitték a praefecturára, és az irenarchos
3603 I, XVI | orrán, száján csorgott a vér szegénynek.~- Hogy hívnak? -
3604 I, XVI | hívnak? - kérdezte tõle a rendõrfõnök.~- Ammoniusnak.~-
3605 I, XVI | róla, hogy készül valami. A kötelességének eleget kellett
3606 I, XVI | eleget kellett tenni, de a jövõjét se akarta valami
3607 I, XVI | jóember? - vakarta meg a tarkóját.~- Kísértess el
3608 I, XVI | caesarhoz - felelte nyugodtan a jóember.~- Úgy tudom, õszentsége
3609 I, XVI | hajnalban indul útnak.~- Legyen a te akaratod szerint.~Nagy
3610 I, XVI | jelentették neki az emberei, hogy a caesar csakugyan színe elé
3611 I, XVI | felé Ammonius már ott volt a Singon utcai gyülekezetben.
3612 I, XVI | gyülekezetben. Követelte a diaconusoktól, hogy vezessék
3613 I, XVI | vezessék Mnester püspök elé. A püspökhöz azonban nem volt
3614 I, XVI | annyi gondot adtak, hogy még a magábaszállás óráját is
3615 I, XVI | Megzavarta, majdnem megrémítette a nyáj váratlan megszaporodása.
3616 I, XVI | hint az Isten búzájába, és a tiszta bárányok közé becsempészi
3617 I, XVI | bárányok közé becsempészi a maga fekete kosait.~- Engem
3618 I, XVI | Ammonius, és megmutatta hátán a korbácsütések hegedõ nyomait. -
3619 I, XVI | hegedõ nyomait. - Hierocles, a kegyetlen egyiptomi helytartó
3620 I, XVI | Alexandria piacán megjósolta a bálványok hamarosan bekövetkezõ
3621 I, XVI | üldöztek az igaz hitért. A diaconusok szinte irigyen
3622 I, XVI | mutattak utat Isten követének.~A püspök kevésbé volt megilletõdve.
3623 I, XVI | volt megilletõdve. Hallott a forumon történtekrõl, és
3624 I, XVI | összekarmolt képû hitszónokot.~- A mi istenünk nem kívánja
3625 I, XVI | istenünk nem kívánja azt, hogy a piacon ordítozzuk a nevét,
3626 I, XVI | hogy a piacon ordítozzuk a nevét, mint egy eladó rabszolgáét.
3627 I, XVI | fiam, amit kaptál.~Ammonius a püspök elõtt is leeresztette
3628 I, XVI | is leeresztette hátáról a ruhát.~- Ezeket is az istenért
3629 I, XVI | kaptam - mondta kérkedve.~A püspököt ez se indította
3630 I, XVI | gyávák vagytok! - kapta el a düh Ammoniust. - Ti sötét
3631 I, XVI | elkövetkezett az idõ teljessége. A bálványimádók meg vannak
3632 I, XVI | fejvesztetten kapkodnak most már a kereszthez is, itt van a
3633 I, XVI | a kereszthez is, itt van a pillanat, amikor ki lehet
3634 I, XVI | pillanat, amikor ki lehet vetni a poklot sarkaiból. El kell
3635 I, XVI | sarkaiból. El kell venni a bálványimádóktól templomaikat,
3636 I, XVI | mint ami megilleti õket: a sírást és fogak csikorgatását.~-
3637 I, XVI | nézett rá szánalommal a püspök. - Vajon nem a circumcelliók
3638 I, XVI | szánalommal a püspök. - Vajon nem a circumcelliók eretnek felekezetéhez
3639 I, XVI | hozzád - felelte megsértõdve a követ. - Azt hitte, nem
3640 I, XVI | Mnester biztosra vette, hogy a gyanús idegen hamis írással
3641 I, XVI | azonban erszényt húzott ki a csuhája alól.~- Három arany
3642 I, XVI | tizenketten vették körül a Mestert. Hetvenkét ezüst
3643 I, XVI | avatott föl kézrátétellel a tizenkettõ. Az antiochiai
3644 I, XVI | nagysága meglepte ugyan, de a három solidusnak az a magyarázata,
3645 I, XVI | de a három solidusnak az a magyarázata, hogy az istenben
3646 I, XVI | istenben is három személy van, a háromsághivõ nikomédiai
3647 I, XVI | bizonyított. Mnester maga, aki a pogány filozófusok tanulmá
3648 I, XVI | nyozásán keresztül jutott el a kereszténységhez, nemcsak
3649 I, XVI | kereszténységhez, nemcsak a szívével akart hivõ lenni,
3650 I, XVI | értelmével is. Nem tagadta a harmadik személy létezését,
3651 I, XVI | Fiúval. Úgy találta, hogy a Világosító Lélek gyöngébb
3652 I, XVI | Lélek gyöngébb náluk, s a világ azért van sötétben,
3653 I, XVI | fölkérte Ammoniust, kövesse õt a gyülekezetbe. Úgyis õsi
3654 I, XVI | ott is mindig felkeresték a gyülekezeteket, s kicserélték
3655 I, XVI | gyülekezeteket, s kicserélték velük a vigasztalás igéit.~A templom,
3656 I, XVI | velük a vigasztalás igéit.~A templom, amelybe a püspök
3657 I, XVI | igéit.~A templom, amelybe a püspök bevezette a vendégét,
3658 I, XVI | amelybe a püspök bevezette a vendégét, óriás terem volt,
3659 I, XVI | így ezrével fértek benne a hivõk, fedetlen fejû férfiak
3660 I, XVI | képek nem ékesítették, mint a bálványimádók templomait,
3661 I, XVI | kényelem nélkül való faszék a püspök számára, s alacsony
3662 I, XVI | alacsony emelvény, amelyre a szerpapok álltak fel, iratokat
3663 I, XVI | iratokat felolvasni, vagy a község vénei, ha intelmeket
3664 I, XVI | intelmeket akartak intézni a hívekhez. Régebben a megszállottak
3665 I, XVI | intézni a hívekhez. Régebben a megszállottak is innen beszéltek,
3666 I, XVI | tette ajkaikat, bár ezekben a nyugalmasabb idõkben ez
3667 I, XVI | jelentette ki akaratát. A misét rendesen maga a püspök
3668 I, XVI | akaratát. A misét rendesen maga a püspök mondta, õ szolgáltatta
3669 I, XVI | is, s õ merítette vízbe a keresztelendõket a terem
3670 I, XVI | vízbe a keresztelendõket a terem keleti sarkában a
3671 I, XVI | a terem keleti sarkában a padlóba mélyesztett, háromlépcsõjû
3672 I, XVI | háromlépcsõjû márványmedencében.~A teremben már rezgett a forró
3673 I, XVI | A teremben már rezgett a forró levegõ, és szivárványgyûrû
3674 I, XVI | szivárványgyûrû vette körül a falitartókban lobogó, nagy
3675 I, XVI | viaszgyertyákat, amikor a püspök belépett. Szokatlan
3676 I, XVI | Szokatlan izgalom fûtötte a lelkeket, és tette csillogóvá
3677 I, XVI | lelkeket, és tette csillogóvá a szemeket. Ez más volt, mint
3678 I, XVI | érintkezés mindennapos extázisa. A földi életben várható nagy
3679 I, XVI | feszítette meg az idegeket.~A püspök rövid imádság után,
3680 I, XVI | elméket, bejelentette, hogy a nikomédiai atyafiak követe
3681 I, XVI | követe akarja üdvözölni a Krisztusban összegyüle
3682 I, XVI | nyugalomra is intette õket.~A figyelem biztosítva volt,
3683 I, XVI | nem lesz nyugalmas estéje a gyülekezetnek.~Sokan hallották
3684 I, XVI | Sokan hallották már kint a forumon, s mindenfelé híre
3685 I, XVI | Antiochiában, megjövendölte a világ közel végét és a gazdagok
3686 I, XVI | megjövendölte a világ közel végét és a gazdagok elkárhozását. Zúgó
3687 I, XVI | amely azonban nemsokára a csalódás suttogásának adott
3688 I, XVI | helyet. Isten embere nemcsak a prófétákat idézte hibásan,
3689 I, XVI | szavait is. Mikor észrevette a hívek nyugtalankodását,
3690 I, XVI | hirtelen reszketni kezdett, a szeme fölakadt, a száját
3691 I, XVI | kezdett, a szeme fölakadt, a száját hangtalanul mozgatta,
3692 I, XVI | Pantaleon, az orvos? - kiáltott a püspök. Azonban hangja gyönge
3693 I, XVI | szájról szájra adták tovább a kérdést, úgyhogy idõ tellett
3694 I, XVI | úgyhogy idõ tellett belé, míg a késõn érkezett s a porticusban
3695 I, XVI | míg a késõn érkezett s a porticusban megrekedt orvos
3696 I, XVI | utat bírt magának törni, a diaconusok meghintették
3697 I, XVI | meghintették szenteltvízzel a nyavalyatörött embert, amitõl
3698 I, XVI | szemtanúi voltatok annak, hogy a Sátán mint akarta megakadályozni
3699 I, XVI | Elõször, láttam, megrontotta a ti fületeket, hogy ne azt
3700 I, XVI | azok közé tartoznak, akik a Sátán incselkedése következtében
3701 I, XVI | ellenem intézett orvtámadást a sötétség fejedelme. Megrázott,
3702 I, XVI | el ne mondjam nektek azt a látomást, amelyet a Sinai
3703 I, XVI | azt a látomást, amelyet a Sinai hegyén nyertem, amikor
3704 I, XVI | parancsára elmenekültem a bálványimádó helytartó poroszlói
3705 I, XVI | üldözõ császárok kínozták a keresztényeket, majd minden
3706 I, XVI | embernek volt látomása. Ezt a békében élõ nemzedéket már
3707 I, XVI | akit látomásra méltatott a Krisztus.~A látomás tagadhatatlanul
3708 I, XVI | látomásra méltatott a Krisztus.~A látomás tagadhatatlanul
3709 I, XVI | tagadhatatlanul elég világos volt. A tízparancsolat hegyén alvónak
3710 I, XVI | szurokpogácsával dögleszti meg a sárkányt. A látomásbeli
3711 I, XVI | dögleszti meg a sárkányt. A látomásbeli sárkány azonban
3712 I, XVI | világítsa meg, mit jelent ez a látomás. Erre új látomása
3713 I, XVI | támadt, de az már éberen. A bibliai gonosz fáraó jelent
3714 I, XVI | egész palotájával együtt.~A hangja most már süvöltött,
3715 I, XVI | most már süvöltött, és mint a végzet nagy fekete madara
3716 I, XVI | fekete madara csapongott a hivõk feje fölött.~- Én
3717 I, XVI | mondom nektek, hogy mire a hold harmadszor megújul,
3718 I, XVI | megújul, nagy dolgok történnek a földön. Mint tûz a szalmát,
3719 I, XVI | történnek a földön. Mint tûz a szalmát, megemészti Isten
3720 I, XVI | ellenségeit teríti le, hanem a langyosakat is kiköpi szájából.~
3721 I, XVI | langyosakat is kiköpi szájából.~A fekete ember szavai befejezéseül
3722 I, XVI | mint fenyegetõ karddal mind a négy világtáj felé keresztet
3723 I, XVI | világtáj felé keresztet szabott a gyülekezetre. Mindenki megfélemülve
3724 I, XVI | megfélemülve hallgatott, maga a püspök is némán csukta le
3725 I, XVI | püspök is némán csukta le a szemét, mintha nem akarná
3726 I, XVI | Pantaleon azonban megtörte a csöndet. Azzal kezdte, hogy
3727 I, XVI | nyíltan megmondta, hogy a Sinai-hegyi látomást ördögi
3728 I, XVI | ördögi lesvetésnek tartja.~- A legnagyobb keresztény erény
3729 I, XVI | legnagyobb keresztény erény a türelmesség. Ha a Messiás
3730 I, XVI | erény a türelmesség. Ha a Messiás békességben tûrte
3731 I, XVI | olyan lélek fog újjászületni a kereszténység vizében, akit
3732 I, XVI | anyja érdemesnek fog tartani a saját koronájára.~Mindenki
3733 I, XVI | koronájára.~Mindenki tudta, hogy a császárné megtérésére céloz.
3734 I, XVI | megtérésére céloz. Valakinek a száján felzendült egy himnusz
3735 I, XVI | Senkinek se jutott eszébe, hogy a dallam ugyanaz, amelyen
3736 I, XVI | amelyre néha táncra perdült a nagyurak víziorgonás palotáinak
3737 I, XVI | elragadtatás szent derûje, a fölfelé szegezett, fénylõ
3738 I, XVI | tekintetek elõtt szétnyílt a mennyezet, kettéhasadt az
3739 I, XVI | kettéhasadt az ég kárpitja, látták a csillagok felett az Atyát,
3740 I, XVI | felett az Atyát, oldalán a Báránnyal s körülötte a
3741 I, XVI | a Báránnyal s körülötte a szentek tündöklõ, fehér
3742 I, XVI | seregét.~Az ének megnyugtatta a lelkeket. Boldogan hallgatták
3743 I, XVI | kettõjüket tetszett kiválasztani a várható nagy változás eszközéül,
3744 I, XVI | jelenlétük ijesztett rá a bálványokra, s ennek köszönhetõ,
3745 I, XVI | ennek köszönhetõ, hogy most a császár összeszámláltatja
3746 I, XVI | császár összeszámláltatja a keresztényeket. Egy görbe
3747 I, XVI | bátran megvallotta hitét a császár elõtt, s ezért kegybe
3748 I, XVI | nála - különösen meghatotta a gyülekezetet. Azt mondta,
3749 I, XVI | csábítasz? - kérdezte Trajanus a szenttõl.~- Senki se merje
3750 I, XVI | démonnak nevezni felelte a szent.~- Ki az az Istenhordozó?~-
3751 I, XVI | Istenhordozó?~- Aki Krisztust a szívében hordozza.~- És
3752 I, XVI | Rómába hurcoltassék, és ott a nép gyönyörködtetésére vadállatok
3753 I, XVI | testvérek - nézett körül a presbiter a gyülekezeten -,
3754 I, XVI | nézett körül a presbiter a gyülekezeten -, hogy Isten
3755 I, XVI | Isten irgalma még ennek a vérontó császárnak is megkegyelmezett.
3756 I, XVI | gonosz cselekedetéért került a pokolba. Késõbb azonban
3757 I, XVI | kegyelmezzen meg ennek a Trajanusnak, mert az építette
3758 I, XVI | az õ szülõvárosát, amit a földindulás elpusztított.
3759 I, XVI | angyalaival kiemeltette a császár holttestét a sírból,
3760 I, XVI | kiemeltette a császár holttestét a sírból, odavitette a püspökhöz,
3761 I, XVI | holttestét a sírból, odavitette a püspökhöz, az megkeresztelte,
3762 I, XVI | Trajanus lelke kiszabadult a pokolból. Ha ilyen irgalmat
3763 I, XVI | ilyen irgalmat talált ez a hóhérszívû imperátor, akkor
3764 I, XVI | hiszem, testvéreim, hogy ez a mi császárunk, aki majdnem
3765 I, XVI | Minervianus is, akinek nagy volt a tekintélye a gyülekezetben.
3766 I, XVI | akinek nagy volt a tekintélye a gyülekezetben. Tudták róla,
3767 I, XVI | róla, hogy meghitt szolgája a naissusi szent asszony fiának,
3768 I, XVI | Constantinus princepsnek, s a gyülekezet elõkelõi még
3769 I, XVI | Minervianus egy kicsit lehûtötte a lelkesedést azzal, hogy
3770 I, XVI | tudja biztosan, mi célja van a keresztények összeírásának.
3771 I, XVI | keresztények összeírásának. A katonaságnál vannak olyanok,
3772 I, XVI | lesz, az bizonyos, hogy a Dominus igazságos ember.
3773 I, XVI | uralkodó van jóindulattal a keresztényekhez, s félõs,
3774 I, XVI | félõs, hogy ezek egyszer a maguk rossz útjára térítik
3775 I, XVI | maguk rossz útjára térítik a császárt is. Világért se
3776 I, XVI | szeretné, hogy az Isten a nagy uralkodót elszólítsa
3777 I, XVI | nagy uralkodót elszólítsa a birodalom élérõl, és a Trajanus
3778 I, XVI | elszólítsa a birodalom élérõl, és a Trajanus megüresedett helyére
3779 I, XVI | valami jellel mutassa meg a hatalmát a császár elõtt,
3780 I, XVI | jellel mutassa meg a hatalmát a császár elõtt, és intse
3781 I, XVI | arra, hogy forduljon el a bálványoktól.~Az öreg katona
3782 I, XVI | vele. Arra szólította föl a híveket, kérje ki-ki az
3783 I, XVI | mindent jóra, és szentelje meg a békét az emberek között.~
3784 I, XVI | békét az emberek között.~A gyülekezet megáldása után
3785 I, XVI | után agapé következett, a testvérek egyszerû közös
3786 I, XVI | Keresték Ammoniust, akinek a püspök maga mellett jelölt
3787 I, XVI | harmadnap se jelentkezett. A hiszékenyebbek arra célozgattak,
3788 I, XVI | ide angyalaival Thebaiból, a remeték pusztájából, mert
3789 I, XVI | beszélt róla senki, mert a remélt változás se következett
3790 I, XVI | változás se következett be. A keresztényeket belajstromozták
3791 I, XVI | földeket nem osztogattak nekik. A régi keresztényeket ez nem
3792 I, XVI | rendítette meg hitükben, de a lágytojás-keresztények elmaradtak
3793 I, XVI | lágytojás-keresztények elmaradtak a gyülekezetbõl. Mnester sokat
3794 I, XVI | bocsátott egy-egy fohászt.~A tél vége felé azonban a
3795 I, XVI | A tél vége felé azonban a praefectus hívatta a püspököt.
3796 I, XVI | azonban a praefectus hívatta a püspököt. Azt kérdezte tõle,
3797 I, XVI | kérdezte tõle, emlékszik-e arra a szõrös, fekete emberre,
3798 I, XVI | olyan kavarodást csinált a forumon. A püspök emlékezett
3799 I, XVI | kavarodást csinált a forumon. A püspök emlékezett rá, de
3800 I, XVI | természetesen hallgatott, hogy a nikomédiai püspök emberének
3801 I, XVI | emberének mondta magát.~A praefectus nem mutatott
3802 I, XVI | nem mutatott bosszúságot. A császári udvarból keresték
3803 I, XVI | illetõt, de azt nem tudatta a leirat, miért. Ebbõl gondolta,
3804 I, XVI | gondolta, hogy nem lehet fontos a dolog.~Hanem pár hét múlva
3805 I, XVI | múlva Nonnus látogatta meg a praefectust, most már mint
3806 I, XVI | most már mint fõkamarás. A kereszt, ha nem mutogatta
3807 I, XVI | palota fõgondnokává, s ebben a magas méltóságban tette
3808 I, XVI | méltóságban tette tiszteletét a praefectusnál. Õ aztán már
3809 I, XVI | már többet tudott mondani a szõrös emberrõl. Mercurius
3810 I, XVI | hitbuzgó pap. Kicserélte a templom arany és ezüst szobrait
3811 I, XVI | Igaz, hogy ilyesmit maga a halhatatlan isten is elkövetett
3812 I, XVI | utoljára keresztény lett. Ebben a minõségben itt Antiochiában
3813 I, XVI | Antiochiában bujtogatott a császár és az istenek ellen.~-
3814 I, XVI | ember tapasztaltságával.~A praefectus is ezt tartotta.
3815 I, XVI | szót se szólt róla, hogy a templomtolvajnak Galerius
3816 I, XVI | jár most valami jó világ a keresztényekre.~Nonnus legyintett.~-
3817 I, XVI | mindig mondtam, hogy ezek a legveszedelmesebb ellenségei
3818 I, XVI | ellenségei az emberi nemnek.~A két nagytekintetû férfi
3819 I, XVI | egymást. Mindkettõ látta a másiknak a nyakában a keresztet,
3820 I, XVI | Mindkettõ látta a másiknak a nyakában a keresztet, s
3821 I, XVI | látta a másiknak a nyakában a keresztet, s örült neki,
3822 I, XVI | nem kell egymástól félteni a nyakukat.~Nagyon melegen
3823 I, XVI | melegen búcsúzkodtak. Amint a praefectus magára maradt,
3824 I, XVI | és mindent fölforgatott a szobában. Úgy rémlett ugyan
3825 I, XVI | hogy régen tûzbe dobta a keresztet, de nem volt nyugta
3826 I, XVI | Nonnus már rég túlesett ezen a gondon. Hitt benne, hogy
3827 I, XVI | gondon. Hitt benne, hogy a kereszt hozta meg neki a
3828 I, XVI | a kereszt hozta meg neki a szerencsét, de félt is tõle,
3829 I, XVI | hallott, bajba juttatja a kereszt. Kis vasládába zárva
3830 I, XVI | Kis vasládába zárva elásta a szent palota kertjében.
3831 I, XVII | XVII.~Bionnak, a matematikusnak üdvözletét
3832 I, XVII | üdvözletét küldi Lactantius, a rhetor~Bionom, azoknál a
3833 I, XVII | a rhetor~Bionom, azoknál a különös ellentmondásoknál
3834 I, XVII | este itt ülök Mnesternek, a keresztények püspökének
3835 I, XVII | egy nagy fekete fakereszt, a gyalázatos halál jelképe,
3836 I, XVII | borzongással tölti el a mûvelt embert. Már csak
3837 I, XVII | tudok jövõt jósolni ennek a különben tiszteletre méltó
3838 I, XVII | gondolnom, hogy ez lehetne az a vallás, amely az aranykort
3839 I, XVII | aranykort visszahozhatná a földre - talán emlékszel
3840 I, XVII | mit mondtam errõl abban a panegyrisben, amellyel császárunkat
3841 I, XVII | nagy sikert arattam, noha a chria szabályainak, erre
3842 I, XVII | nem felelt meg egészen. Ez a vallás alkalmas lehetne
3843 I, XVII | tartok, hogy míg megveti a virágot, és gyûlöli a mûvészetek
3844 I, XVII | megveti a virágot, és gyûlöli a mûvészetek édes játékait,
3845 I, XVII | édes játékait, amelyeknek a mi isteneink annyit köszönhetnek,
3846 I, XVII | ismeretlen magasságokba, de a földön járni nem tud. Vértanúknak
3847 I, XVII | sóvárognak, de nem való a halandóknak, akik élni és
3848 I, XVII | örülni születtek e földre.~Ez a komor szoba az oka, Bionom,
3849 I, XVII | téged, aki úgyis sokat jársz a csillagok között, s azért
3850 I, XVII | ablak nyitva van, s hogy a lovas Hippotadész fia, Aeolus,
3851 I, XVII | Hippotadész fia, Aeolus, a szelek sáfárja még nem keresztény.
3852 I, XVII | Antiochia kertjei fölött, s még a szomorúságnak ezt a kamráját
3853 I, XVII | még a szomorúságnak ezt a kamráját is megtöltik a
3854 I, XVII | a kamráját is megtöltik a korai ibolyák és jácintok
3855 I, XVII | zephirek? Fáradt inaid érzik-e a tavaszt, s kivisznek-e a
3856 I, XVII | a tavaszt, s kivisznek-e a kikötõsorra? Megpezsdül-e
3857 I, XVII | kikötõsorra? Megpezsdül-e a vén csontjaidban az alvadt
3858 I, XVII | jut kamaszkorunk, amikor a forró-hideg rázott bennünket,
3859 I, XVII | selyemben mutogatta magát a nimfa, és piros cipõje keskeny,
3860 I, XVII | keskeny, magas sarka ezt a két szót nyomta az iszapba:
3861 I, XVII | Kövess engem!~Csóválod a fejedet, öreg Bionom, és
3862 I, XVII | és azt kérded magadban, a párkák vagy a gráciák vették-e
3863 I, XVII | magadban, a párkák vagy a gráciák vették-e el az eszét
3864 I, XVII | gráciák vették-e el az eszét a vén rhetornak? Ne félts,
3865 I, XVII | pillanatra megszédített a múlt illata, amint felém
3866 I, XVII | üvegébõl. Talán ez elõl a nyugtalanító, fekete kereszt
3867 I, XVII | is menekültem egy kicsit a tavasz saroglyájába kapaszkodva.
3868 I, XVII | tudom én, mi nem illik a magunk korú ember elüszkösödött
3869 I, XVII | elüszkösödött májához, és mi illik a császár barátjához.~Mert
3870 I, XVII | matematikus, hogy most én vagyok a császárnak az, ami ezelõtt
3871 I, XVII | hogy akire õ fogja hagyni a bíbort, az helyrehozhassa,
3872 I, XVII | olyan nagy ember neve áll a tábla homlokán, mint a mi
3873 I, XVII | áll a tábla homlokán, mint a mi császárunké, és nekem
3874 I, XVII | gyönyörûségessé is teszi az, hogy ezt a nagyságot ilyen közelrõl
3875 I, XVII | mûveltnek nem mondhatni is, s a szavak mûvészetében nemcsak
3876 I, XVII | az isteni értelemnek az a száraz fénye, amelyet Pallasz
3877 I, XVII | Athéné legritkábban osztogat a halandóknak. Nem is gondolnád,
3878 I, XVII | az istenek óvjanak meg a felségsértésnek még a látszatától
3879 I, XVII | meg a felségsértésnek még a látszatától is, õ maga hasonlította
3880 I, XVII | maga hasonlította magát a sisakos istennõ szent madarához -
3881 I, XVII | istennõ szent madarához - a világ legmagasabb fájának
3882 I, XVII | milyen részvéttel szemléli a nyomorult halandók dolgait.
3883 I, XVII | hogy az emberek közt inkább a félelem, mint a jámborság
3884 I, XVII | közt inkább a félelem, mint a jámborság tartja fenn a
3885 I, XVII | a jámborság tartja fenn a halhatatlanok iránt való
3886 I, XVII | legnagyobb bizalommal vannak a halandók. Szóval afféle
3887 I, XVII | semmi sem áll távolabb, mint a céltalan kíváncsiság léhasága.
3888 I, XVII | munkájával helyreállította a fúriák által szétszagga
3889 I, XVII | szétszaggatott birodalomban a rendet, hátralevõ éveit
3890 I, XVII | légióiban is helyreállítsa a fegyelmet.~Fájdalom, ebben
3891 I, XVII | istenek úgy alkották meg a halandókat, hogy sóvárogjanak
3892 I, XVII | másképp nem állhatna fönn a világ, de elhomályosodott,
3893 I, XVII | Hiába hullámzik az élet a forumokon, hasztalan ülünk
3894 I, XVII | ember külön-külön bolyong a részvétlen csillagok alatt,
3895 I, XVII | csillagok alatt, nincs, aki a lélek meztelenségét betakarja,
3896 I, XVII | valamikor közelebb voltak a csillagok a földhöz, és
3897 I, XVII | közelebb voltak a csillagok a földhöz, és csakugyan leléptek
3898 I, XVII | leléptek róluk az istenek a halandók közé? Az istenek
3899 I, XVII | õket, vagy most nyiladozik a szemünk, és azt látta meg
3900 I, XVII | látta meg elõször, hogy a semmi feketéllik elõttünk?
3901 I, XVII | Én csak tovább adom neked a kérdést, amelyet sokan intéznek
3902 I, XVII | piros cipõk után, utálják a gladiátor-játékokat, és
3903 I, XVII | Néha megcsillan elõttem a fény, amelyet már Mnester
3904 I, XVII | mint örök világosságot. A keresztények istenét értem,
3905 I, XVII | levelem elején is mondtam már, a szomorúság és lemondás nem
3906 I, XVII | teremtve.~Szeretném ismerni a te véleményedet is, Bion,
3907 I, XVII | isteneket kerülöd, hanem a róluk való beszélgetést
3908 I, XVII | Arisztotelész szellemét a könyvtár boltívei alatt.
3909 I, XVII | bizonyára tudod már, hogy a császár hajója hamarosan
3910 I, XVII | tudom, tájékozódva vagy-e a császár elhatározásának
3911 I, XVII | hogy tettre akarja bírni a császárt a keresztények
3912 I, XVII | akarja bírni a császárt a keresztények ellen, akik
3913 I, XVII | körülbelül egy huszadát teszik a birodalom lakosságának.
3914 I, XVII | birodalom lakosságának. A caesar - talán nem is alap
3915 I, XVII | vitatta, hogy nem szabad a birodalomban ennyi ellenséget
3916 I, XVII | ellenséget megtûrni, akik a többségrõl nyíltan azt hirdetik,
3917 I, XVII | hogy örök kárhozat vár rá a császárral együtt. A császár
3918 I, XVII | rá a császárral együtt. A császár álláspontja az volt,
3919 I, XVII | tapasztalt bölcsességének, hogy a lakosság huszadrésze olyan
3920 I, XVII | hanem módot kell találni a békés megegyezésre. Abban
3921 I, XVII | volt semmi meglepõ, hogy a Domina augusta a császár
3922 I, XVII | meglepõ, hogy a Domina augusta a császár pártjára állt. Mint
3923 I, XVII | már Antiochiában is húzott a keresztényekhez, s azt rebesgetik,
3924 I, XVII | azt rebesgetik, hogy itt a keresztséget is felvette,
3925 I, XVII | keresztséget is felvette, de a vak püspök nem tudta, hogy
3926 I, XVII | neki adott igazat, s emiatt a császárné nem is engedte
3927 I, XVII | Pantaleonnak mint orvosnak az a véleménye, hogy Valeria
3928 I, XVII | szerette. Õ adta neki azt a tanácsot, hogy mutassa is
3929 I, XVII | tanácsot, hogy mutassa is ki a szeretetét, bár azt igazán
3930 I, XVII | nem gondolta volna, hogy a szeretet a keresztény vér
3931 I, XVII | gondolta volna, hogy a szeretet a keresztény vér szomjazásában
3932 I, XVII | állítani. Mások úgy magyarázták a dolgot, hogy a caesar egyszerûen
3933 I, XVII | magyarázták a dolgot, hogy a caesar egyszerûen megverte
3934 I, XVII | egyszerûen megverte szemmel a feleségét, úgyhogy annak
3935 I, XVII | Bionom, ahol asszony van a dologban, különösen olyan
3936 I, XVII | azzal biztatta magát is, a császárnét is, hogy az õ
3937 I, XVII | Azonban más történt. Annak a napnak az éjszakáján, amelyen
3938 I, XVII | kudarcot vallott, kigyulladt a császár hálószobája. A császárt
3939 I, XVII | kigyulladt a császár hálószobája. A császárt csak az mentette
3940 I, XVII | zivataros éjszaka volt - a hosszú õszt nagyon enyhe
3941 I, XVII | mifelénk -, s mivel tudta, hogy a császárné fél a mennydörgéstõl,
3942 I, XVII | tudta, hogy a császárné fél a mennydörgéstõl, átment hozzá,
3943 I, XVII | hozzá, hogy vele legyen, míg a vihar elvonul. A kubikulárius,
3944 I, XVII | legyen, míg a vihar elvonul. A kubikulárius, aki elszunnyadt
3945 I, XVII | Gorgonius nevû kamarás, a nagy füstre ébredt föl,
3946 I, XVII | nélkül nem mert benyitni a hálószobába, mire pedig
3947 I, XVII | akkorra már Valeria elnyomta a tüzet. Mint mondta, nyugtalan
3948 I, XVII | ablakra nézett, s meglátta a lángot az apja hálószobájában.
3949 I, XVII | apja hálószobájában. Hogy a tûz hogy keletkezett, azt
3950 I, XVII | mondta, biztosra veszi, hogy a keresztények akarták tûzhalállal
3951 I, XVII | beleibõl. Villám sújtott a szent hálószobába, amivel
3952 I, XVII | akarata eltávolította onnan a császárt, nem büntetni,
3953 I, XVII | azt nem tudta megmondani a fõpap, de úgy gondolta,
3954 I, XVII | veszélyre. Galerius újra a keresztények bûnösségét
3955 I, XVII | keresztények bûnösségét hangoztatta a császár elõtt, s emlékeztette
3956 I, XVII | mint mondta, õ nem akar a nikomédiai palotában megégni,
3957 I, XVII | utazott Valeriával együtt. A Domina nobilissima térden
3958 I, XVII | térden állva könyörgött a császárné ajtajában, hogy
3959 I, XVII | nem unod még fecsegésemet. A császár gondolkodóba esett,
3960 I, XVII | ami nagyon elkeserítette a keresztény gyülekezetet.
3961 I, XVII | keresztény gyülekezetet. A templomban, a szent palota
3962 I, XVII | gyülekezetet. A templomban, a szent palota közelében a
3963 I, XVII | a szent palota közelében a hivõk éjjel-nappal imádkoztak
3964 I, XVII | istent, hogy adjon neki erõt a kínzások elviselésére. S
3965 I, XVII | meghallgatta õket, mert a kamarás nem emberi állhatatossággal
3966 I, XVII | állhatatossággal viselte el a minden harmadnap újra kezdett
3967 I, XVII | történt, hogy újra tûz támadt a szent hálószobában, pedig
3968 I, XVII | hálószobában, pedig most a császár is bent aludt. Már
3969 I, XVII | az ágy függönyei, amikor a császár titkára, a te Quintiporod
3970 I, XVII | amikor a császár titkára, a te Quintiporod berohant.
3971 I, XVII | fiú ez, Bionom, nem hiába a te nevelésed, sokat beszélgetek
3972 I, XVII | beszélgetek vele, õ is azok közé a mulatságkerülõ fiatalok
3973 I, XVII | szerencsétlenségtõl mentette meg a római birodalmat, amire
3974 I, XVII | megpörkölõdött ugyan egy kicsit, de a császárt úgy kiragadta a
3975 I, XVII | a császárt úgy kiragadta a lángok közül, mint Aeneas
3976 I, XVII | Elgondolhatod, mekkora volt a riadalom és fejvesztettség.
3977 I, XVII | fejvesztettség. Legnyugodtabb még a császár volt, aki elõször
3978 I, XVII | császár volt, aki elõször is a soros kubikulariust kereste.
3979 I, XVII | soros kubikulariust kereste. A kubikularius véletlenül
3980 I, XVII | katona volt. Rákiáltott, a katona megfordult, s õ azzal
3981 I, XVII | megfordult, s õ azzal követte el a hibát, hogy nem az õrségért
3982 I, XVII | maga futott utána, azonban a folyosók útvesztõjében elvesztette
3983 I, XVII | visszatért, már megtörtént a szerencsétlenség. Ennél
3984 I, XVII | többet azonban nem vallott a kínpadon sem, ahol most
3985 I, XVII | láttak azon az éjszakán a palotában. Nem is tagadta,
3986 I, XVII | számadással. Erre befogták a püspököt is, de belõle sem
3987 I, XVII | tiszteletreméltósága nem mentette meg a tortúrától. Az én meggyõzõdésem
3988 I, XVII | meggyõzõdésem szerint ez a szegény világtalan ember,
3989 I, XVII | aki már semmit se látott a földi dolgokból, valóban
3990 I, XVII | valóban nem tudott semmit a gonosztettrõl. S mivel a
3991 I, XVII | a gonosztettrõl. S mivel a kegyes férfiú iránt õszinte
3992 I, XVII | gemnek tartottam véleményemet a császárnak is megmondani.
3993 I, XVII | császárnak is megmondani. A császár azonban, nem indulatosan,
3994 I, XVII | államügy, amely egyedül a császárra tartozik. Itt
3995 I, XVII | Gondolhatod, hogy ezek után inkább a nyelvemet haraptam volna
3996 I, XVII | védelmében, amelyet magam is a leggyûlöletesebbnek tartok
3997 I, XVII | végre semmi közöm nincs. A császár különben elég mérsékletet
3998 I, XVII | Lefejeztette ugyan mind a négy gyanúbavettet, de bûnükért
3999 I, XVII | bûnükért nem tette felelõssé a többi keresztényeket. Már
4000 I, XVII | keresztényeket. Már kezdtünk a dolog felett napirendre
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8500 | 8501-9000 | 9001-9500 | 9501-9910 |