Rész, Fejezet

  1       I,  I      |     kiolvasta azt a csillagokból.~- Jó - mondta a császár -, de
  2       I,  II     |       tartja az emlékezetét! S az a jó, hogy száznegyvenketten
  3       I,  II     |     betaszította az ajtón.~- Milyen jó, hogy Korinthoszban meg
  4       I,  II     |        napfényben.~- Bionom, milyen jó élni!~Bion a küszöbön állva
  5       I,  III    |        verekedte föl magát, mint õ. Jó hadvezér volt, vakmerõ katona,
  6       I,  III    |         elõzõ este kilovagolt elé a jó félnapos útra vexilliferével,
  7       I,  III    |        akirõl azt rebesgették, hogy jó szívvel van az egyistenhivõkhöz.
  8       I,  III    |             karját cirógatva meg.~- Jó hozzád a Dominus? Szeret
  9       I,  III    |  feleségednél mindennap tisztelgek. Jó asszony, és nagyon szeret
 10       I,  III    |             és nagyon szeret téged. Jó anya, és nagyon szereti
 11       I,  III    |            akaratával szembeszegül. Jó hozzád a császár?~- Eddig
 12       I,  IV     |            Aurelius, barátom, s egy jó adójavaslatért odaadja Cicerót
 13       I,  IV     |             aranyadat, ha megjön.~- Jó. De ezt elviszem zálognak.~
 14       I,  IV     |            megfogni. Dajkának ez is jó.~Alig érték el a folyosó
 15       I,  V      |            adni érte cserébe? Ó, de jó neked, hogy nincs családi
 16       I,  V      |     levágatta a borbélya kezét. Még jó, hogy nem a nyakát találtam
 17       I,  V      |         Titanilláról, és nem tudott jó szívvel gondolni öreg barátjára.~
 18       I,  VI     |      kollégium fejévé, s nem akarta jó hírnevét kockáztatni, és
 19       I,  VI     |        olyan kis helyen megférek.~- Jó vagy, anyám - lágyult el
 20       I,  VI     |   kínálkoztam ennek az alamuszinak! Jó gusztusod van, fiú. De neked
 21       I,  VI     |             öreg Sapriciának így is jó voltam eddig. De most már
 22       I,  VII    |        évfordulóiról vagy a császár jó egészségérõl.~A curiosusok
 23       I,  IX     |              ha én nem kívánok neki jó étvágyat.~- Te? Hát én?
 24       I,  IX     |     semmirevaló már a tûzre se lesz jó.~- Magadról beszélsz, agg
 25       I,  IX     |          ételkóstoló fantáziája nem jó nyomon járt.~- Diocles -
 26       I,  IX     |           mint november nonájára.~- Jó neked, Diocles, hogy apa
 27       I,  X      |            furcsa, hogy nem annak a jó öregasszonynak reszelõs
 28       I,  X      |       messze elvitték tõlük. Milyen jó volt azelõtt anyjához bújni
 29       I,  X      |           Melyik csillagot nézheti? Jó volna eltalálni, hogy õ
 30       I,  X      |       császár arca elkomolyodott. - Jó mestered volt Bion?~- Az
 31       I,  X      |           szép, milyen okos, milyen jó! Hiszen neked tudnod kell,
 32       I,  XI     |          játszani. Biztos tartás és jó szemmérték kell hozzá. Alacsony
 33       I,  XII    |           neki, hogy Theodora nekem jó feleségem, és én jó ura
 34       I,  XII    |           nekem jó feleségem, és én jó ura vagyok a második feleségemnek.
 35       I,  XIV    |     észrevette rajta, hogy nála nem jó helyen van a szent memória.
 36       I,  XV     |           Az ugye annyit tesz, hogy jó hír? Majd egyszer nekem
 37       I,  XVI    |         Akkor mégse jár most valami jó világ a keresztényekre.~
 38       I,  XVI    |           idõk jöhetnek még, mindig jó, ha az ember elõrelátó.~
 39       I,  XVII   |             hitük színe szerint se. Jó volna, ha lehetne, mert
 40       I,  XVIII  |           magister? De tudod, olyan jó, hogy kibeszélgethetem magam
 41       I,  XVIII  |  Csónakázunk, táncolunk, becsípünk, jó? Kijössz velem, Quintipor?~
 42       I,  XIX    |             biztos benne. A Sátán a jó szemet is sokszor elkápráztatja,
 43       I,  XXI    |          látott mást senkit, csak a jó princepset, akit õ kalauzolt
 44      II,  XXII   |             rá, hogy Bionnak nagyon jó szeme lehet a csillagokhoz,
 45      II,  XXIII  |         Hagyj itt, édes uram, olyan jó így - ölelte át a lábait,
 46      II,  XXIII  |        szabad a fiával. A szíve nem jó, azt érezte õ maga is. Az
 47      II,  XXIII  |          asszonyt is keresünk neki. Jó lesz így, anyácska?~A császárné
 48      II,  XXIV   |             a kivégzett püspököt. A jó öreg, aki nappal mint rabszolga
 49      II,  XXIV   |          közbenjárhassanak értük. A jó szó ezeknél nem mindig volt
 50      II,  XXV    |      szemeit az ákombákomoktól. Nem jó volna felgyújtani az egész
 51      II,  XXV    |          egyik az, hogy nem volna-e jó megbékíteni Róma népét,
 52      II,  XXVI   |      lángost süttettem vele annak a jó újságnak örömére, amit a
 53      II,  XXVI   |             kérdezed tõlem, mi az a jó újság?~- Az én számomra
 54      II,  XXVI   |            Az én számomra már nincs jó újság - mondta a fiú csöndesen.~
 55      II,  XXVI   |             mondani, nobilissima.~- Jó. Akkor felelj arra, amit
 56     III,  XXVII  |             igyekezett jóvátenni.~- Jó volt hozzád a Domina? -
 57     III,  XXVII  |        Olyan, mint máskor. Õ mindig jó.~Talán egy csöpp dac is
 58     III,  XXVIII |         majd addig elfordul a néni, jó? A ruhádat dobd oda az asztalra.~
 59     III,  XXVIII |          szeretlek téged. Annak nem jó vége lesz, kisfiú, ha mink
 60     III,  XXVIII |           szelíden kitolta rajta.~- Jó éjszakát, Gránátvirág!~-
 61     III,  XXIX   |          történt, Trallesban.~Mégis jó volt a festékpáncélt felrakatni.
 62     III,  XXIX   |             megkedvelte Quintiport. Jó felolvasó, s talán nemcsak
 63     III,  XXX    |          fiú eléje hullott.~- Ó, de jó, hogy megmondtad! Igaz,
 64     III,  XXX    |             mondta oktató hangon. - Jó meleg fészek. Ha kis csókokat
 65     III,  XXX    |            csókolózás után. De az a jó volt benne, hogy a szomorúság
 66     III,  XXX    |         lánynak jutott eszébe, hogy jó volna már együtt olvasni
 67     III,  XXXI   |          pedig udvariasságot ígér a jó ebéd mellé.~A taberna kicsi
 68     III,  XXXI   |          csakugyan annak hívták, és jó füle lehetett, mert szundikálva
 69     III,  XXXI   |     Olajbogyó konyhájáról beszél.~- Jó, jó - morogta a páratlan
 70     III,  XXXI   |           konyhájáról beszél.~- Jó, jó - morogta a páratlan tökéletességû
 71     III,  XXXI   |      rángattam vissza a tûzhelyvédõ jó öreg Lateranus istenhez.~-
 72     III,  XXXI   |             mondta, nekibátorodva a jó szótól.~- Akárki mit mond,
 73     III,  XXXI   |             varázsszer-kereskedõnek jó összeköttetései voltak a
 74     III,  XXXI   |       lesekszenek útonállók, mindig jó az ilyesmi.~- Hiszen majd
 75     III,  XXXI   |            szoktam kérni: Add, hogy jó legyek azokhoz, akiket szeretek,
 76     III,  XXXI   |          szeretek, és hogy énhozzám jó legyen mindenki.~- Nekem
 77     III,  XXXII  |            csak irigylem? Ó, milyen jó a virágnak! Neki csak szépnek
 78     III,  XXXII  |             maradhatok egy erdõben.~Jó darabig vitte az ölében,
 79     III,  XXXII  |             fülébe a lány. - Nagyon jó nimfának lenni ilyen faunnak
 80     III,  XXXII  |           is írta a tükörbe, akinek jó szeme van, el is tudja olvasni.~
 81     III,  XXXII  |        kicsit, amikor meghallotta a jó szándékot.~- Kettõ? - kérdezte
 82     III,  XXXII  |          kapott, újra elõreszaladt.~Jó darabig kergetõdztek már,
 83     III,  XXXII  |             tudott. - Látod, milyen jó most, hogy ilyen kicsi vagyok.
 84     III,  XXXIII |         megcsókol örömében.~- Akkor jó - feküdt vissza a lány. -
 85     III,  XXXIII |      válasza.~- Meghalt az apád? De jó neked, Gránátvirág.~De rögtön
 86     III,  XXXIII |       antiochiai szent palotában.~- Jó kedved van, Gránátvirág -
 87      IV,  XXXIV  |             és szemében azok a régi jó idõk jelentették a római
 88      IV,  XXXIV  |       vigyáznak rá. A fõ az, hogy a jó hazafiak fogjanak össze,
 89      IV,  XXXIV  |         Hogy a császár szeretné, ha jó barátságban lennél vele.
 90      IV,  XXXIV  |          nézd, én se bánnék egy kis jó barátságot. De csak egészen
 91      IV,  XXXIV  |            csak azt gondoltam, hogy jó lenne, ha megfordulna körülötted,
 92      IV,  XXXV   |         cirkuszt vagy népgyûlést!~- Jó kedved van, rhetor - bólintott
 93      IV,  XXXVI  |   mulattatására, az biztosan nagyon jó tisztviselõ lesz. Ezen az
 94      IV,  XXXVI  |          vért. Most azonban különös jó hangulatban lehetett Genesius,
 95      IV,  XXXVII |            Ixion ölelt, és ami elõl jó menekülni Somnus isten kertjébe,
 96      IV,  XXXVII |       Aranyvirágom”, mondtam neki. „Jó, Trulla, eredj”, felelte
 97      IV,  XXXVII |             többet, Aranymadaram.” „Jó, Trulla, ne gyere.” Hát
 98      IV,  XXXVII |         útiköltséged nincs, ugye?~- Jó gyalogló vagyok, uram. A
 99      IV,  XXXVII |         bûvészt vinni magukkal, aki jó idõt csinál. Legföljebb
100       V,  XXXVIII|            rá szüksége, mert nagyon jó erőben érzi magát.~A caesar
101       V,  XXXVIII|          mosolygott el. - És milyen jó, hogy olyan sok van! Egészen
102       V,  XXXVIII|             Tit, akkor van.~- Akkor jó, anyám - sóhajtott kis Tit
103       V,  XXXVIII|           oda... a számra... így... jó...~Köhögött, s most megint
104       V,  XXXIX  | együttlétüket Pompejus színházában, jó szándékú kirándulását a
105       V,  XXXIX  |          hallatszott. Akiknek ilyen jó kedvük volt, azok Galerius­
106      VI,  XL     |             hal az ég alján, mindig jó reménységben hagyja feleségét,