Rész, Fejezet
1 I, I | azt suttogta, hogy sírni látta a feleségét.~- Az más! -
2 I, I | caesar.~De azért õ is jobbnak látta elhallgatni, bár senki se
3 I, IV | Nero olyan labdázótérrel látta el, amelybe csak leáldozása
4 I, IV | fölött.~- Hát te ki vagy? - látta meg Quintiport.~A magister,
5 I, V | szédülten hunyta le a szemét. Látta a nobilissima fehér vállát
6 I, V | benne, határozottan kéknek látta.~- Olyan színe van, nobilissima,
7 I, VI | Pantaleon az Isten kezét látta ebben a találkozásban, s
8 I, VII | a császár még most is látta lobogó szemét az õsz haját
9 I, VII | csak a diocleiai faluházán látta magát, ahol mint szegõdött
10 I, VIII | az égre, s vele egyszerre látta meg azt, amitõl nekik kettejüknek
11 I, VIII | szem inkább képzelte, mint látta a Nyilas halvány csillagait,
12 I, VIII | lopva Quintiporra nézett. Látta, hogy a magister elsápadt.
13 I, IX | azt is?~Sapricia jobbnak látta behúzódni a gyakorlati célokra
14 I, IX | hallott is semmit, világosan látta a helyzetet. A császárné
15 I, IX | hiszen õ a maga szemével látta.~- Mondd el, Diocles, mondd
16 I, IX | gondolta, aki olyan tisztán látta az õ jövõjét, megmondja
17 I, X | fegyelmezettnek és hidegnek látta, már elsõ találkozásuk
18 I, X | matematikus elcsodálkozva látta, hogy a császár szeme teleszalad
19 I, X | sokra, most mégis jónak látta megjegyezni, hogy az istenek
20 I, X | mielõtt megszülte volna, már látta álmában a napkoronggal a
21 I, XI | mert Constantiusra nézni. Látta, hogy egy pillanatra megvonaglott
22 I, XIII | jutott eszébe a perzsa, ha látta. Mikor is látta utoljára?
23 I, XIII | perzsa, ha látta. Mikor is látta utoljára? Igen, mikor Quintiportól
24 I, XIII | szemével csinált mindent.~Látta, hogy az óriás szenved,
25 I, XIV | magánosság. A nobilissimát nem látta azóta, mióta gránátvirágnak
26 I, XIV | mondta neki egyszer. S mivel látta az arcán, hogy nem érti,
27 I, XIV | tapasztalt semmit. A császárt nem látta olyan zord embernek, amilyennek
28 I, XIV | is meglapultak. Egyszer látta, hogy a vézna kis öregember
29 I, XIV | ejtette a császárt. Úgy látta, az istenek féltékenyek,
30 I, XV | viseltek benne.~Benoni elámulva látta, hogy a bulla aranyból van.
31 I, XVI | gyülekezetbõl. Mnester sokat látta reggeli sétáján, hogy kis
32 I, XVI | nézte egymást. Mindkettõ látta a másiknak a nyakában a
33 I, XVII | nyiladozik a szemünk, és azt látta meg elõször, hogy a semmi
34 I, XVII | Galerius tanácsára szükségesnek látta elrendelni a nikomédiai
35 I, XVIII | sohase jutott eszébe, ha nem látta õket, legföljebb az álmát
36 I, XVIII | karjait és vérehagyott arcát látta maga elõtt, napsütésben
37 I, XVIII | Maxentius, Varanes, akikkel látta. Egy illíriai centurio,
38 I, XX | megint fölébredtek.~Bion látta a császár arcáról, hogy
39 I, XX | kezdett elfátyolosodni, amikor látta, hogy az apai szeretet gyámol
40 I, XX | antiochiai este, mikor elõször látta a hihetetlent, a síró Diocletianust,
41 I, XX | örülni, hogy urát földerülni látta.~- Ne félj, uram - hajtott
42 I, XX | fagyott, drága, szõke fejét látta maga elõtt. Mért szeretik
43 I, XX | határvárak. Melitene... Mintha látta volna a város nevét Galerius
44 I, XX | lesoványodott kutyák vonítását, s látta az elõtte csúszó-mászó keresztényeket,
45 I, XX | Hierocles elérkezettnek látta az idõt, hogy a hosszú évek
46 I, XXI | üdvösség jele?~A császár nem látta, de ráhagyta.~- Pantaleon
47 II, XXII | szavára, s hogy Koptosban látta az oltáron Isis haját, amelyet
48 II, XXII | jövendő dolgok istennőjét látta, de abban a percben össze
49 II, XXII | játszani, mert ilyennek látta -, pedig férfiszemmel nézte.
50 II, XXII | mosolyodott. Akkor már Quintiport látta maga elõtt, amint odábblökte
51 II, XXII | édességét, se keserûségét nem látta a harcnak, nem is sejtett
52 II, XXII | szelídíteni fogja a fiút. Most látta, hogy sokkal több elvadító
53 II, XXII | szakadékban, ahol a pap a démont látta. Most már látták õk is.
54 II, XXII | hirtelen lecsillapodva, mert látta, hogy Quintipor jön fel
55 II, XXII | Quintipor feléje fordult arcát látta a másik oldalon. A fiú is
56 II, XXII | jövendõjét a lány arcában látta meg. Egy pillanatig tartott
57 II, XXIII | az elkínzott arcra, ahogy látta a hervadt száj vonaglását,
58 II, XXIV | volt az elsõ kivégzéseken, látta az örök világosság elõre
59 II, XXV | gyöngeségének kapkodását látta a császár rendelkezéseiben.
60 II, XXV | derûsnek és frissnek nem látta. A pénzügyi örményt arra
61 II, XXV | Quintipor szereti a zöld fügét. Látta már, amint együtt majszolták
62 II, XXVI | palotába. Már messzirõl látta, hogy a lány nyolc nap óta
63 II, XXVI | nyakán motozott, s Quintipor látta, hogy az úrnõ kezére csap
64 II, XXVI | estétõl, nobilissima.~Most látta csak, a fali lámpa fényében,
65 II, XXVI | mind a kettõ halálsápadtnak látta a másikat.~A lány elõbb
66 III, XXVII | A leánya mostohagyerekét látta benne, s azt az aranyfényt,
67 III, XXVII | a többit. Legokosabbnak látta közömbösséget tettetni,
68 III, XXVII | gyerekszája mozgását is látta, s tüzelő szemét is, amelyet
69 III, XXIX | köztük a világot. A császárné látta, hogy az õ arca helyett
70 III, XXX | nobilissima, amikor a rémületét látta. - Mondom, ne ugrálj, hiszen
71 III, XXX | nézte a csillagokat, ha nem látta is õket.~Egyszer - holdtölte
72 III, XXXI | ravasz tud lenni! Mintha nem látta volna! Össze nem csókolta
73 III, XXXII | követtem el.~Megnyugodva látta, hogy az aranyak ott ragyognak
74 III, XXXII | maga legszebb színébõl? Ki látta tõle elõször azt a mozdulatot,
75 III, XXXIII | sápadtnak és szenvedõnek látta a másikat, hogy egyik se
76 III, XXXIII | s a Tit fehér kezét is látta a kertész borostás állán.
77 III, XXXIII | ruháját. Ezt még sohase látta rajta. Olyan színe volt,
78 III, XXXIII | takarónak, amely alatt elõször látta az antiochiai szent palotában.~-
79 III, XXXIII | Quintipor nem ment utána, nem is látta elmenni. Feje lekoppant
80 IV, XXXIV | tûzszínû fátyol ellebbenését látta. Mire fölért, Hormizda már
81 IV, XXXIV | csak nemzeti viseletében látta a királylányt, keleti kaftánban,
82 IV, XXXIV | csak az õ szívében. Egyszer látta csak, mióta megmutatta neki
83 IV, XXXIV | nyelvét a princeps után. Õ látta már egyszer ezt a jelenetet
84 IV, XXXV | Alexandriában annyi példáját látta a keresztény hõsiességnek,
85 IV, XXXVI | lovagokat.~A fiú azonban nem látta az integetést. A zenét se
86 IV, XXXVI | Aphrodité-szemû istennõ...” És látta mosolyogni kis Titet, és
87 IV, XXXVI | sokaságból. Ifjú gazdáját nem látta a praelucens.~- Bizonyosan
88 IV, XXXVII | látszott. Nemcsak a mímus arcán látta ugyanazt a ragyogást, amely
89 IV, XXXVII | aztán végignézett magán, és látta a zöld ruhát meg a cseresznyepiros
90 IV, XXXVII | következõ szót csak homályosan látta, s egyszerre semmit se látott.
91 IV, XXXVII | ahogy a rhetor mondja. Õ is látta azt a fényességet, amely
92 IV, XXXVII | rövidíteni az utat. Ebbõl azt is látta, hogy a címkereskedõ valami
93 V, XXXVIII| És megint a Sápadtképût látta mögötte, úgy, mint akkor,
94 V, XXXVIII| Maxentiusnak. A caesar olyannak látta a helyzetet, hogy a kockát
95 V, XXXVIII| szabad fogni.~Az orvos nem látta semmi értelmét az ellenkezésnek.
96 V, XXXVIII| majd megmondja neki, de nem látta sehol. Lehajolt a lányához,
97 V, XXXIX | amelyek mögött utoljára látta Titanilla a napot lemenni,
98 V, XXXIX | császárt és a császárnét látta már maga elõtt, hanem két
99 V, XXXIX | Batseba. Rómában már nem látta a szép dominát. A fiatalúr
100 V, XXXIX | segítse meg, inkább sohase látta volna Jeruzsálemet, mint
101 V, XXXIX | diadém.~Galerius sohase látta még a császár szemeit ilyen
102 V, XXXIX | tapsolt, amikor ölelkezni látta a két uralkodót. Azt nem
103 V, XXXIX | kocsiba. A kocsist azonban nem látta sehol. Nyilván elment az
104 V, XXXIX | erre felemelte fejét, és látta, hogy nem Tükhé az, aki
105 VI, XL | fiatal fiú véres árnyát látta, akit áldozatának hitt,
|