Rész, Fejezet
1 I, I | forgalomból. A zûrzavaros idõkben, amikor egyre jobban elhitványodott
2 I, II | meg az égi világosságot. Amikor már elmerülõben volt, egy
3 I, II | neki. Az övé elszakadt, amikor a felsõbbsége tekintélyének
4 I, II | Miért jöttem én fel, amikor másfelé visz az utam?~-
5 I, III | már túl volt a negyvenen, amikor trónra került, szintén lázadó
6 I, III | jóváhagyását kérte volna. S amikor a senatus üdvözlõ küldöttsége
7 I, III | hogy parancsot teljesít, amikor lázadás elõl viszi lázadók
8 I, III | lázadók ellen katonáit.~Amikor visszatért arra számítván,
9 I, III | a fia azzal vág vissza: „amikor te az anyámat elvetted,
10 I, IV | Reszketett a keze az örömtõl, amikor az egyikben Menaechmusnak
11 I, IV | Hozzáfogott a másoláshoz, amikor Lactantius bezuhant az ajtón.~-
12 I, V | rázni, mi történt vele, amikor elõször hallotta. A barnuló
13 I, VI | és nagy vagyont szerzett, amikor egy haldokló ágyánál összeismerkedett
14 I, VI | lelkesedéssel beszélt. Egyszer, amikor éppen hazafelé tartott sétájáról,
15 I, VI | senki. Az ápolónõk olyankor, amikor a lánya volt a császárnõnél,
16 I, VII | esztendõvel ezelõtt volt, amikor a zsellér gazdát változtathatott,
17 I, VII | még akkor Diocletianus, amikor elõször járt itt minden
18 I, VII | ötvenhetedik évében járt.~Amikor a világ egyik ura hirtelen
19 I, VIII | horkantott, fejét felkapva, amikor a rhetor megállt lélegzetet
20 I, IX | császárné az ura kezét, amikor magukra maradtak -, tudod,
21 I, X | Quintipor. Majd hívatni foglak, amikor kellesz. - A hangja hirtelen
22 I, X | láttalak és hallottalak, amikor a gyermeket elébe tartva,
23 I, X | anyjától és magamagától is? Amikor álmában se mondhatja ki
24 I, X | Lehet, hogy ezen az estén, amikor tizenhat év után elõször
25 I, XI | dolgozószobájában. Pedig amikor összeültek a szentségesek,
26 I, XI | némán emelte meg poharát, amikor az augustus köszöntõre vette
27 I, XII | fölhasználta azt a pillanatot, amikor mostohája elbúcsúzott a
28 I, XII | istenünk is türelmes. De amikor itt lesz az ideje, meg fogja
29 I, XII | nyúzott báránybõrre. Õ, amikor idejött, nem gondolt esküvõre,
30 I, XIII | elvörösödött az este a rabszolga, amikor odasúgta neki, hogy ezután
31 I, XIV | hazamennek a maguk népéhez, amikor a szegõdésük kitelik, s
32 I, XIV | ujjait - ez szokása volt, amikor elgondolkozott -, aztán
33 I, XVI | is fel kellett áldoznia, amikor szívét föl szokta emelni
34 I, XVI | is, itt van a pillanat, amikor ki lehet vetni a poklot
35 I, XVI | lobogó, nagy viaszgyertyákat, amikor a püspök belépett. Szokatlan
36 I, XVI | a Sinai hegyén nyertem, amikor Isten parancsára elmenekültem
37 I, XVII | eszedbe jut kamaszkorunk, amikor a forró-hideg rázott bennünket,
38 I, XVII | örömek terített asztalához, amikor négyszemközt maradunk magunk
39 I, XVII | égtek az ágy függönyei, amikor a császár titkára, a te
40 I, XVII | Olvasmányába volt merülve, amikor csoszogást hallott. Fölnézett,
41 I, XVII | felett napirendre térni, amikor Galerius megérkezett Pannoniából,
42 I, XVII | élete nem számít akkor, amikor a világ rendjének megvédésérõl
43 I, XIX | meg nekik a tiszteletet, amikor a rhetor megtörölgette izzadó
44 I, XX | kiállnom, aki csak apa vagyok! Amikor úgy érzem, hogy fiam szemében
45 I, XX | kezdett elfátyolosodni, amikor látta, hogy az apai szeretet
46 I, XX | el is pirult a császár, amikor ezt mondta. Arra gondolt,
47 I, XX | várva a második csöngetést, amikor a türelmetlenkedõ kérvényezõket
48 I, XX | mint a többinek. Most, amikor a jelek szerint megindult
49 I, XX | kévévé teszi a hadsereget. Amikor pedig a rabszolgát azzal
50 I, XX | keresztény, különb is nála, s amikor a szegény örömére a túlvilágon
51 I, XXI | emeltetett Diocletianusnak, amikor hivatalát letette. Ez közmeg
52 I, XXI | Mégpedig attól a naptól kezdve, amikor le akarta vetni magát a
53 I, XXI | az a gyanúja volt, hogy amikor az õ ivadéka kiirtásáról
54 I, XXI | nem tudták megállapítani. Amikor láza megszûnt, azt ajánlották
55 II, XXII | könny szaladt a szemébe, amikor látták halálba dermedni
56 II, XXII | arra is lesz alkalma, hogy amikor belekarol, jobban magához
57 II, XXII | képzelõdött. Maga is csalódott, amikor azt hitte, hogy a nobilissima
58 II, XXII | azonban kivárta azt a percet, amikor fölhajtották a fölszalagozott
59 II, XXIII | merevedett. Nem sikoltozott, amikor megelevenedett. Tapogatózva
60 II, XXIV | csak a jót munkáltatja, amikor hatalmat ad neki. Rá olyan
61 II, XXIV | amely egyre erõsödött, amikor a püspök megkerülte a termet.
62 II, XXIV | gyertyával. Minden hang elhalt, amikor Mnester odalépett a kereszt
63 II, XXV | rohamosan közeledõ idõre, amikor Quintipornak Bajaeba kell
64 II, XXVI | Ezzel akartalak megkínálni, amikor partra lépsz.~A nobilissima
65 III, XXVII | fogadásokat kötöttek rá, hogy amikor elmegy innét, nem hagyja-e
66 III, XXVIII | pillantást se vessen rá olyankor, amikor õ is észrevehetné. Igaz,
67 III, XXVIII | vacsora vége felé jártak, amikor a császárné kiejtette Maxentius
68 III, XXIX | is csókolgatja, de csak amikor azt hiszi, hogy õ nem látja!~
69 III, XXX | intett neki a nobilissima, amikor a rémületét látta. - Mondom,
70 III, XXX | megfulladsz - nevetett. De amikor folytatta, mintha az õ hangját
71 III, XXXI | amit te. Reggel?~- Este. Amikor a csillagot meglátom. Akkor
72 III, XXXII | mutogatnál. ~Elsõ ráncaimat amikor könnyezve tekintem, ~Itt
73 III, XXXII | ábrázata felderült egy kicsit, amikor meghallotta a jó szándékot.~-
74 III, XXXII | parancsra írta az epigrammáit. S amikor eszébe jutott, akkor új
75 III, XXXII | visszarántotta.~- Tõlem! Amikor neked akarom adni magam!~-
76 III, XXXIII | volt, és nem felelt neki, amikor azt kérdezte tõle, merre
77 IV, XXXIV | jelentették a római szabadságot, amikor a katonák minden héten leölhettek
78 IV, XXXIV | csak akkor ocsúdott föl, amikor a princeps Apolló kis arany
79 IV, XXXIV | õ a házi oltárára tett, amikor a nászágyból kilépett. Babektõl
80 IV, XXXV | ingadozót megerõsített. Amikor azonban a Tiberis pirosodni
81 IV, XXXV | vén Latinusnak! Elesel, és amikor fölkelsz, már nem az leszel,
82 IV, XXXV | most lehet gyõzelmet várni, amikor az üldözések hõsökké tették
83 IV, XXXV | volna bölcsebben, mint te, amikor a keresztények bírájává
84 IV, XXXVII | talán nem egészen babona az, amikor az emberek úgy nyújtogatják
85 IV, XXXVII | szorította össze a pilláit: amikor gondolatai kezdtek már elszéledni,
86 IV, XXXVII | lehet csalódni. Tegnap, amikor veled beszéltem, úgy éreztem,
87 V, XXXVIII| tesz más tekintélyek iránt. Amikor ötödször is megjelent a
88 V, XXXVIII| most látszott meg rajta, amikor fölugortában fellökte az
89 V, XXXVIII| hangja is nyugodt volt, amikor megszólalt.~- Ereszd el
90 V, XXXVIII| és rabszolganõk. Akkor, amikor Nikomédia püspöke keresztvizet
91 V, XXXIX | se. Õt se fogadta reggel, amikor személyesen akarta neki
92 V, XXXIX | még a következõ héten is, amikor a jelentés elmaradt. Még
93 V, XXXIX | éppen a novendialia napján, amikor az egész Nikomédia ünneplõbe
94 V, XXXIX | hogy vakmerõséget követ el, amikor megérinti mindkettõjük vállát.~-
95 V, XXXIX | tömeg tombolt és tapsolt, amikor ölelkezni látta a két uralkodót.
96 V, XXXIX | acclamatiók még erõsebbek lettek, amikor az óriás mint egy gyermeket
97 V, XXXIX | császárt az emelvényre. Amikor azonban a bíboros öregember
98 V, XXXIX | Azt se igen értették meg, amikor a császár így folytatta
99 V, XXXIX | cipõjében ott állt mellette.~- Amikor az istenek kegyelme az õ
100 VI, XL | nyiszlett bocskorunkat néztük, amikor lábunkon Fortuna kegyelméből
101 VI, XL | virágszív, mint akkor volt, amikor jóra, rosszra az istenek
|