Rész, Fejezet

  1       I,  I     |       kapok érte! Öt gyerekem van, uram, könyörülj meg rajtam!~Nonnus
  2       I,  I     |       odafurakodni a császárhoz.~- Uram, lovad térdig járt a vérben,
  3       I,  I     | megbotránkozás.~- Mért sértegetsz, uram? Hát zsidónak látszom én?~
  4       I,  III   |        caesar nyakába.~- Köszönöm, uram. Mással nem törõdöm.~- De
  5       I,  IV    |             A császárok megjönnek, uram - fordult Quintipor a rhetor
  6       I,  VI    |           Nekem nincs férjem, csak uram. Tudod, mit tett akkor,
  7       I,  VI    |       lelte?~- Megrémítetted õket, uram. A véres bíboroddal.~A caesar
  8       I,  VI    |       Orvost hívok, ha megengeded, uram - futott ki a nobilissima.~
  9       I,  VI    |       amint a caesar továbbment.~- Uram - mondta ijedten -, ez a
 10       I,  VI    |             Te is közénk tartozol, uram?~Hüvelykujjával a kereszt
 11       I,  VI    |           keresztény?~- Az vagyok, uram, s most már emlékszem is
 12       I,  VI    |          az Isten legyen kalauzod, uram - állt meg a szolga a peristylium
 13       I,  IX    |       kezére.~- Fiatalok még, édes uram, összeszokhatnak - mondta
 14       I,  IX    |            Nem kívánsz elõbb mást, uram?~- Nem, nem, semmit se kívánok -
 15       I,  IX    |           van, Quintus.~- Nincsen, uram. Kitagadtam, mióta olyan
 16       I,  IX    |          fejét. - A te rabszolgád, uram. Láthatod a ruháján, milyen
 17       I,  IX    |  mentegetõzni.~- Nem arra való ez, uram. Tizennyolc esztendõs, de
 18       I,  X     |           egész világ a te szobád, uram - hajlongott a matematikus -,
 19       I,  X     |        Titkárod elõtt parancsolod, uram, hogy szolgálatodra legyek?~-
 20       I,  X     |        Emlékszel a múlt évi képre, uram?~- Igen, a Saturnus és a
 21       I,  X     |         mutatott.~- Nem szükséges, uram. Akinek sorsát kutatod,
 22       I,  X     |       semmi változás sincs?~- Van, uram. A Hold kijött a házából,
 23       I,  X     |       Venus eddig nem szerepelt.~- Uram, Apollinaris most lett tizennyolc
 24       I,  X     |        csillagokban?~- Bizonyosan, uram, mert ott minden meg van
 25       I,  X     |             Hogy tudhatnám én azt, uram? Én csak a jövõt vizsgálom,
 26       I,  X     |           fiam. Álmos vagy?~- Nem, uram.~- Most mégis menj haza,
 27       I,  X     |            szállásod?~- Itt közel, uram, Bion szobája mellett.~-
 28       I,  X     |        apám sem volt hozzám olyan, uram.~- Úgy? No menj, Quintipor.
 29       I,  X     |       hívni?~- Rendesen a nevükön, uram. Quintusnak és Sapriciának.
 30       I,  X     |         Bion?~- Meggyõztelek róla, uram, hogy még teelõtted is.~-
 31       I,  X     |     kitértél?~- Mondtam már neked, uram, hogy a csillagokban csak
 32       I,  X     |          nem lestem a titkod után, uram. Úgy látszik, azt is az
 33       I,  X     |  akaratában?~- Meg foglak siratni, uram, de nem foghatom meg Atroposz
 34       I,  X     |      hökkent meg a császár.~- Nem, uram - mosolygott a matematikus -,
 35       I,  X     |              Ez nem a te jövendõd, uram, hanem az enyém, amellyel
 36       I,  X     |            vont.~- Az a te dolgod, uram. De ha hittél a pessinusi
 37       I,  X     |      jósolt. Az a pessinusi jósnõ, uram, nekem anyám volt. Nem ismersz
 38       I,  X     |      jósnõt.~- Már rég haldoklott, uram, s csak téged várt még,
 39       I,  X     |            császár.~- Már mondtam, uram. Az nem a gyermekre vonatkozott,
 40       I,  X     |            elmondtam, amit tudtam, uram.~- Most arról beszélj, milyen
 41       I,  X     |            elhagysz?~- És Quintus, uram?~A császár azt felelte,
 42       I,  X     |   parancsot.~- És a gyermek anyja, uram? Az augusta? - kérdezte
 43       I,  X     |            az élõ fiához.~- És te, uram, az apa?~- Magamtól is féltettem
 44       I,  X     |       ettõl a simogatástól féltem, uram - vallotta Bion.~A császár
 45       I,  XII   |            gyülekezetben vár ránk, uram. Imával erõsíti magát a
 46       I,  XIV   |        Felugrott és felelt.~- Nem, uram. A piros szájak drágák.~
 47       I,  XX    |            titkot az anyaszívre?~- Uram, az anyaszív nem lehet áruló -
 48       I,  XX    |         Még aligha találkozhattak, uram. Talán nem is tudnak még
 49       I,  XX    |       földerülni látta.~- Ne félj, uram - hajtott térdet és fejet -,
 50       I,  XX    |          õellene?~- Mondtam neked, uram - írta a caesar -, hogy
 51       I,  XX    |   elállítani. Azért kéretne téged, uram.~A császár fölugrott, nem
 52       I,  XXI   |          elhagyta.~- Honnan tudod, uram? - kérdezte rekedten. Aztán
 53       I,  XXI   |            Itt van, akit kívántál, uram. Pantaleon, az orvos. A
 54       I,  XXI   |           mutasd be az isteneknek, uram, hogy idejében a kezembe
 55       I,  XXI   |         császár.~- Úgy hallgatott, uram, mint ahogy most hallgat.
 56       I,  XXI   |          Már hozzák a bizonyságot, uram. Megfeledkeztél arról, hogy
 57       I,  XXI   |       csoszogása.~- Ha megengeded, uram - fordult Galerius a császárhoz -,
 58      II,  XXII  |       kobakkal.~- Nincs semmi baj, uram - törölgette tunikája ujjával
 59      II,  XXII  |   körülnézett volna.~- Itt vagyok, uram - csendült föl a lány hangja,
 60      II,  XXIII |         ura elé.~- Hagyj itt, édes uram, olyan jó így - ölelte át
 61      II,  XXIII |           Vidd el õket tõlem, édes uram, és gondoskodj róla, hogy
 62      II,  XXVI  |   egyszerre. Nem akarsz emlékezni, uram? Nem a te istennõd már?
 63     III,  XXX   |         hozzá láb. Lefûrészelte az uram, mikor olyan fiatal voltam,
 64     III,  XXXI  |         szólsz hozzá, kisfiú? Édes uram.~A fiú úgy érezte, hogy
 65     III,  XXXI  |          Gondoltam én valamit, kis uram. Ha a lábad nem félteném,
 66     III,  XXXI  |           szépítõ kalapot is.~„Kis uram” hajlandó lett volna a Vezúv
 67     III,  XXXI  |       asszonyom. Borzasztó éhes az uram.~Odaintett a sarok felé.
 68      IV,  XXXIV |       princepsen. - Harcból jössz, uram?~- Hogyne. Öthónapos férjnek
 69      IV,  XXXIV |      esztendõ múlva caesar lesz az uram, kettõ múlva augustus?~-
 70      IV,  XXXV  |           össze Quintipor.~- Igen, uram. Az a híres mímus, akit
 71      IV,  XXXV  |     hazafelé.~- Jeruzsálembe?~- Ó, uram, hol vagyok én még attól! -
 72      IV,  XXXVII|            szerettem, mintha hites uram lett volna. Az elsõ még
 73      IV,  XXXVII|          mert így is nagyon rendes uram van, magister az is, mint
 74      IV,  XXXVII|   Candelabrum Severus. Ha kívánod, uram, én elvezetlek hozzá.~Quintipor
 75      IV,  XXXVII|  csodálkozott el Quintipor.~- Nem, uram - szeppent meg a zsidó. -
 76      IV,  XXXVII|            az öcséd?~- Otthon vár, uram. Eskolban, a szõlõfürtök
 77      IV,  XXXVII|    szobádba?~- Nekem nincs szobám, uram. Én itt lakom, ebben az
 78      IV,  XXXVII|         sovány állát.~- Nem tudom, uram, mi lesz akkor a gyermekkel.
 79      IV,  XXXVII|        adják ki.~- Akkor mehetünk, uram.~- Hát az ajtód? - mutatott
 80      IV,  XXXVII|          is?~- A pénzem kamatozik, uram. De az istenek ott vannak
 81      IV,  XXXVII|            be õket?~- Nincs ajtóm, uram. Nem is kell. Az én népemnek
 82      IV,  XXXVII|             Sírni akarok a falnál, uram, ami a templomból megmaradt.~-
 83      IV,  XXXVII|           Törvény van rá.~- Tudom, uram, de az régi törvény. Hadrianus
 84      IV,  XXXVII|        körülnézett.~- Bocsáss meg, uram. Ez csak úgy szokásból szaladt
 85      IV,  XXXVII|        ugye?~- Jó gyalogló vagyok, uram. A magam lábán is hazaérnék
 86      IV,  XXXVII|             Más tart engem vissza, uram.~A beszéd kifárasztotta.
 87      IV,  XXXVII|          sestertius. Ez nagy pénz, uram, mert duplán kell számítani.
 88      IV,  XXXVII|             Mondjad csak bátran.~- Uram, annyi pénze a császárnak
 89      IV,  XXXVII|          beszámítottál?~- Mindent, uram. Még azt is, ami váratlan
 90      IV,  XXXVII|          ma nem nyúlhatok pénzhez, uram.~- Miért?~- Nekem ünnepem
 91      IV,  XXXVII|     Törvénnyel nem lehet játszani, uram.~- Arra pedig már nincs
 92      IV,  XXXVII|           utánakapott a kezével.~- Uram, még nem mondtad meg...~-
 93      IV,  XXXVII| papiros-szeletkén.~- Élj boldogul, uram!~Nem sokáig nézhetett a
 94       V,  XXXIX |           szobába a matematikus.~- Uram - esett térdre a császár
 95       V,  XXXIX |          térdre a császár elõtt -, uram...~Tovább nem tudta mondani,
 96       V,  XXXIX |          Hova tetted?~- Nem tudom, uram.~A császár is térdre zuhant,
 97       V,  XXXIX |       Nekem rettenetes gyanúm van, uram.~Elmondta, hogy a Cygnus
 98       V,  XXXIX |          tõle:~- Salonába megyünk, uram?~- Oda, Bion - mondta fáradtan.~-
 99       V,  XXXIX |            vigye.~- Fölkísérjelek, uram? - kérdezte Bion a kapuban.~-
100       V,  XXXIX |    visszafordult.~- Már nincs itt, uram.~- Magához vitette? Azt