Rész, Fejezet
1 I, I | vagyis a térdre borulással való köszöntés csak õ istenségét,
2 I, I | katonatiszt is a felségek közül való.~Constantinus volt. Constantius
3 I, II | istentelenek utálatos fajából való? Hát nem érezted, milyen
4 I, II | Képzeld, szemverés ellen való füvet varrt a ruhámba. Nem
5 I, III | megbocsátani az akaratával való szembeszállásért, mint másnak,
6 I, IV | De a kis rablótörzsekkel való csetepaték nem változtatták
7 I, IV | tudta venni. Lactantiusszal való vitái során nemegyszer Ciceróval
8 I, IV | a vastag pecsétgyûrû nem való ilyen melegbe, õ azt csak
9 I, VIII | magister állt, karján vállra való leplekkel és lábtartókkal.
10 I, IX | volt egészen veszély nélkül való, elsõ napján pedig határozottan
11 I, IX | évfordulón a feleségével való találkozást. Ismerte már
12 I, IX | mentegetõzni.~- Nem arra való ez, uram. Tizennyolc esztendõs,
13 I, XI | hogy a fiam tudja, mire való az ököl, s kinek kell mutogatni.~
14 I, XIII | megtorlását. A döntõ csata elõtt való este megérkezett a táborba
15 I, XIV | tekintélytisztelet elvéhez való ragaszkodás vezette a császárt.
16 I, XIV | katonáknak akár a hazájukba való visszatérését, akár megtakarított
17 I, XV | koppantak, és ruhába tûzésre való ólomfeszületek csörrentek
18 I, XV | az elpuhult divat szerint való tunika ujját, és a csukló
19 I, XV | kiesett fogat, szemverés ellen való talizmánt viseltek benne.~
20 I, XVI | érezte az égi kegyelemmel való találkozásnak, mint máskor.
21 I, XVI | még az apostoli idõkbõl való, hogy idegenben járó testvérek
22 I, XVI | minden kényelem nélkül való faszék a püspök számára,
23 I, XVI | más volt, mint az istennel való érintkezés mindennapos extázisa.
24 I, XVI | udvar elköltözése elõtt való nap olyan kavarodást csinált
25 I, XVII | járni nem tud. Vértanúknak való hit ez, akik halhatatlanságra
26 I, XVII | halhatatlanságra sóvárognak, de nem való a halandóknak, akik élni
27 I, XVII | fenn a halhatatlanok iránt való tiszteletet. S mivel az
28 I, XVII | isteneket kerülöd, hanem a róluk való beszélgetést is. Ezért veszem
29 I, XVII | mindnyájan Isten rendelésébõl való kegyes uruknak ismernek.
30 I, XVIII | tanújává tettél Mars istennel való bájos enyelgésednek...~A
31 I, XIX | hívják, a Serapis-papok közül való, õ az isten nagy ünnepén
32 I, XX | nikomédiai összeesküvésre való visszagondolást.~- Az augustát
33 I, XX | de mûvelt embernek nem való. Általában szegényesnek
34 I, XX | fontosságára és sürgõsségére való tekintettel engedélyt kért
35 I, XX | test természetes örömeirõl való lemondást, ami nemcsak a
36 II, XXII | csodálkozásának, az életben való örömének. Megfogni a kezét,
37 II, XXII | másikat, aki akarta; az úton való állandó együttlét azt jelentette,
38 II, XXII | álmodozás, ez a minden örömtõl való elfordulás, ez a senkinek
39 II, XXII | szomorúságra, az élettõl való elfordulásra, neki az összeszorított
40 II, XXII | hogy a keresztény istennel való viaskodásában Serapist állíthatja
41 II, XXII | gyermeke szemei, a haláltól való szabadulásnak minden gátlást
42 II, XXII | szurdok két falának egymástól való távolsága, s boltozat gyanánt
43 II, XXIII | adott neki az Alexandriába való visszatérésre. A császár
44 II, XXIII | életet, mint a babonáikhoz való konok ragaszkodással a kínos
45 II, XXIII | vissza az istenek elõtt való megjelenéstõl.~Sokáig járt
46 II, XXIII | rájött, hogy az istenek közt való harc csak most kezdõdött
47 II, XXIII | felesége húz az asszonyoknak való új istenhez, aki õt is majdnem
48 II, XXIII | szívében csak az uráért való rajongás tartotta az életet.
49 II, XXIII | Szelíd rábeszélésre, okokkal való meggyõzésre itt már nem
50 II, XXIII | húzott elõ egy ébenfából való kis szekrénybõl. Fejvánkosa
51 II, XXIV | egyháznak, a Szentlélekben való kétkedésével az eretnekség
52 II, XXIV | harsogott, mint az ércbõl való tuba, és a gyülekezetben
53 II, XXV | kímélõ szigor kedvük szerint való. Neki visszaadták az egészségét,
54 II, XXV | hogy a közös menekülésre való emlékezés is közelebb hozta
55 II, XXV | mikor az elutazás elõtt való alkonyaton utoljára sétáltak
56 II, XXVI | amelyben benne van az új bûnre való felhatalmazás is.~- Csacsi
57 III, XXVII | vidám, fiatal teremtésnek való, akinek már úgyis annyit
58 III, XXVII | császárné eddig is csak az urára való tekintettel tűrte maga körül
59 III, XXVII | vehetné elejét a Bionnal való osztozásnak. Nagyon kapóra
60 III, XXVII | lelkére kötötte a magisterrel való barátságot. Ahogy az asszonyi
61 III, XXVIII | Constantiusék érkezése elõtt való napokban. Azon töprengett,
62 III, XXVIII | probléma elõtte a fiúval való bánásmód. Ha az isteneknek
63 III, XXIX | csomagoljon össze. Az érte való rettegés elfelejtette vele
64 III, XXIX | szemérmességet csakúgy, mint a vértõl való irtózást. Prisca császárné,
65 III, XXX | csak magadforma isteneknek való nektárszörpölgetésre, én
66 III, XXX | halál. Nekem csak kötél való.~Fölmutatott a vad körtefára,
67 III, XXXI | Igaz, hogy azok hat emberre való hangon cserélték ki eszméiket,
68 III, XXXI | Manliusok nemzetségébõl való vagyok. Fõpapok, konzulok,
69 III, XXXI | ujjperc. Igaz, hogy fõszentbõl való. Valami diakonusból. Úgy
70 III, XXXI | Cimessor a világ vesztérõl való értekezést. - Neked már
71 III, XXXII | ugyan nem a zöld ruhára való volt, olvasztott ólom csurgott
72 III, XXXII | összetett kéz fekete kõbõl való hamvvedret tartott. A rómaiak
73 III, XXXIII | küldöm neki. Szemverés ellen való korall kisfiúknak.~Sorra
74 IV, XXXIV | emberrel, aki szõlõvenyigébõl való botot forgatott a kezében.
75 IV, XXXV | törött üveg ragasztására való kénkõ-szalagot; egy indiai
76 IV, XXXV | kívül a kõbõl és ércbõl való istenek tízezrei is lakták,
77 IV, XXXV | kevélység, a testi örömeken való kapdosás. Mint rhetort senki
78 IV, XXXV | gyanúsíthatta meg az istentelenekhez való tartozással, a keresztények
79 IV, XXXV | osztja az igazi erényrõl való felfogását, de õ elkeseredésében
80 IV, XXXV | kérte az udvari szolgálatból való elbocsátását. A császár
81 IV, XXXV | a presbiterek egymással való torzsalkodása, a fényért,
82 IV, XXXV | fényért, rangért, hatalomért való tülekedés s püspökválasztások
83 IV, XXXV | Fortunát mint szemverés ellen való talizmánt. Mintha volna
84 IV, XXXVII | Quintipor a kis Tit miatt való türelmetlenségét is elfelejtette
85 IV, XXXVII | bizony szegény emberbe nem való. Minden esztendõben csak
86 IV, XXXVII | megfelelõnek találta.~- Hová való vagy?~Quintipornak megrebbent
87 V, XXXVIII| tulajdonképp az se volt haszonra való, de azért voltak róluk értesüléseik.
88 V, XXXVIII| a tisztátalan anyagokkal való keveredés lehúzza. Az olyan
89 V, XXXVIII| az csak az ilyen mellbe való, mert ebbe fér!~Kevélyen
90 V, XXXIX | Azonban a temetés után való nap megérkezett Galerius,
91 V, XXXIX | nézve, akivel visszafelé való rohantában találkozott.
92 V, XXXIX | matematikusnak, akit a bányákba való küldéssel, a legmélyebb
93 V, XXXIX | nemzetbeli öreg, afféle rõzsére való szegényember, akit irgalomból
94 V, XXXIX | köhögõs, öreg zsidónak való. Volt õneki így is része
95 V, XXXIX | elkezdték a Titanilláért való gyászt. Azt se igen értették
96 VI, XL | halandó istenek bukásán való örömed se, s a te istenedet,
|