Rész, Fejezet
1 I, I | Naissusban vagy hol. Az, akit el kellett neki kergetni,
2 I, II | meg nem nézném. Senkiét, akit szeretek. S nekem rajtad
3 I, III | ellencsászárral feleltek. Akit a Danubius menti zsoldosok
4 I, III | lehessen lányával, Valeriával, akit maga a császár nem kedvelt.
5 I, III | keresztények istenét imádja, akit szeretek.~- A kis Fausta? -
6 I, III | senkinek. Te princeps vagy, akit a császár Fausta võlegényének
7 I, VI | megérkezésnek megesküdött rá, hogy akit leplekbe és fátyolokba takargatva
8 I, VI | tipegõ gyereket vezetne, akit gügyögve tanít járni. A
9 I, VI | Ez a legerõsebb démon, akit eddig ismerünk - csóválták
10 I, VI | egy gyerek árnyát siratni, akit Hádész magával vitt, mielõtt
11 I, VI | fojtanám meg azt a gyereket, akit az én méhem szülne! De ne
12 I, VI | mindig vérszagát érzem annak, akit ti fiatoknak fogadtatok.~
13 I, VI | azonnal hívjam az elsõ orvost, akit találok. A piacon megszólítottam
14 I, VII | ezerkilométeres utat. A császárnak, akit testõrgárdáján, a joviusokon
15 I, VII | bürökpoharat itattak, volt, akit megköveztettek, de voltak
16 I, VII | választotta mintaképének, akit követni akart, sõt felülmúlni
17 I, VII | ezt ismerték.~Az egyetlen, akit beavatott a jövõ titkába,
18 I, VII | elszegényedett patrícius-árva volt, akit feleségül vett. Állítólag
19 I, VII | kínpadon vérzett el, Mauricius, akit helyébe léptetett az imperator,
20 I, VII | látom az öreg szószólót, akit csodálatosan elkerültek
21 I, VIII | rend, az isteni gyermek, akit Diocletianus nemzett, harmóniává
22 I, IX | fakadtak mérgükben. Balsas, akit ifjabb éveiben néha elkeserített
23 I, XII | segítségére a különös papnak, akit püspöknek neveznek, s akinek
24 I, XII | Szereted ezt a lányt, akit Minervinának hívnak?~Aztán
25 I, XII | szereti-e azt a férfit, akit Constantinusnak hívnak.
26 I, XII | gondolva az új asszonyra, akit lányfejjel engedett útnak,
27 I, XIV | sincs a rhetoron kívül, akit néha magához hívat a császár,
28 I, XIV | mentek egy isten parancsára, akit nem láttak, aki nem fizetett
29 I, XIV | neheztelni látszanak arra, akit õk imádnak. Egyelõre rendeletet
30 I, XVI | elõször láttak olyan embert, akit látomásra méltatott a Krisztus.~
31 I, XVI | a kereszténység vizében, akit Krisztus anyja érdemesnek
32 I, XVII | Minervianus nevû altiszt is, akit többen láttak azon az éjszakán
33 I, XVII | áskálódónak látszani urunk elõtt, akit nem tudott meggyõzni arról,
34 I, XVII | eltántorítani a császártól, akit õk mindnyájan Isten rendelésébõl
35 I, XVII | megégettette a császár, akit nemcsak az állami tekintély
36 I, XVII | hivatott.~Érzi ezt urunk is, akit ezek az események levertek,
37 I, XVII | megjelenik a fiú betegágyánál, akit különben az ápolónõknek
38 I, XVIII | nagyon szerette feleségét, akit a Suburrából váltott ki.
39 I, XX | Közeledik-e valahol ahhoz a nõhöz, akit a horoszkóp azzal jelentett
40 I, XX | hivatalos személy állt elébe, akit soron kívül azonnal be kellett
41 I, XX | hanem a te személyed ellen, akit mindenfelé tajtékzó szájjal
42 I, XXI | hallania a császárnak is, akit anélkül is gondba ejtett
43 I, XXI | a naimi ifjú történetét, akit Krisztus föltámasztott halottaiból.~
44 I, XXI | nyirkos fûrészpor.~- Itt van, akit kívántál, uram. Pantaleon,
45 I, XXI | császár az Antikrisztus, akit a keresztények istene minden
46 I, XXI | senkit, csak a jó princepset, akit õ kalauzolt el Antiochiából
47 I, XXI | neki a talált gyerekrõl, akit a császár rábízott.~Hát
48 I, XXI | gyõzõdni, hogy Constantius fia, akit eddig kedvelt, méltó-e bizalmára.
49 I, XXI | akart a lányával találkozni, akit sohase kedvelt, s ez után
50 II, XXII | leghatalmasabb istenével, akit eddig inkább csak hírébõl
51 II, XXII | imádnak, a világosság istenét, akit nem áldozatokkal, hanem
52 II, XXII | arcát. - Mindenki megvan, akit keresel. Az öreg kiásott
53 II, XXII | olyan volt, mint egy démon, akit az ég kidobott magából.
54 II, XXIII | tudtam arról az új istenrõl, akit célzasz, mikor a te isteneid
55 II, XXIV | rhetor megtérésében azonban, akit mindennapos vitáikban nem
56 II, XXIV | rendelete küldi Rómába, mondta, akit mostanában az Isten teljesen
57 II, XXV | félkezû perzsa királyfitól, akit megbékült apja hazahívott,
58 II, XXVI | isten lesz a tanítványom, akit arra kell ránevelnem, hogy
59 III, XXVII | rabszolga-játszótársnak a sorsára juttatja, akit Romula nagyanya a halakkal
60 III, XXVII | közé menekül az istennő, akit itt nem üldözött senki.
61 III, XXVII | megérkezett Rómából Plautilla, akit Univirának is neveznek,
62 III, XXIX | özvegyrõl Bithyniában, akit a bíró mindenképpen meg
63 III, XXIX | az edessai asszony volt, akit négy gyermekével ítéltek
64 III, XXXII | oltárról a szûz Diana is, akit ihletett szobrász rég elporlott
65 III, XXXIII | másik ágyvilágító istent, akit az Olajbogyó copája emlegetett.~
66 IV, XXXIV | kis Titje, egy asszony, akit õ azelõtt soha nem látott,
67 IV, XXXIV | szemû férfi? Ez lenne az, akit most a kis Tit édes uramnak
68 IV, XXXV | Demophon kalózfõnök, akit P. Rusticus Nerva legatus
69 IV, XXXV | uram. Az a híres mímus, akit a szentséges augustus Róma
70 IV, XXXVII | megjelenésû, kövér szíriai, akit amaz címkereskedõnek szólított,
71 IV, XXXVII | Benoni?~- Mi a neve annak, akit keresnem kell a lictoroknál,
72 V, XXXVIII| rejtélyes, vézna kis öregember, akit két ujja közt összeroppanthatott
73 V, XXXVIII| örmény pénzügyminiszterrel, akit a császár azzal idegenített
74 V, XXXVIII| föl ne ébressze a beteget, akit mozdulatlanul látott feküdni
75 V, XXXVIII| nekem sohase volt senkim, akit anyámnak szólítsak. Én a
76 V, XXXVIII| Az ember nem azt szereti, akit akar, hanem akit tud. Most
77 V, XXXVIII| szereti, akit akar, hanem akit tud. Most már nagyon tudlak
78 V, XXXIX | nap megérkezett Galerius, akit sikerült valamelyik határszéli
79 V, XXXIX | külön a matematikusnak, akit a bányákba való küldéssel,
80 V, XXXIX | rõzsére való szegényember, akit irgalomból vesznek föl a
81 V, XXXIX | beszélj!~Ezt Benoninak mondta, akit térdre nyomott a császár
82 V, XXXIX | Gránátvirágnak mondta az illetõt, akit neki ki kell váltani a lictor
83 V, XXXIX | öreg túrószacskóra gondolt, akit a tömpe orrú filiszteus
84 V, XXXIX | kívánt beszélni a császárral, akit Bion a hálószoba heverõjén
85 V, XXXIX | Én itt maradok a fiammal, akit te megöltél az isteneiddel.~-
86 VI, XL | azzal a halandó emberrel, akit egyszer mindnyájan Dominusnak
87 VI, XL | fiú véres árnyát látta, akit áldozatának hitt, pedig
88 VI, XL | áldozata az egyetlen Istennek, akit semmi imádsággal meg nem
|