Rész, Fejezet
1 I, I | arab guggolva bóbiskolt, ahogy gyermekkorában a sivatagban
2 I, I | fordult az apródokhoz, ahogy magához tért.~Pyrargus lódult
3 I, II | kérdezte Bion a rhetort, ahogy a paraszt eltûnt a sarkon.~-
4 I, III | egy volt: a császáré. Mint ahogy a tetrarchikus kormányrendszer
5 I, III | csillant föl az apa szeme, ahogy összeölelkeztek -, magasabb
6 I, III | Feleségül is veszem, ahogy te feleségül vetted az anyámat.~
7 I, V | erkélyt. Nem háttal kifelé, ahogy elõírás szerint kellett
8 I, VI | démon hatalmába került, ahogy az orvosok megállapították.
9 I, VI | csontos fiatalasszony, ahogy az ágy szélén ült, sötét
10 I, VI | bíbor is rajtam volt, úgy, ahogy látjátok. Megálljatok, a
11 I, VII | meg a magyarázatot.~- Mint ahogy az istenek kegyelmébõl ti
12 I, VII | ura a világnak, s mint ahogy Zeusz sohase olvasta még
13 I, IX | csöndesen, szelíd szomorúsággal, ahogy gyereknek szokás a halálról
14 I, X | úgy fogadta Biont, mint ahogy Traianus fogadhatta valamikor
15 I, X | jobban ebben a szobában, mint ahogy én érzem, Bionom - mondotta
16 I, XI | Akkor nincs semmi baj! Ahogy én Tagest ismerem, az befûti
17 I, XI | Titanillát rázta a nevetés, ahogy rájuk nézett. Most úgy érezte,
18 I, XIV | jólesett a császárnak, ahogy megérkezése estéjén a keresztények
19 I, XV | valamit a határozatokból. Úgy, ahogy világvároshoz illik. Az
20 I, XV | még, csak nyöszörögni, és ahogy körülszaladta a nyakát a
21 I, XV | eljön az ég felhõiben, mint ahogy ti gondoljátok! Kardot emel
22 I, XVII | csiság léhasága. Gondolom, ahogy egy élet munkájával helyreállította
23 I, XVIII | kavargott a fiú szívében, ahogy a messenai költõ verse megakasztotta.
24 I, XVIII | halni a gyönyörûségtõl, ahogy a karcsú ujjak végigfutottak
25 I, XIX | úgy voltam az istenekkel, ahogy a magunkfajta ember lehet.
26 I, XIX | valami szertartáshoz kell. Ahogy ott játszottak egymással,
27 I, XX | azon is segíteni fog, mint ahogy az augustát meggyógyította.~-
28 I, XX | kell megkapni a bíbort, ahogy az istenek rendelte idõ
29 I, XX | volt a keresztény, mint ahogy azelõtt sok volt a manicheus.
30 I, XX | játéka egyre gyorsabb lett, ahogy az eléje bocsátott küldöttségeket
31 I, XX | tovább igénybe vette, mint ahogy azt a kereszténység érdemli.
32 I, XXI | ettõl tisztelhetik úgy, ahogy akarják. Viszont az edictumból
33 I, XXI | álomban ígérkezett, s úgy, ahogy az elsõ álom mutatta.~-
34 I, XXI | Úgy hallgatott, uram, mint ahogy most hallgat. Pedig nem
35 II, XXII | És milyen megható volt, ahogy sápadtan és könyörgõ szemmel
36 II, XXII | elvadító gõg van benne, mint ahogy õ gondolta. Néha meg tudta
37 II, XXII | Igen, fölnyitotta a szemét, ahogy a vizet ráloccsantottam.
38 II, XXII | Mi ég itt? - kérdezte, ahogy a tûzhöz közeledtek.~- Ez
39 II, XXII | magamhoz szorítottam, mint ahogy a szükség kívánta. Most
40 II, XXII | Isten a homok alá, mint ahogy elborította az istentelen
41 II, XXIII | el fogja neki hinni. De ahogy ránézett az elkínzott arcra,
42 II, XXIII | ránézett az elkínzott arcra, ahogy látta a hervadt száj vonaglását,
43 II, XXIII | hervadt száj vonaglását, ahogy az eszelõs remény fénye
44 II, XXV | makacsabbaknak bizonyultak, mint ahogy Galerius jósolta, de egy
45 II, XXVI | Quintipornak ismerõs volt a hang, s ahogy közelebb lépett, a nyakba
46 II, XXVI | Gránátvirág! - súgta a lány, ahogy beértek a fasorba. - Nem
47 II, XXVI | fel, amíg úgy nem mondod, ahogy én akarom.~- Tit...~- Tovább
48 II, XXVI | neked. Kis Tit. Hívj úgy, ahogy senki más nem hív.~- Kis
49 III, XXVII | textilisbe volt öltözve, ahogy Bajaeban nevezték a pókhálóselyem
50 III, XXVII | magisterrel való barátságot. Ahogy az asszonyi természetet
51 III, XXVII | csöpp dac is volt benne, ahogy ezt hozzátette. Tudta, hogy
52 III, XXVIII| fájdalomban õrjöngeni érte. Úgy, ahogy Diocles elõre megmondta!
53 III, XXVIII| õ drága, szép, nagy fia, ahogy õ ringatta tizenhat éven
54 III, XXVIII| megmondani, mért nem úgy döntött, ahogy a józan esze sugallta. Egy
55 III, XXVIII| Szanaszét hagytunk mindent, ahogy öltözködtünk!~Ide-oda tipegve
56 III, XXVIII| se, anyó. Eredj dolgodra.~Ahogy Trulla kitotyogott, odatérdelt
57 III, XXVIII| gondolkozás nélkül, mint ahogy én szeretlek téged. Annak
58 III, XXIX | meglepõ paranccsal. A lány, ahogy a durcásságát kimosta a
59 III, XXIX | arcra a tavasz üde pírját, ahogy ártatlan gonoszkodással
60 III, XXIX | vagyis az istentelenekrõl, ahogy nevezni szokás õket.~A császárné
61 III, XXIX | Galerius tartományaiból.~- Ahogy ezelõtt minden provinciának
62 III, XXX | finom füle már hallotta is, ahogy visszahulltukban megzördítették
63 III, XXX | Kissé hangosabban, mint ahogy kellett volna. A gyík elrezzent
64 III, XXX | meresztette rád a szemét, mint ahogy az Dianára.~- Tricongiusnak
65 III, XXX | Szinte hallani lehetett, ahogy tüzes szilánkjai belesisteregtek
66 III, XXXI | utcáról hallani lehetett õket. Ahogy az új vendégek beléptek,
67 III, XXXI | hazudott. Megmondom úgy, ahogy van. Ha-zu-dott! Szent asszony
68 III, XXXI | Karonfogta a lányt és kivezette. Ahogy a társaság asztala elõtt
69 III, XXXII | Öt perccel késõbb, mint ahogy megláttalak. Mikor már nem
70 III, XXXII | erdei szentélynek, amelyet, ahogy õ mondta, még Enehás alapított
71 III, XXXII | körülsuhanták õket, mint ahogy alant repülõ fecskék szokták.~-
72 III, XXXIII| fölszabadított a császár. Úgy, ahogy a törvény kívánja. A cumeai
73 IV, XXXIV | dobta el a szõnyeget Babek, ahogy a princepset meglátta. -
74 IV, XXXIV | egészsége nagyon megromlott. Ahogy a triumfus után elhagyta
75 IV, XXXV | rabszolgája, a paedagogus.~Ahogy próbálgatta a kerek agyagmécseseket,
76 IV, XXXV | kezd nem úgy szolgálni, ahogy kellene. Vénségemre szerelmi
77 IV, XXXVI | kisfiú, férfi vagy, mint ahogy én asszony vagyok, és mindnyájan
78 IV, XXXVI | neked az elsõ falatot, úgy, ahogy tõled tanultam. Hiszen mi
79 IV, XXXVI | karjai illata is a tiéd volt, ahogy fölemelte a fejemet, és
80 IV, XXXVII| kezüket a csillagok felé, mint ahogy a fészekből kiesett kismadarak
81 IV, XXXVII| mit tudok. Megmondtam úgy, ahogy van, az én kicsi drágámat
82 IV, XXXVII| sápadt volt, a homloka, ahogy elnyomta, piros, mint a
83 IV, XXXVII| fényesség sütne a szemembe. Ahogy a Genesius arcát leírták
84 IV, XXXVII| fényességgel úgy áll a dolog, ahogy a rhetor mondja. Õ is látta
85 V, XXXIX | az udvari köröket, mint ahogy várni lehetett volna. Az
86 V, XXXIX | olyanformán került a föld alá, ahogy maga kívánta egyszer. Csillag
87 V, XXXIX | gyermekét úgy gyászolni meg, ahogy akarja.~- De a joviusokat
88 VI, XL | szégyenkezve tekintenél rá, mint ahogy fiatal peregrinus korunkban
|