Rész, Fejezet
1 I, II | Csakugyan, mibõl gondoltad? - kérdezte Bion a rhetort, ahogy a
2 I, II | Memnón, Éosz fia, és meg is kérdezte tõle, miért szállt le talapzatáról. „
3 I, II | körül.~- Kész a beszéded? - kérdezte a matematikus a rhetort.~-
4 I, II | hasonlította, õistensége azt kérdezte, ki volt az a Hannibal.~-
5 I, II | alá adott a császár. Azt kérdezte tõlem, tudok-e medvét szelídíteni.
6 I, III | fordította.~- Ezt akarod? - kérdezte szomorúan.~A princepsnek
7 I, III | hátukat.~- Isis-papok? - kérdezte a caesar.~- Nem tudom -
8 I, III | ereszkedett.~- Kit köszöntesz? - kérdezte a princeps.~- Isten szentjeit -
9 I, V | le a karjait, és kábultan kérdezte:~- Te vagy, Trulla? Mit
10 I, VI | gyerekesen lepittyesztett szájjal kérdezte:~- Mért bántasz engem, Valeria?~-
11 I, VI | szájszéllel, de nyájasan kérdezte meg a caesart, hogy utazott.~-
12 I, VI | énértem küldtek, leányom? - kérdezte a cselédet, aki a parancsot
13 I, VI | fölriadtak.~- Ki vagy? - kérdezte a fiatalabb.~- Az orvos
14 I, VI | Hogy hívnak téged? - kérdezte a császárné, aki soha egy
15 I, VI | mondta csalódva.~- Fa? - kérdezte a császárné nehezedõ pillákkal. -
16 I, VII | megszólított egy decuriót. Azt kérdezte meg tõle, hogy falujában
17 I, VII | Maximianus szóbeszéd közben azt kérdezte tõle, ismeri-e a thébai
18 I, VII | égett meg a szakállad? - kérdezte Diocletianus.~- Az adószedéskor
19 I, VIII | elefántcsont-selláin ülõ alakját. Nem kérdezte senki, melyiket értette
20 I, IX | csókolta meg, még csak azt se kérdezte tõle, mi fáj. Ezt akarod,
21 I, IX | szõlõszemeket, és meg se fordulva kérdezte:~- Hát ez a fiad, Quintus?~-
22 I, X | és leplezetlen izgalommal kérdezte:~- Van változás tavaly óta?~-
23 I, X | harminchárom.~- Pap voltál? - kérdezte a császár, ocsúdva a bénító
24 I, X | anyja, uram? Az augusta? - kérdezte Bion. - Vele se közölted
25 I, XI | Te nem jössz, Caesar? - kérdezte az urát.~Galerius értetlenül
26 I, XII | Minervianus.~- Ki az? - kérdezte a princeps.~- Anthimus,
27 I, XII | Te vagy a caesar fia? - kérdezte, s nem sok melegség volt
28 I, XII | hívnak?~Aztán a lánytól kérdezte meg, hogy szereti-e azt
29 I, XIV | Te ezt nem sokallod? - kérdezte elcsodálkozva a császár. -
30 I, XIV | megfontolásra.~Galerius azt kérdezte, hangjában és arcán az indulat
31 I, XIV | lehetnek az istentelenek? - kérdezte a császár a miniszterektõl.~
32 I, XIV | Nikomédiába.~Aztán uralkodótársait kérdezte meg, meddig maradnak, mert
33 I, XV | venni.~- Neked nincs még? - kérdezte Titanilla Quintiportól.~
34 I, XVI | szegénynek.~- Hogy hívnak? - kérdezte tõle a rendõrfõnök.~- Ammoniusnak.~-
35 I, XVI | másokat is arra csábítasz? - kérdezte Trajanus a szenttõl.~- Senki
36 I, XVI | hívatta a püspököt. Azt kérdezte tõle, emlékszik-e arra a
37 I, XVIII | és Genesius.~- A mimus? - kérdezte Quintipor megütõdve.~Genesiusnak,
38 I, XVIII | Hogy hívják ezt a költõt? - kérdezte a lány, elsápadva a festék
39 I, XIX | A szolgám is lejöhet? - kérdezte habozva Lactantius, s Antiochia
40 I, XIX | Lactantius elé.~- Kicsodát? - kérdezte elképedve a rhetor. Tudta,
41 I, XIX | Az agyvelõkben olvas? - kérdezte Bion. - Akkor nehéz mestersége
42 I, XIX | dolgokról. Körülnézett, és azt kérdezte tõle:~- Nem vagy te keresztény,
43 I, XX | Lactantiustól csak azt kérdezte a császár, hogy volt-e Nagy
44 I, XX | vélt. - Nem félsz-e, Bion - kérdezte nem éppen jókedvû mosolygással -,
45 I, XX | Mit hoztál, Hierocles? - kérdezte kegyesen, mert szerette
46 I, XXI | Honnan tudod, uram? - kérdezte rekedten. Aztán intett a
47 II, XXII | összenéz, és megsértődve kérdezte, hogy tán nem hisznek neki.
48 II, XXII | változó csodái iránt. Ha kérdezte, rövid feleleteket adott
49 II, XXII | belekarolt.~- Mi ég itt? - kérdezte, ahogy a tûzhöz közeledtek.~-
50 II, XXII | keresztet vetett, és mérgesen kérdezte:~- Engem akarsz megjutalmazni
51 II, XXII | Tudod te, ki vagyok én? - kérdezte a császár meglepetve.~-
52 II, XXIII | van.~- Mit akartok még? - kérdezte ingerülten a császár. -
53 II, XXVI | Mi baja a kisfiúnak? - kérdezte enyelegve.~- Elküld a császár.~-
54 II, XXVI | õszinte töredelem ijedtségével kérdezte:~- Haragszol? Kis Tit...~
55 III, XXVII | leghíresebb fürdője. Mindenki azt kérdezte a lictoroktól, mi lesz a
56 III, XXVII | Hol van, Keüx, Alküone? - kérdezte a lány feltérdelve, és hangja
57 III, XXVIII | mindjárt megleszünk.~A fiú nem kérdezte, hová viszi, engedte magát
58 III, XXIX | van velük?~„Velük” - így kérdezte. Keresztényeket nem akart,
59 III, XXIX | császárné megelõzte. Azt kérdezte a caesartól, mindezt õszintén
60 III, XXIX | Mi az a thurificata? - kérdezte nagy lélegzetet véve. Abban
61 III, XXX | Hogy is hívják õket? - kérdezte ravaszkodva a lány. - Én
62 III, XXX | lányt. Csak a csónakban kérdezte meg, ki volt ez az Aktaión.~-
63 III, XXX | kis Tit, igazán vagy te? - kérdezte a fiú, az öntudat és az
64 III, XXXI | szerezni.~- Micsoda ez? - kérdezte a copa.~- Egy ujjperc. Igaz,
65 III, XXXII | is.~- Miféle erdõ ez? - kérdezte Quintipor.~- Ez Diana Limnatis
66 III, XXXII | csészéket, s csak azután kérdezte meg a fiatalokat, hogy miben
67 III, XXXII | jó szándékot.~- Kettõ? - kérdezte reménykedve. - Kettõtökért.~-
68 III, XXXII | Nem fázol, kis Tit? - kérdezte a fiú. Azt már kezdte érezni,
69 III, XXXII | van, Gránátvirág?~Azért kérdezte, mert a fiú fölszisszent,
70 III, XXXII | hogy hol.~- A lelkemet? - kérdezte megint a lány.~- A lelkedet
71 III, XXXIII | felelt neki, amikor azt kérdezte tõle, merre kell menni a
72 III, XXXIII | volna Atlasz. Mivel, te? - kérdezte a Titán. Azzal, hogy betörte
73 III, XXXIII | kígyóhajú Meduza, és sziszegve kérdezte: mit akartok? Õ erre elnevette
74 III, XXXIII | senkit. Maxentiust se? - kérdezte õ, és erre Romula nagyanya
75 IV, XXXIV | teli-e a has arannyal? - kérdezte kedélyeskedve. - Nem mondhatod,
76 IV, XXXV | császár meglepõdött, és megkérdezte tõle, nem fejezné-e be elõbb
77 IV, XXXV | maga se tudta. De nem is kérdezte magától. Most is úgy ült
78 IV, XXXV | foghatna!~- Miféle nemzet? - kérdezte Bion. - Bi... Ba... Bu...
79 IV, XXXVI | kezében vödröt lóbálva, azt kérdezte tõle, kezdi-e már.~- Várj
80 IV, XXXVII | a komoly ember, és tõle kérdezte meg, nem tudja-e, hol lakik
81 IV, XXXVII | adtak játszani.~- Benoni - kérdezte Quintipor, mikor megindultak
82 IV, XXXVII | Mit gondolsz, Benoni? - kérdezte Quintipor. - Mercurius isten
83 V, XXXVIII| gondolni.~- Találkoztál vele? - kérdezte az ágon hintázó madár csicsergõ
84 V, XXXIX | föllábodását.~- Beteg a császár? - kérdezte Galerius lesekvõ tekintettel.~-
85 V, XXXIX | Megfogta a karját, és azt kérdezte tõle:~- Salonába megyünk,
86 V, XXXIX | Fölkísérjelek, uram? - kérdezte Bion a kapuban.~- Igen,
|