Rész, Fejezet
1 I, I | Láthattad, abban nincs semmi. Hiszen a baba menyasszonya a princepsnek,
2 I, II | Nem féltelek, Lactantius. Hiszen most sem azokról a dolgokról
3 I, III | hogy a fia se teszi azt. Hiszen egész piciny gyerek volt,
4 I, III | Hát ez itt a combodon? Te, hiszen ez medveharapás! Hogy nem
5 I, III | Azt neked kell tudni. Hiszen már hat hete, hogy ideérkezett.
6 I, III | apám?~- Nem beszéltem vele, hiszen hajón jöttem. A naissusi
7 I, IV | mánál találom meg.~- Hát hiszen én is olyasfélét gondoltam -
8 I, IV | fiú állát.~- A gráciákra, hiszen te lány vagy! Hercules nagyapámra
9 I, IV | Hát hogy nézhetted nõnek? Hiszen tudod, hogy neked minden
10 I, IV | hozza föl, aki levitte. Hiszen nekem még át se adta az
11 I, VI | kérvén a keresztényekre.~- Hiszen nem a keresztények ölték
12 I, VI | Valeria a kezébe vette.~- Hiszen ez csak fa - mondta csalódva.~-
13 I, VI | szántad? Vagy nem láttál? Hiszen integettem is feléd. Varanesszel
14 I, IX | Nem lehet benne kétség, hiszen õ a maga szemével látta.~-
15 I, IX | el, Diocles, mondd el!~- Hiszen már olyan sokszor elmondtam,
16 I, IX | hogy a gyûlölet bûn volna. Hiszen az istenek is gyûlölködnek.
17 I, IX | fia. Akarod látni õt is? Hiszen a te rabszolgád, én már
18 I, X | milyen okos, milyen jó! Hiszen neked tudnod kell, te vele
19 I, XIII | elfelejtetted már Carrhaet? Hiszen te is ott voltál.~- Kicsi
20 I, XIV | tudta volna megmondani. Hiszen a császár sohasem beszélt
21 I, XV | ügyet nem vetett a dologra, hiszen isten angyalai õrt álltak
22 I, XV | ólomkeresztecskét. - De hiszen ez akasztófa! Vagy ez maga
23 I, XVIII | mondhatta volna meg, mi leli, hiszen maga se tudta. Szerencsére
24 I, XX | elébe levágott, véres fejét. Hiszen nekem egy szóval meg lehetne
25 I, XX | Igen, vettél észre valamit? Hiszen azért hívattalak, hogy számot
26 I, XXI | tilalmas könyvet tart magánál. Hiszen a keresztények iratait nem
27 I, XXI | nem csodálkozott rajta. Hiszen az asszonyok és a gyerekek
28 II, XXII | játszik fogócskát egymással? Hiszen a fiatalok sem voltak tisztában
29 II, XXII | hogy szemérmes és félénk - hiszen azért kezdett el vele játszani,
30 II, XXII | nobilissimának ezt a tekintetét nem. Hiszen az õ vétke nem volt szándékos.
31 II, XXII | indulata fellobbanásának. Hiszen a lány természetesen nem
32 II, XXII | zárkózottság, honnan jön ez? Hiszen lehetne örökség is, az anyjában
33 II, XXII | rajtad?~- Te? Énrajtam? Hiszen magadon se tudsz segíteni,
34 II, XXV | szomorodott el Quintipor. - Hiszen te meg szoktad simogatni
35 II, XXVI | azt a bûnös mozdulatot, hiszen õ se látott a lányból semmit.~-
36 II, XXVI | hogy neked minden szabad! Hiszen te leszel a tanítványom,
37 III, XXVII | neapolisi öbölben, mint a halak. Hiszen itt volt a szülőhazájuk,
38 III, XXVII | el se képzelhető Bajae? Hiszen ők az ide zarándokoló, magtalan
39 III, XXVII | félfejnyit hozzánőtt volna. Hiszen attól még mindig megmaradt
40 III, XXVII | Hát nem találtad meg? Hiszen a fejed alá tettem - nyúlt
41 III, XXVII | Hadrianus császáré.~- De hiszen a te arcod van rajta, Gránátvirág.~-
42 III, XXVIII | mint rabszolgát se lássák? Hiszen veszedelemnek abból se kellett
43 III, XXVIII | tengernek, a szabadságnak. Amit hiszen rövidesen úgyis meg fog
44 III, XXIX | kedvezményes árban mint kartársat, hiszen most már egy úrnõt szolgálnak.
45 III, XXX | látta. - Mondom, ne ugrálj, hiszen mind szétszórod, amit õröltél.
46 III, XXX | parancsol. Még az apámnak is.~- Hiszen én is ilyent gondoltam.~-
47 III, XXX | a lány. - Ez a bivaly?~- Hiszen én is csak a szarvakat láttam
48 III, XXX | ezért? Ostoba fecsegés volt. Hiszen nem vágtam föl az ereimet.
49 III, XXXI | vallotta be a boltos -, hiszen a feleségem. Odavalók vagyunk
50 III, XXXI | rendelkezésükre áll.~Merték vállalni, hiszen ketten voltak hozzá. Tit
51 III, XXXI | nélkül elérték Puteolit. Hiszen az egész úton nem eresztették
52 III, XXXI | biztatta a lány a fiút. - Hiszen te még alig ettél.~- Ne
53 III, XXXI | mindig jó az ilyesmi.~- Hiszen majd szerzesz te magadnak
54 III, XXXI | hogy meg akarsz halni?~- Hiszen azért kell meghalnom, mert
55 III, XXXI | haja. Nem, az nem lehet. Hiszen a te hajad fekete. A paplanod
56 III, XXXI | ne legyen nagyon szomorú. Hiszen addig, míg õ, a császár
57 III, XXXII | akarta volna, súgta vissza. Hiszen ha itt a titánok voltak
58 III, XXXII | üdvöz, Lollius!~- Nini, hiszen itt a képe is! - fedezte
59 III, XXXII | ilyen pihegéssel ez a fej? Hiszen lehet, hogy mind elfelejtette
60 III, XXXII | hideg a szád! Ó, kisfiú, hiszen neked mindened csupa víz!~-
61 III, XXXII | beértek Bajaeba - hallgatagon, hiszen a szélben nemcsak a suttogás
62 III, XXXII | turbékolva nevetett.~- Kisfiú. Hiszen már régen megismerhettél
63 III, XXXIII | kérte a lány a fiút. - Hiszen nekem még úgyse voltál felolvasóm.
64 IV, XXXIV | nem engedtem.~- Te?~- Én. Hiszen én jelentettem fel. Az anyját
65 IV, XXXIV | gyötörj! Éppen te!~- De hiszen te süvöltözted a nevét,
66 IV, XXXIV | úgy sincs arra szüksége. Hiszen õ asszony, én meg lány vagyok,
67 IV, XXXIV | Ti-it! Ti-it! Ti-it!~Hiszen nem kellett õneki eszébe
68 IV, XXXIV | még azoknál is másabb, hiszen rajta kívül arról senki
69 IV, XXXIV | kívánsz a lovagtól, úrnõm. Hiszen õ se belõled, se a feleségembõl
70 IV, XXXV | természetesebbnek tartotta, mert hiszen az üldözõ rendeleteket úgyis
71 IV, XXXV | olyan baziliszkusz-szemmel, hiszen én csak javadat akarom.
72 IV, XXXVI | ujjaival, mint egy virágot? Hiszen az övé, azt tehet vele,
73 IV, XXXVI | úgy, ahogy tõled tanultam. Hiszen mi közöm nekem a más boldog
74 IV, XXXVII | Maxentius? Úgy ura az, mint te! Hiszen azért kergetett el, mert
75 IV, XXXVII | Õ küldött?~- Dehogy! Hiszen õt magukkal vitték a császárék
76 IV, XXXVII | De azért ne egyél meg, hiszen én nem tehetek róla. Akkor
77 V, XXXVIII| rabszolgáknak is van lelkük. Hiszen a rabszolgáknak egyebük
78 V, XXXIX | intézni, s nem is lehetett, hiszen felségsértés és szentségtörés
79 V, XXXIX | Aggódva várta a választ, mert hiszen az egész kilencedünnepet
|