Rész, Fejezet
1 I, I | görögre a ceremoniálét. Diocletianus hiába tette az egész birodalom
2 I, I | Cajus Aurelius Valerius Diocletianus neveztetik Joviusnak, vagyis
3 I, I | heros sarjadéka, s ahol Diocletianus az ész, ott õ a kar; amit
4 I, I | köhögés után folytatta:~- Diocletianus augustus az imperium keleti
5 I, I | találják tisztelni.~- Az isteni Diocletianus ugyan leigázta a föld minden
6 I, I | Egyúttal megszerezte magának Diocletianus bizalmát is, már amennyiben
7 I, III | alatt a száz év alatt, amely Diocletianus imperiumát megelõzte, harminchárom
8 I, III | de megmaradni annak csak Diocletianus tudott a kalandor-császárok
9 I, III | elégtételt.~Róma megcsalódott. Diocletianus nem lett szolgája a légióknak,
10 I, III | tapsoltatja meg magát Rómával, Diocletianus hálálkodva fogadta, s többel
11 I, III | talált olyan veszedelmesnek Diocletianus, mint egy hadvezért, aki
12 I, III | mûvészettel kiépítve, biztosította Diocletianus uralmát és vele a birodalom
13 I, III | kezdetben volt is köztük, de Diocletianus okossága mindig elejét tudta
14 I, III | Rhaetiát és a két Noricumot. Diocletianus félt attól, hogy a rövidlátó
15 I, III | villát építtetvén neki. Diocletianus ebben is megérezte a veszélyt.
16 I, III | valami egyenetlenkedés, amit Diocletianus már a perzsa háborúskodás
17 I, III | a nyugati caesar iránt. Diocletianus hallatlanná tette a fullánkos
18 I, III | méltóságával éltették Rómát. Diocletianus egyszerre kapta Galerius
19 I, III | uralkodása tizennyolcadik évében Diocletianus szükségét érezte a személyes
20 I, III | feleségül menni Galeriushoz, s Diocletianus saját gyermekének még kevésbé
21 I, IV | vallásfilozófiára tanítgasd a császárt. Diocletianus nem Marcus Aurelius, barátom,
22 I, IV | bizonyság arra, hogy õ titán. Ha Diocletianus Jupiterrel formáltat magához
23 I, IV | szökõkutakkal, Aurelianus és Diocletianus pénzverõ mûhelyekkel bõvítette
24 I, VII | érkezésének örömhírével. Diocletianus meggyõzõdhetett róla, hogy
25 I, VII | hosszú életet adtak neki.~Diocletianus azonban nem filozófus volt,
26 I, VII | mû mégiscsak elkészült, s Diocletianus joggal érezhette magát Jupiter
27 I, VII | még az este megérkezett. Diocletianus azonban nem ment be a városba,
28 I, VII | Fiatal tiszt volt még akkor Diocletianus, amikor elõször járt itt
29 I, VII | átlyukasztott fülû rabszolga. Diocletianus nem tartotta szükségesnek,
30 I, VII | nevének örököst támasszon. Diocletianus kéretlenül kapta a jóslatot,
31 I, VII | leánygyermek anyjává lett. S bár Diocletianus moesiai helytartóságra emelkedett,
32 I, VII | más lakik jól a húsával.~Diocletianus hitét nem lehetett megingatni.~-
33 I, VII | kellett eltaposni, érezte Diocletianus, hogy az istenek oltalma
34 I, VII | ruházzam szegény özvegyet.~Diocletianus mindig tiszta életû ember
35 I, VII | megnyugtató volt, de azért Diocletianus gondolkodóba esett. A bíbornak
36 I, VII | közel apróságok megnõnek. Diocletianus, amennyire utána tudott
37 I, VII | tûzszalagok lobogtak. Nem, Diocletianus nem emlékezett rá, hogy
38 I, VII | maradt a hatezerhatszázból. Diocletianus ezt már nem nagyon hallotta.
39 I, VII | a szakállad? - kérdezte Diocletianus.~- Az adószedéskor égették
40 I, VII | nevette el magát Maximianus.~Diocletianus hátrafordult a kamarások
41 I, VII | rájuk, õk meg a kopaszra.~Diocletianus vállat vont.~- Lehet, az
42 I, VIII | páncélú lovasok, körülzárva Diocletianus gyaloghintaját és a lovon
43 I, VIII | mutatni a tábori ruhában is. Diocletianus megroskadva, elõregörnyedt
44 I, VIII | az isteni gyermek, akit Diocletianus nemzett, harmóniává fog
45 I, VIII | császárt, legalábbis csak a Diocletianus nevét kiáltozták. Amint
46 I, IX | fõméltóságnak a megszüntetésére Diocletianus se gondolt. Sõt, ha addig
47 I, X | rázta hevesen a fejét Diocletianus.~Mikor azonban a fiú távozásra
48 I, XIII | este megérkezett a táborba Diocletianus, aki akkor verte le az egyiptomi
49 I, XIII | beavatkozás ellen, s mivel Diocletianus nem mondott véleményt, más
50 I, XIII | elvonulni diadala színhelyérõl. Diocletianus azonban irtózatos haragra
51 I, XIV | akiket tanácsukba meghívtak. Diocletianus ebben is új rendet szabott.
52 I, XIV | birodalom pénzügyi viszonyai már Diocletianus trónraléptekor is züllöttek
53 I, XIV | építkezések, amelyekkel Diocletianus az anarchiát megelõzõ nagy
54 I, XIV | köszörûkõkiviteli tilalmat.~Pedig Diocletianus szívét más derítette fel.
55 I, XIV | nyújtotta a kezét csókra Diocletianus. - Okos és kedves fiú.~Aztán
56 I, XVI | gyülekezetet. Azt mondta, hogy Diocletianus nagyobb császár, mint bizonyos
57 I, XX | porlasztotta az Alpeseket.~Diocletianus csak most szólt közbe.~-
58 I, XXI | csakugyan kedvükben járt Diocletianus nemcsak az embereknek, hanem
59 I, XXI | fiának és a megtérõ bûnösnek.~Diocletianus meglepetten kapta fel a
60 I, XXI | oszlopsúlyú lábát emelte rá. Diocletianus odább taszította.~- Elég
61 I, XXI | arca sugárzott az örömtõl. Diocletianus bólintott, és kiadta az
62 II, XXIII | soha nem vétettem nekik.~Diocletianus nagyon óvatos és halk célzást
63 II, XXIV | férfi elfújta gyertyáját.~Diocletianus császár feleségét, a hitehagyott
64 II, XXV | császár rendelkezéseiben. Diocletianus, noha eddig is azt tartották
65 III, XXVIII | éppolyan vakon hitt, mint Diocletianus, azt nem vette biztosra,
66 III, XXVIII | ujjongva vesznek tudomást Diocletianus örökösérõl. Asszonyi és
67 III, XXVIII | megszégyenítõje vezetett. Diocletianus thermáiról beszélt nagy
68 III, XXIX | a Keletrõl jött Rómába, Diocletianus és Galerius tartományaiból.~-
69 III, XXXI | oltártól jobbra és balra Diocletianus és Maximianus aranyozott
70 IV, XXXV | hasonlít a tejeskofák szerint Diocletianus Vespasianusra?~- Amiben
71 V, XXXVIII| õ lesz a koronatanú is? Diocletianus nagy tettetõ, s ha most
72 V, XXXVIII| mint az antiochiait, hanem Diocletianus egymaga, egyszerû és áttekinthetõ
73 V, XXXIX | volna vele, akarja-e még Diocletianus a beszédet folytatni, szavai
74 V, XXXIX | hogy az istenek kegyelte Diocletianus lassan lebotorkált a szószékrõl,
75 VI, XL | Az aranykoporsó, amelybe Diocletianus hamvait, a vele együtt elégett
|