Rész, Fejezet
1 I, I | ütötte a rongyos embert.~Erre az megveszedett. Fölvágott
2 I, I | annak szerzõje Lactantius. Erre kinyomozta, hogy az ifjúkori
3 I, I | egy-egy ünnepi alkalommal, s erre minden provinciában elég
4 I, III | északi barbárokat. Maximianus erre legalább serdülõ fiát, Maxentiust
5 I, III | császárt, semhogy válaszában erre célzást tett volna. Engedelmességet
6 I, IV | adom eunuchnak, s látod, erre békét kér a nyomorult.~-
7 I, V | istennek teszik meg, és erre meg akartak bennünket kövezni.~-
8 I, VI | Sincellus, az udvari fõorvos erre azt tanácsolta, hogy forduljanak
9 I, VI | hogy állj fel!~A gyerek erre felnyitotta a szemét, körülnézett,
10 I, VII | öreggyerek.~El is indult, de erre a másik gyaloghintóból hallatszott
11 I, VII | Secundus, a légió parancsnoka erre elõlépett, s nyíltan megvallotta,
12 I, VII | istenajándékozta életet.~Maximianus erre kiadta a parancsot a lázadó
13 I, VIII | istenek tekintettel voltak erre a rokoni összeköttetésre.
14 I, VIII | határának nincs már szüksége erre a védelemre. A kaledonok
15 I, VIII | parthusok nyila...~A császár erre a szóra hátrahajtotta a
16 I, VIII | észrevette a tetszést, s erre valóban extázisba jött.
17 I, IX | császárnak tartogattam. Erre fogtam aztán rá a fejszémet
18 I, IX | se eszik egy falatot se, erre aztán mind a ketten sírva
19 I, XI | érteni, de azt már nem, hogy erre a tiszt szolgája is beleugrott
20 I, XIV | elkedvetlenítette a dolog. Éppen erre az utolsó ülésre tartogatott
21 I, XV | helyezte a viasztáblát, és erre Apolló csakugyan megszólalt.~
22 I, XVI | nemzedéket már nem tartotta erre érdemesnek az Isten. Legtöbben
23 I, XVI | mit jelent ez a látomás. Erre új látomása támadt, de az
24 I, XVI | leszek, és õk énbennem.~Erre Trajanus megparancsolta,
25 I, XVI | püspökhöz, az megkeresztelte, s erre Trajanus lelke kiszabadult
26 I, XVI | célozgattak, hogy Isten talán csak erre az alkalomra hozatta ide
27 I, XVII | noha a chria szabályainak, erre mindig szégyenkezve gondolok,
28 I, XVII | püspökének tartozik számadással. Erre befogták a püspököt is,
29 I, XVII | szent könyveket elégették. Erre ugyan nem volt parancsuk,
30 I, XVII | közhangulat is kényszerített erre. Egy ember élete nem számít
31 I, XVIII | heverészett. A kocsmáros erre nekitámadt, õ kirántotta
32 I, XVIII | megnyalta a színész kezét. Erre egy öreg Osiris-pap jött
33 I, XXI | Naissusban elhagyta a presbitert. Erre történt aztán, hogy Anthimus
34 II, XXII | tirusiak gorombán elűzték őket. Erre a szobor leszállt az oltárról,
35 II, XXIII | nem szívesen vállalkozott erre a lépésre, amely, tisztában
36 II, XXIV | nem tartotta még méltónak erre a látomásra. De amit tapasztalt,
37 II, XXIV | belõlünk. De éppen mert erre rendeltettünk, takarékoskodnunk
38 II, XXV | mindig eszedbe jutnék, ha erre jársz, míg odaleszek.~
39 III, XXIX | poroszlókra és a hallgatóságra. Erre úgy végezték ki, hogy lábánál
40 III, XXIX | találta a vértanú-halálra. Erre a férj odarohant hozzá,
41 III, XXIX | meg a keresztények istene. Erre tört ki aztán Trallesban
42 III, XXX | elvesztett gyémántját. Quintipor erre nekiajándékozta az egész
43 III, XXX | lakása a romok közt van? Erre megkapta a palotát is, mindazokkal
44 III, XXXI | Nagy szükségem lesz nekem erre, mert nemsoká itt a világ
45 III, XXXI | és nagyot kiáltottunk. Erre persze fölijedt, mindjárt
46 III, XXXII | nevetett, mikor megtudta, hogy erre keresik a lucrinusi tavat.~-
47 III, XXXII | fiú ébredt vissza elsõnek erre a világra. Félénken megsimogatta
48 III, XXXIII| felelte õ bátran. Az óriás erre elnevette magát, és megkérdezte
49 III, XXXIII| felé van, hanem kelet felé. Erre õ visszafordult, és ment-ment,
50 III, XXXIII| bárányka is bégetni kezdett, erre megnyílt a kapu, és ott
51 III, XXXIII| kérdezte: mit akartok? Õ erre elnevette magát, mert a
52 III, XXXIII| Meduza Romula nagyanya. És erre az is nevetett, sarokra
53 III, XXXIII| Maxentiust se? - kérdezte õ, és erre Romula nagyanya kivett a
54 III, XXXIII| szállították volna le, s erre egy öreg hintóhordó, szíjnyaklóval
55 III, XXXIII| összetûzte nyakán a ruhát.~- Erre a leány-bullára esküszöm,
56 IV, XXXIV | nevetett, de amaz elkomorodott. Erre aztán Hormizda is durcás
57 IV, XXXIV | bízik benne, hogy rá tudja erre venni. Akkor kockázat nélkül
58 IV, XXXIV | nyilván hajlandó is lesz erre. Egyrészt azért, hogy a
59 IV, XXXV | valamire. Most látom, hogy erre tartogatott. Engem választott
60 IV, XXXVI | tiltakozni akart, de mivel erre még nagyobb lett a nevetés,
61 IV, XXXVI | fehérré, mint az inge, az erre fölemelte a vödröt, s úgy
62 IV, XXXVII| istentelen volt, mit tudom én. Erre zavartak aztán világgá,
63 IV, XXXVII| senki se akart megvenni. Erre a postaigazgató fülénél
64 IV, XXXVII| sok kérdezõsködéssel, mert erre sohase járt még, s jól elhaladt
65 V, XXXIX | magát alattvalói elõtt, s erre következett a teljes elzárkózás.
66 V, XXXIX | halál a keresztényekre!” Erre fordultak vissza, lóhalálában
67 V, XXXIX | parancsolta neki Tükhé.~Õ erre felemelte fejét, és látta,
|