Rész, Fejezet

 1       I,  I      |      hökkent meg a paraszt.~- Nem tudod, ki a császár? - hápogott
 2       I,  II     |           rá kíváncsi.~- Biztosan tudod? Õ nagyon érdeklõdik teutánad.
 3       I,  II     |        Legalább te ebédelj velem. Tudod, gyerek, hogy az étel se
 4       I,  III    |    ruháztunk fel a bíborral, hogy tudod méltóképpen viselni. Sajnálkozva
 5       I,  III    |       kegyelme velünk lesz, apám. Tudod, mit gondoltam? Ha anyám
 6       I,  IV     |     princepset.~- Ej, ej, hát nem tudod, hogy kettõ van?~- Maxentiust.~
 7       I,  IV     |           nézhetted nõnek? Hiszen tudod, hogy neked minden nõ biztatás
 8       I,  IV     |       nekem egyéb vagyonom nincs. Tudod, hogy én vagyok a császári
 9       I,  IV     |           Akkor minek játszottál? Tudod, hogy én meg annak a Maximianusnak
10       I,  V      |          Ülj le, és ide hallgass! Tudod, hogy az életeddel tartozol
11       I,  V      |     karját lecsapatta a bolondos. Tudod, mért vágatta le?~Quintipor
12       I,  V      |    Mondtad már? Nem is hallottam. Tudod, ez nekem már nem újság.
13       I,  V      |          de Trulla - ez a dajkám, tudod, megesküszik Hekatéra, mert
14       I,  V      |     mehetsz. Hozd ide a ládát. Ki tudod nyitni?~- Nincs bezárva -
15       I,  V      |          el ahhoz a rabszolgához, tudod, a kezéért. De az ablakán
16       I,  VI     |          gyilkosa leszek! Hát nem tudod, hogy a lányod, aki anya
17       I,  VI     |          nincs férjem, csak uram. Tudod, mit tett akkor, mikor regillába
18       I,  VI     |         Félek tõle, anyám. Te nem tudod, hogy fordult el tõlem,
19       I,  VI     |        karját.~- Quintus, hát nem tudod, kivel beszélsz? A caesar
20       I,  IX     |   sarokban. Te kutya, te, hát nem tudod már, mi nap van ma?~Ez a
21       I,  IX     |        amikor magukra maradtak -, tudod, mi van ma?~- Örömnap van -
22       I,  IX     |    hökkent meg a császár. - És te tudod a bûnét?~- Gyûlölködõ. És
23       I,  X      | matematikus -, és ha te azt is be tudod tölteni szellemeddel, ezt
24       I,  X      |    consisto­riumi napok elmúlnak. Tudod, most mért hívattalak?~-
25       I,  X      |         úr, mint más öregember.~- Tudod, hogy meg kell halnod?~-
26       I,  X      |     suttogtak, Bion? Ezt? „Ha fel tudod nevelni a gyermeket úgy,
27       I,  X      |      bíborra méltó, trónra érett! Tudod te, mi az, mikor egy apának
28       I,  XIII   |        bõszülten rugdosta szét.~- Tudod már most, mit jelent az
29       I,  XIII   |      õrjítõ bosszúvágy betegét.~- Tudod most már, mért kell a Titánnak
30       I,  XV     |        hogy értesz még a nevedre. Tudod, hogy ezután mindig így
31       I,  XV     |          gyönyörû papnõ?~- Honnan tudod, hogy az vagyok? - himbálta
32       I,  XVII   |    boltívei alatt. Mert bizonyára tudod már, hogy a császár hajója
33       I,  XVII   |       császár pártjára állt. Mint tudod, õ már Antiochiában is húzott
34       I,  XVII   |      ugyan nem volt parancsuk, de tudod, Bionom, hogy a katonák
35       I,  XVII   |       kereszténység terjedésének. Tudod, Bionom, hogy a tömeg akármelyik
36       I,  XVIII  |   Szíriában katonai lázadás volt? Tudod, hogy egy hónapja itt vagyunk
37       I,  XVIII  |          ugye, bölcs magister? De tudod, olyan jó, hogy kibeszélgethetem
38       I,  XX     |         sugarát se a szeretetnek! Tudod, Bion, sokszor alig bírok
39       I,  XXI    |     minden vér elhagyta.~- Honnan tudod, uram? - kérdezte rekedten.
40      II,  XXII   |         az ördög találmányával?~- Tudod te, ki vagyok én? - kérdezte
41      II,  XXIII  | kötelességed teljesíted, és te is tudod, hogy én nem szoktam büntetni
42      II,  XXVI   | Alexandriával, ha te is elhagyod? Tudod, hogy nekem is el kell mennem?
43     III,  XXVII  |          egyik márványoszlopra.~- Tudod, hol vagyunk, kis Tit? Én
44     III,  XXIX   |           hogy fessél ki engemet. Tudod, én öregasszony vagyok,
45     III,  XXX    |     filozófusokat, te még most se tudod, hogy okos ember az örökkévalóságot
46     III,  XXX    |           körültáncolta a fiút.~- Tudod, mik vagyunk mink? Boldog
47     III,  XXXI   |            Ne csúfolódj, kis Tit. Tudod, hogy féltelek. Mit szólnál
48     III,  XXXI   |     szóltam hozzá, látod. Hát nem tudod már, hogy én vagyok a vad
49     III,  XXXI   |      körül.~- Ne bolondozz, copa. Tudod, hogy most fejébe kerülhet
50     III,  XXXI   |            hogy favágó létedre se tudod a favágás istenének nevét.
51     III,  XXXI   |          itt a világ vége.~- Hogy tudod? - néztek rá ijedten.~-
52     III,  XXXI   |            csak tettetem magamat. Tudod, hogy a holdtól is hogy
53     III,  XXXII  |           tette hozzá pajkosan. - Tudod, kire gondolok?~Gránátvirágnak
54     III,  XXXII  |           végigsimogatta benne.~- Tudod, hogy már akkor megszerettetek?
55     III,  XXXII  |      nincs, nem tudom, ki vagy.~- Tudod, hogy ez még senkinek se
56     III,  XXXIII |           haragszol, Gránátvirág? Tudod, itt már nem szabad.~A fiú
57      IV,  XXXIV  |          caesarnak, Hormizda? Nem tudod, hogy az a fejembe kerülhet,
58      IV,  XXXIV  |           De csak egészen kicsit, tudod. Csak annyit, hogy ha valami
59      IV,  XXXV   |           kimégy a tejpiacra. Én, tudod, ott lakom egy padlásszo­
60      IV,  XXXV   |          aztán ránézett Bionra.~- Tudod, mit jelent ez?~Bion a császártól
61      IV,  XXXVI  |           hogy feljött a csillag. Tudod, a mi csillagunk, és nekem
62      IV,  XXXVI  |        aki ezt nevetés nélkül meg tudod állni.~Genesius ott állt
63      IV,  XXXVII |    szeretsz engem. Most már te is tudod?~- Tudom, kis Tit.~- Azt
64      IV,  XXXVII |         javas­asszony beelégszik? Tudod, mit csináltam? Azt a karneolnyakláncot
65      IV,  XXXVII |           kópéságot ígértél neki. Tudod már, mit?~- Tudom - mosolyodott
66       V,  XXXVIII|          kis nobilissima. Hát nem tudod, ki vagyok? Sok a dolgom,