Rész, Fejezet

 1       I,  I      |            tovább fejtegette az új római alkotmánytant.~- Nos, hadd
 2       I,  I      |         rendszerét, amely alapja a római birodalom­nak. Elõször van
 3       I,  I      |           rendezésével kivezette a római birodalmat azokból az évszá­
 4       I,  III    |          benne különbséget, hogy a római helyõrségtõl kap-e imperatort,
 5       I,  III    |       minden nyavalyája kikezdte a római világot, de legnagyobb baja
 6       I,  III    |       császár azt mondta neki:~- A római birodalom olyan naggyá nõtt,
 7       I,  III    |           Alattvalóiban nem látott római polgárokat, csak elaljasodott,
 8       I,  III    |            év múlva, éppen mikor a római birodalom legészakibb vonalán
 9       I,  IV     |       marhatenyésztõ Palmyráról. A római birodalom - világnak világ,
10       I,  VII    |       meggyõzõdhetett róla, hogy a római birodalomnak nem volt még
11       I,  VII    |            annyi istene volt már a római birodalomnak, amennyi polgára.
12       I,  VII    |         Arra még elég erõsen, hogy római színûre fesse az elegy-belegy
13       I,  VII    |          nemcsak széthányta a régi római birodalmat, hanem meg is
14       I,  VII    |           új istenekkel szemben. A római állam neki szentelte az
15       I,  VII    |        egyikébõl egy lefejeztetett római szenátor fiatal özvegye
16       I,  X      |       ilyent még senki se látott a római birodalomban. S bár különben
17       I,  X      |            ezt a célt szolgálta. A római birodalom annak köszönhette
18       I,  X      |    szüksége volna új hódításokra a római birodalomnak, és hol az
19       I,  X      |          és hol az a hódító, aki a római birodalomra merne szemet
20       I,  XI     |     Valeriával, balján Theodorával római pletykákkal próbált kedveskedni
21       I,  XIII   |     anarchia idején, tönkreverte a római légiókat, elfogta magát
22       I,  XIII   |           Nemcsak hadi érdek, de a római büszkeség is követelte a
23       I,  XIII   |           Constantius kevesellte a római haderõt, s azt tanácsolta
24       I,  XIII   |        Constantiusszal, s nekem, a római birodalom caesarának kétezer
25       I,  XIV    |       hanem mint legfõbb pap is, a római birodalom pontifex maximusa.
26       I,  XIV    |  birodalomból. A légiókban kevés a római polgár - a legtöbb város
27       I,  XIV    |            zsoldosokat leginkább a római aranyuk miatt fogadják vissza
28       I,  XIV    |          azt, aki csak rézpénzt és római asszonyt visz haza, nem
29       I,  XIV    |           fog a barbár fiatalság a római hadseregbe tódulni. Ebben
30       I,  XIV    |          veszedelmet. Azt hiszi, a római birodalom annyira megerõsödött,
31       I,  XIV    |         oda a nagy istennõ szobrát római templomából. Az istengyalázók
32       I,  XV     |       formájú kis tokot, amelyet a római lányok keskeny szalagon
33       I,  XVII   | szerencsétlenségtõl mentette meg a római birodalmat, amire gondolni
34       I,  XIX    |           megkönnyebbedett. A régi római erkölcsök ugyan kivesztek,
35       I,  XIX    |        kötekedõ, és nem tiszteli a római tekintélyt. Szerencse, hogy
36       I,  XX     |          szervezet számára, mint a római birodalom, s terjedését
37       I,  XXI    |           hogy az õ életére vagy a római birodalom felforgatására
38       I,  XXI    |       döngõ mellére a Csordás. - A római birodalom caesarja, a te
39      II,  XXII   |         nem is igen volt hivatalos római élet. A vámtisztviselőkön
40      II,  XXII   |        fejedelmek módjára éltek, a római rabságra jutott Egyiptomban
41      II,  XXII   |           voltak szorulva a gazdag római és görög utazók alamizsnáira,
42      II,  XXIV   |   diadalmenet ügyében értekezzen a római hatóságokkal, s bár inkább
43      II,  XXV    |           csak két hatalom volt, a római és a perzsa. Varanestõl,
44     III,  XXXI   |    Megegyezést kötött a nápolyi és római hóhérokkal, s azok szótartásában
45     III,  XXXI   |        diakonusból. Úgy mondták, a római püspök­nek a segédje volt.
46     III,  XXXIII |   megfigyelendõnek látszik, amit a római törvények szentnek rendeltek
47     III,  XXXIII |           és barátságosan bánnak a római néppel, ha mindenki a mi
48      IV,  XXXIV  |       kariatidák. Az egyik mogorva római, sisakos, lándzsás praetorianus,
49      IV,  XXXIV  |          tyúkja - vigyorodott el a római.~- Dehogy idegen! - mutatott
50      IV,  XXXIV  |         kicsit csípõsnek találta a római tavaszt. Közben suttogva
51      IV,  XXXIV  |           kardpenge-tekintete. - A római szabadság utolsó maradványához
52      IV,  XXXIV  |         régi jó idõk jelentették a római szabadságot, amikor a katonák
53      IV,  XXXIV  |            fátylat tartotta meg, s római ruhájában, a fehér nyakát
54      IV,  XXXIV  |          az õ vére fog uralkodni a római birodalom fölött.~- Érted
55      IV,  XXXIV  |         barbár vagyok, nekem nincs római tûm. Kérlek, caesarom, ha
56      IV,  XXXV   |     amnesztiát a keresztényeknek a római diadalmenet alkalmából.
57      IV,  XXXVII |      cinikus mosollyal nézte úgy a római szemekben csillogó lenézést,
58      IV,  XXXVII |       Severus húsz évvel ezelõtt a római postaigazgató rabszolgája
59       V,  XXXVIII|          tervek szerint, amelyek a római katonai táborok beosztását
60       V,  XXXIX  |        ezzel hordatta be magának a római postát. Egész napja azzal
61       V,  XXXIX  |     Galerius lakomájára, találta a római postában az elsõ hírt, amely
62       V,  XXXIX  |          nyugtalan­sága láváját. A római praefectus jelentése volt
63       V,  XXXIX  |      szólíthatja valaki embernek a római birodalomban. Õ csak arra