Rész, Fejezet
1 I, I | látta a feleségét.~- Az más! - legyintett Pyrargus. -
2 I, II | rhetor-nemzedéknek.~- Az más, Bion. Nem azt mondom, hogy
3 I, III | kormányrendszer se volt más, mint egy akaratnak, a Diocletianusénak
4 I, III | Mással nem törõdöm.~- De más törõdni fog veled - sóhajtott
5 I, IV | Titanillánál keresd?~- Más nevét mondták - gondolkozott
6 I, IV | lenni. S a lánya nem lehet más, mint Titanilla. Titánka
7 I, V | kicsit.~- A perzsa királyfi más. Szelíd, csöndes, és még
8 I, VI | csakúgy megöregedett, mint más asszonyok. Némelyek úgy
9 I, VI | kocsiból, az nem lehetett más, csak gyermek.~Biztosat
10 I, VI | hogy Isten. Neki nem kell más név, mert õ egyedülvaló.
11 I, VII | üresen hagyott helyekre más neveket írt be. Olyanokét,
12 I, VII | is vadállatok elé vessék.~Más baj is történt, annál bosszantóbb,
13 I, VII | sohasem fogta lándzsáját más vadra, csak vadkanra. Elõször
14 I, VII | elejted a vadkant, és mindig más lakik jól a húsával.~Diocletianus
15 I, VII | érezte, mintha köze volna más emberhez. Császár volt,
16 I, VII | kerülje el, van Antiochiának más útja is. Õkegyelmessége
17 I, VIII | erõszakos ember volt, amilyen más is lett volna az õ helyében.
18 I, VIII | többi gyógyító istenek közé. Más idegen istenek is azért
19 I, X | jobban, szentséges úr, mint más öregember.~- Tudod, hogy
20 I, X | akár eddigi állásában, akár más udvari tisztségben?~Bion
21 I, XI | Constantiusom? Én már készülök is más pályára. Van egy miliarius
22 I, XIII | Diocletianus nem mondott véleményt, másnap reggel nekivágott hadaival
23 I, XIV | szállítható rézpénzben. Ez más tekintetben is hasznos lenne.
24 I, XIV | Pedig Diocletianus szívét más derítette fel. Az exedra
25 I, XVI | csillogóvá a szemeket. Ez más volt, mint az istennel való
26 I, XVII | jóra tud fordítani. Azonban más történt. Annak a napnak
27 I, XVIII | mint kezdetben, valami más elfogódottság, amelytõl
28 I, XVIII | esztendõ minden napjára más szenátornét osztott be magának,
29 I, XVIII | szemem a magamé, Aphrodité más adományban részesített.
30 I, XX | hogy kénytelenek lesznek más foglalkozást keresni, ami
31 I, XX | tökéletesebb és minden más vallás lelkét magába szívó
32 I, XX | ellenkezik. De ilyen babonáik más szektáknak is vannak. Isis
33 I, XX | odahúzta maga mellé, mintha más nem is volna teremben. -
34 I, XXI | tántoríthatta õket, s amelyen kívül más számára nem is volt szemük.
35 II, XXII | páncéljában öregedett meg, de ez más, nekik volt és van okuk
36 II, XXII | járni? A keresztények istene más. Õ nem volt rossz szándékkal
37 II, XXII | Azon kívül nem is volt más ruhája, csak egy pálmaháncsból
38 II, XXIV | körülvették.~Lactantius azonban más érdemeket is szerzett arra,
39 II, XXVI | gerlicék burrogását. Csakhamar más hangok is hallatszottak,
40 II, XXVI | Tit. Hívj úgy, ahogy senki más nem hív.~- Kis Tit!~Felrántotta,
41 III, XXVII | észrevéteti, hogy ezt a rabszolgát más szemmel nézi, mint a többit.
42 III, XXIX | színei kezdtek elevenedni. Más körülmények között nem okozott
43 III, XXIX | keresztények. Itt egészen más természetû rendõri ügyek
44 III, XXXI | összeveszejtette õket egymással, csakúgy kapható volt
45 III, XXXII | olyan minden mozdulatra más páva-ragyogása, mert mindenki
46 III, XXXII | kavargott rajta, nem volt benne más, csak fájdalom.~Mire beértek
47 IV, XXXIV | egyszer itt az urak, mindjárt más világ lenne. Nem mondja,
48 IV, XXXIV | amit ellenük vétett, s más nem lehet bírája, te se,
49 IV, XXXIV | Hormizda.~- Hát van nekem más feleségem, mint te? - Az
50 IV, XXXIV | itatta az édes chiosival. De más volt kis Titet csöndesen
51 IV, XXXIV | eresztve még alvás közben sem - más volt, mint itt idegenekkel
52 IV, XXXV | császár nem kéményseprõ.~- Más császárok onnan szokták
53 IV, XXXV | kell vele bánni, mert õ is más lett. Ha azelõtt szép volt,
54 IV, XXXV | lelket. Az ember halála más. Az ember megváltója embertársának,
55 IV, XXXVI | különösen érdekesnek a dolgot. Más is lehetett vele egy véleményen,
56 IV, XXXVI | azt vélték, hogy nem lehet más, csak Genesius. Ennek hamar
57 IV, XXXVI | Hiszen mi közöm nekem a más boldog asszonyához? Az nem
58 IV, XXXVII | egyszer, a kis Titén. Az más volt persze, egészen más
59 IV, XXXVII | más volt persze, egészen más ragyogás, valahogy rózsaszínûbb,
60 IV, XXXVII | az engem is megsegítene. Más tart engem vissza, uram.~
61 V, XXXVIII| tisztelete közömbösökké tesz más tekintélyek iránt. Amikor
62 V, XXXVIII| nevetett a beteg. - Az más kisfiú lehetett. Ennek füge
|