Rész, Fejezet

 1       I,  I      |          sugdosódást.~- Azt én jobban tudom, te, mert én is naissusi
 2       I,  I      |             Meg, ugye? Hát azt honnan tudom meg, hogy hová bújt azóta
 3       I,  I      |          vállát. - A Dominusra?~- Mit tudom én, ki az a Dominus - hökkent
 4       I,  II     |        negyedszer kezdem újra. Nem is tudom, miért énrám bízta a város
 5       I,  II     |                de jóformán még nem is tudom.~Quintipor kifeszítette
 6       I,  II     |            füvet varrt a ruhámba. Nem tudom, kitõl féltene itt.~A matematikus
 7       I,  III    |        csordája fenyegeti Egyiptomot. Tudom, hogy rád most nem számíthatok,
 8       I,  III    |             születésekor. Mostohádtól tudom, hogy Maximianus már rá
 9       I,  III    |              kérdezte a caesar.~- Nem tudom - felelte a princeps. -
10       I,  IV     |         tetted - nevetett Bion. - Nem tudom, a nobilissimusnak viszel-e
11       I,  IV     |            küldjön oda.~- A járást se tudom.~- Elkísérlek odáig. Ha
12       I,  IV     |              süveges barbár ki lehet? Tudom már. A perzsa király bujdosó
13       I,  V      |              megér-e fél kezet?~- Nem tudom, nobilissima - mondta dadogva.~
14       I,  VI     |              nem szomorítottam?~- Nem tudom, anyám! - kapta föl Valeria
15       I,  VI     |             szentséges caesar volt.~- Tudom - mosolygott a szõrcsuhás -,
16       I,  VII    |            ingyen gabonát kapnak. Nem tudom, igaz-e, de abban bíznak,
17       I,  IX     |         meglát mindjárt. Jössz velem. Tudom én, mit beszélek. Te hozod
18       I,  IX     |             szemébe nézni.~- A fiunk, tudom.~- A fiunk ma tizennyolc
19       I,  IX     |     szolgálatod? Állj fel, fiú.~- Nem tudom, szentséges úr - egyenesedett
20       I,  X      |               most mért hívattalak?~- Tudom, Dominus. November nonája
21       I,  X      |           hogy én, a katonacsászár el tudom képzelni a világot olyannak,
22       I,  XIII   |              kérdezõsködött tovább.~- Tudom, mindenki úgy tesz, mintha
23       I,  XIII   |             összefogni Herculessel?~- Tudom, apám - mondta a lány csendesen,
24       I,  XV     |  bakancsos-ládáját szegezte le.~- Mit tudom én, nem hallgatom én az
25       I,  XVI    |            nyugodtan a jóember.~- Úgy tudom, õszentsége ma reggel elhagyta
26       I,  XVII   |        kapaszkodva. De azért, sajnos, tudom én, mi nem illik a magunk
27       I,  XVII   |            véleményedet is, Bion, bár tudom, hogy te hitetlennek hiszed
28       I,  XVII   |               követi az udvar is. Nem tudom, tájékozódva vagy-e a császár
29       I,  XVII   |             búcsúzásra - Pantaleontól tudom ezt, aki az önkívületbe
30       I,  XVII   |             elõl kitérni, de talán rá tudom venni, hogy mint rabszolgám
31       I,  XVIII  |             küldött érte a császár.~- Tudom, de mikor ér az ide vissza?
32       I,  XX     |              irtanának ki minket. Nem tudom, mindnyájunk legkegyelmesebb
33      II,  XXIII  |         mondta a császár nyugodtan. - Tudom, hogy kötelességed teljesíted,
34      II,  XXIII  |              eddig szenvedtél. Én már tudom, mit tesz a boldogságot
35      II,  XXVI   |           szépen! Ti-ta-nil-la!~- Nem tudom úgy mondani, nobilissima.~-
36      II,  XXVI   |       följajdult.~- Úrnõm, ne kínozz! Tudom én, hogy nekem nem szabad
37     III,  XXVII  |              vagyunk, kis Tit? Én már tudom. Ez a Hadrianus császár
38     III,  XXIX   |               üldözõ rendeletekrõl?~- Tudom, hogy a császár adott ki
39     III,  XXX    |              egy itinerarium.~- Abból tudom - nevetett Quintipor. -
40     III,  XXX    |            lány. - Én csak az elsõrõl tudom, hogy az Pitho, a szerelmi
41     III,  XXX    |              Domina. Nem baj, Domina. Tudom, hogy én csak rabszolga
42     III,  XXXI   |               cseléddel menni. Ha ezt tudom, akkor nem a Trulla köpönyegét
43     III,  XXXI   |        hajkenésé Unxia. Én még azt is tudom, hogy mikor a gyerekem járni
44     III,  XXXI   | kíváncsiskodott.~- Azt már nem nagyon tudom. Nézd, testvér, elhidd,
45     III,  XXXI   |               Minek hívják ezt?~- Nem tudom, kis Tit.~- Adj neki valami
46     III,  XXXI   |                Melyik istenhez?~- Nem tudom, milyen isten lett belõle.~-
47     III,  XXXII  |               a tenyeremen nincs, nem tudom, ki vagy.~- Tudod, hogy
48      IV,  XXXIV  |        duzzadt ajkait. - Csak azt nem tudom, hogy ki lesz akkor a te
49      IV,  XXXV   |          Jeruzsálem”.~- Igaz, persze, tudom már. Az Judeának a fõvárosa.
50      IV,  XXXVII |               Most már te is tudod?~- Tudom, kis Tit.~- Azt is, hogy
51      IV,  XXXVII |       valamelyik istentelen volt, mit tudom én. Erre zavartak aztán
52      IV,  XXXVII |             rontom vele magam, de hát tudom én azt megállni? Most is
53      IV,  XXXVII |               megszerzése. Bizonyosan tudom, hogy egy sárga vászonkendõbe
54      IV,  XXXVII |        hirtelen fölkapta a kosarat.~- Tudom már! Bizonyosan a Dea Bona
55      IV,  XXXVII |               neki. Tudod már, mit?~- Tudom - mosolyodott el Quintipor.~
56      IV,  XXXVII |        elõreugró, sovány állát.~- Nem tudom, uram, mi lesz akkor a gyermekkel.
57      IV,  XXXVII |       Jeruzsálembe. Törvény van rá.~- Tudom, uram, de az régi törvény.
58       V,  XXXVIII|           mosolygott és abbahagyta.~- Tudom, augusta anyám. Én is elalszom.
59       V,  XXXIX  |           magát.~- Hova tetted?~- Nem tudom, uram.~A császár is térdre
60      VI,  XL     |           megbotránkoztatlak vele. De tudom, hogy benned az értelem
61      VI,  XL     |               s a te istenedet, amint tudom, úgysem a föld teremtette.~