Rész, Fejezet
1 I, I | dupla sestertiusba, hogy mindjárt itt lesz a princeps?~A görög
2 I, I | Fausta! Nem hallgatsz mindjárt! Kis béka!~Nonnus összerezzent
3 I, I | torkához kapott, úgy érezte, mindjárt megfullad.~- Szaladjatok
4 I, II | Mnesterhez megyek ebédre. Mindjárt frissebbnek érzem magam,
5 I, III | a germánok. Constantius mindjárt uralkodása kezdetén új várost
6 I, IV | lomok közt.~- Megállj csak, mindjárt meglesz, az imént láttam.
7 I, IV | vipera, majd elhallgatsz te mindjárt! - legyintette meg a princeps
8 I, IV | laposra kent kóchajához, de mindjárt vissza is kapta.~- Hol veszi
9 I, VI | sokat vártak, mert a démonok mindjárt szófogadóbbak lettek, ha
10 I, VII | cirkuszi játékok rendezését.~Mindjárt az út kezdetén, Dorylaeumban
11 I, VII | kellettek, s valamelyik isten mindjárt jelentkezett állandó lakosul.
12 I, IX | rajtam?~- No, majd meglát mindjárt. Jössz velem. Tudom én,
13 I, IX | nem?~Az augusta nem tudott mindjárt felelni. Rázta a hangtalan
14 I, IX | majd az én titkárom leszel. Mindjárt dolgot is adok. Megkeresed
15 I, X | az életedet kell védeni, mindjárt ismered a jövendõmet?~-
16 I, XI | mint keresztény.~Maximianus mindjárt bizonyságot is tudott rá.
17 I, XIII | drágaságomnak, de mit ám! Örömében mindjárt piros lesz a sápadt babácska,
18 I, XV | utcára. Ha meglátták valahol, mindjárt elállták az útját, és térden
19 I, XV | beszegõdnék hozzá fauninasnak?~- Mindjárt állítanék egy új szobrot
20 I, XVI | az emelvényre. De az is mindjárt megtetszett, hogy ma nem
21 I, XVII | gótokkal és sauromatákkal!~Mindjárt tudtam, hogy ebbõl nagy
22 I, XIX | ellen. Ott! Ott! Látod? Mindjárt kiérnek az oszlopsor mögül.~
23 I, XIX | ráteszem a forró agyvelõt, az mindjárt beissza, s csak rá kell
24 I, XX | elmosolyodott. A császár mindjárt, amint Alexandriába érkezett,
25 II, XXII | elképzelte Maxentius dühét, de mindjárt el is mosolyodott. Akkor
26 II, XXII | szívének, de érthetõ. S az mindjárt elmúlik, ha az istenek akarata
27 II, XXII | vizet ráloccsantottam. De mindjárt le is csukta, s azóta alszik.~
28 II, XXII | fátyolt, ám aládugott fejét mindjárt vissza is kapta, amint jövendõjét
29 II, XXIII | magára vette.~A jelentésben mindjárt megakadt a szeme a kertész
30 II, XXV | igaz, hogy el is dugták mindjárt a hátuk mögé.~Volt azonban
31 II, XXVI | széttárta a karjait, de mindjárt le is kapta õket. Szerencsére,
32 III, XXVII | első dolga az volt, hogy mindjárt elválasztotta tőle Gránátvirágot,
33 III, XXVII | suttogta maga elé, és mindjárt ki is nevette magát ezért
34 III, XXVIII | újkorában volt. Gyere velem, mindjárt megleszünk.~A fiú nem kérdezte,
35 III, XXVIII | Gránátvirág. Ne gyerekeskedj, mert mindjárt behívom Trullát, és õvele
36 III, XXIX | kínosan -, ha megengeded, mindjárt hozom is a szépítõszereket,
37 III, XXX | nagyon rossz útitárs vagyok. Mindjárt elfáradok, és akkor engem
38 III, XXX | szól hozzá. Nem, ijedt el mindjárt a saját szigorúságán, az
39 III, XXXI | Ne kínálj, kis Tit, mert mindjárt az ujjadat kapom be.~- De
40 III, XXXI | közt. Hogy is csak? Várj, mindjárt eszembe jut.~Az Énekek Énekének
41 III, XXXI | dajkára, hogy hátha így mindjárt megszabadul tõle. Tudta,
42 III, XXXI | kiáltottunk. Erre persze fölijedt, mindjárt az arcához kapott a bakancsos
43 III, XXXII | beletébolyodott, hogy azt hitte, mindjárt meg kell neki halni, ha
44 III, XXXII | kisfiú annyira nem félt, hogy mindjárt haza akart szaladni a fürdõruhájáért,
45 III, XXXII | én szúrom ki a szemedet mindjárt!~Leeresztette ruháját, s
46 III, XXXII | reménykedve. - Kettõtökért.~- Mindjárt megmondom. Kis Tit, húzd
47 IV, XXXIV | lehetnének egyszer itt az urak, mindjárt más világ lenne. Nem mondja,
48 IV, XXXIV | nem kísértetet, akinek mindjárt meghidegszik a szája, mihelyst
49 IV, XXXIV | Igen, caesarom. Te magad is mindjárt látni fogsz vele.~Mielõtt
50 IV, XXXV | üdvözletet a matematikus. - Mindjárt jön érte a nikomédiai futár.~-
51 IV, XXXVII | szép álomnak. El is aludt mindjárt, de kis Tit nem jött el
52 IV, XXXVII | Azért nem ijedt meg, mert mindjárt megtalálta a magyarázatot.
53 IV, XXXVII | lány-bulláját. A princeps mindjárt az elsõ éjszaka úgy szaladt
54 IV, XXXVII | kellett sokat keresgélnie. Mindjárt útbaigazították, mert mindenki
55 IV, XXXVII | fogadták, és a gyereknek mindjárt sisakot és kardhüvelyt adtak
56 IV, XXXVII | nézhetett a lovag után, mert az mindjárt a vámház sarkán beült egy
57 V, XXXVIII| beteghez, s nyugtasd meg, hogy mindjárt követlek - mondta az orvosnak,
58 V, XXXVIII| megkereste karján a verõeret -, mindjárt jönni fog õ is. Ha egy kicsit
59 V, XXXIX | is röptében fogta el, s mindjárt a vállára is terítette.
|