Rész, Fejezet

 1       I,  I      |          notariusnak az apródoktatást. Igaz, hogy jobb kézbe nem is
 2       I,  II     |               szép ruhában páváskodni? Igaz, hát az öreg Quintus elismer-e
 3       I,  III    |              kard állandóan segítette, igaz, ellenõrizte is egymást.
 4       I,  IV     |        bezuhant az ajtón.~- Hallottad? Igaz?~- Igaz - nyalábolgatta
 5       I,  IV     |            ajtón.~- Hallottad? Igaz?~- Igaz - nyalábolgatta le Bion
 6       I,  V      |                szoktam, nobilissima.~- Igaz, mindig elfelejtem, ki vagy.
 7       I,  V      |           szinte sikoltva mondta:~- Ez igaz? Nem álmodom? Igazán mondod?
 8       I,  VI     |               amire a püspök biztatta. Igaz, hogy a fiú nem volt keresztény,
 9       I,  VII    |              helytartók jelentéseinek. Igaz, hogy az új közigazgatási
10       I,  VII    |             már elsõ kézmoz­dulatánál. Igaz, hogy sokáig késett az istenek
11       I,  X      |            mosolyodott el a császár. - Igaz, ugye, minek is hívják csak
12       I,  XI     |               tenyerén tart bennünket, igaz. De akkor fordítja lefelé
13       I,  XI     |      keresztény caesarok kellenek? Nem igaz, Constantiusom? Én már készülök
14       I,  XII    |            avattak asszonnyá. Téged az igaz Isten fog megoltalmazni.
15       I,  XII    |           áldjon meg benneteket az egy igaz Isten és az õ egyszülött
16       I,  XII    |            egymással beszéltek. Az egy igaz Istennek adtak hálát, aki
17       I,  XIV    |          császár állandóan lefoglalja, igaz, hogy unalmas dolgokkal,
18       I,  XIV    |               a keresztények fogadták. Igaz, hogy szegény embereknek
19       I,  XIV    |              eltartása emésztette fel. Igaz, hogy ezek voltak a legserényebb
20       I,  XV     |              Ni, hogy reszket a kezed! Igaz, te nem tudsz vért látni.
21       I,  XVI    |              óta senkit se üldöztek az igaz hitért. A diaconusok szinte
22       I,  XVI    |           nagyapáik idejében, mikor az igaz hitet üldözõ császárok kínozták
23       I,  XVI    |              edényeit rézzel és ónnal. Igaz, hogy ilyesmit maga a halhatatlan
24       I,  XVIII  |              Rosszkedvû még a császár? Igaz, hogy valahol Szíriában
25       I,  XX     |            régebben vádolták õket. Nem igaz, hogy lisztbe takart gyermek
26       I,  XXI    |           meghoztak a keresztényekrõl. Igaz, hogy a törvényt ötven év
27      II,  XXII   |              útját hivatalos szónokok.~Igaz, hogy a Delta néhány városán
28      II,  XXII   |          maguktól peregtek ki a betûk. Igaz, hogy a tollat az õ ujjai
29      II,  XXII   |         küszöbén doboghatott egymáson. Igaz, hogy egészen boldog még
30      II,  XXII   |       magvetõje, ~Sugárszemû teremtõ, ~Igaz fia istennek, ~S az igaz
31      II,  XXII   |               Igaz fia istennek, ~S az igaz embereknek ~Örökéletû királya, ~
32      II,  XXIII  |                a bálványaiddal, az egy igaz Isten gyûlöletével!~Szó
33      II,  XXIV   |          meggyõzte arról, hogy csak az igaz Isten lehet az, aki gyönyörré
34      II,  XXV    |        elszánta magát a döntõ lépésre. Igaz, hogy a megoldás vérbe került,
35      II,  XXV    |               majszolták Titanillával, igaz, hogy el is dugták mindjárt
36      II,  XXV    |              Titanilla tartja lekötve. Igaz, hogy a princeps már elhagyta
37      II,  XXVI   |                fiú karja után nyúlt.~- Igaz, Gránátvirág? Igazán igaz?
38      II,  XXVI   |              Igaz, Gránátvirág? Igazán igaz? Mindig vártál azóta? Nézd,
39     III,  XXVII  |                nyugalom álarca mögött. Igaz, hogy a császárné eddig
40     III,  XXVII  | szentségtörésre adott volna parancsot. Igaz, aztán úgy ölelte magához,
41     III,  XXVII  |          hajába törölte vékony ujjait, igaz, hogy nagyon puha érintéssel.
42     III,  XXVIII |            tudott lenni, mint az apáé. Igaz, hogy mindig maga körül
43     III,  XXVIII |              amikor õ is észrevehetné. Igaz, hogy minden hajnalt ott
44     III,  XXX    |                nem tudtak róla semmit. Igaz, hogy nem is volt kitõl
45     III,  XXX    |                de jó, hogy megmondtad! Igaz, igaz? Sohase mondtad még
46     III,  XXX    |                 hogy megmondtad! Igaz, igaz? Sohase mondtad még szóval,
47     III,  XXXI   |          mindössze három vendége volt.~Igaz, hogy azok hat emberre való
48     III,  XXXI   |        kérdezte a copa.~- Egy ujjperc. Igaz, hogy fõszentbõl való. Valami
49      IV,  XXXV   |            tények tudták róla, hogy az igaz Istent és hívei védelmét
50      IV,  XXXV   |               összebékülnek egymással. Igaz, hogy addig még egy évnek
51      IV,  XXXV   |                 mennyei Jeruzsálem”.~- Igaz, persze, tudom már. Az Judeának
52      IV,  XXXVII |                hozzá Hormizda képében. Igaz, hogy Aphrodité nem õt kereste,
53       V,  XXXVIII|                a mediolanumi udvarból? Igaz, hogy nagyon óvatosan dolgoztak,
54       V,  XXXIX  |            harmadszorra hallották meg, igaz, hogy akkor is nagyon halkan
55       V,  XXXIX  |             máris beharsogták a teret. Igaz, hogy az elsõ szavakat a
56      VI,  XL     |        gyapjúbéllel az öregek egyetlen igaz barátja.~Élj boldogul, Lactantiusom!~ ~.