Rész, Fejezet
1 I, I | legszorgalmasabb notariusa tartotta az órát az újan felvett
2 I, VII | Larariumában ugyan ott tartotta Marcus Aurelius szobrát
3 I, VII | rabszolga. Diocletianus nem tartotta szükségesnek, hogy összemérje
4 I, VII | megnyilvánulását. S tudósait azért tartotta, hogy megmagyarázzák neki
5 I, VII | amelynek kezdetét senki se tartotta nyilván, ötvenhetedik évében
6 I, VIII | szakember képtelenségnek tartotta, hogy a szent palotát a
7 I, VIII | igazgatója kötelességének tartotta szigorúan követni a szabályokat,
8 I, VIII | karját még mindig felemelve tartotta, mint mikor a szava elállt,
9 I, XI | helyett Eroszt és Anteroszt tartotta Titanilla elé.~A Szerelem
10 I, XI | vágni a botját, mert azt tartotta róluk, hogy vagy rablásra
11 I, XV | különben is kötelességének tartotta, hogy valamiképp megfizessen
12 I, XV | énmiattam.~Quintipor félszegen tartotta oda a karját, a másik kezével
13 I, XVI | püspöke.~Mnester véteknek tartotta volna tovább kételkedni.
14 I, XVI | békében élõ nemzedéket már nem tartotta erre érdemesnek az Isten.
15 I, XVI | tapasztaltságával.~A praefectus is ezt tartotta. Egy szót se szólt róla,
16 I, XVIII | miatt. Elképzelhetetlennek tartotta, hogy legyen valaki a világon,
17 I, XVIII | centurio, mikor tenyerét tartotta kengyelül a lóra szálló
18 I, XIX | látomásaik lenni, s nem tartotta volna szerencsés dolognak,
19 I, XX | magát, annyira ostobának tartotta ezt a felfogást. Megvetéssel
20 I, XXI | annál inkább kötelességének tartotta, hogy megengesztelésükben
21 I, XXI | személyhez méltatlannak tartotta az ágyastartást, s igyekezett
22 II, XXII | jött-ment, amerre kedve tartotta, akár nílusi bárkán, akár
23 II, XXII | fölfogadott, öreg memphisi pap se tartotta méltónak arra, hogy különösebben
24 II, XXIII | addig is csak betegeskedése tartotta vissza az istenek elõtt
25 II, XXIII | az uráért való rajongás tartotta az életet. Két lángoló kard
26 II, XXIV | Isten valószínûleg nem tartotta még méltónak erre a látomásra.
27 II, XXV | De azt is valószínûnek tartotta a császár, hogy a közös
28 II, XXVI | nekitántorodott a fának. Sokáig magán tartotta vaskapocs-öleléssel a reszketõ
29 II, XXVI | fölvett egy marék földet. Oda tartotta a lány elé.~- Mintha még
30 III, XXVII | ságát, s csak jólelkűsége tartotta vissza attól, hogy nyíltan
31 III, XXVII | Vulcanust, a zord férjet távol tartotta innen a víz, Apollót pedig,
32 III, XXVIII| ez volt az, ami gondban tartotta a Constantiusék érkezése
33 III, XXVIII| hogy mindig maga körül tartotta a fiút, de meg tudta állni,
34 III, XXVIII| végén. Galerius leánya nem tartotta különös kötelességének,
35 III, XXIX | volna a császárné. Nem is tartotta valószínûnek, hogy az õ
36 III, XXIX | éjszakád volt, lányom - tartotta vissza a Domina a letérdeléstõl. -
37 III, XXXI | ültébõl. Úgy látszik, azt tartotta, hogy az udvariasságot odakint
38 III, XXXII | Azért én csak haragszom - tartotta oda a lány a száját. - Ez
39 III, XXXII | aki szorosan összefogva tartotta nyakán a ruhát.~- Kis Tit!
40 III, XXXIII| betegedett meg. Trulla ágyban tartotta, öntögette bele a marrubium-levél
41 III, XXXIII| Nézd, hogy jártam!~Elébe tartotta a bal kezét, és mutatta,
42 III, XXXIII| volna, ami eddig talpon tartotta.~Másnap korán felzörgették
43 IV, XXXIV | csak a tûzszínû fátylat tartotta meg, s római ruhájában,
44 IV, XXXV | annál természetesebbnek tartotta, mert hiszen az üldözõ rendeleteket
45 IV, XXXV | halálos büntetést csak azokra tartotta érvényben, akik maguk jelentik
46 IV, XXXV | bal karján az oroszlánbõrt tartotta, jobbjával fatörzsvastag
47 IV, XXXVI | Khresztosz.~Quintipor nem tartotta különösen érdekesnek a dolgot.
48 IV, XXXVII| elfogta a kezét, és a magáéban tartotta.~- Azt mondd meg elõbb,
49 V, XXXIX | csak azt az öreg eunuchot tartotta kézügyében, aki az ágyát
50 V, XXXIX | még mindig elõrenyújtva tartotta. A császárné nem nyúlt utánuk.
|