Rész, Fejezet
1 I, I | úgy hívják, hogy a „fehér asszony”. Ha a haja hófehér nem
2 I, I | milyen furcsa, hogy õ a fehér asszony, az ura meg a fehér caesar.
3 I, III | mindennap tisztelgek. Jó asszony, és nagyon szeret téged.
4 I, VI | ütközött meg Pantaleon az asszony kifakadásain.~- Igen, de
5 I, VI | Az Isten küldött.~A másik asszony eljajdult.~- Van még olyan
6 I, VII | család felét, amennyi az asszony után jár. Hát te jóváhagyod
7 I, VII | türelmetlen mozdulatot tett. Az asszony elõbb akarta látni a csodát,
8 I, VII | utasítására két rongyos asszony meg három rongyos ember,
9 I, IX | mint asszonyok után.~Az asszony a szemét törülgetve állt
10 I, XI | házaspárt, a férjnek az asszony huszonötödik felesége volt
11 I, XII | fakereszt. Elõtte fehér hajú asszony térdelt hófehér ruhában.~-
12 I, XII | a princeps.~A fehér hajú asszony meg se rezzent. Nézte a
13 I, XII | sokáig várakoznia. A fehér asszony keresztet vetett, aztán
14 I, XII | megvilágította. Magas, karcsú asszony volt Constantius caesar
15 I, XII | meghajlította a térdét. A fehér asszony nem mondta neki, hogy keljen
16 I, XII | át merte ölelni a fehér asszony térdeit, és arcát az ölébe
17 I, XV | is! - kapott az öreg az asszony derekához.~Quintipor szégyenlõsen
18 I, XVI | szolgája a naissusi szent asszony fiának, Constantinus princepsnek,
19 I, XVII | igazságot tenni, Bionom, ahol asszony van a dologban, különösen
20 I, XVII | dologban, különösen olyan asszony, akinek ágyához oly sok
21 I, XXI | pillangó igen - sütött föl az asszony szeme. - Nem látod, hogy
22 I, XXI | Antiochiából a szent fehér asszony anyai karjaiba, s akinek
23 II, XXIII | annak, hogy az lehessen. Az asszony kevésbé nyugtalanította,
24 II, XXIII | de örült neki, hogy az asszony beteg lelke kínzó démonai
25 II, XXIII | kacagva kapkodó kisdedet?~Az asszony most már felemelte a fejét,
26 II, XXIII | Soha, soha! - kiáltotta az asszony. - Õk voltak a gonoszak,
27 II, XXIII | Antikrisztus! - fortyogott föl az asszony dühének lávája.~- Pantaleont
28 II, XXIII | Volt? - tántorodott meg az asszony.~- Volt, igen! Volt! Kérdezd
29 II, XXIII | szalajtott ki a száján. Az asszony alabástrom szoborrá merevedett.
30 II, XXIII | ha õrültséget tettet, az asszony azt el fogja neki hinni.
31 II, XXIII | kõgörgetõ keresztényéig. Az asszony egy darabig moccanás nélkül
32 II, XXIII | boldogságot eltitkolni.~Az asszony egyre fáradtabban bólogatott.
33 II, XXIV | oldalán hat lefátyolozott asszony térdelt, a másik oldalon
34 II, XXIV | fölvette mitráját, s a hat asszony és a hat férfi elfújta gyertyáját.~
35 III, XXVII | neveznek, mert már két éve asszony, és mind ez ideig beérte
36 III, XXIX | talán mégis az az edessai asszony volt, akit négy gyermekével
37 III, XXIX | sejt.~- Olyan keresztény asszony, aki tömjénáldozatot mutat
38 III, XXIX | meghalt a beteg fiú. Az asszony azt állította, a keresztények
39 III, XXXI | vagy ijedve? - dühöngött az asszony. - De fogadok veled, hogy
40 III, XXXI | ahogy van. Ha-zu-dott! Szent asszony volt az mind, egy illetlen
41 IV, XXXIV | arra szüksége. Hiszen õ asszony, én meg lány vagyok, aki
42 IV, XXXIV | aranyfényû kis Titje, egy asszony, akit õ azelõtt soha nem
43 IV, XXXIV | nem kis Tit. Az egy idegen asszony, ott messze, Mediolanumban,
44 IV, XXXVI | azonban Maccus, a hülye asszony helyett kecskegidát kötött
45 IV, XXXVI | férfi vagy, mint ahogy én asszony vagyok, és mindnyájan engedelmeskedünk
46 IV, XXXVI | azt hallottam, hogy boldog asszony vagy. De bántani akkor se
47 IV, XXXVII | magamat, amivel a javasasszony beelégszik? Tudod, mit csináltam?
48 V, XXXVIII| Tudták, hogy a naissusi asszony megfoghatatlan keze állandóan
49 V, XXXVIII| minek volna az neked? Az asszony nem tudna mit csinálni a
50 V, XXXIX | lány is volt vele, ugyan asszony is lehetett, mert nagyon
|