1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1523
Rész, Fejezet
1 I, I | császári palota márványfalai is szinte beleizzadtak a szíriai
2 I, I | fővárosában. Nyilván nem is tudta, hol heveredett le.~
3 I, I | úgy volt, hogy a császár is hamarosan megérkezik a birodalmi
4 I, I | késett, s ebbe az udvarmester is belebetegedett már Nikomédiában,
5 I, I | Nikomédiában, meg a helyettese is Antiochiában. A személyzet
6 I, I | tálalóban a disznósült mellé is. A hivatalok kénytelenek
7 I, I | Igaz, hogy jobb kézbe nem is kerülhetett volna. Bár a
8 I, I | hanem okos előrelátásból is. Számított rá, hogy tudománya
9 I, I | palotakormányzói állásba is.~Nonnus a címeket és rangokat
10 I, I | tökéletlenkedsz ott? Azt hiszed, most is a bölények közt vagy Germaniában?
11 I, I | Joviusnak, vagyis jupiterinek is. Elõször azért, mert eredetét
12 I, I | õszentsége, aki Herculius nevet is visel. Mert az isteni heros
13 I, I | fiai és vejei, azért õk is sacrosanctusoknak szólítandók,
14 I, I | ha megadatik az társainak is, akik részesei az õ istenségének.
15 I, I | azonban, vagy azért, mert õ is az istenekhez tartozónak
16 I, I | kezébõl, hanem a pogácsát is elkapta tõle, és továbbszaladt
17 I, I | Minervina! - kezdett el õ is süvölteni.~Már akkor futott
18 I, I | süvölteni.~Már akkor futott is az oleander fasorok közül
19 I, I | torokköszörüléssel fogadták.~- Ez már nem is nobilissima, hanem dignissima -
20 I, I | visszacihegett.~- Apja vére az. Az is leereszkedett a halandókhoz,
21 I, I | mikor ekkora volt. Annak is valami cselédféle volt az
22 I, I | jobban tudom, te, mert én is naissusi vagyok. Nekem földim
23 I, I | Pincérlány volt, az öregem is kerülgette valamikor.~-
24 I, I | volt?~- Szép az még most is.~- Hát él még?~- Mitõl ne
25 I, I | ne élne? Ott lakik most is Naissusban, úgy hívják,
26 I, I | haja hófehér nem volna, ma is szép Helenának hívhatnák.~-
27 I, I | vörös caesar.~De azért õ is jobbnak látta elhallgatni,
28 I, I | gyereket és rákiáltott, maga is majdnem sírva a méregtõl.~-
29 I, I | felségsértésre. Talán tettlegesség is követte volna, ha az oleanderek
30 I, I | mutatta, hogy ez a katonatiszt is a felségek közül való.~Constantinus
31 I, I | mióta az adóvégrehajtás is az õ tisztük, respectabilisek.~
32 I, I | paraszt felugrott, és õ is a piac felé nézett, de az
33 I, I | némely vidékeken forrongást is okozott. Nemcsak annak a
34 I, I | eladóét, vevõét, hanem azt is megostoroztatta, aki zúgoló
35 I, I | kullancsaival együtt. Te is az vagy?~Nonnus a torkához
36 I, I | felbiztatott katonáknak is szeretett volna eleget tenni,
37 I, I | magának Diocletianus bizalmát is, már amennyiben õ megbízott
38 I, I | ellátásáról, hanem lelkikenyerérõl is gondoskodott. Parancsot
39 I, I | a hadizsákmányba könyvek is kerülnek, azokat nem szabad
40 I, I | mindenben benne lenni.~Most is õ volt az, aki megállította
41 I, I | szólalt meg a matematikus is -, látom, úgyis megkapta
42 I, I | fanyalogva felelt.~- Én már nem is tartok erszényt. Nincs a
43 I, I | Neked már az aprópénzed is aranyból van, mint a császároknak?
44 I, I | lássunk egyszer boldog embert is.~Odadobott a parasztnak
45 I, I | aranyat, hanem a régi ezüstöt is. Aki a piacra ment vásárolni,
46 I, I | vigyorogva még Nonnusra is, megveregette a szamár lapockáját.~-
47 I, II | rázta Bion a fejét -, nem is vagyok rá kíváncsi.~- Biztosan
48 I, II | Memnón, Éosz fia, és meg is kérdezte tõle, miért szállt
49 I, II | hozzá, hogy vegye fel õt is a karjára, az óriás fel
50 I, II | a karjára, az óriás fel is kapta, átlábolta vele a
51 I, II | negyedszer kezdem újra. Nem is tudom, miért énrám bízta
52 I, II | a lyukas fogamat. Azzal is sok bajom volt kezdetben,
53 I, II | korára rábízta a másikat is, hogy viselje gondját. Azt
54 I, II | már, de jóformán még nem is tudom.~Quintipor kifeszítette
55 I, II | De dalmatiai kormányzónak is megtehet, ha ahhoz lesz
56 I, II | mutatja. Látod, már arannyal is kibéleltetett, pedig az
57 I, II | el Quintipor. - Ma reggel is locsoltatott velem.~- No
58 I, III | családok találkozásának is készült. Bár a négy család
59 I, III | minden ivadékuk vérével is. Aki felvette a bíbort,
60 I, III | légióktól. Maga a gárda is hasat eresztett, elpuhult,
61 I, III | nekik olyan megoldásért is, hogy minden három hónapban
62 I, III | hanem a saját zsoldosai is. Ugyanazok, akik pajzsaikra
63 I, III | pajzsaikra emelték, pajzsaik alá is temethették három hónap,
64 I, III | lemenõ nap vérével a császáré is elfolyhatott. A zsoldosok
65 I, III | bíborral együtt a Jovius nevet is fölvette, talán homályos
66 I, III | származása eltakarására is, s a világ hamar meggyõzõdhetett
67 I, III | mert a te országaidban is reng a föld. Az Oceanus
68 I, III | ami ha nem kimondottan is, olyan trónörökös-félét
69 I, III | hanem a családfõ jogán is számíthassanak, mind a két
70 I, III | segítette, igaz, ellenõrizte is egymást. Némi súrlódás kezdetben
71 I, III | súrlódás kezdetben volt is köztük, de Diocletianus
72 I, III | neki. Diocletianus ebben is megérezte a veszélyt. Azt
73 I, III | Ezt ugyan túsz-szedésnek is lehetett volna magyarázni,
74 I, III | magyarázni, s talán nem is alap nélkül, de Maximianus
75 I, III | szívvel vált meg fiától, de õ is könnyebbülésnek érezte,
76 I, III | elõtt.~A két caesar közt is volt valami egyenetlenkedés,
77 I, III | alá, hanem a birodalomét is.~A császár, aki természettõl
78 I, III | hogy fiatal korunkat magunk is nagyrészt barbárok között
79 I, III | szegénység az õ szemükben is szégyenletes és megvetendõ.
80 I, III | hanem megjelenése pompájával is hódít. Mikor a carpusok
81 I, III | amiben része lehetett annak is, hogy az uralkodók nemigen
82 I, III | országaikat. Kemény katonák is voltak valamennyien, s komolyan
83 I, III | az egyistenhivõkhöz. Azt is tudták, hogy a világ urai
84 I, III | el a caesar arca. - Azt is mástól kellett megtudnom,
85 I, III | princeps. - S lehet, hogy nem is volt bennük szándékosság.
86 I, III | még rám? Ó, én még most is mindig úgy alszom el, hogy
87 I, III | azt mondja, a halottakat is fel tudja támasztani.~-
88 I, III | fiam. Az én udvaromban is vannak keresztények. A praefectusom
89 I, III | keresztények. A praefectusom is az, és szeretem hallgatni,
90 I, III | indulatú. Lehet, hogy én is beveszem a szobrát házi
91 I, III | elöntötte a vér.~- Az a lány is a keresztények istenét imádja,
92 I, III | hívják, a leghûbb emberem. Õ is keresztény.~- Ha szolgád,
93 I, III | kimondta bátran:~- Feleségül is veszem, ahogy te feleségül
94 I, III | hogy Maximianus már rá is festette eljegyzésteket
95 I, III | palotája ebédlõjének falára. Te is ott térdelsz a gyermek elõtt,
96 I, III | Áldjanak meg az istenek azzal is, amit tõlem elvettek.~A
97 I, III | meglepetve a fiára. - Te is tisztelõje vagy a sors vak
98 I, III | kíséret beérte õket, és az is megállt. Minervianus, az
99 I, IV | Antiochiában, mikor te különben is numidiai vagy?~A Galerius
100 I, IV | élet képét, s ezért nem is igen érdekeltek mást, csak
101 I, IV | embereik vendégül látása is a municipiumokat terhelte,
102 I, IV | pályatársával ellentétben tudott is lelkesedni azokért az eszmékért,
103 I, IV | tanult, annak keresztényül is hasznát tudta venni. Lactantiusszal
104 I, IV | régi Róma tisztultabb elméi is megsejtették az egy istent,
105 I, IV | után a mûvelt társadalomra is rávetik magukat. S azt gondolta
106 I, IV | beszolgáltatni a könyvkereskedõkkel is. Kellõ felügyelet mellett
107 I, IV | Parancsold a scalpellumot is, ha azt hiszed, hogy egy
108 I, IV | ráadásul az isteni Platónt is. Mi baj, Quintipor?~A „szent
109 I, IV | találom meg.~- Hát hiszen én is olyasfélét gondoltam - köhécselt
110 I, IV | Titanillának nevezte el, mert ez is bizonyság arra, hogy õ titán.
111 I, IV | pendelyben. De úgy mondják, el is bánik három legénnyel is
112 I, IV | is bánik három legénnyel is egyszerre. Mit gondolsz,
113 I, IV | Ilyen roskadt inú öreget nem is fogadna a nobilissima. Tudja
114 I, IV | a tarka köpenyû, nyáron is süveges barbár ki lehet?
115 I, IV | király bujdosó fia. Annak is csak olyan köszöntés jár,
116 I, IV | mint a princepsnek, mert az is felülrõl húzza a fûrészt.
117 I, IV | smaragd nyakláncos fiatalember is gyerekmódra hadonászott.~-
118 I, IV | szemem, ha nyitva volna is, hogy ne lássalak.~- Várj,
119 I, IV | elnevette magát.~- Nem, ez is Varanes volt!~A princeps
120 I, IV | princeps, beérem én teveled is.~Kezét hozzáérintette a
121 I, IV | kóchajához, de mindjárt vissza is kapta.~- Hol veszi a borbélyod
122 I, IV | csúfolódó mosollyal.~- Hogy is hívják azt az isteneteket,
123 I, IV | neki, Maxentius, hogy itt is találna munkát. Ott a kútnál,
124 I, IV | ezüst fátylat, s már le is hunyta a szemét.~Maxentius
125 I, IV | kellett megfogni. Dajkának ez is jó.~Alig érték el a folyosó
126 I, IV | kiáltott le rá.~- Ezzel is úgy jártál, mint a jazig
127 I, IV | rabszolga.~Maxentius már indult is a lepellel. A nobilissima
128 I, IV | Ha akarod, a lovászomat is felküldhetem.~A lány ezt
129 I, V | scrinium memoriaeben.~- Bánom is én. Azért az ilyesmit is
130 I, V | is én. Azért az ilyesmit is meg kell tanulnod. Ezt így
131 I, V | lehajtotta a fejét. Ha az volt is, eddig senki se korbácsolta
132 I, V | mint a farkaskölyök. Én is mindig félek tõle, hogy
133 I, V | Már helytartó volt, hol is csak? Mindig elfelejtem
134 I, V | szerette az apját, és még most is szereti, pedig bujdosnia
135 I, V | magister még halála órájában is hallotta ezt a kérdést,
136 I, V | mikor elhallgatott, a fiú is magának mondta:~- Rabszolga
137 I, V | nevetve a nobilissima. - Engem is elõbb-utóbb rabnõnek fog
138 I, V | vettelek észre eddig. Ti is Nikomédiából jöttetek?~-
139 I, V | bennünket kövezni.~- Téged is? Te mit csináltál ott? Szolgája
140 I, V | nobilissimának hívnak? Hát téged hogy is hívnak?~- Quintipor.~- Furcsa
141 I, V | hogy még a legnagyobbnál is nagyobb. Az én igazi nevem
142 I, V | nagyobb. Az én igazi nevem is Maximilla. „Legnagyobbacska”
143 I, V | hirtelen megfordult.~- El is felejtettem, hogy itt vagy,
144 I, V | nincs családi titkod? Ha te is atyafiságban volnál az istenekkel,
145 I, V | mink, akkor a te bölcsõdbe is beledugtak volna egy titkot.~
146 I, V | holdnak.~- A te Bionod engem is istenkáromlónak mondana.
147 I, V | mondana. Elhiszed, hogy én is az Olümposzról pottyantam
148 I, V | Lehet, hogy Mars isten is tudja. Csak az én drága
149 I, V | Armentarius”-nak. Majd te is úgy hívod, ha megmelegszel
150 I, V | haragszom érte. Nagyanyó ma is minden reggel gerlicét áldoz
151 I, V | nevelhetnék, mint õ. Még tipegni is úgy szeretnék, mint õ, mikor
152 I, V | Hanem most már beszélj te is. Mondd el már végre azt
153 I, V | megérkezik.~- Mondtad már? Nem is hallottam. Tudod, ez nekem
154 I, V | üzenetet az apámtól. Mást is kaptam. Megmutassam?~Elsuhant
155 I, V | Ki tudja, talán annak is azt mondták valaha, akinek
156 I, V | nagyon emlékszik rá, el is hiszem neki, cesareai legatus
157 I, V | megesküszik Hekatéra, mert õ is olyan vén, mint Hekaté,
158 I, V | egyszer megkóstoltatom teveled is... Jaj, mit is akartam mondani?
159 I, V | megkóstoltatom teveled is... Jaj, mit is akartam mondani? Hamar,
160 I, V | kitaláltad azt a verset is, ami az eszemben járt, akkor
161 I, V | járt, akkor segíts most is.~- Az anyádról szóltál,
162 I, V | lámpa maradjon.~Quintipor is megindult.~- Neked nem mondtam,
163 I, V | Láttam ezt már szoborban is. Cyprusban.~- Azt mondd
164 I, V | mondani, hogy õ két kezét is odaadná érte a nobilissimának,
165 I, V | fia nem aludt jól. Sokára is ért haza, a vacsoraidõt
166 I, VI | elképzelni. Beszélték, hogy ilyen is volt abban az idõben, mikor
167 I, VI | suttogtak. Szállongott olyan hír is, hogy a Dominát õrültséggel
168 I, VI | császárné palotájába nekik is tilos volt belépni. A régi
169 I, VI | földerült. Sõt volt úgy is, hogy magához kérette vacsorára
170 I, VI | vert, és lélegzetvétele is olyan volt, mint az alvó
171 I, VI | démont, megállapodtak abban is, hogy ha azt egyszer sikerülne
172 I, VI | közt az archon.~A nevét is kitalálták a démonok archonának.
173 I, VI | s a Domina most a szívét is fájlalta. Arról azonban,
174 I, VI | amely bekarikásodott szemeit is eltakarta, fiatalabbnak
175 I, VI | hangosan az anya. - Én nem is tudtam magamról, mikor elvittek,
176 I, VI | attól, hogy valamikor te is úgy tudd meg, mint én, mit
177 I, VI | fiatoknak fogadtatok.~Most már õ is sírt, rároskadva az anyjára.
178 I, VI | mutatni.~- A jazigok, ugye? Mi is hallottunk róluk. Maxentius
179 I, VI | templomokból. Három helyen is panaszt tettek útközben
180 I, VI | az õrültet, pedig a bíbor is rajtam volt, úgy, ahogy
181 I, VI | látjátok. Megálljatok, a vérét is megmutathatom, mert idefröccsent
182 I, VI | rabszolgákkal, hanem olyanokkal is, akik ezüstfélholdas cipõt
183 I, VI | szeme fölcsillant.~- Te is közénk tartozol, uram?~Hüvelykujjával
184 I, VI | uram, s most már emlékszem is rá, hogy láttalak a gyülekezetben.
185 I, VI | jámbor, hanem tudós ember is, s elcsodálkozott rajta,
186 I, VI | mégis keresztény. Ezt meg is mondta a püspöknek, aki
187 I, VI | nevében lehet. Ajánlotta is Pantaleonnak, mert azután
188 I, VI | nak, mert azután többször is találkoztak, hogy tegyen
189 I, VI | dolgot, s még séta közben is Krisztus csodatételein töprengett,
190 I, VI | hallott. Mivel csõdület is volt az udvaron, bement,
191 I, VI | amelyek már séta közben is foglalkoztatták. Íme ezen
192 I, VI | múltjáért. Archiateri tisztjérõl is lemondott, hogy annál több
193 I, VI | mondta, te az õ halott fiát is életre hoztad. Kövess tehát
194 I, VI | benne. Higgyetek, és nektek is istenetek lesz.~- Hogy hívják
195 I, VI | császárné felsírt.~- Én is szültem egy istent. Hova
196 I, VI | arccal fordult oda.~- Mária is így sírt a kereszt alatt.~-
197 I, VI | Úrkrisztus anyja. Az õ fia is meghalt, de visszatért.
198 I, VI | munkára fogva Quintiport is, aki délután benézett hozzájuk.~-
199 I, VI | láttál? Hiszen integettem is feléd. Varanesszel ültünk
200 I, VI | gusztusod van, fiú. De neked is, amatricula! Hát kellene,
201 I, VI | az öreg Sapriciának így is jó voltam eddig. De most
202 I, VI | a maradék szemem világát is elvette.~A nobilissima megsimogatta
203 I, VII | kívül udvara nagy része is kísért, majdnem ennyi hét
204 I, VII | s a legutolsó írnokról is föl lehetett tenni, hogy
205 I, VII | hatalmasok, hanem gazdagabbak is, mint akárhány magas rangú
206 I, VII | asztalnemûvel és ágyasokkal is. A curiosusok azonban jelentékeny
207 I, VII | azonban jelentékeny fizetést is húztak, nem az államtól,
208 I, VII | egészségérõl.~A curiosusok most is mindenütt elõrenyargaltak
209 I, VII | a megelégedés. Ez abban is megnyilvánult, hogy bõven
210 I, VII | nevezett ki, sõt néhány comest is, ami a legmagasabb kitüntetés
211 I, VII | Dorylaeumban egy kis kellemetlenség is történt a kitüntetések miatt.
212 I, VII | megvesztegetett fõtisztviselõt is, a vesztegetõket is vadállatok
213 I, VII | fõtisztviselõt is, a vesztegetõket is vadállatok elé vessék.~Más
214 I, VII | vadállatok elé vessék.~Más baj is történt, annál bosszantóbb,
215 I, VII | szentséges úr, hogy a gyerekeimet is elfelezik velem, mint a
216 I, VII | Fölszabadítalak téged is, meg a feleséged is. Mehettek,
217 I, VII | téged is, meg a feleséged is. Mehettek, ahová akartok.~
218 I, VII | az utat, hanem az istenek is. Minduntalan megállította
219 I, VII | Az õs természetisteneket is így borították el misztikus
220 I, VII | udvara zárta el, az isteneket is császároknak tette meg,
221 I, VII | kedvüket keresi, annak õk is kezére játszanak, támogatják
222 I, VII | ellenségeivel szemben. Még akkor is, ha azok nem emberek, hanem
223 I, VII | megsérti, még ha véletlenül is, azon irgalmatlan bosszút
224 I, VII | voltak. S talán még ennél is kilátástalanabbá tette küzdelmüket
225 I, VII | de voltak köztük olyanok is, akiket csak azzal büntettek,
226 I, VII | nem filozófus volt, s nem is igen tudta, mifajta emberek
227 I, VII | Marcus Aurelius szobrát is, de nem azért, mert ennek
228 I, VII | római birodalmat, hanem meg is õrölte a romokat, mint szú
229 I, VII | nem mindig úgy sikerült is, amint õ szerette volna,
230 I, VII | cselekedeteiben, hanem szándékaiban is. Nem gondolhatott ki olyant,
231 I, VII | fia, ha soha meg nem állt is a sikerek útján, csak lassan
232 I, VII | az utolsó kapuig. S ott is sokáig váratták az istenek,
233 I, VII | csatlakozni kellett Maximianusnak is, hogy aztán a két augustus
234 I, VII | volt magának Jupiternek is, de gyermeket is szült neki,
235 I, VII | Jupiternek is, de gyermeket is szült neki, nagy titokzatosság
236 I, VII | papnõ - a császár még most is látta lobogó szemét az õsz
237 I, VII | jövõre, legmerészebb álmában is csak a diocleiai faluházán
238 I, VII | azért, mert elõtte mások is megtették már, akiknél nem
239 I, VII | vétkezett volna. Maradt tovább is az a kötelességtudó és lelkiismeretes
240 I, VII | s a consularisi rangot is megkapta, semmi jel nem
241 I, VII | Prisca néhányszor kötõdött is vele.~- Mindig elejted a
242 I, VII | tudatják vele.~Az ösztön nem is csalta meg. Amint a frontról
243 I, VII | mielõtt az csak a száját is kinyithatta volna védelmére.~-
244 I, VII | hanem néhány hónappal késõbb is, mikor Numerianus testvérét,
245 I, VII | Gyaloghintót ugyan kettõt is hozott magával, de azok
246 I, VII | ember volt. Törvényeket is adott ki a családi élet
247 I, VII | s azokat uralkodótársai is aláírták. Máskor nyilván
248 I, VII | az istenek kegyelmébõl ti is könnyen viselitek bíborotok
249 I, VII | szerelmes öreggyerek.~El is indult, de erre a másik
250 I, VII | csak lány, ha királylány is.~- Viszem! - fordult oda
251 I, VII | Viszem! - fordult oda is Maximianus, s legyintett
252 I, VII | Maximianus, s legyintett is a kezével.~A legyintõ kézbõl
253 I, VII | Tages odaugrott, már szét is zúzódott a mozaikon.~- Rossz
254 I, VII | s a bíbortojás háborút is jelenthetett. Nem szerette
255 I, VII | aláírni. Most valami magának is megmagyarázhatatlan változást
256 I, VII | rájött, hogy volt már egy, az is ezen az úton. Mikor a zsellért
257 I, VII | halálos ítélettel. Maga is elcsodálkozott rajta, honnan
258 I, VII | vérnek még a gondolatától is, a másik patakokban zuhogtatta
259 I, VII | hadikincstár. Maximianus hitte is, nem is a dolgot, de hogy
260 I, VII | Maximianus hitte is, nem is a dolgot, de hogy minden
261 I, VII | Miután a többi tiszteket is kivégezték, fölszólította
262 I, VII | engedelmességre kényszerítve a többit is. Elõállt egy öreg katona,
263 I, VII | agyonnyilazták.~Az augustus még most is el volt ragadtatva a nagyszerû
264 I, VII | akármilyen cirkusznál. Még most is látom az öreg szószólót,
265 I, VII | ami kötelessége volt, õ is azt cselekedte volna a helyében,
266 I, VII | A curiosusok, akik itt is elõrenyargaltak, hogy a
267 I, VII | van Antiochiának más útja is. Õkegyelmessége megbotránkozva
268 I, VII | faluba. Már a községházát is elhaladták, de se emberrel,
269 I, VII | istentelen vagy? Meg a többiek is?~Az öregember alázatosan,
270 I, VII | abban bíznak, hogy húst is kapnak az oltárokról.~-
271 I, VII | császárhoz.~- A te két kamarásod is istentelen?~- Hogyhogy?~-
272 I, VIII | ember volt, amilyen más is lett volna az õ helyében.
273 I, VIII | város polgári gazdagjai is sietve fognak alkalmazkodni
274 I, VIII | közé. Más idegen istenek is azért nyertek behonosítást
275 I, VIII | hanem az állam részérõl is, mert nem lehetett tagadni,
276 I, VIII | még a császárné démonánál is. Szájról szájra jártak a
277 I, VIII | betegágyát, sõt hálószobáját is. A Domina kiült az atriumba,
278 I, VIII | nevetett. Pár nap múlva már azt is hírlelték, hogy a Domina
279 I, VIII | fogadtatás esetleg a hûvös estébe is belenyúlik.~Csakugyan az
280 I, VIII | mutatni a tábori ruhában is. Diocletianus megroskadva,
281 I, VIII | A feleség szeme többet is látott.~- Idemosolyog -
282 I, VIII | hanem a beszéd szerkezetét is. A császár azonban sokat
283 I, VIII | csillagok, s a fáklyák lobogása is zavarta a látást. A császár
284 I, VIII | mozdulatait. Vele együtt õ is feltekintett az égre, s
285 I, VIII | cataphractariusok lovai is idegesen kapáltak. Egy pillanatig
286 I, VIII | beszédje fonalát nem tudta is megtalálni többé, elég gyakorlott
287 I, VIII | Olümposzra.~Most már nem is kereste a rhetor a betanult
288 I, VIII | volna, ha elragadtatását az is osztja. De a nyugati augustus
289 I, VIII | podiumáról. Maga a nagy emelvény is veszélyben forgott. A lovasok
290 I, VIII | irányában. A császári család is felszedelõzött a praefectura
291 I, VIII | visszafordult s vele a többiek is.~A forum déli szélén, a
292 I, VIII | elsõ sorban, de mögöttük is sokan feketéllettek. Egy
293 I, VIII | Constantinuséval. De Galerius is megszorította Maxentius
294 I, IX | Teveled beéri vacsora után is.~Így évõdött egymással a
295 I, IX | katona vagyok. Különben is már reggel bekészítettem
296 I, IX | semmi baj, abba kétszer is belecsavarhatta volna magát
297 I, IX | topogott Quintus - ebben is könnyebb volna már gótok
298 I, IX | agg harcos?~- Ez még nálam is keshedtebb vitéz volt, anyó.~-
299 I, IX | nem lopattad már el azt is?~Sapricia jobbnak látta
300 I, IX | paranccsal. A császár nem is látott. Mit nézett volna
301 I, IX | venni, ha urat neveltetett is belõled.~A császárt a gynaeceumban
302 I, IX | vitette a maga vacsoráját is. Sokfogású coenát tálaltak,
303 I, IX | legegyszerûbb magános étkezésénél is, s ételekbõl az elsõ falatot,
304 I, IX | lármával és kockázattal is biztosabb sikert ígért.
305 I, IX | hanem megsüketítéssel is járt. Asztal fölött, családi
306 I, IX | a legistenibb császárral is megesik, hogy nem vigyáz,
307 I, IX | már a császár ételét, meg is hízott hivatalában - nem
308 I, IX | ember, talán a vakságot is könnyen viselte volna. Azokon
309 I, IX | az ételt, italt már vakon is tökéletes ízléssel tudta
310 I, IX | angustator az utolsó órák párnáin is keserûséggel és sértõdöttséggel
311 I, IX | cirógatta, kérlelte, míg neki is megeredtek a könnyei. Balsas
312 I, IX | ételkóstoló, ha nem hallott is semmit, világosan látta
313 I, IX | házasélet lehetõségétõl is megfosztotta, noha süketsége
314 I, IX | keléseiben.~- Igazán? Nem is gondoltam rá, anyácska.~
315 I, IX | táboroztak akkor, a család is ott volt a táborban, a bíbor
316 I, IX | jövõjét, megmondja a gyerekét is. Reggel volt, még akkor
317 I, IX | az anya fölébred, vissza is érnek. De nem jutottak el
318 I, IX | ló alól, akkorra már el is vitte a bújó patak az istenek
319 I, IX | Sincellus helyett? Õ Valeriát is meg tudja gyógyítani.~-
320 I, IX | egyikben se tiltotta meg. Nem is lehet, az benne van az emberi
321 I, IX | volna. Hiszen az istenek is gyûlölködnek. Egymást is
322 I, IX | is gyûlölködnek. Egymást is gyûlölik, meg az embereket
323 I, IX | gyûlölik, meg az embereket is, akik megbántják õket.~-
324 I, IX | vérontással jár. A bíborért is vért kellett ontani. Mióta
325 I, IX | kicsit még a szívtelenségét is. Most elõször életében szánta,
326 I, IX | kertész fia. Akarod látni õt is? Hiszen a te rabszolgád,
327 I, IX | szõlõvel az augustát.~- Nem is tudtam, hogy testvéred van,
328 I, IX | többit hazavittem, vendégeket is hívtam rá, hát ez a tökéletlen
329 I, IX | nemhiába hogy másodszor is megházasodott. Azóta aztán
330 I, IX | szempár jutott az eszébe. Az is feltûnt neki, hogy a császár
331 I, IX | leszel. Mindjárt dolgot is adok. Megkeresed Biont,
332 I, IX | mért hívatta a gazdája. Az is lehet, hogy éppen csak látni
333 I, IX | szereted azt a fiút. Eddig én is szíveltem. De az apja azt
334 I, IX | Az jutott eszembe... õ is... a mi fiunk is tizennyolc
335 I, IX | eszembe... õ is... a mi fiunk is tizennyolc esztendõs volna...
336 I, X | Ott a világ ura a maga ura is volt, itt, ahová vendégül
337 I, X | jött a saját palotájába is, õ is ki volt szolgáltatva
338 I, X | a saját palotájába is, õ is ki volt szolgáltatva az
339 I, X | találkozásuk alkalmával is, Alexandria ostrománál,
340 I, X | izzása volt még a dühének is. Most úgy fogadta Biont,
341 I, X | bujkált, de leereszkedése is inkább barátságnak tetszett.
342 I, X | matematikus -, és ha te azt is be tudod tölteni szellemeddel,
343 I, X | császár. - Igaz, ugye, minek is hívják csak a barátodat?
344 I, X | tekintetét követve Bion is ránézett a fiúra.~- Titkárod
345 I, X | az az Apollinaris most is a szerencseadó istenek oltalma
346 I, X | habozott.~- A Venus erõsít is, gyöngít is. Most jelentkezett,
347 I, X | Venus erõsít is, gyöngít is. Most jelentkezett, még
348 I, X | És ki az a Venus? Az is meg van írva a csillagokban?~-
349 I, X | kívánta a homlokára! Az apja is mit mondhatna neki? A vándorévek
350 I, X | derekából a csömört! Biontól is elidegenedett itt egy kicsit.
351 I, X | volna eltalálni, hogy õ is azt nézhetné. Tudja Titanilla
352 I, X | nézhetné. Tudja Titanilla is, hogy az a nagy arany solidus
353 I, X | ingerültség, hanem gúny is volt a hangjában, mikor
354 I, X | uram, hogy még teelõtted is.~- Mért emlékeztetsz rá? -
355 I, X | uram. Úgy látszik, azt is az istenek akarták, hogy
356 I, X | most már a császárok sorsa is meg van írva a csillagokban,
357 I, X | jósolta meg, hidd el neki azt is, amit a maga fiának jósolt.
358 I, X | kövérednek meg. A papok is gyûlölték õt, de nem tehettek
359 I, X | istenség beszélt.~- Téged is megtanított a misztériumokra?~-
360 I, X | sugaraiban laknak. De az is lehet, hogy az emberszív
361 I, X | bizonyos likacsokat, mint a bor is, ha gõze fölfelé száll,
362 I, X | kitárja titkait.~- Bánom is én, ne errõl fecsegj - vágott
363 I, X | még azt? És én még most is látom, amint homályos tekintete
364 I, X | te akaratod szerint.” Te is így hallottad?~- Én a jóslat
365 I, X | Én a jóslat második felét is hallottam. Mikor te már
366 I, X | anyjától és magamagától is? Amikor álmában se mondhatja
367 I, X | mert a császárnak az álmát is kilesik. Ó, Bion, milyen
368 I, X | gyakorolják a jót. A császár is beismerte ezt. Bevallotta,
369 I, X | volna, s rövidebb életükben is több lehetett volna a napfény.
370 I, X | jóslatért; de sok gyümölcsöt is hozott! Alapja lett a birodalom
371 I, X | már csak a maga érdekében is - hosszú életet kívánt a
372 I, X | õ és Maximianus elmennek is dinnyét ültetni, két nagyszerû
373 I, X | megmentette, arra a fiát is rábízhatta. Quintus akkor
374 I, X | kell õrizni a fiú elõtt is, mások elõtt is. Akinek
375 I, X | fiú elõtt is, mások elõtt is. Akinek a szája eljár, az
376 I, X | megõrizték a titkot, s nem is kutakodtak utána. Egyszerû,
377 I, X | uram, az apa?~- Magamtól is féltettem a fiam. Tizenhat
378 I, X | semmit nem tudó Quintusékat is elteszi a Dominus az útból,
379 I, XI | Titanilla mellett.~- Azokra is, akik itt nincsenek!~Hogy
380 I, XI | hanem a szenátorok feleségei is. Egy Nigrina nevû matrónáról
381 I, XI | az utolsó újság keltett is némi érdeklõdést. Az asztal
382 I, XI | sarka, és tudta, hogy neki is eszébe jutott Helena.~Az
383 I, XI | tizedelt meg, az öngyilkosság is járványos lett a nyugati
384 I, XI | hogy erre a tiszt szolgája is beleugrott a Padusba. Öreg
385 I, XI | Maximianus mindjárt bizonyságot is tudott rá. Az apatei rongyosok
386 I, XI | istenteleneknek. A papra a Dominus is hallgat.~- Az a baj, hogy
387 I, XI | öcsém. A születéseddel is elkéstél száz esztendõt -
388 I, XI | Lehet belõled még gladiátor is.~- Énbelõlem? - horkant
389 I, XI | Nemcsak tebelõled, énbelõlem is, mindnyájunkból. Mihelyst
390 I, XI | Constantiusom? Én már készülök is más pályára. Van egy miliarius
391 I, XI | nézett rá egy percre az apja is, az ura is.~- Minervina
392 I, XI | percre az apja is, az ura is.~- Minervina eltûnt. Nem
393 I, XI | nem történt. Constantinus is csak a poharát lökte fel.~
394 I, XI | Constantius.~Constantinus is felállt, Valeria is.~- Te
395 I, XI | Constantinus is felállt, Valeria is.~- Te nem jössz, Caesar? -
396 I, XI | formában az elõkelõ társaságok is fölkapták. A tivornyázók
397 I, XI | jobboldali csésze alá.~- Én is azt szántam neked - csípett
398 I, XI | nobilissima karjába. - Nem is kérdezed, mibe játszunk?~-
399 I, XI | mibe játszunk?~- Bánom is én - rántotta el a lány
400 I, XI | bor fér.~- De én többet is lenyelek belõle - nevetett
401 I, XI | Szeretnélek már egyszer téged is készen látni, gyönyörûm!~
402 I, XI | borgyöngyöket, és most már a lány is elnevette magát.~Lassanként
403 I, XI | oda-odapillantott az apjához is. Halkan beszéltek, de egy-egy
404 I, XI | Mutasd a kezed. Most is olyan puha? Nézem a hajad?~
405 I, XI | Neked ilyen kis madárhoz is segítség kell?~Bíborköpönyegébe
406 I, XII | Apatéban van. Hajnalra mi is ott leszünk.~A fehér caesar
407 I, XII | Minervianus várta ott lóval, maga is lóháton.~- Minervina?~-
408 I, XII | magát a nehéz útra.~A lány is lóháton várakozott már a
409 I, XII | alóla. Látszott a tartásán is, hogy se nem fiatalember,
410 I, XII | se nem katonaember.~- Õ is hozzánk tartozik - nyugtatta
411 I, XII | súgta Minervina, és õ is letérdelt. Úgy imádkozott,
412 I, XII | princepsre. A gyertya õt magát is megvilágította. Magas, karcsú
413 I, XII | ez a nagy kerek szem? Ez is olyan könnyen teleszalad
414 I, XII | itt! Szeretsz nevetni te is, mint az apád? Nem vagy
415 I, XII | hirtelen haragú vagy, én is az voltam valamikor! Nagy
416 I, XII | Mindig fogod szeretni? Akkor is, ha õ nem szeret már? Hû
417 I, XII | Hû leszel hozzá? Akkor is, ha eltaszít magától? Megtartod
418 I, XII | Megtartod a hitet? Akkor is, ha õ hitszegõ lesz?~Fölugrott,
419 I, XII | Mindnyájunk istene, a tied is, fiam!~Constantinus zavarodottan
420 I, XII | akinek szobrocskája most is a nyakában lógott.~- Én
421 I, XII | méltósággal. - A mi istenünk is türelmes. De amikor itt
422 I, XII | és elmédet. Áldása addig is legyen veled!~Kinyitotta
423 I, XII | tisztelettel, de nyugtalanul is nézte. Több barátja esküvõjén
424 I, XIII | tudta, mi bántja. Máskor is megesett már vele, hogy
425 I, XIII | fényes és kipihent. A szívét is üresnek érezte, és ennek
426 I, XIII | perzsa, ha látta. Mikor is látta utoljára? Igen, mikor
427 I, XIII | fogadni, hogy a sötétben is elvörösödött az este a rabszolga,
428 I, XIII | Ártatlan száj. A szeme is olyan tiszta gyerekszem.
429 I, XIII | augustus! Azt hiszem, nem is sok idõ telik bele. Ohó,
430 I, XIII | vagyok rá, az lehet. Sajnálom is, kár érte, hogy a Flaviusok
431 I, XIII | Csordáskorában a legbõszebb bikát is megszelídítette. Úgy, hogy
432 I, XIII | már Carrhaet? Hiszen te is ott voltál.~- Kicsi lehettem,
433 I, XIII | nevû helyen, s most már az is eszébe jutott, hogy a dajkája
434 I, XIII | röhög. A legutolsó katonám is leköp érte. Nem emlékszel,
435 I, XIII | érdek, de a római büszkeség is követelte a gyalázatos tett
436 I, XIII | sivatagnak. A gyõzelem biztos is lett volna, diadalhoz szokott,
437 I, XIII | fattyakéba, mert azokban is az õ aljas vére folyik!
438 I, XIII | éri meg! Akkorára a magját is kiirtjuk az istentelenek
439 I, XIII | Patakzó verejtéke a bíbort is átnedvesítette rajta. Titanilla
440 I, XIII | eltorzult arcot. Irtózattal is, szánalommal is nézte az
441 I, XIII | Irtózattal is, szánalommal is nézte az õrjítõ bosszúvágy
442 I, XIII | Parasztka! Még ezen a napon is! Mikor a nyertest várja!~
443 I, XIV | nobilissima. Lehet, azért is, mert Bion elutazott Alexandriába,
444 I, XIV | ezután ott él, s talán nem is fogja többet látni. Akkor
445 I, XIV | neki. Pedig Quintuséktól is hamarosan el kell szakadnia.
446 I, XIV | Dominus, s kicsit rosszul is esik neki, hogy olyan örömmel
447 I, XIV | ha gondját rég kivetették is a nyakukból, s egy kicsit
448 I, XIV | elszakadnak a fiuktól. Vagy õ is csak azért búsul, mert most
449 I, XIV | észre, a Dominusnak nem is volna kedvére, ha közéjük
450 I, XIV | A legkisebb államtitok is olyan szikra, amibõl nagy
451 I, XIV | kell megõrizni. Egyszer meg is ijedt, mert a császár észrevette
452 I, XIV | hogy aludt, sõt még azt is, álmodott-e valamit. Hellászról
453 I, XIV | álmodott-e valamit. Hellászról is beszéltetett vele, a városokról,
454 I, XIV | dolgozott, rövid ebédjét is dolgozószobájában kapta
455 I, XIV | rendeztette be, éjszaka is sokat hallotta le és fel
456 I, XIV | fel sétálni. Csodálkozott is rajta, hogy ilyen élete
457 I, XIV | hanem maguk a szentségesek is meglapultak. Egyszer látta,
458 I, XIV | caesar, a vad szemû óriás is úgy meghunyászkodott, mint
459 I, XIV | szegény matematikus volt, nem is nagyon kereste az embereket,
460 I, XIV | tartása méltóságos volt. Az is szemmel látható volt, hogy
461 I, XIV | megérkezése óta testi erõben is összeszedte magát.~Ez volt
462 I, XIV | hanem mint legfõbb pap is, a római birodalom pontifex
463 I, XIV | fontosabb törvények aláírását is elhalasztotta. Az ármaximálási
464 I, XIV | le nem tagadható kudarcát is annak tulajdonította, hogy
465 I, XIV | tûzre, hanem véres áldozatot is mutattatott be Tagesszel,
466 I, XIV | karéja hiányzik.~Máskor is megtörtént már, hogy beteg
467 I, XIV | hisznek bennük. Az istenek azt is tudják, hogy gyûlölõik babonás
468 I, XIV | Dorotheus és Gorgonius.~- Ti is istentelenek vagytok?~-
469 I, XIV | ingerelte fel õket, hanem azt is, hogy meg fogják áldani,
470 I, XIV | villogtatta a pallost. Nem is volt biztos a haláluk, csak
471 I, XIV | fogadja. Sokat gondolt arra is, hogy ez az új isten tiltja
472 I, XIV | van-e arra, hogy gyûlölség is legyen az emberek között?
473 I, XIV | a birodalomnak? Végre az is jólesett a császárnak,
474 I, XIV | imperiummal együtt olyan istent is fog adni fiának, aki éppen
475 I, XIV | s ezért ha nem mondott is le tervérõl, egyelõre félretette,
476 I, XIV | consistorium azonban, mint a neve is kifejezte, nem ülés volt.
477 I, XIV | Diocletianusig a császárok is megkínálták hellyel azokat,
478 I, XIV | meghívtak. Diocletianus ebben is új rendet szabott. Õ trónuson
479 I, XIV | ember nem mindig okosabb is a terpeszkedõnél, rövidebb
480 I, XIV | egykori hivatásánál fogva is. A birodalom pénzügyi viszonyai
481 I, XIV | Diocletianus trónraléptekor is züllöttek voltak, s azóta
482 I, XIV | amely a motozást a katonákra is kiterjesztené, s megengedné
483 I, XIV | rézpénzben. Ez más tekintetben is hasznos lenne. A barbárok
484 I, XIV | zsoldosok nagy tömegei nem is fognak hazakívánkozni, hanem
485 I, XIV | csökkentésére, már csak azért is, hogy a birodalom pénzügyi
486 I, XIV | létszámapasztás mellett is teljesíteni fogják. Maximianus
487 I, XIV | kollégája katonai dologba is beleszólt, s a hatásköri
488 I, XIV | tanácsteremig, de az augusta arcán is, a fiúén is meglátszott
489 I, XIV | augusta arcán is, a fiúén is meglátszott az elmélyült
490 I, XIV | vett rajta a vágy, hogy õ is elfoglalja köztük a maga
491 I, XIV | meglepte, hogy caesarját is azok a gondolatok foglalkoztatják,
492 I, XIV | istentelenek arcátlansága is, akik ellenségei az isteneknek,
493 I, XIV | figyelmét sem. Tehát nekik is felelt, nemcsak Galeriusnak.~-
494 I, XIV | egyetértésükrõl Maximianust is, aki azon a véleményen volt,
495 I, XIV | meg, hanem õket magukat is tûzre hányattad.~- De nem
496 I, XIV | mindnyájan, gyermekeket is nemzenek, de nem teszik
497 I, XIV | idegen föld.~- Szóval maguk is bevallják bûnüket - horkant
498 I, XIV | legszentebb augustus, hogy én is föltakarjam családi sebemet,
499 I, XIV | feltápászkodott, s elõször is hálát adott az isteneknek,
500 I, XIV | egyszer a te fejed fölött is meggyújtják a palotád?~-
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1523 |