Rész, Fejezet
1 I, I | tartozik. Kipirult arcú, begyes fiatal lány volt. A fölelevenedett
2 I, I | oszlopok közül, meg egy fiatal. A fiatal, apród korú, vállára
3 I, I | közül, meg egy fiatal. A fiatal, apród korú, vállára omló
4 I, II | Quintus, mit csinál! Ha fiatal korában fél szemét odaadta
5 I, III | hogy mindkettõnknek egy-egy fiatal segítõtársat kellene magunk
6 I, III | trónörökös-félét jelentett. A két fiatal megkapta védelemre és igazgatásra
7 I, III | Ne felejtsd el, hogy fiatal korunkat magunk is nagyrészt
8 I, III | dajkáját szeretem.~- Azért vagy fiatal, fiam - nevette el magát
9 I, VI | gyermekaltatókat, boldog fiatal anyák hangján, karjai, feje,
10 I, VI | engem ki sajnál?~- Te még fiatal vagy, lányom.~- Az. Fiatal
11 I, VI | fiatal vagy, lányom.~- Az. Fiatal vagyok, császár lánya, caesar
12 I, VII | világ trónusához vezetett.~Fiatal tiszt volt még akkor Diocletianus,
13 I, VII | eszközét - rákiáltott a fiatal katonára.~- Te centurio,
14 I, VII | lefejeztetett római szenátor fiatal özvegye kukucskált ki, a
15 I, VIII | kertésszel, aki a császár fiatal koráról fecsegett neki.
16 I, X | mellett, mikor õ neked mint fiatal centuriónak megjósolta,
17 I, XI | a Padusba. Öreg emberek, fiatal gyerekek, asszonyok és férfiak
18 I, XX | ruhát meg lehetne menteni. Fiatal korában keresztény volt,
19 II, XXII | császár öregember volt, aki fiatal korában se sok idõt vesztegetett
20 II, XXII | is sejtett harcot a két fiatal közt. Õ csak arra jött rá,
21 II, XXII | ez a fáradt közömbösség a fiatal szemekben, amelyekbõl az
22 II, XXIII | szánta a szülõföldjét. Már fiatal korában sokszor mondta a
23 II, XXVI | megsértõdve a lány. - Egy fiatal párducot kell megtanítanom
24 II, XXVI | dorombolni. Nem érted? Egy gõgös fiatal isten lesz a tanítványom,
25 II, XXVI | Te isten, te drága, szép, fiatal isten, te!~Letérdelt a földre,
26 III, XXVII | tanulta ő ezt a játékot egy fiatal rabszolgától. Se a nevére,
27 III, XXVII | hangulata nem ilyen vidám, fiatal teremtésnek való, akinek
28 III, XXVII | rodott ki egy meztelen vállú fiatal isten kimondhatatlan gyöngéd
29 III, XXVIII | egy váratlanul felbukkant fiatal gyereket, még akkor se,
30 III, XXIX | nem értek az ilyesmihez. Fiatal koromban még nem ez a divat
31 III, XXIX | asszonyok! Hallott olyanról, még fiatal özvegyrõl Bithyniában,
32 III, XXIX | öregasszony létére is megérti ezt, fiatal lányoknak bizonyosan több
33 III, XXX | Lefûrészelte az uram, mikor olyan fiatal voltam, mint te, és én is
34 III, XXXI | egyensúlya helyreállott.~- Fiatal házasok vagytok. Taeda istennõ
35 III, XXXII | Dianára.~Összemosolygott a két fiatal arc, s mosolygott rájuk
36 III, XXXII | köhögéssel siettetni a két fiatal száj szétválasztását. Nesztelenül
37 IV, XXXV | merné bízni e tökéletes fiatal férfira akár Róma város
38 IV, XXXVI | Gráciáknak vetkezett, mosolygó fiatal lányok, végre megjelenik
39 IV, XXXVII | matematikus számára, fiam, mint fiatal szerelmeseket összebékíteni.~
40 IV, XXXVII | Oly sürgõs neked? Ilyen fiatal létedre. Van még idõd meghalni.~-
41 V, XXXVIII| Euphratészig, s tudják, hogy a fiatal Constantinus, a világ jövendõbeli
42 V, XXXIX | nem is olyan régen, egy fiatal lány meg egy fiatal fiú
43 V, XXXIX | egy fiatal lány meg egy fiatal fiú mondottak egymásnak
44 V, XXXIX | elmondta, amit tudott. A fiatal uraságot, aki a ládában
45 V, XXXIX | Ha tudta volna, hogy a fiatal uraság maga a Gránátvirág,
46 VI, XL | tekintenél rá, mint ahogy fiatal peregrinus korunkban az
47 VI, XL | gyanúsak voltak, amióta fiatal koromban megmásztam egyszer
48 VI, XL | amelyekkel örökkön egy fiatal fiú véres árnyát látta,
|