Rész, Fejezet
1 I, I | Bion csillagjósa volt a császárnak.~A másik tudós, ritkás,
2 I, V | rabszolgává. Nekiadott a császárnak.~- Mindenki rabszolga -
3 I, VI | látod, félszemû vagyok, a császárnak meg az öreg Sapriciának
4 I, VII | ezerkilométeres utat. A császárnak, akit testõrgárdáján, a
5 I, VII | nagybirtok megmentésére a császárnak kellett közbelépnie. Elrendelte,
6 I, VII | legszentebb rendtartásba. A császárnak se alkalmatlankodjanak a
7 I, VII | állattal nem találkoztak. A császárnak feltûnt a dolog, de senki
8 I, VII | el?~- Mert mi megadjuk a császárnak, ami a császáré.~- Azt mondtátok,
9 I, VIII | centuriójával, aki jelentést tett a császárnak. A császár intett, s kilépett
10 I, IX | a vacsora se esik jól a császárnak, ha én nem kívánok neki
11 I, IX | szép fekete szõlõt, amit a császárnak tartogattam. Erre fogtam
12 I, IX | vérszagú, de nem merte. A császárnak nem volt szokása országos
13 I, X | simogathatja meg az arcát, mert a császárnak az álmát is kilesik. Ó,
14 I, X | hosszú életet kívánt a császárnak. A fiú nagyszerû ígéret,
15 I, XIII | akikkel ki akarja magát császárnak kiáltatni, mihelyst az öreg
16 I, XIV | consistoriumban. Annyit látott, hogy császárnak lenni nem nagyon mulatságos
17 I, XIV | ilyen élete van egy hatalmas császárnak, aki elõtt nemcsak a hét
18 I, XIV | illustrisek morgása most már a császárnak helyeselt. De ugyanúgy biztosították
19 I, XVI | irgalma még ennek a vérontó császárnak is megkegyelmezett. Mert
20 I, XVII | matematikus, hogy most én vagyok a császárnak az, ami ezelõtt te voltál.
21 I, XVII | tartottam véleményemet a császárnak is megmondani. A császár
22 I, XVII | felvilágosítással tudott szolgálni a császárnak. Õ, mint mondta, már elõbb
23 I, XX | hogy fiam szemében csak a császárnak kijáró tiszteletet és a
24 I, XX | megállíthatatlanul ömlött a császárnak érthetetlen szavak zuhatagja:
25 I, XXI | ordítozásokat meg kellett hallania a császárnak is, akit anélkül is gondba
26 I, XXI | jelent egyet, ellensége a császárnak is, akinek személye szent
27 I, XXI | szenteltessék, illetve magának a császárnak mint a birodalom pontifex
28 I, XXI | borostyánkövet ajánlott föl a császárnak, amelyben egy kiterjesztett
29 I, XXI | szerencsekívánatukkal a császárnak küldötték meg. A toll a
30 I, XXI | istenedhez óbégass, istentelen! A császárnak beszélj! Mondd el, ki vagy,
31 II, XXII | ingerelték haragra.~Jólesett a császárnak elfelejteni, mennyi része
32 II, XXII | kellett megismerkednie a császárnak, akinek eddig csak jószándékú
33 II, XXIII | remetéje eszébe jutott a császárnak. Az alexandriai kikötõ-kormányzóság
34 II, XXIII | építtetni, amilyen még nem volt császárnak. Mindig úgy érezte magában,
35 II, XXIV | éppúgy nincs értelem, mint a császárnak abban az elhatározásában,
36 II, XXIV | Istennek szót fogadni, mint a császárnak, ez esetben úgy érezte,
37 II, XXV | ezt Maxentius fecsegte a császárnak - azt fogadta, hogy soha
38 II, XXV | Aggodalma támadt azonban a császárnak, hogy a deli Constantinus
39 III, XXVII | azonban őszintén megírta a császárnak, hogy arra a kis időre,
40 III, XXIX | õszintén el fogja-e mondani a császárnak.~- Többet is ennél, Domina.
41 IV, XXXV | hetenként jelentést küldeni a császárnak. Elõbb Ravennába, most
42 IV, XXXV | a nikomédiai futár.~- A császárnak írsz? Megírhatod neki, hogy
43 IV, XXXV | hogy nagy örömet szerez a császárnak.~- A keresztényeknek egyik
44 IV, XXXVII| az átkozott emlékû Titus császárnak, már több mint kétszáz éve
45 IV, XXXVII| bátran.~- Uram, annyi pénze a császárnak sincs, amennyibe ez kerül.~-
46 V, XXXIX | nyitogatta a deszkákat a császárnak az asztalon heverõ aranynyelû
47 V, XXXIX | a tömpe orrú filiszteus császárnak állított. Hogy annak kedvéért
48 VI, XL | consecratiót rendeztettem a pogány császárnak, akinek halotti máglyáját
|