Rész, Fejezet
1 I, I | kor megkívánta tõlük. Bion mindent tudott, amit a könyvek megadhatnak,
2 I, II | Meghökkentem, mert sok mindent próbáltam már az életben,
3 I, III | Constantius.~A császár makacs, és mindent összetör, ami akaratával
4 I, IV | Elakadt a gabonaszállítás, és mindent megdrágítottak a kereskedõk,
5 I, V | csillagokban olvas?~- Bion mindent tud, nobilissima. Athénében
6 I, VI | többet nem térne vissza. Mindent elkövettek az elûzésére.
7 I, VI | ahhoz volt szokva, hogy mindent ráhagyjanak. Egy kicsit
8 I, VI | az istenekre, felejts el mindent. Félek, látod.~Mutatta lúdbõrös
9 I, VIII | és minden erény tárháza. Mindent tudott, ami következni fog,
10 I, X | a gyermekrõl beszélj!~- Mindent elmondtam, amit tudtam,
11 I, XII | Szeretett Tükhére bízni mindent, a Sorsra, akinek szobrocskája
12 I, XIII | hangjai, színei, illatai. Mindent tudott, egész addig, míg
13 I, XIII | hogy a szemével csinált mindent.~Látta, hogy az óriás szenved,
14 I, XVI | bölcsességével fordítson mindent jóra, és szentelje meg a
15 I, XVI | bezárta az ajtaját, és mindent fölforgatott a szobában.
16 I, XVI | félt is tõle, hogy amennyi mindent hallott, bajba juttatja
17 I, XVII | elhatározásának okairól. Én se tudok mindent, de amit mondhatok, azt
18 I, XVII | császárnét is, hogy az õ istenük mindent jóra tud fordítani. Azonban
19 I, XVIII | asszonyai. Alexandriában mindent eladásra kínáltak, és mindenre
20 I, XVIII | megfordult a világban.~Ennyi mindent elmondott a nobilissima
21 II, XXII | Ronts, pusztíts, törölj el mindent, valami az övé; ne szánd
22 II, XXIII | akarták, Prisca, tudj meg mindent.~Beletámogatta a császárnét
23 II, XXIII | sellába, s elmondott neki mindent, a pessinusi jóslattól a
24 II, XXIII | fel a bíbort.~- Addig mi mindent elõkészítünk, anyácska.
25 II, XXV | császár azért császár, hogy mindent megparancsolhasson.~A császár
26 III, XXVII | a víz, Apollót pedig, a mindent kikémlelő napistent, a sok
27 III, XXVIII| rendetlenségben! Szanaszét hagytunk mindent, ahogy öltözködtünk!~Ide-oda
28 III, XXX | viasztáblád? Írjunk össze mindent, amit meg szeretnék veled
29 III, XXX | csapta össze a kezét Tit. - Mindent tudsz, mint egy itinerarium.~-
30 III, XXXI | gondolt, hogy az mennyi mindent tud Titrõl, amit õ tán sohase
31 III, XXXII | gerendáiból, s úgy elborítottak mindent, hogy egymást se látták
32 III, XXXII | elfelejtette már - nem, dehogy, mindent tud, mindenkire emlékszik.
33 III, XXXII | se félj! Én, a caesarlány mindent merek érted! Én megcsókoltalak
34 IV, XXXIV | Életbiztonságomról gondoskodom. Elrakok mindent a kezed ügyébõl, amit hozzám
35 IV, XXXIV | kegyencének és a kegyence miatt mindent elnéz a császár, ha ugyan
36 IV, XXXV | Csakhogy azt mondja, pénzért mindent lehet.~- Itt vagyunk.~Hercules
37 IV, XXXVI | tépheti. Kiszoríthat belõle mindent, mint egy szivacsból, belenézhet
38 IV, XXXVII| De ne félj, ez elmulaszt mindent. Ejnye, hová tettem?~Izgatottan
39 IV, XXXVII| két erõs bõrerszényt.~- Mindent beszámítottál?~- Mindent,
40 IV, XXXVII| Mindent beszámítottál?~- Mindent, uram. Még azt is, ami váratlan
41 IV, XXXVII| arról szólt, hogy Rómába mindent adómentesen lehet bevinni,
42 IV, XXXVII| cseresznyepiros övvel, beledugatott mindent, amit kis Tit érintett valaha,
43 V, XXXIX | Annyira megindítónak és mindent megtisztítónak találta a
44 V, XXXIX | hajónak. Érezte, hogy ha mindent kockára nem akar tenni,
45 V, XXXIX | kétségbeesés. Elmondott mindent, utolsó együttlétüket Pompejus
46 V, XXXIX | falánál, ahol a könnyek mindent kimosnak a szívbõl, csak
47 V, XXXIX | istenek adtak. Vegyenek vissza mindent, amit tõlük kaptam...~Hanem
|