Rész, Fejezet
1 I, I | Marcus Aurelius Valerius Maximianus õszentsége, aki Herculius
2 I, I | választotta magának a két Caesart. Maximianus augustus...~A notarius ijedten
3 I, I | caesarral osztotta meg, míg Maximianus, a nyugati birodalom augustusa
4 I, I | ráparancsolt, hogy vegye el a Maximianus lányát.~A thrák halkabbra
5 I, II | ilyesmi ne nyugtalanítson. Maximianus van annyira mûvelt ember,
6 I, III | magad szerzel magadnak.~Maximianus boldogan hajtotta meg térdét,
7 I, III | venni az összecsapásnak.~Maximianus Rómából akarta igazgatni
8 I, III | tartani az északi barbárokat. Maximianus erre legalább serdülõ fiát,
9 I, III | talán nem is alap nélkül, de Maximianus csak tisztességet látott
10 I, III | Mostohádtól tudom, hogy Maximianus már rá is festette eljegyzésteket
11 I, IV | már elindult Nikomédiából Maximianus augustusszal, Galerius caesar
12 I, VII | szénégetõ fia volt, a thrák Maximianus favágó, az arab Philippus
13 I, VII | vett azon erõt. Legkevésbé Maximianus, a vénasszony-képû, puffadt,
14 I, VII | idejében visszakapni a fejét, Maximianus észrevette, hogy a császár
15 I, VII | Milyen könnyû! - kapta fel Maximianus a tojást.~Tages elkomorodva,
16 I, VII | Viszem! - fordult oda is Maximianus, s legyintett is a kezével.~
17 I, VII | mormogás az egész társaságon.~Maximianus csodálkozva fordult Diocletianushoz.~-
18 I, VII | patakokban zuhogtatta azt eléje. Maximianus szóbeszéd közben azt kérdezte
19 I, VII | beváltja a hadikincstár. Maximianus hitte is, nem is a dolgot,
20 I, VII | istenajándékozta életet.~Maximianus erre kiadta a parancsot
21 I, VII | Krisztusban. Én pásztoruk vagyok.~Maximianus ráförmedt.~- Tehát istentelen
22 I, VII | imádkozunk a császárért.~Maximianus megsuhogtatta a vesszejét.~-
23 I, VII | üzlet - nevette el magát Maximianus.~Diocletianus hátrafordult
24 I, VII | parancsolt a kocsihordóknak. Maximianus körülnézett, asszonyainak
25 I, VIII | a két fõuralkodó közül. Maximianus peckesen kifeszítette magát,
26 I, X | fiút. Az erkéllyel szemben Maximianus szállásának ablakfülkéi
27 I, X | ha az öreg katonák, õ és Maximianus elmennek is dinnyét ültetni,
28 I, XI | XI.~Maximianus szállásának nagy tricliniumában,
29 I, XI | amelyet a család nevében Maximianus mutatott be az imádkozófülke
30 I, XI | kerülne, mert úgyis vörös.~Maximianus jobbján Valeriával, balján
31 I, XI | birodalomban, mint keresztény.~Maximianus mindjárt bizonyságot is
32 I, XI | aki lesütötte a fejét. Maximianus pedig Maxentiusra nevetett
33 I, XI | csak a poharát lökte fel.~Maximianus sietett véget vetni a döbbenetes
34 I, XIV | lelkében. A csíráját talán Maximianus ültette el, mikor megborzongatta
35 I, XIV | mellett is teljesíteni fogják. Maximianus és Galerius összevillantotta
36 I, XIV | vértanú-halált! - kiáltott Maximianus.~- Mi nem fogjuk vértanúsággal
37 I, XIV | lehorgasztotta a fejét. Maximianus felháborodva csapkodta össze
38 I, XIV | tõlünk - dörmögte Galerius Maximianus fülébe.~
39 II, XXII | fából faragták, amibõl a Maximianus fiát!~És most már õ is próbálgatott
40 III, XXVII | a magános lánynak, hogy Maximianus villájában szálljon meg,
41 III, XXIX | én most utaztam keresztül Maximianus országain, s ezért nem tudok
42 III, XXXI | és balra Diocletianus és Maximianus aranyozott hermája nézett
43 IV, XXXIV | volna az, ha adoptálná õt. Maximianus bízik benne, hogy rá tudja
44 IV, XXXIV | császár ad a szavára, s Maximianus azt reméli, hogy az adoptálás
45 V, XXXVIII| tervezett ki Antiochiában, és Maximianus szervezett meg a mediolanumi
46 V, XXXIX | Diocletianussal Galerius és Maximianus összeesküvésérõl. De alig
|