Rész, Fejezet

 1       I,  III    |          császár nem fog megtudni semmit.~- És Fausta?~- Ó, apám,
 2       I,  V      |       öreg nagyanyám nem tud róla semmit. Azt hiszem, végigeresztené
 3       I,  VI     |         Azt hiszi, boldog vagy.~- Semmit sem hisz, anyám. Föláldozott,
 4       I,  VI     |    lehetett. Nem hallottak belõle semmit, hogy Quintus, a kertész
 5       I,  VIII   |      divatjához.~Egyelõre azonban semmit se lehet tenni az istentelenekhez
 6       I,  IX     |    ételkóstoló, ha nem hallott is semmit, világosan látta a helyzetet.
 7       I,  IX     |           mást, uram?~- Nem, nem, semmit se kívánok - s intett a
 8       I,  X      |            de nem tehettek ellene semmit, mert belõle éltek. Õ volt
 9       I,  X      |          a hegyek közül, s bár én semmit se hallottam, õ megérezte,
10       I,  X      |           felelte, hogy a kertész semmit se tud. Akkoriban, uralkodása
11       I,  X      |         hogy jól választott. Ha a semmit nem tudó Quintusékat is
12       I,  XIV    |         Quintipor, nem tapasztalt semmit. A császárt nem látta olyan
13       I,  XVI    | emlékezett rá, de nem tudott róla semmit. Se azt, hogy ki volt, se
14       I,  XVII   |         belõle sem tudtak kivenni semmit, bár se kora, se tiszteletreméltósága
15       I,  XVII   |         világtalan ember, aki már semmit se látott a földi dolgokból,
16       I,  XVII   |     dolgokból, valóban nem tudott semmit a gonosztettrõl. S mivel
17       I,  XVIII  | Szerencsére a lány nem vett észre semmit. Csacsogott, nevetett, tréfázott,
18       I,  XX     |         cseleke­detein kívül soha semmit nem jelentettek róla. Egymásra
19       I,  XX     |        Fajtalankodásaikról se tud semmit, amelyekkel némelyek szerint
20       I,  XXI    |         történt, arról nem tudott semmit, nem is nagyon érdekelte,
21      II,  XXII   |          De magától nem kérdezett semmit, sohase hallatta az elámulás
22      II,  XXII   |      Látni már akkor nem lehetett semmit, s többet hangot hallani
23      II,  XXIII  |           válaszolta, hogy nem ér semmit az olyan parancs, amit nem
24      II,  XXIII  |           nem tett és nem mondott semmit, s éppen ezzel akadá­lyozta
25      II,  XXIII  |        erõs férfié, nem jelenthet semmit, hogy az asszonyi nádszál
26      II,  XXIII  |       vagy, Diocles. Én még akkor semmit se tudtam arról az új istenrõl,
27      II,  XXVI   |      hiszen õ se látott a lányból semmit.~- Mit csináltál, Gránátvirág?~-
28      II,  XXVI   |             nem kérdezhetek tõled semmit, nobi...~A lány befogta
29     III,  XXVII  |   magasságát. Elkeserítette, hogy semmit se nőtt egy hét alatt. A
30     III,  XXVII  |     hajába. A lány nem vett észre semmit, csak akkor tekintett föl,
31     III,  XXVIII |        neked, hogy énrajtam kívül semmit sem fog meglátni a szobában.~-
32     III,  XXX    |           azonban nem tudtak róla semmit. Igaz, hogy nem is volt
33     III,  XXX    |        gondoltál?~- Nem gondoltam semmit - vörösödött el a fiú.~-
34     III,  XXX    |            kérdezni nem kérdezett semmit. De másnap látszott kivörösödött
35     III,  XXX    |          szólj most, Gránátvirág, semmit. Holnap megverhetsz, de
36     III,  XXXIII |    aranymadaram?~A lány nem szólt semmit, szinte élettelenül zuhant
37     III,  XXXIII |           Nem, nem, most ne szólj semmit, majd aztán. A nap már a
38      IV,  XXXV   |        húsában és vérében. Nem ér semmit Jupitert és Apollót meg
39      IV,  XXXV   |           Magának nem tartott meg semmit, mert õ ettõl fogva a gyülekezet
40      IV,  XXXVII |     homályosan látta, s egyszerre semmit se látott. Az az érzése
41      IV,  XXXVII |           a krateogonont, nem ért semmit. Akkor aztán megint engem
42      IV,  XXXVII |            Úgy, hogy nem dolgozik semmit - mondta a szíriai -, hanem
43       V,  XXXVIII|        vérben forgó szemmel.~- Én semmit, szentséges úr - felelte
44       V,  XXXIX  |   császárné se hallott, se látott semmit. Egyik egyik végéhez térdelt