Rész, Fejezet

 1       I,  I      |         állatot! Ha behallatszik az augusta tricliniumába, baj lesz.
 2       I,  III    | székvárosába, a belgák földjén levõ Augusta Trevirorumba, amelyet nem
 3       I,  III    |         hozzád a Dominus? Szeret az augusta? Minek hívnak a katonáid?
 4       I,  VI     |         öröm fogja meggyógyítani az augusta Dominát - magyarázták a
 5       I,  VI     |           szülne! De ne félj attól, augusta, hogy az unokád gyilkosa
 6       I,  VI     |           rajtad és házadon, Domina augusta. Nem haragszol, hogy nem
 7       I,  VI     |            kiegyenesíteni. Vénülök, augusta, vénülök, de ez nem baj,
 8       I,  IX     |              anyácska, ugye nem?~Az augusta nem tudott mindjárt felelni.
 9       I,  IX     |         keze nagyon hideg. Aztán az augusta elé térdelt. Az elfordította
10       I,  X      |            szemében, és mért fél az augusta hideg arcától?~Az egyik
11       I,  X      |             gyermek anyja, uram? Az augusta? - kérdezte Bion. - Vele
12       I,  XIII   |           kis tücsök. Tebelõled nem augusta lesz, hanem augustus! Azt
13       I,  XIV    |           el a tanácsteremig, de az augusta arcán is, a fiúén is meglátszott
14       I,  XIV    |        veletek akar maradni a beteg augusta ápolására, nincs ellene
15       I,  XV     |      császárt kíséred.~- Az úton az augusta rendelkezik velem. Velem
16       I,  XV     |        vértõl, a mostohaanyám.~- Az augusta is, Keresztelõ János történetét
17       I,  XVII   |        semmi meglepõ, hogy a Domina augusta a császár pártjára állt.
18       I,  XVII   |    térítette magához -, de amint az augusta meghallotta lánya hangját,
19       I,  XX     |             nem jöhetett velünk, az augusta szenvedései megint fölébredtek.~
20       I,  XX     |             A nobilissima üzent. Az augusta...~A császár szorosabban
21       I,  XX     |          Mondjad - súgta neki.~- Az augusta le akarta magát vetni a
22       I,  XXI    |         mesemondásból -, azonban az augusta nem vállalta az ajánlatot.~
23       I,  XXI    |           ezt add nekem! - nézte az augusta áhítattal a tengeri gyantát. -
24       I,  XXI    |       hitelt adott most már õ is az augusta álmának, hogy Galerius megjelenése
25       I,  XXI    |        császárnét. Meglepetésére az augusta nem tett említést Pantaleonról.
26       I,  XXI    |        császárné is elkíséri. De az augusta engedelmet kért, hogy otthon
27      II,  XXIII  |            van. Vagy áldozni fog az augusta, vagy te leszel az áldozat.~
28     III,  XXIX   |           nagyon sápadtnak?~- Igen, augusta - ismerte be a lány. - Mintha
29     III,  XXIX   |             a lánynak.~- Ó, hogyne, augusta - mosolygott kínosan -,
30     III,  XXIX   |         szeretném tanácsodat kérni, augusta, amely a birodalom ügye
31     III,  XXIX   |             tartozik legelõször.~Az augusta csak fej- és kézmozdulattal
32     III,  XXIX   |            Látod? - csattant fel az augusta hangja. - Ez anya volt.
33     III,  XXIX   |              Délben indul a hajónk, augusta.~- Veletek megyek. Segítségetekre
34     III,  XXIX   |     életében elõször megcsókolta az augusta lábát, mint egy rabnõ.~
35     III,  XXX    |           kárpótolta magát, hogy az augusta fogadószobájába csúszkált
36     III,  XXXI   |           magamra, hanem kilopom az augusta szekrényébõl a bíbort.~-
37       V,  XXXVIII|      nyújtott kezet.~- Soká jöttél, augusta anyám - mondta szomorúan. -
38       V,  XXXVIII|             és abbahagyta.~- Tudom, augusta anyám. Én is elalszom. Csak