Rész, Fejezet
1 I, I | néhány száz főnyi személyzet jött el a császárnéval, még a
2 I, III | elsõnek a legmesszebbrõl jött Constantius érkezett meg,
3 I, V | a hang halk, messzirõl jött. A lány most magának beszélt,
4 I, VI | atriumba. Vértelen arccal jött vissza.~- Galerius jön,
5 I, VI | caesarja kíséret nélkül jött, lányával a balján. Kicsit
6 I, VI | magister lépteit.~Kívülrõl jött, hosszú narancsgallyakat
7 I, VI | melyik grácia?~Titanilla jött be a kapun. Egyenesen nekik
8 I, VII | ha a sorsa úgy kívánta. Jött azonban az új törvény, amely
9 I, VII | az oltárhoz. Vadászatról jött, s az illatos füstölõn kívül
10 I, VIII | s erre valóban extázisba jött. Fantáziáját, amely eddig
11 I, X | volt, itt, ahová vendégül jött a saját palotájába is, õ
12 I, X | elsötétedett. Csak most jött rá, hogy már rég nem a csillagokat
13 I, XII | házában várakozik, s õ azért jött elébünk, hogy rövidebb úton
14 I, XIV | ellenére.~Constantius zavarba jött, és gyorsan befejezte szavait.
15 I, XVIII | Erre egy öreg Osiris-pap jött ki a házból, és szerencsét
16 I, XVIII | újdonságok összeszedése.~Végre jött a fiú a könyveket cipelõ
17 I, XX | Pleroma, akinek emanációiból jött létre a világ. De nem õ
18 I, XXI | meg az igazságról. Velem jött a hajón, és alig várja,
19 II, XXII | fiatal közt. Õ csak arra jött rá, hogy Bionnak nagyon
20 II, XXIII | céltalanságát.~Éppen kapóra jött, hogy Tages, a fõaugur kihallgatásra
21 II, XXV | Tulajdonképpen csak Bajaeban jött rá, hogy a boldogtalanság
22 II, XXVI | platán derekát. S csak most jött rá, hogy ez már n em az
23 II, XXVI | Gránátvirág!~A háta mögül jött a hang, halk és remegõ.
24 III, XXVII | osztozásnak. Nagyon kapóra jött neki, hogy Lactantius meghívta
25 III, XXVII | állt mögötte. Lábujjhegyen jött a romok felõl, és két tenyerébõl
26 III, XXVII | idén Róma praefectusa. Most jött elõször Bajaeba, s már nagy
27 III, XXVIII | finomkodással.~A császártól még nem jött válasz, de nem ez volt az,
28 III, XXIX | apjától. Ha maga Galerius jött volna meg, az személyesen
29 III, XXIX | apjától a szót. Õ a Keletrõl jött Rómába, Diocletianus és
30 III, XXXI | kocsit. Hát mért nem a fiú jött vele vissza?~- Most nem
31 III, XXXI | asztalán. Alexandriából jött. Maga a császár tudatta
32 III, XXXII | vízbe, de csak egy lény jött ki belõle, aki se egyikük
33 IV, XXXVII | mindjárt, de kis Tit nem jött el többet. Csak a rózsaszín
34 IV, XXXVII | valami hangot. Messzirõl jött, de egyre közeledett. Most
35 IV, XXXVII | valahol Bajaeban, és este úgy jött haza, mint az ázott ürge.
36 V, XXXVIII| magán erõt venni. Nyomára jött volna az összeesküvésnek,
37 V, XXXIX | különös álmot látott. Tükhé jött elébe, a sors vak istennõje,
|