Rész, Fejezet

 1       I,  I      | végtelenségében összefusson.~Bion elõbb került oda. Az egyiptomi
 2       I,  III    |     Feleségét, Priscát hónapokkal elõbb odaküldte a két caesar-fiúval
 3       I,  VI     |        arcra vágta magát, mint az elõbb a caesar elõtt.~- Mit csinálsz? -
 4       I,  VII    |       mozdulatot tett. Az asszony elõbb akarta látni a csodát, mint
 5       I,  VIII   |          amitõl nekik kettejüknek elõbb megállt a szívük verése,
 6       I,  IX     |           anyácska?~- Nem kívánsz elõbb mást, uram?~- Nem, nem,
 7       I,  XI     |         után. - Akinek a csészéje elõbb megtelik, az a gyõztes.~-
 8       I,  XI     |    kötözködött a lány. - Te úgyis elõbb készen leszel, mert a te
 9       I,  XI     |          meg egymást, gyerekek!~- Elõbb majd én - heherészett az
10       I,  XIV    |           illustris katonát minél elõbb valamelyik köszörûkõbányába
11       I,  XV     |          úgy lesz, majd cserélünk elõbb. De tartsd a karod, hogy
12       I,  XVII   |   császárnak. Õ, mint mondta, már elõbb hallott ezekrõl a dolgokról
13       I,  XVIII  |     Melyik kérdésedre parancsolsz elõbb feleletet a sok közül, nobilissima?~
14       I,  XX     |           lázongásokról pedig már elõbb kapott közvetlen jelentést.
15       I,  XXI    |        ujjporcai ropogását. Ha az elõbb villám érte, most a föld
16      II,  XXII   |           isten feltámasztásában.~Elõbb azonban egy nagyon kellemetlen
17      II,  XXIII  |          azt érezte õ maga is. Az elõbb még majd kiugrott a helyébõl,
18      II,  XXV    |    Quintipor megházasításán õ már elõbb is töprengett, s az a felvilágosítás,
19      II,  XXVI   |   keresgélt a szemeivel, mikor az elõbb itt elszaladt. Vén asszonya
20      II,  XXVI   |           látta a másikat.~A lány elõbb tért magához. Tapsolva mutatott
21      II,  XXVI   |        már nincsenek. Érdekes. Az elõbb még nyüzsögtek. Hát hova
22     III,  XXXI   |         nincs kocsisa. Ugyanis az elõbb az inasnak, aki a kocsisi
23     III,  XXXII  |           hogy úgyis én halok meg elõbb, mint te.~A fiú csókkal
24     III,  XXXII  |     libegve. Tit vette õket észre elõbb.~- Nézd, a fehérek elmaradtak,
25     III,  XXXII  |           alszom egy kicsit. Csak elõbb...~Száját kereste a szájával.~-
26      IV,  XXXIV  |       Hadarva beszélt, hogy minél elõbb túlessen rajta, és el volt
27      IV,  XXXV   |   jelentést küldeni a császárnak. Elõbb Raven­nába, most már Nikomédiába.
28      IV,  XXXV   |   kérdezte tõle, nem fejezné-e be elõbb azt a munkát, amellyel megbízta?
29      IV,  XXXV   |     tetted a hóhér helyett. Minél elõbb terjeszted ki, világ ura,
30      IV,  XXXVI  |          sóhajtott.~- Kezdhetjük.~Elõbb a szolga lépett ki a vödörrel,
31      IV,  XXXVI  |      kövessétek példámat!~Mint az elõbb a taps erõsödött, most a
32      IV,  XXXVII |     bizonyosan tudja, hogy még az elõbb megvolt mind a kettõ. Ejnye,
33      IV,  XXXVII |         tartotta.~- Azt mondd meg elõbb, Trullám, mért hagytad el
34      IV,  XXXVII |       szent városban lehetünk, ha elõbb elmegyek Eskolba az öcsémért.
35       V,  XXXVIII|         mire is akart gondolni az elõbb? Gondjai zuhatagában úgy
36       V,  XXXVIII|       anyám. Én is elalszom. Csak elõbb szeretnék valamit megtudni
37       V,  XXXIX  |           nem tudta, kin segítsen elõbb.~- Gyere csak! - kiáltott