Rész, Fejezet

 1       I,  I    |         és rangokat a szentséges Dominus maga állapította meg, tehát
 2       I,  I    |       augustus, röviden az Úr, a Dominus. Aztán jön a második augustus,
 3       I,  I    |   kellett neki kergetni, mikor a Dominus ráparancsolt, hogy vegye
 4       I,  I    |       mindkettõjük haja, mikor a Dominus szétparancsolta õket.~Ferox
 5       I,  I    |            Mit tudom én, ki az a Dominus - hökkent meg a paraszt.~-
 6       I,  I    |         már maga nem juthatott a Dominus közelébe, legalább igyekezett
 7       I,  III  |     cirógatva meg.~- Jó hozzád a Dominus? Szeret az augusta? Minek
 8       I,  IV   |   támadták õket a marcomannok. A Dominus már elindult Nikomédiából
 9       I,  IV   |         lányt?~- Õistenségeik, a Dominus és atyád, az augustus...~
10       I,  V    |       mindenfelé magával vitt. A Dominus rendelte így. Vele neveltetett.~-
11       I,  IX   |      Sapricia. - Megvárod, míg a Dominus neked saját kezûleg írt
12       I,  IX   |       szegett úton.~- Quintus, a Dominus hívat! - kiáltott lihegve
13       I,  X    |        mért hívattalak?~- Tudom, Dominus. November nonája van. Elhoztam
14       I,  X    |        érhet. Mért bízik mégis a Dominus meleg szemében, és mért
15       I,  X    |         Quintusékat is elteszi a Dominus az útból, akkor õ okosan
16       I,  XI   |         falut a többivel.~- És a Dominus nem húzatta fel õket? -
17       I,  XI   |     acsargott Galerius.~- Nem. A Dominus ruhát és kenyeret adatott
18       I,  XI   |      rázta a fejét Galerius. - A Dominus a legbölcsebb ember a világon,
19       I,  XI   |       istenteleneknek. A papra a Dominus is hallgat.~- Az a baj,
20       I,  XI   |      hallgat.~- Az a baj, hogy a Dominus már öreg, ti pedig gyávák
21       I,  XI   |       mindnyájunkból. Mihelyst a Dominus akarja. A tenyerén tart
22       I,  XIII |          jut ilyen az eszedbe? A Dominus öreg lett és tehetetlen.
23       I,  XIV  |         Salonába rendelte õket a Dominus, s kicsit rosszul is esik
24       I,  XIV  |       bízik benne olyan nagyon a Dominus, aki mindig elmondta neki,
25       I,  XIV  |          tenni.~- Az idõ sürget, Dominus - emelte föl hangját a caesar. -
26       I,  XIV  |         nem voltál ilyen elnézõ, Dominus - makacskodott Galerius. -
27       I,  XIV  |      volt.~- És nem félsz attól, Dominus, hogy az istentelenek egyszer
28       I,  XIV  | bókolással felelt.~- Ha leányom, Dominus, veletek akar maradni a
29       I,  XV   |      hogy akármerrõl látja meg a Dominus, megakadjon rajta a szeme.
30       I,  XVI  |        lesz, az bizonyos, hogy a Dominus igazságos ember. De nem
31       I,  XVIII|     nevetéssel nézett utána.~- A Dominus életmentõje?~A nobilissima
32       I,  XX   |        sorrend tekintetében, s a Dominus még mindig nem adott jelt,
33       I,  XXI  |   Nikomédiában is gyanús volt, a Dominus emlékezhetik rá. Azóta onnan
34       I,  XXI  |       értette, az õ feleségét, a Dominus lányát. Õ mint Valeria ura
35      IV,  XXXV |      amit Lactantius mondogat. A Dominus elméje kezd nem úgy szolgálni,
36       V,  XXXIX|         gondolod, Domina, hogy a Dominus megengedi.~Aggódva várta
37       V,  XXXIX|         Mit akarhat a császár?~- Dominus, figyelmeztetlek, hogy a