Rész, Fejezet
1 I, I | a címeket és rangokat a szentséges Dominus maga állapította
2 I, I | Elõször van a legszentebb szentséges Úr.~Nyakát elõrenyújtotta,
3 I, V | gerlicét áldoz Vestának, amiért szentséges úr lett az õ csordáslegény
4 I, VI | mondta ijedten -, ez a szentséges caesar volt.~- Tudom - mosolygott
5 I, VII | mikor volt katona.~- Soha, szentséges úr - dadogott a decurio -,
6 I, VII | hogy hagyja rá a dolgot a szentséges úrra, mások azt akarták
7 I, VII | Hát te jóváhagyod azt, szentséges úr, hogy a gyerekeimet is
8 I, VII | hajú kvád királylány.~A két szentséges úr megölelte, megcsókolta
9 I, VII | elégedett derû, amely a szentséges arcokról sugárzott.~A hódolók
10 I, VII | megszólalt.~- Bocsásd meg, szentséges úr, hogy elbújtunk elõled.
11 I, VII | kertészemhez.~- Az a bátyám, szentséges úr. Én Anthimus vagyok,
12 I, VII | válaszolt.~- Bocsáss meg, szentséges úr, csak most tudtam meg
13 I, VII | adószedéskor égették le, szentséges úr. Elõször elvitték az
14 I, VII | De csak tréfából tették, szentséges úr.~- Hát a többiek hol
15 I, VIII | alacsonyabb pódiumon.~- Szentséges urak, testvérei az istennek
16 I, VIII | emberhullám felláthatott a szentséges urakra. A tolongás, az ordítozás,
17 I, IX | Quintipor nevét. Úgy mondják, a szentséges úr parancsolta ide õket.~-
18 I, IX | Állj fel, fiú.~- Nem tudom, szentséges úr - egyenesedett föl Quintipor
19 I, IX | mint a többit.~- Az vagyok, szentséges úr. Magister sacrae memoriae.~-
20 I, IX | katona lenni, fiam.~- Nem, szentséges úr.~Quintus sietett mentegetõzni.~-
21 I, X | hangja volt.~- Parancsolsz, szentséges úr?~- Mondj csak uramnak,
22 I, X | életedhez, Bion?~- Nem jobban, szentséges úr, mint más öregember.~-
23 I, X | maradhass.~- Kevesebbet tudsz, szentséges úr, mint amennyit tudnod
24 I, XIII | az orvos jelentek meg a szentséges úr parancsolatára.~
25 I, XIV | haruspex tartott bronztálcán.~- Szentséges úr, az istenek neheztelésüket
26 I, XV | faragókését.~- Ezt vedd meg, szentséges úrnõ, ha bosszút akarsz
27 I, XX | be kellett jelenteni:~- A szentséges Galerius caesar futárja.~
28 I, XX | énmagam kereslek fel, és szentséges színed elé állítom a hiteles
29 I, XXI | felségsértõ, a lázadó, aki szentséges életedre tört. A legnagyobb
30 III, XXX | Mindenki a szíve után jár, szentséges úrnõm - vigyorodott el a
31 III, XXX | õszentségének nem kevésbé szentséges leánya, a gyönyörû domina
32 IV, XXXV | Az a híres mímus, akit a szentséges augustus Róma városának
33 V, XXXVIII| el a caesar szobáját.~- A szentséges úr nem kíván orvost látni -
34 V, XXXVIII| egregiust, s rányitott a szentséges úrra.~- Mit akarsz? - ordított
35 V, XXXVIII| forgó szemmel.~- Én semmit, szentséges úr - felelte nyugodtan az
|