Rész, Fejezet

 1       I,  I      |     foglaljuk össze még egyszer az udvari tökéletesség szabályait.
 2       I,  I      |         tudni kell annyit, hogy az udvari ember nem két manccsal vakarózik,
 3       I,  I      |         Így, így, ezt szeretem, az udvari ember csak a szája szélével
 4       I,  I      | Képzeletében hirtelen átfutotta az udvari szertartáskönyvet, s szégyenkezve
 5       I,  I      |        világ egyensúlyát biztosító udvari harmónia szolgálatában.~-
 6       I,  II     |         Quintus elismer-e úrnak?~- Udvari légyfogónak hív - mosolyodott
 7       I,  III    |      anyjától elszakították, és az udvari élet rég elmoshatta szívében
 8       I,  III    |           leselkedjék?~A caesar az udvari életrõl kérdezõsködött.~
 9       I,  VI     |       Biztosat senki se tudott. Az udvari méltóságok maguk se, mert
10       I,  VI     |         tilos volt belépni. A régi udvari emberek pedig, akik az elsõ
11       I,  VI     |        körmei közül.~Sincellus, az udvari fõorvos erre azt tanácsolta,
12       I,  VI     |            császárné, aki soha egy udvari méltóságnak a nevét nem
13       I,  VII    |       kellett engedni Tagesnek, az udvari fõpapnak, aki augurjai és
14       I,  VIII   |        fölkavarta Sincellusnak, az udvari orvosnak az a bejelentése,
15       I,  VIII   |            fognak alkalmazkodni az udvari méltóságok divatjához.~Egyelõre
16       I,  IX     |       gyilkolni, a finom, csiszolt udvari emberek szívesebben dolgoztak
17       I,  IX     |         fontos volt, hogy ennek az udvari fõméltóságnak a megszün­
18       I,  X      |         eddigi állásában, akár más udvari tisztségben?~Bion azt felelte,
19       I,  XI     |       kötni.~Maxentius elmondta az udvari orvos elcsapatása történetét.
20       I,  XIV    |            aznap szolgálatban levõ udvari tisztviselõkkel ájtatosságba
21       I,  XIV    |   legszentebb úr - borult le a két udvari ember.~A császár az ajtóra
22       I,  XVI    |          se lát - mondta Nonnus az udvari ember tapasztaltságával.~
23       I,  XVIII  |         kedves szeleburdisággal az udvari emberekrõl, a princepsekrõl,
24       I,  XIX    |        amelyekben valamelyik fáraó udvari költõje magasztalta a szépséget
25       I,  XXI    |         úton volt a császár. Kevés udvari személyzetén kívül Quintiport
26      II,  XXII   |            egy-két kísérõül hozott udvari cseléd, ha egy öregember
27      II,  XXII   |         ilyen jól el van rejtve az udvari titkár ruhájában nemcsak
28      IV,  XXXV   |            császárnál, és kérte az udvari szolgálatból való elbocsátását.
29       V,  XXXVIII|                        XXXVIII.~Az udvari orvos, Pantaleon utóda,
30       V,  XXXVIII|             magas rangú katonák és udvari méltóságok. De bizonyára
31       V,  XXXIX  |         mélyebben megrendítette az udvari köröket, mint ahogy várni
32       V,  XXXIX  |             Gondoskodni kellett az udvari gyász elrende­léséről s
33       V,  XXXIX  |         intézkedni, s ez okozta az udvari méltóságok megrendülését.
34       V,  XXXIX  |          sorokban állók, többnyire udvari és katonai méltóságok, hátrafordultak