Rész, Fejezet
1 I, I | helyettese, a primicerius magister officiorum, a belsõ ügyek
2 I, II | kifeszítette a mellét.~- Magister sanctae memoriae!~- A szent
3 I, II | Mégiscsak éretlen gyerek vagy, magister. Hát jobban szeretnél salátát
4 I, IV | látta meg Quintiport.~A magister, aki eddig se elszaladni
5 I, V | sokkal tovább kísértenek. A magister még halála órájában is hallotta
6 I, V | nobilissima - felelte a magister nagyon hirtelen és nagyon
7 I, V | bezárva - billentette föl a magister a láda tetejét, és kihullatta
8 I, VI | Mire leért, már hallotta a magister lépteit.~Kívülrõl jött,
9 I, VIII | nobilissimákkal. Hátul a magister állt, karján vállra való
10 I, VIII | Quintiporra nézett. Látta, hogy a magister elsápadt. Mosolyogva öltötte
11 I, IX | Az vagyok, szentséges úr. Magister sacrae memoriae.~- Szeretnél
12 I, XIV | hogy el van-e képedve. A magister azonban helyeslést bólintott.~-
13 I, XV | Ne félj velem jönni, magister bácsi. Legföljebb azt mondják
14 I, XVIII | asztal alatt hevertek, a magister azokat a pergameneket teregette
15 I, XVIII | szaladt a szája.~Igen, a magister sokat gondolt mosolyogva
16 I, XVIII | szemét.~- Most találd ki, magister, melyik Khárisz fogta be
17 I, XVIII | szeleskedtem, ugye, bölcs magister? De tudod, olyan jó, hogy
18 I, XVIII | istápolni a mûvészetet. Látod, magister, hogy nem vagyok én olyan
19 I, XX | elég hamar elbocsátotta a magister kíséretében, azóta azonban
20 II, XXII | szerû volt a teljesítése. A magister térdet hajtva tette meg,
21 II, XXII | elõkapartunk benneteket. A magister ott fekszik!~A szakadék
22 II, XXII | hanem meg is fésülve.~- A magister már magához tért?~- Igen,
23 II, XXIII | még csak Quintipor van, a magister.~Quintiporból, amint a tizenkilencedik
24 II, XXV | feleletet. Mit szeret enni a magister? A nevét sohase írta ki,
25 II, XXV | törzsét. A nobilissima és a magister is megtették ezt a próbát.
26 II, XXVI | császártól hallottam. Jaj, magister, mondtam már, hogy egyszer
27 II, XXVI | nobilissimának mondasz? Quintipor!~A magister följajdult.~- Úrnõm, ne
28 III, XXVIII| össze kövér kezeit.~- Jaj, a magister! Ebben a rendetlenségben!
29 III, XXVIII| vad nobilissima jóhírére, magister? No várj, kisfiú, majd addig
30 III, XXXI | fiú szökdösõ kezét. - A magister úgy szégyell ilyen magamforma
31 III, XXXI | elkapatottságával ütött a magister vállára, aki csakúgy cseléd,
32 IV, XXXVII| nagyon rendes uram van, magister az is, mint te voltál, csak
33 IV, XXXVII| te voltál, csak ez komoly magister. Ilyen szép nagy haja van,
34 V, XXXIX | lovak átengedését kérte a magister vehiculorumtól. A tisztviselõ,
|