Rész, Fejezet

 1       I,  III    |            haza az imperatort, azt felelte, hogy õ nem egy városnak,
 2       I,  III    |            a caesar.~- Nem tudom - felelte a princeps. - Csak azok
 3       I,  V      |           ide?~- El, nobilissima - felelte a magister nagyon hirtelen
 4       I,  VI     |        mondta a püspöknek, aki azt felelte, õ meg azon csodálkozik,
 5       I,  X      |           róla írni.~A császár azt felelte, hogy ha az öreg katonák,
 6       I,  X      |       udvari tisztségben?~Bion azt felelte, hogy nem született kormányzásra,
 7       I,  X      |       Quintus, uram?~A császár azt felelte, hogy a kertész semmit se
 8       I,  XI     |          maga jószántából.~- Nem - felelte mogorván. - Majd Titanilla
 9       I,  XIV    |   foglalkoztatják, amelyek õt. Azt felelte, hogy a keresztények dolgát
10       I,  XVI    |            el Galerius caesarhoz - felelte nyugodtan a jóember.~- Úgy
11       I,  XVI    |           püspöke küldött hozzád - felelte megsértõdve a követ. - Azt
12       I,  XVI    |     Istenhordozót démonnak nevezni felelte a szent.~- Ki az az Istenhordozó?~-
13      II,  XXIII  |        valamit?~A pap az igazságot felelte. A császárné nem tett és
14      II,  XXVI   |            ez a kezedben?~- Füge - felelte Quintipor szégyenlõsen,
15     III,  XXXI   |    egyikrõl se tudta, micsoda, azt felelte, mind a kettõt. Ez azután
16     III,  XXXII  | gránátvirágszín lett. De azért azt felelte, hogy nem tudja.~- Te nem
17     III,  XXXIII |            volna fejével az eget - felelte õ bátran. Az óriás erre
18     III,  XXXIII |          hátán. Én kis Tit vagyok, felelte õ, és el akarok jutni ezzel
19     III,  XXXIII |      szíjnyaklóval a nyakában, azt felelte általános tetszés közben:~-
20     III,  XXXIII |     ereszkedett, oda mellé, és azt felelte neki, míg arcát újra ellepték
21      IV,  XXXV   |             amellyel megbízta? Azt felelte neki, hogy úgy érzi, nem
22      IV,  XXXV   |        elhamarkodott lépést? Õ azt felelte, elérkezettnek látja az
23      IV,  XXXV   |        Mindezek tudatában Bion azt felelte, hogy nagyon is tudja, mit
24      IV,  XXXV   |               Veled akarok menni - felelte Quintipor szórakozottan.~
25      IV,  XXXV   |          volt ez?~- Régi barátom - felelte különös hangon Quintipor.
26      IV,  XXXVII |         neki. „Jó, Trulla, eredj”, felelte rá. „De nem is jövök vissza
27       V,  XXXVIII|            semmit, szentséges úr - felelte nyugodtan az orvos. - Hanem
28       V,  XXXVIII|            míg a caesar ideér.~Azt felelte, hogy lelke mindenkinek
29       V,  XXXVIII|     Dominával szeretnék beszélni - felelte halkan a lány.~- A császárnéval? -
30       V,  XXXVIII|       benne, megtaláltad?~- Igen - felelte a császárné szorongva.~-
31       V,  XXXIX  |       fordult meg.~A császárné azt felelte, úgy hiszi, hogy a császár
32       V,  XXXIX  |          tekintettel.~- Múló baj - felelte a császárné, és másra terelte
33       V,  XXXIX  |          félek.~Az öregasszony azt felelte az öregembernek, amit egyszer,
34       V,  XXXIX  |              ide hozattad?~- Ide - felelte a császárné fáradt hangon