Rész, Fejezet
1 I, II | tudósok módjára beszélgetett. Sokat megállva és se látva, se
2 I, III | egyszerû volt, mint uralkodó sokat bevérezte a kezét, és az
3 I, VI | kérette vacsorára a Dominust. Sokat kínozták azonban szörnyû
4 I, VI | Thiuthabaothnak hívják, s ettõl sokat vártak, mert a démonok mindjárt
5 I, VI | gúnyolódásainak kitenni. Sokat forgatta azonban fejében
6 I, VIII | szerkezetét is. A császár azonban sokat hallotta már, hogy õ oszlop
7 I, IX | mélyesztette a kezét.~- Sokat leszünk együtt, fiam. Fölmentelek
8 I, X | gyerekkönnyek édessége. Ó, sokat fel kellett áldozni a jóslatért;
9 I, XII | vonogatta a vállát. Nem sokat törte magát a régi istenek
10 I, XII | útban voltak azon a nem sokat járt úton, amely Antiochia
11 I, XIV | császár dolgozószobájában. Sokat komolyodott két hét alatt,
12 I, XIV | rendeztette be, éjszaka is sokat hallotta le és fel sétálni.
13 I, XIV | birodalom belsõ békéjét. Nem sokat tudott ugyan a keresztények
14 I, XIV | szégyenére, ha társává fogadja. Sokat gondolt arra is, hogy ez
15 I, XVI | a gyülekezetbõl. Mnester sokat látta reggeli sétáján, hogy
16 I, XVII | vallásnak, amely mostanában sokat foglalkoztatta elmémet.
17 I, XVII | untatlak téged, aki úgyis sokat jársz a csillagok között,
18 I, XVII | parancsolta nekem, forogjak sokat az emberek között, és tegyen
19 I, XVII | istenét értem, akirõl itt is sokat vitatkoztunk Pantaleonnal,
20 I, XVII | nem hiába a te nevelésed, sokat beszélgetek vele, õ is azok
21 I, XVIII | szája.~Igen, a magister sokat gondolt mosolyogva a caesar
22 I, XIX | nehéz mestersége lehet, mert sokat kell neki üres lapra nézni.~
23 II, XXII | kijár.~A császár ugyan nem sokat értett a dologból, de azért
24 II, XXIII | asszonyi szeszélynek. Eddig nem sokat törõdött vele, milyen istenhez
25 II, XXIV | cselekedet volt tõle, mert sokat kockáztatott vele. A többi
26 II, XXIV | bikavérrel keresztelkedtek, sokat imádkoztak és böjtöltek,
27 III, XXIX | leányom. És talán ne hagyd sokat magára. Itt Bajaeban sok
28 III, XXXIII| tiltakozott, nyilván nem is sokat tudott magáról. Azzal bízta
29 IV, XXXV | a lelkek szomjú nyáját. Sokat fenyegette a bûnös várost,
30 IV, XXXV | meztelen táncosnõk is, és sokat lehet nevetni, mert Genesius
31 IV, XXXVII| gyerekkel. Már Antiochiában sokat hallott a keresztényekről,
32 IV, XXXVII| Ott azonban nem kellett sokat keresgélnie. Mindjárt útbaigazították,
|