Rész, Fejezet

 1       I,  II   |        semmije, ami a halhatatlan isteneket tökéletesebbekké teszi nálunk.
 2       I,  II   |  Orontészben, és rád haragítja az isteneket.~- Engem ne félts - mosolygott
 3       I,  IV   |   vakarással meg lehet menteni az isteneket. De azt nem ajánlom, hogy
 4       I,  VI   |   rabszolga. De a keresztények az isteneket akarják kiverni a templomokból.
 5       I,  VI   |            Istent mondott, és nem isteneket. Az öreg rabszolga szeme
 6       I,  VII  |       nézett rá.~- Ne káromold az isteneket. Beszélj!~A jobbágy elmondta,
 7       I,  VII  |      császárt udvara zárta el, az isteneket is császároknak tette meg,
 8       I,  VII  | destrukciója ugyan nem kímélte az isteneket sem, de sok kárt nem tett
 9       I,  X    |   áldozatokkal engesztelte meg az isteneket. A jóslat nélkül talán már
10       I,  XIV  |  tiszteletére, aki gyûlöli az õsi isteneket.~A császár a gyülekezet
11       I,  XIV  |      jelenlétetek ne ingerelje az isteneket - mondta nyugodtan. - Te
12       I,  XIV  |   halandók nem tisztelik többé az isteneket. De vajon szükség van-e
13       I,  XVII |     hiszed magadat, és nemcsak az isteneket kerülöd, hanem a róluk való
14       I,  XVII |       kívül is magadban hordod az isteneket. Remélem, nem fogod õket
15       I,  XX   |         fog vezetni a halhatatlan isteneket meg­haladó elnézésed. Itt
16       I,  XXI  |         amely nem engedi, hogy az isteneket tekintélyük megsértésével
17       I,  XXI  |      kollégiumát. Most már nem az isteneket védte és a birodalmat, hanem
18      II,  XXII |      mióta ez a király megölte az isteneket. Csak Átent hagyta meg,
19      II,  XXII |    gyûlöletet eltiltó, de a többi isteneket halálosan gyûlölõ, telhetetlen
20      II,  XXII |          földrengés után, hogy az isteneket a keresztények ingerelték
21      II,  XXIII|         valamennyi szidalmazza az isteneket és a császárt, és egynek
22      II,  XXIII|          akarja megdönteni a régi isteneket. Talán elnézésével bûnt
23      II,  XXIII|      elszántan vette védelmébe az isteneket. Az ember sohase tudja,
24      II,  XXV  |      illeti, meg kellene kérni az isteneket, hogy a Hórák közül küldjék
25     III,  XXVII|         merült le a mélységbe. Az isteneket annyira meghatotta ez a
26     III,  XXIX |     szurokkal töltött üst védi az isteneket, Kappadóciában az olvasztott
27     III,  XXX  |         tartozó pocak.~- Áldom az isteneket, hogy megengedték látásod,
28     III,  XXXI |      névrõl se ismerik a népek az isteneket. A favágás istenét Putának
29     III,  XXXII|    lucrinusi tóban, arra kérte az isteneket, úgy egyesítsék már egyszer
30      IV,  XXXV |         arra hívta bizonyságul az isteneket, hogy tíz circuskocsist