Rész, Fejezet

 1       I,  I      |        ránc közül mosolygó, barna szemmel, kicsit lomhán mozgott.
 2       I,  III    |          Alpesek tövébõl könnyebb szemmel tartani az északi barbárokat.
 3       I,  IV     |          ki az udvarra Quintipor, szemmel láthatólag olyan erõvel
 4       I,  VII    |    procuratorok egymást tartották szemmel, s a legutolsó írnokról
 5       I,  X      |          matematikus tágra meredt szemmel figyelt. A császár elsápadt,
 6       I,  X      |     lyádat meggyújtom, és kísérem szemmel a sast, amely szent hamvaidból
 7       I,  XI     | heherészett az augustus nyiladozó szemmel, és megcsókolta a lányt
 8       I,  XII    |         Nézte a keresztet sugárzó szemmel, aztán háromszor a mellére
 9       I,  XIV    |    tartása méltóságos volt. Az is szemmel látható volt, hogy megérkezése
10       I,  XVII   |       fájának ormáról milyen éles szemmel látja, s milyen részvéttel
11       I,  XVII   |        caesar egyszerûen megverte szemmel a feleségét, úgyhogy annak
12       I,  XVIII  |    mosolyogva, de gyanúsan fénylõ szemmel. Galerius egyszer észrevette,
13      II,  XXII   |        ahogy sápadtan és könyörgõ szemmel nézett rá a könyvtárban,
14      II,  XXII   |    térdben hátrakapott lábbal, és szemmel láthatóan nagyon jól érezte
15      II,  XXII   |         haragudott meg a szikrázó szemmel, de nyugodt hangon adott
16      II,  XXIII  |          de sírástól kivörösödött szemmel.~- Mi történt megint, Prisca? -
17      II,  XXVI   |         mellel, fölötte a kancsal szemmel.~- Antiochiából? - mutatott
18     III,  XXVII  |         hogy ezt a rabszolgát más szemmel nézi, mint a többit. Legokosabbnak
19     III,  XXVII  |        mellette ült. Nem is nézte szemmel, csak úgy maguktól találtak
20     III,  XXVIII |           de reggel mindig száraz szemmel és száraz hangon osztogatott
21     III,  XXVIII |           hallgatagon és lesütött szemmel ült az asztal végén. Galerius
22     III,  XXVIII |    mosolyogva, hol könnybe lábadó szemmel, és a keze is ahhoz igazodott,
23     III,  XXVIII |         port adni.~A fiú könyörgõ szemmel nézett rá.~- Szaiszi fátyol
24     III,  XXIX   |     hûséget.~Constantinus rajongó szemmel nézett az apjára.~- Én éreztem,
25     III,  XXX    |    Nyújtotta a száját, és behunyt szemmel várta, hogy megitassák a
26      IV,  XXXVII |          drágámat valaki megverte szemmel, meghalasztotta a szívét,
27       V,  XXXVIII|         rá a Csordás vérben forgó szemmel.~- Én semmit, szentséges
28       V,  XXXIX  |         ruhájú ember nem pillantó szemmel nézték egymást.~Végre a
29       V,  XXXIX  |           fáradt hangon és száraz szemmel.~- Elvisszük?~- Hová?~-